2012. június 3., vasárnap

A császár elkerülő útja Nagytétényben


Nepomuki Szent János szobra miatt utaztam Nagytétényre múlt pénteken, de ezúttal nem a szoborról lesz szó. Nem is a Dunáról. Azaz közvetve arról is.

Mielőtt a 33-as busz beérkezne a Nagytétényben a Kastélymúzeum megállóhoz, egy meglehetősen valószínűtlen kanyart tesz meg. Már régebben is sokat gondolkodtam, mi szükség van erre a kanyarra, sík terepen, egy nyílegyenes úton? Elnézve az út szélén álló házakat, valószínű, hogy ez a közlekedésföldrajzi rejtély legalább egyidős a török hódoltság után újratelepült Nagytéténnyel vagy még annál is régebbi.


Nem tűnt lehetetlennek, hogy az ok természetföldrajzi eredetű, s mint ilyen kapcsolatban áll a Dunával. Az ív emlékeztetett egy kiszáradt folyómederre, mely az egykor a kanyar belső oldalán húzódhatott, melyet az út elkerült (lásd mellékelt térkép). Ilyen hirtelen kiszélesedő folyómedrek gyakran szigetet is feltételeznek a közelben.


Az út azonban ma meglehetősen távol található a Dunától. Ráadásul ha elindulunk a Szent Flórián utcán dél felé, ahelyett, hogy egyenletesen süllyedne a térszín a folyó felé még némileg emelkedik is. Mi lehet ennek az oka? A terep annyira azért nem emelkedik, hogy magaslatról vagy dombról beszélhessünk, amin a Nagytétényi utat nem lehetett volna keresztülvezetni. Valahol máshol kell keresni a választ.

Amikor a Nagytétényi út nyomvonala kialakult az a domb jóval magasabb volt a mostaninál. A térszín is változatosabb volt. A magaslatot árkok rendszere övezte, nem is egy, hanem három. Itt állt ugyanis a római Campona (1) (2) tábora, mely a dunai határt és az itt található folyami átkelőhelyet ellenőrizte. 

Késő-római elkerülő út: Campona tábora és a Nagytétényi út nyomvonala

A római korban az Aquincum felé vezető nyílegyenes Duna menti parti út áthaladt a táboron. A Domitianus császár idejében (81-96) felépített tábor kezdetben földből és fából készült erődítmény volt, csak később, Antonius Pius uralkodása alatt (138-161) építették át kőerőddé. A délnyugat felől érkezők a porta principalis dextrának nevezett kapun keresztül érkeztek a táborba, majd a porta principalis sinistrán távoztak Pannonia székhelye felé. Ezen kívül még két kapu volt használatban, lásd: mellékelt alaprajz.

A sorozatos barbár támadások következtében a tábort I. Valentinianus császár uralkodása idején (364-375) átépítették, ennek eredményeképpen a fent említett két kaput befalazták. Ezáltal megszűnt a délnyugat-északkelet irányú forgalom a táborban. Az új elkerülő út valószínűleg a barbárok által többször elpusztított polgárvárosi telkek között haladt, s akkor sem lehetett sokkal szélesebb mint ma. Az Iskola utcai telkeken feltárt másik kapu, a porta decumana esetében nem találtak a régészek befalazásra utaló nyomokat, így valószínűsíthető, hogy a Camponát észak felé megkerülő útról ezentúl itt jutottak be az erődbe. Dél felől a dunai árvizek akadályozták volna az út járhatóságát.

Campona pontos helyzete Nagytétényen belül.

Így hát nem tévedhetünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy 1640 éve, I. Valentinianus császár camponai építkezései következtében jött létre ez az elkerülő szakasz. És így került rá először a limesútra, majd évszázadokkal később a Nagytétényi útra ez a rejtélyes kanyarulat, mely a későbbi korok településszerkezetébe is átöröklődött.

Sajnos kevesen tudnak róla, de ha minden jól megy ez a kanyarulat Campona táborával és az egész magyarországi ripával (közleletű, de hibás nevén: limes) együtt a Világörökség része lehet. Én nagyon szurkolok neki.

2 megjegyzés:

nix írta...

"Nepomuki Szent János szobra miatt utaztam Nagytétényre múlt pénteken" -- sem a szövegben, sem a blog fejlécében nem jó a link. :(

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Úgy tűnik nem szereti, ha átírom a címet, amikor új szobrot töltök föl. Ezentúl majd valami másként fogom közhírré tenni. Köszönöm az észrevételt!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...