2012. december 3., hétfő

"Folyamhidraulika szempontú mederkorrekció" - nem csak gát épül a Római-parton


Kíváncsi lennék, mit szólna a nápolyi önkormányzat, amikor a Vezúvon élő dühös lakosok felháborodottan dörömbölnének a hivatal ajtaján, miszerint nekik senki sem szólt, hogy egy működő vulkánra építkeztek. Sőt követelnék, hogy az önkormányzat/állam tegyen meg mindent az értékeik védelmében. Mondjuk tömjék be a krátert közpénzen. Azt hiszem ebben az esetben a nápolyi önkormányzat válasza borítékolható lenne.

Úgy tűnik azonban, hogy a budapesti önkormányzat minden további nélkül betömetné. Az alapján mondom ezt, ami a Római-parton történik árvízvédelem címén.
 
Feltöltés vagy hullámtér?

A sötét középkorban még nem volt divat az ártérre építkezni. Az ember gondosan kiválasztotta a folyó partján a legmagasabb térszíneket és oda építette fel halászkunyhóját, tanyáját, házát. Az árvizekkel gyakran elöntött Alföldön az emberek ún. folyóhátakon telepedtek meg, ahová már csak a legritkább esetben ért fel a víz. Ez az ősi tudás valamikor a XX. században végképp elveszett, az ármentesítés során gátak közé szorított folyók mellett hatalmas területek váltak szárazzá. Egy-két generáció alatt feledésbe merült, hogy ott valaha vízjárta terület volt, s a települések lassan lekúsztak a mentesített ártérre. 

A Római-part a beépítés előtt, 1856-ban

A III. kerület Római-partja ősidőktől fogva árvízjárta terület volt. Az első ábrán még látható egy Duna meder, amint nyugatról kerüli meg az egykori Óbudát. Valahol a Margit hídtól északra ömlött vissza a főágba. A Mocsáros nevű, máig beépítetlen terület ennek a Duna medernek volt a legmélyebb része. Magyarul a történelmi idők kezdetén a Római-part nem volt más, mint a Duna egyik szigete. Melyet rendszeresen elborítottak az árvizek.

1930 körül még csak a magasabban fekvő területek épültek be
 
A terület történetével, beépítésével és védműveinek korával már foglalkoztunk 2011 nyarán, amikor először kaptunk hírt arról, hogy végül gát épül a Római-parton.

Akkor 4 megoldási terv készült, ezek még egyszer:
  • A változat. A jelenlegi nyúlgát magasítása 1-1,7 méterrel, fémoszlopok közé behelyezett elemekkel. Az elkészült műtárgy leginkább egy zajvédő falra hasonlítana végig a Nánási út mentén. Közmű áthelyezésekkel együtt 2,7 milliárd forintba kerülne.
  • B változat. A parton épülne mobil gát fővédműként, a terepviszonyoktól függően 1,7-3,3 méter magasságban. Ez által 70 ha mentesített árteret nyerne a város. Ára 4,8 milliárd forint.
  • C változat. Ebben az esetben nyári gát épülne a part élén. Ez nem jelentene teljes védelmet, a koronaszint a mértékadó árvízszinttel egyezne, de elhagyná a biztonsági 1,3 méter plusz magasságot. Így a mentesített ártér továbbra is hullámtér maradna. Költsége: 2,8 milliárd forint.
  • D változat. Ez lenne a legdrasztikusabb megoldás. 20-70 méterrel tolnák be a partot a Duna medrébe. A feltöltés peremén húzódna a gát, rajta pavilonok, vendéglátóipari egységek kapnának helyet. Ez lenne a legdrágább megoldás is egyben.
A Fővárosi Közgyűlés által 2012. november 30-án elfogadott előterjesztés szerint a legdrágább "D" változat nyert. Ennek első ütemével feltöltik a Pünkösdfürdő utcától a Mátyás király utcáig tartó (valószínűbb, hogy ez inkább a Duna teraszig fog tartani) 1 kilométer hosszú Duna-partot 30 méter szélességben, 500.000.000 forintból, melyet a Belügyminisztérium ad támogatás címén. 

