2013. május 8., szerda

Névtelen szigetek

 - interjú Mikesy Gáborral
a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) vezető főtanácsosával
  
A doktori dolgozatomban feldolgozandó terület északi részén találkoztam egy érdekes problémával, ugyanis Nagymaros határában számtalan olyan sziget található, melynek (még) nem adtak nevet. Ezek kifejezetten fiatal természeti képződmények, valamikor az '50-es, '60-as években keletkezhettek. Mivel névtelenül meglehetősen nehéz rájuk hivatkozni egy tudományos munkában, így felmerült bennem a kérdés, kinek a dolga ezeknek nevet adni. Mivel információt a legjobb közvetlenül a döntéshozóktól beszerezni, megkerestem Mikesy Gábort, aki állandó meghívottként részt vesz a a Földrajzinév-bizottság munkájában. Talán ő tud ezzel kapcsolatban felvilágosítást nyújtani. Így készült el a blog történetében az első interjú.


Dunai Szigetek (D. Sz.): Tulajdonképpen mi is az a Földrajzinév-bizottság?

Mikesy Gábor (M. G.): A Földrajzinév-bizottság (FNB) egy kormányrendelet alapján működő tárcaközi testület, amely a Vidékfejlesztési Minisztérium keretén belül működik. Sok félreértés volt már a működésével kapcsolatban, ezért célszerű itt is leszögezni, hogy nem elnevező bizottságról van szó, hanem számos, hivatalos használatra szánt földrajzinév-típus esetében a jogszabály az előterjesztések véleményezését, ill. határozathozatali jogosultságot fogalmaz meg. Szóval maga a bizottság nem nevezget el, hanem a szintén a rendelet meghatározta úton eléje kerülő előterjesztésekkel foglalkozik.

Földrajzinév-bizottságok működtetése gyakorlatilag elvárás az ENSZ részéről, ui. számos probléma adódik abból, hogy a különböző országok, ill. nyelvek ugyanazt az objektumot más és másképp nevezik (csak egy példa: egységesítések nélkül gyakorlatilag lehetetlen nemzetközi menetrendet szerkeszteni), ill. a rendelkezésre álló térképi és szöveges források is igen eltérő névalakokat tartalmaznak. 



D. Sz.: Hogyan lesz valaki a Földrajzinév-bizottság tagja? Nyelvtan ötös érettségi kell-e hozzá? Hányan vesznek részt a napi munkában és egyáltalán hogyan kell elképzelni a bizottság működésének egy napját?

M. G.: A földrajzi nevekben leginkább érintett nyolc szakágazatot (pl. a térképészetet, vízügyet, környezetvédelmet, oktatást stb.) felügyelő miniszter és 5 tudományos intézmény jelöl tagot a bizottságba. Általában évente négyszer ülésezik, apparátusa nincs, a minisztérium két munkatársa - számos egyéb tevékenysége mellett - látja el az FNB elnöki és titkári funkcióit. A bizottság szorosan együttműködik a Földmérési és Távérzékelési Intézettel, ahol egy fő a Földrajzinév-tár vezetésével van megbízva (ez lennék én.) 

A nyelvtan 5-öst már csak azért sem vizsgálja senki, mert a nyelvhelyességi és helyesírási kérdések specialistái is (az MTA Magyar Nyelvi Bizottsága, ill. Nyelvtudományi Intézete képviseletében) helyet foglalnak a bizottságban. 

