2012. július 13., péntek

Pandúrból Petőfi - Körséta Baja város üdülőszigetén


Egy héttel a hagyományos Bajai Halfőző Fesztivál előtt jártunk Baján. Az e hétvégén (júl 12-15.) 17. alkalommal megrendezendő esemény évről évre egyre több látogatót vonz. A rendezvények egy része a város szabadidő parkjában, a Sugovica (más néven Kamarás-Duna) túlpartján, a Petőfi-szigeten kapott helyet. Mivel a Petőfi-sziget hazánk kevés emberkéz által létrehozott szigeteinek egyike, ezért mindenképpen megérdemli, hogy közelebbről is megismerjük.


A Petőfi-sziget fiatal mivoltát bizonyítja a névadás. 1871 előtt ez a terület még a Pandúr-sziget keleti szeglete volt. A Pandúr-sziget elnevezés  a XVIII. században, a Duna kiöntései miatt elnéptelenedett Pandúr falu nevéből származik. A Mohácsi-szigetet keletről határoló mesterséges (baja-bezdáni) Ferenc-tápcsatorna építésének köszönheti "függetlenedését". 1871-1879 között készült el a Türr Istvánról elnevezett átvágás, mely a tápcsatorna vízellátását biztosította, ugyanakkor téli kikötőként is funkcionált és funkcionál napjainkban is. Az alábbi, 1941-es légifotón a nap megcsillanása ellenére még látszanak a part éles határvonalai.


A sziget érdekes módon sokáig nem tartozott a Bács-Bodrog vármegyei Bajához, hanem a Pandúr-szigettel és a szeremlei határral együtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye legdélebbi nyúlványát alkották. A határt a Sugovica egy szakasza képezte. Ez az állapot 1876-tól egészen 1932-ig tartott, amikor Bajaszentistván nagyközséget egyesítették Bajával, így Szeremle település exklávévá változott, melyet ugyancsak a csonka Bács-Bodrog vármegyéhez csatoltak. 1950 óta a terület Bács-Kiskun megye részét képezi.

 
A bajai partról száraz lábbal egyetlen ponton lehet a szigetre jutni, mégpedig a hasonló nevű, 1982-ben elkészült Petőfi hídon. Innen szép kilátás nyílik a Sugovica strandjára jobbkéz felé, ahol egy mederbe épített szökőkút teszi látványossá az árvízvédelmi töltéssel megemelt partot. Balkéz felé pedig a belváros házai emelkednek.


A híd lábán vízmérce található, rajta az 1958. március 13-án mért legmagasabb vízállással. (Az évszám utolsó számjegye lehet tévedés is, hiszen errefelé az 1956-os tavaszi jeges árvíz volt a legnagyobb, mely számtalan gátszakadása révén került be a magyar hidrológia fekete napjai közé.) Ott jártunkkor 340 centiméter volt a vízállás.


Szerencsére a Duna vízminősége évről-évre javul, így sorra nyithatnak meg újból az ÁNTSZ jóvoltából a Duna szabadstrandjai. Baján még vízilabda kapu is várja a fürdőzőket, akik a délben, a napon mért 41 fokban jobb helyet nem is találhattak az enyhülésre, mint a Sugovica partját és a parton álló zsúfolásig megtelt vendéglátó helyeket.


Szemközt, a Pandúr-szigeten található az ADUKÖVIZIG (rejtvény is lehetne, hogy mit jelent ez az elnevezés) központja, saját vízmércével és kikötővel. Előtte számtalan teherhajó, jégtörő, kitűzőhajó ringatózott, közülük a legújabbnak a NAV "Hannover" nevű "cirkálója" tűnt, friss zöld-fehér festéssel. A Türr István-átvágásban pezsgett a vízi élet, motorcsónakok, evezősök, kajakosok és kenusok hada igyekezett a főág felé. Később az is kiderült, mi okozta a vízi járművek eme "rajzását".


