2012. június 29., péntek

Mikor a Duna Gödön át folyt


írta: Horváth Tibor

Ha csak annyit tudnánk az alábbi képről, hogy valahol Göd mellett készült, akkor elsőre azt is gondolhatnánk, hogy – bár vizet nem látunk rajta, de – ez egy homokbucka a Duna-parton. A valóságban azonban a kép a Duna mai partjától majdnem 3 km-re keletre készült. A távolság azonban nemcsak horizontális, hanem vertikális síkon is jelentős; míg a mai Duna víztükre nagyjából 100 méter magasságban van a Balti-tenger szintje felett, addig a fenti kép (a Google Earth szerint) 170 méteres magasságban. Márpedig e homok első ránézésre nagyon hasonlít például a homokszigetünkön található homokra. Hogy került ilyen „lehetetlen” helyre?


2-3 millió éve Göd és környéke egy már szárazulattá vált tófenéki terület volt, annak is nagyjából északnyugati partközeli sávjában. Észak felől érkező vízfolyások lerakódó hordalékai nyomultak egyre lejjebb, fokozatosan töltögetve a medencét. Az első feltöltésekben a Duna nagy valószínűséggel még nem vett részt, hiszen akkoriban még a Kisalföld nyugati szélén déli irányban folyt tovább. Kb. 2 millió éve terelődött annyira keletre, hogy medrét onnantól kezdve lassan egyre mélyebbre vájta az emelkedő visegrádi halmok között, s folytatta a Pesti-síkság feltöltését.

Az V. terasz anyagát lerakó Duna-ágak a günz glaciális (600.000 éve) idején

A fenti kiegészített térképen az ősi Duna egy elképzelhető folyásirányát ábrázoltam, Pécsi Márton kutatásai és megfigyelései alapján. Akkori keleti partjának több szakaszán a mai napig megmaradtak olyan kavics-lerakódási sávok a felszín alatt (ún. Duna-teraszok), amelyek alapján nagyjából sejthetjük az akkori meder vonalát. A folyó szélességét nehéz lenne megbecsülni – az idők folyamán többször változott a vízhozammal együtt; ez az ingadozás (vízhozam, hordalékmennyiség és –minőség tekintetében) pedig különösen az elmúlt egymillió éven belül egymást váltó jégkorszakok és köztes idők során lehetett jelentős. A többé-kevésbé sík területen az is valószínű, hogy egy szigetekkel tarkított Duna-szakasz volt akkoriban a Pesti-síkság. E síkság kelet felőli emelkedése kényszerítette a Dunát egyre nyugatabbra, szintén az utolsó néhányszázezer év folyamán.
 
Miocén agyagból felépülő, homokkal fedett Csomádi-dombok
 
Emiatt Göd mai felszíni formái meglehetősen fiatalok – félmillió évnél nem idősebbek. Amíg a Duna Gödtől jóval keletebbre folyt, addig a már említett keleti parti teraszokkal szemben a nyugati partján is hagyott lerakódásokat, de a nyugat felé vándorlás során azokat rendre elmosta. Helyettük vastagon rakott le folyami homokot – nem véletlen, hogy Gödtől és Dunakeszitől keletre több homokbánya is működik. Az alábbi képek némelyikén gyönyörű szépen kirajzolódnak a folyóvízi lerakódás rétegei.
 
"Kimerített" homokbánya Fóttól északra (1.)

Rétegzett homok a HO-VAN homokbányában, Alsógödtől keletre (2.)

Pleisztocén és holocén rétegek találkozása (2.)

Frissen nyitott homokbánya Göd és a Jancsi-hegy között (3.)