Így nézne ki a feltöltés a rendelkezésre álló adatok alapján (forrás: Rómaifürdő Telepegyesület)

A feltöltésről konkrét terveket nem találtam, mindössze az előterjesztés szövegében volt rá utalás, valamint a Rómaifürdő Telepegyesület készített egy igen szemléletes ábrát. A rendelkezésre álló adatok alapján azonban körvonalazódik egy igencsak felesleges, átgondolatlan beruházás.

A terveket nem fogom vázolni, minden elolvasható ezen a linken (pdf). Vannak benne érdekes részek, például kedvencem a viacolor kerékpárút.

A feltöltés peremére tervezett mobilgát koronaszintje 105 méternél valamivel magasabban lenne, ez azt jelenti, hogy árvíznél két méter magas falat emelnének közvetlenül a feltöltés szélén, valamint a Mátyás király utcától délre a telekhatáron. Ha a Vigadó téri vízmérce adataival számolunk, akkor a 105 méteres koronaszint magasabban van, mint a mértékadó árvízszint (vízmérce 0 pont 94,97 m + MÁSZ 8,67 m = 103,64).

Az már a statikusok feladata lesz, hogy kiszámolják milyen vastag mobilgát kell, hogy kibírjon egy 860 centiméternél magasabb árvizet. A Nánási út - Királyok útja és a Duna között lakók pedig fellélegezhetnek, ha ez a verzió valósul meg. Ha a mobil gát megépül és az árvízveszély megszűnik, ezzel elhárul az utolsó akadály a lakóövezetté nyilvánítás és intenzív "fejlesztés" elől.  Mindeneserte a költségek sokszorosan meghaladják majd a másik verzió, a fővédvonal megerősítésének várható költségeit.

A Fővárosi Közgyűlés előterjesztésben komoly hangsúlyt kapott a feltöltés előnyeiről szóló rész. A hátrányokról a fák újratelepítésén kívül nem esett szó. Ezt a részt szeretném kiegészíteni, miután bejártam a feltöltésre szánt területet.



2012. december 1-jén, Budapesten mért kifejezetten alacsony, 131 centiméteres vízállásnál a Római-part, Aranyhegyi-patak és Pünkösdfürdő között sehol sem tapasztaltam limányt (sodrással ellentétesen áramló szakasz), pedig sűrűn dobáltam be a gallyakat a vízbe. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy jelentkezik a limány a kavicspad fölött magasabb vízállás esetén. Nem is lenne meglepő olyan helyen, ahol két eltérő sebességű folyóág találkozik. Azonban annak, aki már evezett sodrással szemben, nem kell ecsetelni, hogy mekkora áldás egy limányos szakasz, ahol lehet egy kicsit pihenni. Gyerekes szülőknek nem kell attól rettegni, hogy a sodrás elviszi a fürdőző gyereket. A limány jó a halaknak. A Római-part kavicszátonyai ideális ívóhelyei a Duna több ritka halfajának, többek közt a vizáknak, amelyek visszatelepítését mostanában éppen egy másik állami szerv finanszírozza.

A Mátyás király utca (Duna Terasz romja) és Pünkösdfürdő közötti 1 kilométeres szakaszból csupán az északi részen található iszap, ahol az ártéri erdő kiszélesedik, közvetlenül a békásmegyeri töltés elvégződésétől délre. Mindenütt máshol durva szemcsés kavics borítja az egész partot. Több helyen kifejezetten köves (sittes) a part. A mederanyag szemcseméret tartománya, a parti szakadások, a parti fűzfák levegőben lógó gyökerei és a kihantolódott csövek sokkal inkább partpusztulásra és üledékhiányra utalnak. Limány és feliszapolódás-elhárításra tehát fölösleges elkölteni 500.000.000 forintot, hiszen ez már most, ingyen is megvalósul.

