2012. december 6., csütörtök

A "linzi kacsa" - A legnagyobb dunai árvíz legidősebb árvíztáblája


Bécs városában még emlékeznek a vízépítők az egyik legnagyobb dunai árvízre, mely a történelmi időkben pusztított a Duna egész hosszán Regensburgtól Magyarországig. Emlékeznek annak ellenére is, hogy több mint 500 éve történt és annak valószínűsége, hogy az ekkora árvíz újra bekövetkezzen igen kicsi. Az Alpok előterében, 1501. júliusban és augusztusban lehullott hatalmas mennyiségű csapadék révén soha nem látott mértékben áradtak ki a folyók. És nem csak a Duna vízgyűjtőben, hanem északabbra az Elba, sőt az Odera mentén is végeláthatatlan vizek lepték el a földeket.

Összegző "árvíztábla" Passauban kép: cruises.about.com
 
Passau városában a Rathausplatz (régen: Fischmarkt) egyik árkádos épületén szinte elérhetetlen magasságban látszódik az a vízállást jelző vonal, amelyet a kiáradt Duna és az ugyancsak hatalmasra duzzadt Inn együttesen rajzolt 1501-ben az épület falára. Az aratás idején érkező árvíz következtében elárasztott szántóföldekről sok helyen nem tudták betakarítani a termést, ez pedig éhínséghez vezetett.

Magyarországon ugyancsak hatalmas károkat okozott az 1501-es árvíz. Számos parton, szigeten álló kolostor is víz alá került. Az írástudó szerzetesek évkönyveiben öröklődött meg ez a katasztrofális esemény. Pozsony városában egyetlen éjszaka lépett ki a folyó annyira a medréből, hogy víz alá kerültek az alsóbb városrészek, a Főtérrel együtt. Egyedül ebben a városban 53 ember halt meg. Amikor ilyen hirtelen emelkedik meg a vízszint, feltételezhető, hogy a villámárvíz jelensége játszódott le. Villámárvizek akkor jelentkeznek, ha nagyon rövid idő alatt nagyon nagy mennyiségű csapadék hull a földre, amely azonnal áradást okoznak a folyókon.

Ez a hatalmas áradás egy új korszak kezdetét jelzi. A fokozatosan hűvösebbé, csapadékosabbá váló időjárás véget vet a X. század óta tartó középkori kis klímaoptimumnak. Megkezdődött az ún. kis jégkorszak. 
  
Linzi árvíztábla, 1501 ooegeschichte.at

„Hiermit disen stain beczaichene stat 
 wie hoch die Dunaw geraichet hat 
 Das ist beschehen im Monet Augusti 
 bey Regirung Römischen Künig Maximiliani 
 Da von Cristi gepurde erganngen war 
 Tawsennt Funfhundert und ain Jar“

SUM NOTA QUANTA FUIT UNDARUM CONSPICE MOLES 
PALUSTRIS VATES CUIUS AVIS FUERAT 
QUE TANTO SEDIT MESTISSIMA TEMPORE TECTIS
 DILVIUM QUANTO TEMPORE TRISTE FUIT

A linzi "kacsa" fotó: H. Strecker

Feltehetően az árvízek magasságának feljegyzése egyidős az emberiséggel. A Duna mentén fennmaradt árvíztáblák közül azonban ezek nem csupán a legmagasabb elöntést jelzik, de életkoruk alapján is a legek közé tartoznak. Persze nem elég lerajzolni a tetőzés szintjét, abból tanulni is kell!

A bécsi szigetekből és ártérből nem sok maradt.

Bécs városában az 1501-es árvíz tapasztalatait hasznosították a nemrég befejeződött Duna-szabályozásnál. Ekkor alakult ki a 21,1 km hosszú és 70-210 méter széles Donauinsel végleges formája. A két ágra bontott Duna alkalmassá vált arra, hogy akár 14000 köbméter/sec vízhozamot is biztonságosan le tudjon vezetni. Miért pont 14000 köbmétert? Hidrológusok kiszámolták, hogy Bécsben az 1501. augusztusi árvíz átszámítva 10,3 méter magasan tetőzött, körülbelül a jelenlegi átlagos bécsi vízhozam hétszeresével vonult le. Összehasonlításképpen a 2002. évi árvíz maximális vízhozama "csak" 10000 köbméter volt másodpercenként.


Budapesten jelenleg az 1876. évi jeges árvíz jelöli ki a mértékadó árvízszintet (MÁSZ). Ezt veszik figyelembe az árvízvédelmi beruházásoknál, természetesen egy plusz biztonsági szint belekalkulálásával. Azt, hogy a bécsiek, vagy a budapestiek előrelátóbbak, az idő fogja eldönteni.

6 megjegyzés:

  1. Az utolsó mondataidban lévő kérdésre azért nem egyszerű a válasz. A 2002-es árvizet Bécsnél 10ezer m3/sec-re becsülték, Bp-en 8230m3/sec a 2006-os ami az eddigi legnagyobb volt Bp-en 860cm és 8520m3/sec.

    És a budapesti védműrendszer 1000cm-re van kiépítve (az említett 1876-os jegesár plusz 133cm). Ez azért eléggé túlbiztosítottnak tűnik.

    Adatok innen:http://www.vgfszaklap.hu/cikkek.php?id=2142 meg innen http://www.fcsm.hu/szolgaltatasok/ar_es_belvizvedelem/2002es_arviz/

    És van még benne érdekesség a csatornázási művek táblázatában látszik hogy a csúcsvízhozam nem tetőzéskor hanem előtte van, és ez logikus is, hisz akkor még gyorsabban áramlik a folyó. Valamint az is látszik (és logikus is) hogy természetes módon Bp-re nem ér le olyan nagy vízhozammal az árhullám mert addigra ellaposodik. De hát hol vagyunk már a természetestől. 1501-ben az árvíz gondolom szétterült Pozsony alatt (Szigetköz, Csallóköz miegymás) mostanra viszont az árterek megszűntek az árhullám elvben le tud jönni a gátak közt. És akkor még nem szóltunk a duzzasztógátakról amik szintén befolyásolják a vízszintet, meg a vízhozamot...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Valószínűleg egy 1501-es méretű árvizet nem bírna ki a mostani árvízvédelmi rendszer. Annak ellenére, hogy akkor még szét tudott terülni az áradás, számtalan part menti kolostort elöntött a víz. Most, hogy a Duna így össze van szorítva csak reménykedhetünk benne, hogy nem fog egyszerre ennyi csapadék lehullani. Állítólag a duzzasztóműveknek van némi árvízvédelmi szerepük, de ha megnézzük mi történt most a Dráván, hát én ebben kételkednék.

      Törlés
  2. A hétvégén meglátjuk, hogy mit bír! :)

    VálaszTörlés
  3. Csepelen lakom, csak bizakodni tudok. Volt amikor Csepelt elmosta egy árvíz, a mostani szabad kikötő területén.Új falut kellett építeni a mostani Szent Imre tér körül. Remélem nem kell megismételni az újra építést.

    VálaszTörlés
  4. http://budapestcity.uw.hu/02-tortenet/Reitter-csatorna/index-hu.htm

    VálaszTörlés
  5. Szia Gergő, a Csepeli árvízről már volt szó a blogon, 1838 után költöztek a csepeliak a mai városközpont helyére. http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2011/11/csepeli-exodus-1838.html

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...