 
D. Sz.: Létezik egy olyan adatbázis, ahol az összes magyarországi földrajzi név szerepel?

M. G.: Ez nagyon szép lenne, de akkor is majdnem lehetetlen feladat, ha igen szűken - mondjuk 1:10000 méretarányú, térképi használatra szánt nevekre vonatkozóan definiálnánk az adatbázis célját. Ti. a névkincs folyamatos átalakulásban van, és ezt a folyamatot a földfelszín természetes és mesterséges változásai, ill. a földhasználatban bekövetkezett változások ugyanúgy befolyásolják, mint azoknak a szűkebb és tágabb közösségeknek a nyelvállapota, az ismeretei, igényei, szempontjai,  amelyek használják a földrajzi neveket. És akkor még nem is beszéltünk az egy közösségben meglévő változatokról, a történeti névanyagról, a nyelvjárási és kisebbségi nyelvű adatok és a köznyelvi formák különbözőségeiről.
Több térképészeti és nyelvészeti célú adatbázis létezik, melyek bizonyos területekre, vagy névtípusokra koncentrálnak. A Kárpát-medencére vonatkozóan csak a települési névtípusokra ismerek teljesnek mondható állományokat.


D. Sz.: Évente körülbelül hány új földrajzi név "keletkezik" és mi történik például azokkal a településnevekkel, ahol az utolsó ember is meghal? Létezik-e földrajzi név lemorzsolódás?

M. G.: Az új nevek zöme az épített környezet átalakulásával van összefüggésben: utca- és más közterületnevek, lakóparkok, hidak, állomások, megállóhelyek stb., valószínűleg több százas nagyságrendben. Az elnéptelenedő települések nevének sorsa többnyire az, hogy közigazgatásilag része lesz egy nagyobb helységnek, és egyelőre megmaradnak, mint településrészek nevei, teljes elnéptelenedés után is sokáig használják az épületeket valamilyen gazdasági célra, de tovább víve a nevet, és ha ezek is leomlanak vagy elbontják, akkor a terület neveként, dűlőnévként még huzamos ideig ismertek. Településnevek eltűnéséről csak száz éves távlatokban beszélhetünk. Egyéb névtípusokban gyakoribb a lemorzsolódás, pl. vizes helyek nevei könnyen eltűnhettek a lecsapolások, folyószabályozások következtében, vagy dűlők nevei a tagosítások, földosztások, a nagyüzemi struktúra kialakítása és egyéb gazdaság- és társadalomtörténeti folyamatok során. Mindazonáltal vannak olyan kisebb helynevek is, amelyek keményen dacolva a történelem sodrával, megmaradtak a korai időktől kezdve.


D. Sz.: Mit tehet az átlagember, ha felfedez egy új földrajzi formát, pl. szigetet, barlangot? Bemehet-e hozzátok azzal, hogy ennek és ennek szeretné hívni, mert ő "találta"?

M. G.: Persze az átlagember (vagy akár egy túraegylet, civil szervezet) szabadon úgy nevez egy földfelszíni alakulatot, ahogy akar, és ahogy megértik, akiknek szánja a közlendőjét. A kérdés nyilván arra vonatkozik, hogy ha szeretné a szélesebb közönséggel, pl. térképek által is megismertetni, elfogadtatni a nevet. Ennek hivatalos útja van.

D. Sz.: Hogyan zajlik ilyen esetben a hivatalos eljárás?

M. G.:  A legtöbb természetes objektum esetén két helyre fordulhat az ember (egyesület, szervezet stb.): vagy ahhoz az önkormányzathoz, amelyiknek a közigazgatási területén található az elnevezendő rész és az önkormányzat fordul a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, vagy fordítva, a Vidékfejlesztési Minisztérium értesíti az önkormányzatot a javaslatról, és így kerül a Földrajzinév-bizottság elé.
Az önkormányzatnak mint testületnek a jogosultsága, hogy földrajzi nevekről döntsön. Az előterjesztéseket megvitatják a képviselő-testületi üléseken, és az önkormányzati határozat részeként megnevezik a további intézkedés felelősét, aki legtöbbször a jegyző, de nincs akadálya, hogy más személy járjon el. Kisebb helységek esetében nem ritkán a polgármester az. 

