2013. április 10., szerda

Árvízvédelmi fal vagy dunai panoráma? - Gát épül Nagymaroson is


Miközben a Római Partra tervezett mobilgát akkora hullámokat vetett a Dunán, hogy a hír az ország legtávolabbi zugába is eljutott, a Szentendrén épülő mobilgát már alig került be a hírek közé addig a Nagymarosi árvízvédelmi falról kis túlzással csak a környékbeliek hallottak. Mivel az ország egyik legszebb dunai panorámája került veszélybe, érdemes erről a duna-parti beruházásról is szót ejteni.



"Nagymaros Város Önkormányzata az árvízvédelmi biztonság megteremtése érdekében árvízvédelmi vonalat létesít a Duna – folyam, bal part 1693+330 fkm – 1695+720 fkm szelvényei között, mivel jelenleg nincs megfelelően kiépített védelmi vonal a 2390 m hosszan húzódó Duna menti szakaszon. A létesítést indokolja, hogy az utóbbi évtizedek tapasztalatai alapján 4-6 évente jelentkezik elöntéseket okozó árhullám.
Az árvízi védvonal kiépítési munkáit a Magyar Vízépítő Zrt. hajtja végre, melynek kezdő napja 2012. június 26. Várható befejezés 2013. december." - katasztrofavedelem.hu
 
A már meglévő töltésbe 2,5-3,5 méter mélységben vasbeton résfalat építenek be, amire egy 60 centiméteres fejgerenda kerül. Ez a most meglévő töltésszakasz szintjéig tart, erre kerül a látható "felépítmény" egy terméskőből felfalazott 1,2 méter magas mellvéd, melynek közét betonnal töltik ki. Az utcák végén, valamint a kerékpárút-csatlakozásoknál mobil zsiliptáblás technológiát alkalmaznak, ahol ármentes időszakban zavartalan lesz a közlekedés. Ha közeleg az árvíz, ezeket a szakaszokat ugyanúgy zárják le, mint a mobilgátakat.
  
Az árvízvédelmi fal Felsőmező utcai vége. További tervrajzok itt.

Tehát a Római parti és a szentendrei mobilgátas megoldással szemben itt "maradandót" alkot az árvízvédelem. Látványterveket ugyan nem találtam, de nem kell messzire mennünk, hogy elképzeljük hogyan fog mindez kinézni; Vácott, ugyanezen kerékpárút mellett, a komptól észak felé eső partszakaszon majdnem ugyanilyen árvízvédelmi fal áll.


Szükség van-e erre az árvízvédelmi falra, avagy fölöslegesen rondítják el a visegrádi panorámát?

Kellő ismeretanyag nélkül erre a kérdésre felelőtlen és nehéz dolog válaszolni. A nyitókép érzékelteti a helyiek problémáját, miszerint a Loreleytől (Zöldfa utca, Nepomuki Szent János szobor) Dömösi átkelés felé eső szakaszon a Széchenyi útról többé nem lehet majd látni a Dunát, hacsak nem kapaszkodunk föl a fal mellé a csupasz földön. Ez is csak részben igaz, részben pedig nem.

Vízügyi szempontból érdemes megvizsgálni a nagymarosi vízmérce alapadatait. Nullpontja 99,428 méterrel van a Balti tenger szintje fölött, a legnagyobb mért vízállás 714 cm volt, nem számítva az 1838-as jeges árvizet, melynek táblája máig megtalálható a Váci út - Fő tér sarkán. Ebből könnyedén kiszámítható, hogy a LNV 106,568 abszolút értéken tetőzött 2006. április 4-én. Jelenleg a Széchenyi út melletti töltés átlagos magassága körülbelül 106,4 méter magasságban húzódik. Egyszóval a legmagasabb árvizek jelenleg akadály nélkül öntik el az amúgy már feltöltésre épült parti ingatlanokat. Ezért talán nem ördögtől való a vélemény, hogy az árvízvédelmi falra szükség van.

A tervrajzokon a fal koronaszintjét 107,34 méter magasságban jelölik, ami azt jelenti, hogy LNV + 70-80 centiméteres árvizeket is meg tud majd fogni.

A fal déli - még befejezetlen - része. (Magyarországon csak Esztergomban és itt folyik észak felé a Duna)

Római, középkori és modern kori falak (Sibrik-domb, Fellegvár, Nagymaros)

Egy vékony csík marad a folyóból

A beruházás legkomolyabb hátulütője, hogy a parti sétányról és a kerékpárútról - vízállástól függően - alig vagy éppen sehogy sem fog látszani a folyó. Valójában még ez is relatív, ugyanis a szemlélődő ember magassága ebbe ugyanúgy beleszámít. A terméskő borításban csupán azt furcsálltam, hogy "tájidegen" mészkőből készül, az itt "őshonos" andezit helyett. Az ide látogatóknak és főképp a helyieknek saját maguknak kell eldönteniük, hogy vajon nagy-e ez az ár, amit az árvízi biztonságért kell fizetni Nagymaroson.

Ide kerül a beton

A Loreley nevű, jég ellen épített partvédelmi műtől az árvízvédelmi fal a telekhatárokon fut tovább, a csatlakozó utcák és kapuk viszonylatában mobilgátas megoldással. Ezen a részen a fal kevésbé lesz feltűnő, az eddig egyedi kerítés-szakaszok lesznek csupán uniformizálva. Ez a szakasz a Tégla utcáig tart, ahol felkanyarodik a főúthoz. Ettől lejjebb a főút és a Duna között már csak a füves-nádas-fás ligetes ártér van és a - jobbára - lábon álló nyaralók.

Árvízvédelmi fal és utca kereszteződése

Kerítés hagyományos anyagokból

Nem mindenhol maradnak meg a dunai kapuk

Nem túl áramvonalas megoldás

Az árvízvédelmi fal északi elvégződése

A Magyar Állam és az Európai Unió közös finanszírozásával 1,16 milliárd forintból megvalósuló beruházás előreláthatólag 2014. januárjától fogja védeni a várost az árvizektől.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

grat, jól utánajártatok!

Tékozló Fiúk írta...

jobban is utána járhatott volna a cikk szerzője a dolgoknak,mielőtt hót állatságokat tényként közölt volna.mindegy amig nem tőrténik semmi azért rimánkodnak,amikor meg igen ,akkor abban mindenképp meg kell találni a hibákat,lehessen mutogatni....megmaradtak a "dunai kapuk"

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...