A Pandúr- és a Petőfi-sziget, noha egykor egy testet alkottak ma mégis nagyon különbözik az arculatuk. Előbbi, ahogy egyre messzebb megyünk a várostól, úgy változik át üdülő-külterületből természetvédelmi oltalom alatt álló vadregényes ártéri rengeteggé. A Petőfi-sziget ezzel szemben kis kivétellel teljesen "hasznosított" terület. Még a középső, napégette mezején is cirkuszi kamion-konvoj állt a Halfőző fesztivál korán felhúzott fabódéi között. Foci- és teniszpályák, vízitelep, kemping, kollégium, hidrometeorológiai állomás és vendéglők sorakoznak a városhoz közeli részen. Ez nem az az eldugott paradicsom. Itt lépten-nyomon emberekbe ütközünk, akik egyszerűen csak kutyát sétáltatnak, vagy a csónakjukat takarítják a fák árnyékában.


Az átvágás partján lakótelepi házakhoz épített garázsok mintájára állnak a csónakházak. Nem is egy, hanem rögtön négy sorban. A parton is sorban állnak a vízi járművek, közéjük tájidegen fajként egy-egy autó is beparkol, hogy védve legyen a rekkenő forróságtól. Stégek, stégek végén tarka csónakok, sőt csónakba ültetett muskátli jelzi, hogy hamisítatlan vízparti üdülőterület az, ahol járunk.


A Petőfi-sziget déli részén, a tápcsatorna északi betorkollása környékén a táj hirtelen megváltozik. Ez már egy ártéri erdő, sokkal inkább természetközeli állapotot mutat, mint a sziget bármely más tája. Fűz és nyárfák szegélyezik a kerékpárutat mindkét oldalról. A régi Baracskai-Duna szerepét átvevő tápcsatorna partjára kiérve eloszlik ez az idill, hatalmas daru úszik be a képbe. Visszakanyarodunk a város felé, mely a lombsátor alatt csupán egy rövid pillanatra törlődött ki a gondolatainkból.


A Sugovica túlsó partján sokáig észrevétlenül bújnak meg az épületek a sűrű ártéri erdő mögött. Majd lassan kiemelkedik az a magaspart-szakasz, melynek Baja városa a létrejöttét köszönheti. Itt ugyanis az ármentes térszín közvetlenül a hajózható Duna partjáig fut le, természetes kikötőt alkotva halászok, hajósok és kereskedők számára. A várostól északra és délre ez a magaspart újra eltávolodik a Duna mellől. A Sugovica partja fölé meredeken emelkedő háton épült házakból nagyszerű kilátás esik a Petőfi-szigetre és a távolabbi Gemenc széles árterére.


Ha Baján járunk mindenképpen érdemes felkeresni a Petőfi-szigetet, ahol kiváló alkalmunk nyílhat egy igazi helyi specialitás, a bajai halászlé kipróbálására valamelyik parti étteremben.

Akik ezen a hétvégén nem tudnak leutazni Bajára, azok számára álljon itt a bajai halászlé receptje:

Hozzávalók (négy főre): 2 kg ponty, 2 db nagy fej vöröshagyma, 2 evőkanál őrölt fűszerpaprika, só ízlés szerint, 2-3 db cseresznyepaprika, 2-3 db zöldpaprika, 0,5 kg gyufatészta.

A megtisztított halat főzés előtt egy órával sózd le, főzésig pihentesd. A hagymát vágd apróra, 2,4 liter vízben a hallal együtt tedd fel főni. Ha kiforrta a habját, tegyél bele sót, fűszerpaprikát és cseresznyepaprikát. Erős tűzön, a forrást követően 30-40 percig főzd, a forrás utolsó 15-20 percében tedd bele a belsőségeket (tej, ikra), majd a kifőtt gyufatésztára tálald a levet, külön tányéron a halszeleteket, belsőségeket. Hogy tartalmasabb legyen a leves, tehetünk bele néhány gerezd fokhagymát és 10 dkg paradicsomot is.  Jó étvágyat hozzá!