A feliszapolódott partról csak az iszap hiányzik
 
A partpusztulás felsorolt bizonyítékai után érdemes átgondolni az előnyök között szereplő, "kis hajlásszögű rézsűvel kialakíható kaviccsal burkolt plázs" megépítését. A szűkített mederszakaszon felgyorsuló vízáramlás (emlékszünk: limány megszüntetése) ugyanis intenzívebben fogja elhordani az esetlegesen leterített kavicsos strandot. Budapesten mért három méternél magasabb vízállás esetén azonnal megindul a part eróziója. Ebben az esetben a kőből készült lábazat 98 méter tengerszint feletti magasságra tervezett felső síkját fel kell majd emelni egészen a mobilgát lábáig, hogy az ne mosódhasson alá. Így aztán a beruházás megvalósulása esetén teljesen megszűnik majd az előnyök között felsorolt "megmarad a parti ingatlanok és a Duna kapcsolata". (Hacsak ez alatt nem a fák nélküli kilátást értették). A part pedig egy kilométeres szakaszon úgy fog kinézni, mint egy párhuzammű, melyet egy mobilgát váza koronáz meg. De legalább a középvízi partél "rendezettsége" megvalósul. Arra még nem jöttem rá, hogy ez miért "kedvező folyamhidraulika a középvízi szabályozási vonal mentén..."

Kihantolódott közműcső
 
A feltöltés tervezett szakaszán a Duna mintegy 600 méter széles. A 30 méternyi partbővítés 5%-kal szűkíti a medret egy kilométeres szakaszon. Ha a mobilgát valóban a feltöltés dunai peremén épülne meg, úgy a hullámtér szűkülése összesen 200-250 méter lenne. Ez azt jelenti, hogy az árvíz nem tud úgy szétterülni, mint eddig. A Római-parton emiatt várható az árvizek magasabb tetőzése. Egy meder keresztszelvénnyel könnyedén kiszámítható ennek mértéke.

A bal oldali feltöltésre plusz 2 méter anyag kerülne

A feltöltés tervezett anyagmennyisége 155000 köbméter vízzáró anyag (agyag?). A rendelkezésre álló adatokból kiszámolható, hogy a felszín emelkedése átlagosan 5 méter körül lesz, természetesen a víz felőli oldalon ennél több, a part felé kevesebb. Az előzetes tervek szerint 103,11-103,5 m. B. f. szintre emelt partszakaszon "várhatóan a vízparti fák egy részének újratelepítése szükséges". A beavatkozás révén eltűnne a Római-part utolsó, 1,2 hektár kiterjedésű természetközeli ártéri erdeje.  Ugyanakkor a feltöltés is felvet néhány kérdést. Ha a 155000 köbméteres agyagréteg alatt valóban vastag kavicsréteg található, melyben a víznyomás hatására ellentétes talajvízáramlás is kialakulhat, akkor várható, hogy buzgárok keletkeznek a mélyebben található területeken, a mobilgát mögött.

Egy esetleges lakossági fórumon a következő kérdéseket intézném a döntéshozókhoz a feltöltéssel kapcsolatban:

