2011. június 11., szombat

És végül gát épül a Római-parton...

 
A Római-partról számtalan gyermekkori emléket tudnék felidézni. Annak ellenére, hogy egészen tegnapig elmondhattam magamról, hogy sohasem jártam ott. Nagyapámnak köszönhettem ezeket az emlékeket, aki nagyon sokat tudott mesélni a két világháború közötti Dunáról, és ennek kapcsán a "rómairól" is. Itt, az akkor még homokos parton szállt be a közeli csónakházak egyikében tárolt kielboatjába, hogy egy nap alatt leevezzen egészen Mohácsig, végig nagy ívben kerülgetve a gőzösöket. Ez a kielboat kísérte útján, amikor a visszatért Kárpátaljáról és végigevezte a Tiszát. Mindig elkeseredve mesélte, hogy egy bombázás alkalmával hosszában szétrepedt kedves hajója, javíthatatlan aprófává zúzván egész fiatalságát.

A Római-part 1929-ben.

A közeli Aquincum egykori lakóiról elnevezett parszakaszt két patak, a Barát-hegyi és az Aranyhegyi határolja, melyek betonteknőjükben vezetik a Pilis-hegység vizeit a Dunába. A folyó ezen a szakaszon hagyja el a Szentendrei-szigetet. Lassuló áramlása egy gázlót épített, melyet őseink egészen a folyószabályozások koráig folymatosan használtak. Ez volt  az Anonymusnál is megírt Megyeri-rév.  A újkor hajnalán két partján két korcsma állt. A Káposztási-parton a Sas (ma Megyeri csárda) a budai oldalon a Bivalyos. Utóbbi 1798-ban épült, nevét a gázlón átterelt marhákról kapta, melyeket az előtte elterülő téren adtak-vettek. Ezen a nagyjából három kilométeres szakaszon a két lelkes sportember, gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós híres 1842-es evezős versenye előtt mindössze a Bivalyos csárda és pár lőpormalom állt. A Clark Ádám által megnyert evezős verseny után meghonosodó vízi sportok kedvelői révén alakult ki az a Római-part, melyet mi is ismerünk. 

4 képeslap a Római-partról /képeslap forrása: profilia.hu/

Élet a "rómain" /képeslap forrása: profilia.hu/

A hajókikötő /képeslap forrása: profilia.hu/

A Hungária Strand /képeslap forrása: profilia.hu/

A Római-part a II. világháború után /kép forrása: fortepan.hu/

Az egyesülés után, a terjeszkedésnek indult fővárosnak egy felkapott üdülőterülete alakult itt ki, széles utcákkal, villákkal és árnyat adó, gyönyőrű gesztenye és platán fasorokkal. Az első világháború sem tudta megakasztani azt a nyári pezsgő életet, amelyet az evezősöknek és a strandolóknak köszönhetett a partszakasz. Ekkor 23 csónakház, 5 csárda és 2 vendéglő állt a nagyközönség szolgálatára. 

A laposan ereszkedő partot az árvizek rendszeresen elöntötték, rajta a vendéglőket és csónakházakat. Azok levonulta után kipucolták  mindet és újra megindulhatott az élet. Az ember együtt élt a Dunával. Az 1953-as elöntés után épült csak meg a Nánási út és a Királyok útja mentén futó ún. nyúlgát. Ez a jelenleg hevenyészett földtúrásnak kinéző védmű ezután rendre megvédte a Csillaghegy felé eső részeket az árvizektől (még a 2006-os 860 centiméterrel tetőző LNV-től is!). 1981-re készült el a Duna mellett futó Békásmegyeri lakótelepet is védő Pünkösdfürdői töltés. Ez azonban csak a fürdő utcájáig véd, tőle déli irányban a nyúlgátig napjainkig rendszeresek az elöntések. Az árvizi védekezés fő oka az volt, hogy az ártéren egyre több ház épült. A déli részen a hetvenes években felépült a Pók utcai lakótelep, egyre több nyaraló rendezkedett be egész évre üdülőjébe. Mivel a rendszeresen érkező áradások a kitelepülőket évről-évre kiöntötték lakásaikból, egyre többször merült fel az ártér mentesítésének az ötlete.
1973-ban bezárták az utolsó szabad strandot a Rómain a rohamosan romló vízminőség miatt. A fürdőzők a parttól alig pár száz méterre épült fizetős medencékbe kényszerültek (Római Kemping, Pünkösdfürdő).