Jómagam hűtlen vagyok a dunai hagyományokhoz ezen a téren, ugyanis a szegedi halászlét kedvelem, annak is a korhely változatát. De az előtt a bajai halászlé előtt, amit a sugovica-parti Véndió vendéglőben kaptunk mégis megemelném a kalapom.

9 megjegyzés:

  1. A recepthez van hozzáfűzni valóm. Bajai vagyok, sokszor főzök halat, állítólag egész jól. Így aztán nem mindennel értek egyet a leírásban.
    Összetört fokhagymát CSAK akkor teszek a lébe, ha van a halak között csuka is.
    Én keveslem az őrölt paprika mennyiségét, tisztítatlan hal-kilónként teszek bele egy rendes kanállal. A paradicsomot külön fogyasztom, reggelihez, vagy vacsorához, a halászléhez nincs köze! Inkább 2 dl. száraz vörösbor kell helyette, hogy a halhús szét ne essen ...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a kiegészítést! Eddig még csak szegedi halászlét főztem, ez a recept a fesztivál hivatalos kiadványából van, amit Veránkán kaptunk.

      Törlés
  2. Már megint szórakoztak az 1956-os vízállást jelző táblával?!?!
    A bajaiak még elég sokan emlékeznek azokra a vészterhes időkre, a Vörös-hídra a pecás szobrával, az elöntött Józsefvárosra, a hatalmas és heroikus küzdelemre, ahol az ember alulmaradt a természet erőivel szemben ...

    VálaszTörlés
  3. Néhány megjegyzéssel árnyalnám a bejegyzést. Napi rendszerességgel látogatom a Petőfi-szigetet. Hol sárkányhajóval, hol kajakkal, hol kenuval járom a Sugovicát és a Dunát. Igaz, hogy a szigeten nagyon sok épület és ennek megfelelően ember van, de a természet itt is megtalálja a helyét. Az elmúlt hónapban például a szigeten fekete gólyát, őzet is lehetett látni. A kacsák a fürdőzők között is terelgetik a kicsinyeiket. Az átvágásban a nagy forgalom ellenére rendszeresen látható kiskócsag a parton. És ez csak néhány példa.
    A strandon egy hétig tényleg csak egyetlen vízilabda-kapu volt, azóta már kijelölték bólyákkal a rendes pályát, két kapuval.

    VálaszTörlés
  4. Volt egy bajai évfolyamtársam, párszor meghívott magukhoz, sátoroztunk a szigeten, kenuztunk stb. Tőle hallottam egy gólyáról, aki teljesen megszokta a Sugovica partján az emberek közelségét - aztán egyszer, mikor ott jártunk, láttam is: a horgászok mellett állt pár méterrel, és várta, hogy "megkínálják" apróhallal. Dobálták is neki, és tényleg szinte szelíd gólya volt... Azt hiszem, el is nevezték, Bélának hívták talán? (erre azért nem esküszöm meg...)

    VálaszTörlés
  5. Ha nem is biztos, hogy ezzel a gólyával, de egy békés példánnyal összefutottunk a parton. Ott bogarászott a horgászok mellett.

    VálaszTörlés
  6. 'Később az is kiderült, mi okozta a vízi járművek eme "rajzását".'
    ...és mi is? ;)

    VálaszTörlés
  7. Egy hatalmas vízitelep, stégekkel, csónakházakkal, csörlőkkel, rengeteg emberrel, és vízre csábító kánikulával. ;)

    VálaszTörlés
  8. ADUKÖVIZIG: Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság.
    (Az EU a vízügyet a környezetvédelem részének tekinti. 2002-2010 között volt Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - KvVM).

    A halálszlé receptet jónak tartom! (A leges legjobbat én főzöm!!!)
    Természetesen a füszerpaprika, és a vöröshagyma mennyisége függ a minőségétől; kevesebb paradicsomot teszek. (Van a családban, aki a bor ízét nem szereti; hasonlóan fokhagymát sem használok.) Egy főre fél kiló - szigórúan friss - pontyot, és 6 dkg gyufatésztát számolok. Az irdalt halat legalább 4 órát, sózottan hűtöben tartom.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...