2012. június 18., hétfő

Egy centi sár miatt nem nyitott ki a Neszmélyi Hajóskanzen

 
Azt hiszem megvan a dunai vízállás-előrejelzés megszűnésének első áldozata. Ez pedig nem más mint a Neszmélyi Hajóskanzen, ahová a blog szervezésében 9 lelkes ember gyűlt össze, hogy megtekintse többek között az itt kiállított Lajta monitort. Délelőtt fél tizenegykor, fél órával a nyitás után érkeztünk, örömmel konstatálva, hogy szerencsére nem 2 nappal ezelőtt érkeztünk oda, amikor az egész part víz alatt volt. A magas vízállás nedves és sáros nyoma még ott száradt a műkő sétányon.

Egy papírt kitenni (szigorúan a magyar feliratra) mindig könnyebb mint felszámolni a problémát.
 
Nem is gondoltuk volna, hogy ez a vékony iszapréteg fogja meghiúsítani a kirándulásunkat, melyért oda-vissza 200 kilométert tettünk meg. Gondoltuk megnézzük a Lajta monitort, mielőtt a Kossuth térre vontatják, és talán lesz belőle némi ingyen reklám is a Hajóskanzen számára. Végül sajnos minden másképp alakult mint ahogy azt elterveztük.
 
Leküzdhetetlen akadály

A bejáratnál mindössze egyetlen kézzel írt papír tájékoztatta a számos látogatót, hogy aznap csak du. 3-kor nyit a hely. Kérdésünkre, hogy mi az oka a csúszásnak az volt a válasz, hogy a sáros hajóhídra nem engedhetnek föl embert, mert balesetveszélyes. Nos a három általunk meglátogatott hajóhíd közül a Neszmélyé tökéletesen száraz és tiszta volt, az előző este még vendégek aludtak a szállásként is funkcionáló hajó fedélzetén. A Zoltán gőzhajó feljáróján egy centi iszap és némi ráragadt uszadék volt, amit két rúgással le is takarítottunk róla. A Lajta monitor feljáratán vékony, iszapból származó porréteg hevert. Az árvíz pedig állítólag péntek este levonult. A skanzen alkalmazottai hajthatatlannak bizonyultak, hiába ajánlottuk föl Zubreczki Dáviddal együtt (akiről érdemes tudni, hogy eddig mind a négy dunai szigetes kiránduláson megjelent), hogy segítünk letakarítani. A hajóskanzen honlapján semmiféle tájékoztatás nem jelent meg arról, hogy a partot elöntötte volna az árvíz, ami miatt a hajók nem látogathatók. Miért nem telefonáltunk oda előre? - hangzott a magválaszolhatatlan kérdés. És úgy döntöttünk nem erőltetjük tovább a dolgot, elköltjük a belépőkre és büfére szánt pénzt valahol máshol. Ahogy szétnéztünk, sokan cselekedtek hasonlóképpen.

Ki tudja, visszatér-e az árvíz?

Dél körül pedig megkezdődött a takarítás, de mi már nem vártuk meg a végét. Útban a Tatára azon gondolkodtam, vajon a Hajóskanzen hogyan tervez előre vízállás-előrejelzés hiányában? A helyiektől megtudtuk, hogy 440 centiméteres komáromi vízállásnál az egész part víz alá kerül és kénytelenek bezárni. (Vasárnap reggel Komáromban 375 centimétert mértek.) Eddig elég volt leolvasni a hydroinfo.hu honlapon található előrejelzés görbéről a másnapi, jövő heti, esetleg  távolabbi adatokat, hogy tudni lehessen, kinyithat-e a Hajóskanzen, vagy sem. Lesz-e bevétel, vagy sem? A látogatók szempontjából sem mellékes, (amennyiben szeretik a kirándulásaikat előre megtervezni) hogy aznap reggel kénytelenek-e szembesülni a ténnyel, hogy meghaladta a vízállás a kritikus értéket és nem érdemes elindulni Neszmélyre. És a Neszmélyi Hajóskanzen csupán egyetlen a sok száz és ezer dunai múzeum, büfé, révátkelő, strand közül, amely bevételt termel, adózik és gyarapítja a nemzetgazdaságot. Valamiért az az angol dal jutott az eszembe, amely így végződik: máskor verd be jól a patkószöget!

Búcsúpillantás a Lajta monitorra. Talán majd legközelebb (az Országház előtt).

Hazafelé már a marketinges tanulmányaim utolsó megmaradt emlékében bíztam: a negatív reklám is reklám. Legközelebbi látogatásunk alkalmával megvárjuk míg a vízállás tartósan 350 cm alatt marad Komáromnál! (Persze csak akkor, ha lesz még vízállásjelentés...)

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Jah. Swamp of doom...

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...