Gödöt és környékét jó ideje tartó mélybeni mozgások teszik enyhén hullámossá. Itt-ott megfigyelhetők futóhomok-képződmények (legszembetűnőbben a Nevelek-dűlőben), valamint a felszín felső rétegeit a szélfújta homok alkotja, de alapvetően mélybeni gyűrődések (Jancsi-hegy és a csomádi dombok), felboltozódások és árkok (Nagy-Gödi Árok, Súgó Árok) teszik változatossá a felszínt. A fentebbi (Alsógödtől keletre található) homokbányai képek szintén egy ilyen felboltozódott területen készültek (amely kb. 70 méteres magassággal múlja felül a Duna mai szintjét) – ez a kiemelkedés (Tetétlen-dűlő) szépen látszik, ha pl. vasúton érkezünk Budapest felől; Dunakeszi-Gyártelep és Alsógöd között kelet felé tekintve.

A Nevelek szélfútta homokbuckái

Nyílt homokfelszín a Nevelek-dűlőben

Vízmosás, vagy szerkezeti árok? A Nagy-Gödi árok.

A Súgó árok oldala a Jancsi-hegytől nyugatra

Mindezek után megadható a válasz a bejegyzés elején feltett kérdésre – ám a kérdést helyesebb megfordítani: hová tűnt a Duna az akkori lerakódásai fölül? A Duna egy korábbi korszakában (0,5-1 millió éve) rakta le azokat, amikor még Gödtől keletre folyt. A folyó nyugat felé terelődésének okai a tágabb környék (még keletebbre fekvő területek) emelkedése és felgyűrődései – ez utóbbiaknak köszönhetően találunk ma dunai eredetű lerakódásokat a folyó mai szintjétől számított jelentős magasságban is.


Végezetül egy kép arról, ami konkrétan Alsógöd alatt van közvetlenül. Szerencsémre pont e bejegyzés írása idején cserélte ki az Elektromos Művek az oszlopát a házunk előtt, és az új, vaskosabb oszlop alapjának jó 2 méteres gödröt ástak. Ha ezek a rétegek mesélni tudnának…!!!

A szerző:

Horváth Tibor vagyok, a hétköznapi életben könyvelő, csak amatőr szinten foglalkozom földtannal. Kiskorom óta sokat járok kint a Göd környéki földeken, így kezdett el egyre jobban érdekelni, hogy miként is alakult a felszín, és ami még titokzatosabb, hogy mi rejlik a mélyebb rétegekben."
______________________________________________________________
Felhasznált irodalom:

  •  Dr. Pécsi Márton: Budapest természeti képe (Akadémiai Kiadó, 1958)
  •  Dr. Pécsi Márton: A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana (Akadémiai Kiadó, 1959)
  •  Halaváts Gyula: A budapest-vidéki kavicsok kora (Földrajzi Közlöny, 1898)
  •  Strömpl Gábor: A visegrádi Dunaszoros és a Pesti-síkság fiatalabb kavicstelepei (Földtani Közlöny, 1913)
  •  Szabó József: Göd környéke forrásainak geológiai s hidrográfiai viszonyai (MTA, 1888)
  •  Burján Balázs: Budapest-környéki idős Duna-teraszok nehézásvány-tartalmának statisztikai vizsgálata (Földrajzi Értesítő, 2003)
  •  Burján Balázs: A budapesti V. terasz általános üledékképződési modellje
  •  Fürt Renáta: A Dunakanyar hajózási problémái (TDK Konferencia, 2010)
  •  Vass Dániel: A Gödi-sziget és mellékág hidrológiai viszonyai (2008)

Köszönet a Ho-Van Kft.-nek, hogy a bányagödör oldaláról készíthettem néhány felvételt!

2 megjegyzés:

theseus írta...

Na, ez a cikk felkeltette az érdeklődésemet. Főleg a térkép, a Duna régi lehetséges medrével. Egy pillanatra belegondoltam, hogy egykor fatornyos falum alatt is az öreg matróna hömpölygött. Meg, mikor gyermekkoromban csavarogtunk a homokbánya környékén. (Őrbottyán)

Névtelen írta...

Érdekes írás, gyerekkoromban sokat mozogtunk barátaimmal ezeken a területeken, de (nyilván) fel sem merült bennünk, hogy a Duna "medrében" homokozunk.
(Ja és csak a poén kedvéért: a Duna ma is Göndön át folyik :-)

Üdv: Ádám

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...