2012. július 9., hétfő

Gödi puszta határához tartozó Fegyveres Ádám szigetje

 
"Érdekes feladata lehet a Gödi Almanach eljövendő szerzői, szerkesztői számára, hogyan lett a Göd szigetből Fegyveresi sziget." - zárta sorait 2003-ban Bátorfi József gödi helytörténész, az 1775-ben Vácot elpusztító jeges árvíz kapcsán írt cikkében. Nos ezennel üzenem Dodi bácsinak, hogy 9 év kellett hozzá, de megtaláltuk a választ.

A Dunai Szigetek facebook oldalán kaptam június 24-én egy üzenetet egy horányi olvasótól, miszerint a szigetmonostori Faluházban található két térkép, ami talán érdekelne. Június 30-án átkerekeztem Monostorra, ahol valóban ott volt a Faluház lépcsőfordulójában a két emített térkép. Legszívesebben mindkettőt közzétenném, de sajnos fénymásoltak és üveglap mögé zárták őket, amiért nagyon rossz minőségű képek készültek. 
 
 
A Fegyveresi-sziget etimológiája miatt érdekes térkép egy 1857-es felmérést tükröz, amely révén 1866-ban elkészült Szigetmonostor legelő elkülönítési térképe. A térkép bal felső sarka már Göd pusztát ábrázolja, az alábbi felirattal:


A Duna mappáció térképészei is megemlékeztek erről a földdarabról, 1826-ban még Nagy Gödi-sziget néven volt ismert. A névváltoztatás tehát az 1826 és 1857 között eltelt 31 évben kellett, hogy bekövetkezzen. A térképen ott húzódik Göd és Szigetmonostor határvonala, Fegyveres Ádám szigetétől nyugatra. Ez a térképről majdnem lelógó információ végre megmagyarázza, honnan is származik a Fegyveresi-sziget elnevezés. Már csak a névnek kell utánajárni, hogy ennek a már nem is gödi és nem is létező szigetnek a múltját sikeresen visszafejthessük! A névről sajnos egyelőre nem sikerült többet kideríteni. Vajon monostori, göd pusztai, vagy sződi lehetett Fegyveres Ádám?

*Frissítés!* Egyik sem, ugyanis pesti illetőségű volt. A rövid nyomozás során kiderült, hogy Fegyveres Ádám 1819. szentestéjén látta meg a világot a Nyitra vármegyei Privigyén. 1848/49-ben a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium törzsállományába tartozó 21 napidíjas mérnök közt említik. Később Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főmérnöke lesz, és 1872-ben ebben a minőségében említik bizonyos "dunai védfal kiépítésére vonatkozó iratok"-kal kapcsolatban.

A faluház lépcsőfordulójában lévő térkép további érdekességeket is tartalmaz, a Luppa-sziget itt még Kissingi-sziget, létezik a Papok-szigetje Szentendrétől délre, valamint szerepel feliraton a XVI. században elpusztult Bolgárfalu, a szentendrei Bükkös-patak legyező alakú deltatorkolatával szemben.

A másik térképről szándékom szerint lesz még szó, 1839-es keltezése és precíz, részletes nevezéktana miatt. Eredetije a Pest megyei levéltárban található, ill. feltöltötték a Hungaricana.hu honlapra is, ahol mindenki számára elérhető: http://maps.hungaricana.hu/hu/view/10548/?bbox=-362%2C-10079%2C10401%2C-5163. A másolatot pedig mindenki megtekintheti személyesen is a szigetmonostori Faluház falán. Érdemes!

1 megjegyzés:

Daniel írta...

"A városegyesítés előtt Pest nem tudta biztonságban megőrizni a határjeleket, pedig ezek fontosak voltak a felmérések végrehajtásában. A Duna-parton álló 1. számú követ a magas vízállás miatt nem lehetett sokáig megvizsgálni. A kőbányai Újhegyen először szaporítani akarták a határkövek számát, végül megállapították, hogy a beszántás ellen árokkal kell a meglévőket körülvenni. Augusztusban Pest és Újpest között 97 db határkő elhelyezéséről tárgyaltak, a megye főmérnöke Fegyveres Ádám volt, a fővárostól Incze Györgyöt kérték fel közreműködésre."

/AZ ÖNÁLLÓ MAGYAR POLGÁRI TÉRKÉPEZÉS KEZDETE ÉS A PESTI VÁROSI MÉRNÖKI HIVATAL TEVÉKENYSÉGE (1867-1873)
Holló Szilvia Andrea Doktori (Ph.D) értekezés/

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...