A fentieket azzal egészítem ki, hogy természetesen írásos anyagokról van szó, de határozott formai követelményei nincsenek. Egyértelműen azonosítani kell a helyet (ábrázolással, helyrajzi számokkal vagy egyéb módon), és célszerű leírni az elnevezés indoklását, különösen ha nem közismert szó, dolog, esetleg személy szerepel az előterjesztett névben.


D. Sz.: Nézzünk egy rossz példát! Itt van ez a videó, ahol egy jóember elnevezett egy szigetet Szálasi-szigetnek. Átmehet-e ez a név a mindennapi használatba, és ha átmegy, milyen eszköz áll a FNB rendelkezésére ennek megakadályozására?



M. G.: Az FNB magától nem tehet semmit (pl. most már több éve virít az ordítóan  hibás "Corvin-negyed" név több megálló tábláján). Civil névhasználatra nincs és nem is lehet befolyása az FNB-nek. A normálisabb emberek erejétől remélhetjük, hogy az idézett név nem megy át általános használatba. Igen, az jó lenne, ha valaki kézbe venné az ügyet, és elneveztetné, ha a videó is egy nevetlen szigetről szól.


D. Sz.: Nézzünk egy másik példát Nagymaros környékéről, itt az elmúlt 60-70 évben egy új zátony és 3 új sziget emelkedett ki a Duna hullámaiból. Mikor kapnak ezek nevet? Addig is hogyan nevezzem őket mondjuk a doktori dolgozatomban?

M. G.: Annak hangsúlyos feltüntetését a dolgozatban feltétlenül javaslom, hogy saját, nem hivatalos névhasználatról van szó, de ezen kívül nincs korlát. Neveket és kódokat és ezek elegyét is használhatod. 


D. Sz.: A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Rákóczi híd elnevezése óta milyen érdekesebb esetekről döntöttetek? Melyik a leggyakoribb névadási/névváltoztatási eset (pl. dűlőnevek, településrészek vagy valami más)?

M. G.: Mennyiségében és fontosságában is kiemelkedő a határokon átívelő közlekedési kapcsolatokban érintett nevek ügye, ami többnyire határon túli települések (pl. Tótgyarmat vagy Szlovákgyarmat?), településrészek, állomások (Szatmárnémeti-Gőzfűrész) és néhány híd (Madách híd, Katalin híd) nevét jelenti. A településrészek komoly kihívást jelentenek, mert azokra ritkán van hiteles és egyértelmű magyar nyelvű forrás (pl. Scărişoara Nouă ~ Piskoltliget).
Sokszor fordulnak külterületi lakotthelyek nevével kapcsolatban is a bizottsághoz, mert ezekre újabban szüksége van a lakcímnyilvántartásnak (Őrhegy, Szűcsmajor, Erzsébetrét stb.)
Sok új vasútállomás kapott nevet (Móricerdő, Gönyű-Kikötő, Kispó stb.)
Dűlőnevek viszonylag ritkán kerülnek a bizottság elé. Néhány éve meg kellett erősíteni néhány boros címkén használt nevet EU-s oltalom végett (pl. az egri borvidéken Kántor-tag, Boldogságos, Szekszárd mellett Szarvas-hegy, Cegléden Fischer-tag), ami hirtelen eszembe jut.
Közterület nevekkel kapcsolatban olyan gyakran fordulnak a bizottsághoz, hogy ezek alapos előkészítéséhez az FNB ki is adott egy segédletet, bár természetesen nem kívánja az önkormányzatok hatáskörét csorbítani.


D. Sz.: Köszönöm a beszélgetést!

---xxx---

Bővebb információ a Földrajzinév-bizottság munkájáról, döntéseiről:

2 megjegyzés:

Kalamajka írta...

Jó téma, érdekes cikk! És végül mi lesz a szigetek új neve?

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Ezt a nagymarosiaknak kéne eldönteni. Nem biztos, hogy örülnének, ha mondjuk mi itt elkezdenénk ötletelni. :) De ha valakinek van valami jó szigetneve, ne fogja vissza magát!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...