2013. március 17., vasárnap

Így nézett ki a Gödi-sziget 1929-ben


1929-ből származó fényképeket kaptam minap Volentics Gyulától, aki gödi és sződi helytörténészként nem csupán a helyi képeslapokat gyűjti, hanem rengeteg régi fényképhez is hozzájut, melyekkkel helyiek keresik fel. A közreadott fényképek Havass Nelli néni családi fényképalbumából származnak. Ezekkel a képekkel egy régi álmom válik valóra, megelevenedik a kedvenc "Angyalos vízi sporttérképek" egy apró részlete, melynek Budapest-Vác szelvényét ugyancsak 1929-ben adtak ki.

1. kép A Gödi-sziget középső szakasza, egy elsüllyedt hajó maradványával

Az ok, amiért a Gödi-sziget messze felülreprezentált A Dunai Szigeteken egyszerű: a blog a létét köszönheti neki. Először a diplomamunkám, majd a készülő doktori dolgozatom is ennek a kis szigetnek fejlődéstörténetére épült. Az elmúlt 80 évben bekövetkezett változások érzékeltetése miatt nagyon fontosak ezek a kordokumentumnak számító régi fényképek. Ha kezünkbe fogjuk őket és felkeressük az ábrázolt helyeket magunk is megdöbbenhetünk, hogy mennyi minden változik a földrajzi környezetben. Éves szinten ezek csupán észrevehetetlen apró változások, alig pár miliméter üledéklerakódás, egy apró fűzfa szárba szökkenése egy zátonyon, egy-egy megcsúszó partszakasz. 80 év távlatában ezek összeadódnak, lassan átalakul a táj. Az itt közreadott képekből sok illusztrációul is szolgálhatott volna az egyetemi munkához, ha már akkor kezembe foghatom őket.

2. A Gödi-sziget északi irányból - a kiterjedt kavicszátonyon ma már hatalmas ártéri erdőt látnánk

1929-ben a Gödi-sziget az év minden napján sziget volt, azaz mindig volt víz a mellékágában. Az északi betorkollásról készített felvételen kisvíz idején kiterjedt sóderzátonyt láthatunk, amely más formában, de ma is megvan, elzárva a vizet az év jelentős részében. Balra még meredeken emelkedik a gödi magaspart, melyre árvizek sosem juthatnak fel. A sziget viszonylag keskeny és rövid, hasonlít a Zebegényi-sziget jelenlegi állapotához.

3. Ide épült meg a mellékágelzárás szűk két vétized múlva

A part viszonylag mentes minden emberi beavatkozástól, szépen kirajzolódnak a vízáramlás által létrehozott formák az hordalékon. A folyóvíz mellett a gödi part formáit más is megatározta: ezek a források. Ezen a képen éppen a Kereszt utca végén fakadó forrás alkot kis tavacskát, ott, ahol ma a mellékágelzáró kőszórás romjai találhatóak.

4. A Feneketlen tó előtti egykori Strand területe kisvízkor

1929-ben az alsógödi Strand még jóval északabbra, a Feneketlen-tó téglabánya gödrének szomszédságában állt. Fürdőkabinok, kiépített lejárók, árnyat adó ligetek és kitűnő víz fogadta a fővárosból érkező pihenni szándékozó nyaralókat. Ma ezen a sóderzátonyon is iszapos, vadregényes ártéri erdő áll. A kép érdekessége a kifejezetten lapos, egyenletes mellékági meder.
 
5. A Gödi-sziget déli csúcsa és a déli sóderzátony

Igazi dendrológiai kihívás egy sziget magjának életkorát a rajta található fák alapján meghatározni. Ugyancsak kihívás lenne megkeresni ezt az öreg fűzfát, mely 1929-ben a sziget déli csúcsát jelentette. Ezek a meredek parti formák még ma is nyomozhatóak így az azonosítás is megvalósulhat majd.

6. A régi szigetcsúcs és kilátás Dunakeszi felé

Hosszasan nyújtózik a Gödi-sziget "farka" Dunakeszi irányába. Elvégződése nagyjából megegyezik a jelenlegi szigetcsúccsal, ahol már fák állnak. Kisvízkor a part mentén is kiterjedt kavicssivatag maradt szárazon, melyen a szabályozás következtében könnyedén megtelepedhetett az ártéri erdő. Ha ma erről a helyről szeretnénk fényképet készíteni, áthatolhatatlan ártéri erdőt látnánk, melynek fái között sehol sem csillanna át a Duna vize.
 
7. A Nagyszál és a Gödi-sziget az alsógödi strandról

8. A Nagyszál és a Gödi-sziget a révtől nézve

1929-ben még ép volt a Naszály tömbje, ahogy a kanyarodó Duna fölé emelkedett Vácnál. A Gödi-szigetet meglehetősen széles mellékág kísérte. Még nem épült meg a rakpartokhoz hasonló kőből készült partbiztosítás

9. Beazonosítatlan parti forrás, vízhozama alapján a Széchenyi csárda környékéről.

Göd és Dunakeszi között annyi forrás található, hogy szinte reménytelen munka lenne a felvétel helyszínének meghatározása. Háttérben a gödi magaspart emelkedik, melynek vízzáró rétegei magasan a Duna 0 pontja felett végződnek el, így alakulhatott ki ez a többszáz forrás.

És végül a helyszínek sorszámal és a fényképek irányával a korabeli viszonyok közé illesztve.


1 megjegyzés:

Ildiko Szendrey írta...

Havas Nellynek köszönöm:))

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...