A Duna Terasz egykor és ma
 
Árvíztábla egy Kossuth Lajos üdülő parti ház falán

Átépítés múltból a jövőbe

Az 1798-ban épült Bivalyos csárda

A Szentendrei-sziget déli csúcsa

A Nánási út mellett futó nyúlgát

A pünkösdfürdői árvízvédelmi töltés

A rendszerváltás után tönkremenő állami üdülők romló állapotán a privatizáció sem segített. Az értékes ingatlanokra merőben új funkciókat álmodtak a befektetők. Jelelnleg is zajlik a huzavona Budapest utolsó kempigjének a sorsáról. 1896-ban még közpark, majd a Kertészeti Egyetem arborétuma volt. 1967-1992-ig, a privatizációig állami tulajdonú kemping. Jelenleg erre az ősfás területre a tulajdonos 43000 négyzetméternyi irodát, lakóparkot tervez. Lenn a parton a csónakházak közül már műemléki védettségűt is elbontottak (Vöcsök II.). A nyaralók helyén társasházak épülnek. Névleg üdülőterületre elvileg nem lehet állandó lakcímet kérni, ám ez sem szabhat gátat az újabb és újabb épületek felhúzásának. Legtöbbjük tökéletesen idegen a környezetétől. A lakosságszám bővülése és a parti szórakozóhelyek átalakulása magával hozta az anyagi javak állandó védelmének igényét. Ez egyet jelent az árvízvédelem végleges rendezésével.
2011. június 8-án a Fővárosi Közgyűlés egyhangú döntést hozott: támogatják a római-parti gát megépülését. A miként még nem világos, 4 variáns készült a megvalósításról:
  • A változat. A jelenlegi nyúlgát magasítása 1-1,7 méterrel, fémoszlopok közé behelyezett elemekkel. Az elkészült műtárgy leginkább egy zajvédő falra hasonlítana végig a Nánási út mentén. Közmű áthelyezésekkel együtt 2,7 milliárd forintba kerülne.
  • B változat. A parton épülne mobil gát fővédműként, a terepviszonyoktól függően 1,7-3,3 méter magasságban. Ez által 70 ha mentesített árteret nyerne a város. Ára 4,8 milliárd forint.
  • C változat. Ebben az esetben nyári gát épülne a part élén. Ez nem jelentene teljes védelmet, a koronaszint a mértékadó árvízszinttel egyezne, de elhagyná a biztonsági 1,3 méter plusz magasságot. Így a mentesített ártér továbbra is hullámtér maradna. Költsége: 2,8 milliárd forint.
  • D változat. Ez lenne a legdraszikusabb megoldás. 20-70 méterrel tolnák be a partot a Duna medrébe. A feltöltés peremén húzódna a gát, rajta pavilonok, vendéglátóipari egységek kapnának helyet. Ez lenne a legdrágább megoldás is egyben.
Végleges döntés augusztusban várható. Az árvízvédelmi műtárgyat, legyen az bármelyik variáns, még ebben az önkormányzati ciklusban meg kívánják építeni.
    A gát építését valószínűleg közpénzből finanszíroznák, a nagyságrendről sokat elárul, hogy a Széll Kálmán tér teljes rendbetétele kerülne 3 milliárd forintba. A probléma ezzel az, hogy senki sem vesz telket a Vezúvon, ha éppen nem működik, hogy aztán majd ha kitör mehessen az önkormányzathoz panaszkodni, hogy nem szóltak. Persze lehet, hogy sikerül rábeszélni az államot, hogy tömje be a krátert közpénzen. Ha már gát épül, az épüljön meg a rövidlátó tulajdonosok zsebéből, akik önként költöztek ártérre. Annyi bizonyos, ha a gát felépül, elhárul az utolsó akadály a terület "fejlesztése" elől.

    Lásd még:

    Videó az RTL-Klub honlapjáról. Cikk a hvg.hu-n.

    Nincsenek megjegyzések:

    Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...