2011. január 3., hétfő

A római helytartó elsüllyedt fürdője: A hajdanvolt Fürdő-sziget

  
Fenn állok az Árpád-híd margitszigeti lehajtójánál. Elképzelem azt a tájat, amit a balra fekvő Óbudai-szigeten  lakó római helytartó láthatott 1700 évvel ezelőtt. A széles, lapos medren túl a barbár területek húzódtak, ameddig a szem ellátott. Itt ért véget a rómaiak által ismert világ, és kezdődött a szarmaták földje. A széles, lapos, szigetekkel tarkított Danubius telente gyakran befagyott, majd tavasszal hatalmas reccsenéssel indult meg  az áradat zátonytól zátonyig. A helytartói palota ablakából látszódott a túlparton épített magányos erőd, Transaquincum (1. kép). Időszakosan hajóhíd vezetett hozzá, melynek félútján kis sziget húzódott. Rajta meleg hévforrások fakadtak, melyek elegendő hőfokú és mennyiségű vizet biztosítottak ahhoz, hogy a rómaiak fürdőt emeljenek rajta. Végül a sorozatos barbár csapások után a rómaiak örökre feladták a dunai határt és a kis fürdő is pusztulásnak indult. A magyarok bejövetelekor még állhattak falai, így a népnyelv átvette a Fürdő-sziget elnevezést. 

A sziget 1775-ben szenvedte el az első csapást, mely elindította pusztulását. Ekkor ugyanis Vác városát részben elárasztotta a feltorlódott jég által felduzzasztott Duna. A felszakadó hatalmas jégtömeg letarolta a Fürdő-szigetet, legyalulván róla szinte minden romot, amely addig átvészelte az évszázadokat. Egyetlen fa sem maradt rajta. A Rákos-patak torkolatánál fekvő szigetből zátony lett, s csak az alacsonyabb vízállások idején emelkedett ki a Duna habjaiból.

Buda és Pest vízellátásnak problémái kapcsán az 1850-es években újra a figyelem középpontjába került a Fürdő-sziget. 1854, 1855 és 1857-ben dr. Szabó József geológus tanulmányozta a forrásokat. 1857. márciusában 12 olyan forrást találtak, melyek hőfoka meghaladta a 40 fokot. A legmelegebb közülük 42,2  Celsius fok hőmérsékletű volt. Az itt mintaként begyűjtött és elszállított vízről megemlítették, hogy később elszíneződtek. A régészek ugyancsak érdeklődtek a sziget római emlékei iránt, Szabó József látogatásának évében Zsigmondy Gusztáv mérnök is felkereste a szigetet, és vázlatokat készített az itt található emlékekről, melyeket ő római hídpillér-maradványként azonosított. Összesen négyet talált belőlük. 1861-ben Siklóssy Károly tett ajánlatot, hogy a sziget forrásait felhasználva létesítene vízvezetéket a város szükségleteinek kielégítésére. Ezt a tervet később elvetették.  A Fürdő-sziget sorsát végül - mint sok más társáét - a folyószabályozás pecsételte meg. 1874-ben a Dunagőzhajózási társaság kotrógépei megindultak és a meder közepén fekvő - a hajózást nagyban akadályozó - zátony-szigetet teljes egészében elkotorták. Anyagával valószínűleg a Margitszigetet töltötték föl.

A Vasárnapi Újság 1875 szeptember 19-i 38. számában már múlt időben ír a zátonyról:

"Ez az 1874 óta már nem létező sziget a Margit-szigeten valamivel felül még a múlt években csekély vízálláskor látható volt, mint hosszú, keskeny zátony. Ezen, mintegy 4 lábnyi Dunavizálláskor, 700 lépés hosszú és mintegy 150 széles szigeten nem kevesebb mint 50-60 meleg forrást számoltak meg a zátony  Buda felőli részén. Ma már a szabályozás kotrógépe a Duna fenekével egyenlővé tette e szigetet s a rajta volt források csak a Duna fenekén fognak felbuzogni s talán, mint ezelőtt mindig, meggátolni a Duna befagyását környékükben."  

A Fürdő-sziget sorsáról több - egymástól igencsak eltérő - véleményt is találni az interneten és különféle leírásokban. A Margit-szigettel foglalkozó tudományosnak is mondható honlap szerint a Fürdő-szigetet teljes egészében hozzákapcsolták és beépítették a szabályozott Margit-sziget területébe. Ezt az állítást egyszerű megcáfolni, hiszen a Fürdő-sziget egyértelműen az Árpád-hídtól északra terült el (2. kép). Olvasni továbbá olyan állításokat is, miszerint a sziget az Árpád-híd építésének esett áldozatul. Véleményem szerint 1940-ben a sziget már régen nem létezett, így valószínűleg a Vasárnapi Újság korabeli beszámolójára kell támaszkodnunk a Fürdő-sziget sorsa kapcsán.    
 
 
A Fürdő-sziget forrásai ma is megvannak valahol az Árpád-híd pesti hídfőjétől közvetlenül északra.  A mai Népfürdő utca vonalában húzódó egykori Duna part napjainkban sokkal beljebb tolódott a feltöltéseknek köszönhetően. A betonozással megerősített part elér egészen a Fürdő-sziget pesti oldaláig. 1948-ban, az egykori pesti mellékág feltöltött területén mélyített fúrásokból forróvizet hoztak fel a mérnökök. Ezek a feltörő hévizek táplálják napjainkban is a Dagály-fürdő medencéit. Így elmondható, hogy a Fürdő-sziget hévforrásait az ember manapság is élvezheti.


1. kép. Légióstábor Aquincumban, a mai Flórián tér helyén.
2. kép. A Fürdő-sziget elhelyezkedése 1857-ben, Zsigmondy Gusztáv vázlata alapján. 1,2 kép forrása: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Bolcske/pages/Pannoniai_kutatasok/nemet/009_soproni.htm

Irodalom:
  • Halitzky A.: Rövid értekezés egy Hídvárrul... 1820 III. 9-26p.
  • Osváth Gyula: Szent Margitsziget hajdan és most. Budapest 1901.
  • Szabó József: Fürdősziget Pest és Buda között. A Magyar Természettud. Társulat Évkönyvei 1857 III. köt. 250-256p.

5 megjegyzés:

vadkoerte írta...

Dani, ez nagyon érdekes volt! Köszönöm, hogy megosztottad a velünk is! :-)

Real Trebitsch írta...

Hű, ez a római szemmel körülnézés telitalálat! Gratula!

Vass Dániel írta...

Kicsit átszerkesztettem azóta...
És még mindig lehetne jobb...

matchbox írta...

1970től a Dagály már a Szechenyi fürdő vizét használja.

Szabó Pál írta...

Szerintem a Dagály-fürdői pesti part nem éri el a Fürdő-sziget egykori területének szélét, a Dagály-fürdőt nem táplálhatják a Fürdő-sziget forrásai. Ha megnézzük a 2. sz. térképet, a Fürdő-szigettel megnövelt pesti part túl keskeny Dunát eredményezne, holott az Óbudai-szigettel szemben a Duna igenis széles. Még jobban látszik ez a II. katonai felmérés jelen helyzettel összehasonlítható térképén, a Fürdő-sziget bent van teljesen a Dunában, és a Rákos-patak torkolatától kissé északra is. http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...