  1. Milyen árvízvédelmi irányelv indokolja azt a feltöltést, amely következtében emelkedni fog a levonuló árvizek magassága?
  2. A feltöltés következtében hány centiméteren tetőzött volna a 2006-os árvíz?
  3. A faállomány hány százalékát kell "újratelepíteni"? Ez összesen hány darab fát jelent?
  4. Egy kétszáz méteren tapasztalt feliszapolódás miatt miért kell feltölteni 800 méter kavicsos partot, melynek következtében újra ki lehet alakítani a már meglévő "kaviccsal burkolt plázst", amit a megnövekvő vízsebesség (emlékszünk: limány megszüntetése) elhord majd?
  5. Ezt a beruházást miért nem a helyiek (vállalatok és magánszemélyek) önkéntes befizetéseiből finanszírozzák?
Sajnos félő, hogy a döntés később precedensértékű lesz azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés közpénzből támogat egy egyáltalán nem támogatandó magatartást, az árterek beépítését. Még ha el is fogadjuk, hogy a "fejlődés" elérte Csillaghegyet és a Római-partot, és valamilyen módon szükséges az épített vagyon megvédése, ebben az esetben is a helyiek áldozatvállalására lenne szükség. A feltöltést pedig magánérdeken kívül semmi nem indokolja, különösen nem az árvízvédelem.

Mivel még nincsenek szabályozási tervek, hatástanulmányok, sőt költségvetés sem, így érdemes lesz továbbra is figyelemmel kísérni a fejleményeket. Bár nagyon úgy tűnik, hogy a kráter végül be lesz tömve...

    6 megjegyzés:

    Névtelen írta...

    nem kifejezetten kapcsolódik a témához, de ennek a cikknek a kapcsán különösen érezem: nagyon szeretem ezt a blogot!

    Szávoszt-Vass Dániel írta...

    Ilyet mindig jó olvasni, köszönöm szépen! :)

    Dávid írta...

    Mikorra várható fejlemény az ügyben? Csinálhatnánk valami közös megmozdulást! (VaLyó: város és a folyó csoport)

    Szávoszt-Vass Dániel írta...

    Szia Dávid! Ezzel kapcsolatban már csak egy fejlemény várható: az, hogy elkezdik az építkezést:

    Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány a Római-parti árvízvédelmi védmű megvalósításával kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokat - olvasható a Magyar Közlöny tegnapi számában megjelent kormányhatározatban.

    "A döntés a III. kerületi védmű előkészítéséhez, megvalósításához és használatbavételéhez közvetlenül szükséges eljárásokat érinti, így például a vízügyi, környezetvédelmi, területrendezési és általános építésügyi hatósági eljárásokat. A hatósági döntések fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatók.
    A védmű végleges nyomvonalát 2011 augusztusában hagyta jóvá a Fővárosi Közgyűlés, eszerint a gát három különböző szakaszon, különböző módon épül. A 3,1 kilométeres szakasz tervezésről szóló szerződést idén szeptemberben írták alá. Az építést tavasszal kezdik, a munkálatok két éven belül befejeződnek. A beruházás mintegy 2,6 milliárd forintba kerül, amelyből 1 milliárd forint állami forrás.(MTI)"

    Általában nem vagyok pesszimista, de most úgy gondolom a közös megmozdulás legfeljebb az lehetne, hogy végigfényképezzük, ahogy kivágják az ártéri erdőt Pünkösdfürdőnél.

    Névtelen írta...

    Csillaghegy árvízmentes részén egy 500 négyzetméteres közműves telek 30 millió Ft feletti áron cserél gazdát. Az ártéren ennek kevesebb, mint fele.

    Ha a tulajok beszállnak a különbözettel, és nem a többi adófizető pénzéből valósul meg az olcsó ártéri telek értékessé tétele, akkor kevésbé lenne felháborító.

    Így viszont egyértelmű a szándék: olcsón vett telket a többi adófizető pénzéből tenni értékessé. És jól megmagyarázni közben, hogy nem úgy van az.

    Névtelen írta...

    Így van... Üzletről van itt szó, mivel a most még olcsó telek akkor sokat fog érni, és lakóparkot építenek majd oda. A védelmét persze mi fizetjük. Lehet tiltakozni, de milliárdokkal nem lehet szembemenni. Hogy az olcsó telkeket ki veszi majd meg olcsón és kinek adja majd el drágán, és, hogy valakik már megint nagyon jól fognak-e járni, már meg se merem kérdezni.

    Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...