2013. június 23., vasárnap

A Sárkány felemelkedése

 
A hangzatos cím mögött mindössze egy aprócska szigetecske rejtőzik Szentendrétől délre, a Dera-patak torkolata alatt. Nevezhetnénk akár a környék legjelentéktelenebb szigetének, hiszen apró mérete és fiatal kora miatt ártéri erdőn kívúl ne nagyon számítsunk másra. Nincsenek itt ősi romok, érdekes szabályozási művek, nyaralók, még egy kiskocsma sincs a túlsó parton. A töltésen futó kerékpárútról észrevehetetlen, csupán a vízitúrázók emlegetik úgy, mint a 6-os szigetet (a nevet egy folyamkilométer tábláról kölcsönözve). Ami valljuk meg valamivel jobb, mintha Szálasi-szigetnek hívnák.

Ilyen nagy méterarányban még nem ábrázolják a szigetet (Pilis térkép 1930.)

Éppen a szigetnév etimológiája a legérdekesebb kérdés ebben az esetben, hiszen egy nagyon fiatal képződménnyel állunk szemben. A sziget elnevezése körüli problémáról a Dunai Szigetek blog történetének első interjújában már volt szó. Akkor azon elmélkedtünk, mit lehet tenni az ellen, hogy ez a nem túl szerencsés elnevezés átkerüljön a köztudatba. Ami persze az internetnek köszönhetően kiirthatatlanul terjed. Nos megvan a megoldás, de erről majd kicsit később. Először vizsgáljuk meg mióta létezik ez a sziget a Szentendrei-Dunában.

Részletesebb térképen már zátony (Angyalos vízisport Bp.- Vác 1930.)

Ha az ember bármit szeretne megtalálni a magyar Duna-szakaszon kénytelen elővenni az Angyalos vízisport térképeket. Igen, még így 83 év távlatából is igaz ez. 1930-ban nem csupán a bejegyzés tárgyát képező sziget elődjének tekinthető zátonyt látjuk (elsőként a történelem során). Szemben vele ott áll egy másik, eltűnő sziget, mely utoljára az első katonai felmérés idején ábrázolták élő mellékággal. Kettejük között pedig ott látható egy másik zátony, melyből ugyancsak egy kifejezetten rövid életű sziget fejlődött ki nagyjából 1935-1975 között.


Gif animációt nem csupán vicces jelenetekre lehet használni, hanem például szigetfejlődés bemutatására is. A rendelkezésemre álló néhány légifotóból összeállított animációból kiderül, hogy a sziget 1951-ben még zátonynak meglehetősen apró volt, 45 m hosszú, 11 méter széles. 1962-ben egy kisvízi időpontban ezek az adatok megduplázódtak. Érdemes megfigyelni, hogy a Duna két oldalán két eltérő irányú szigetfejlődés játszódik le. Mialatt a 6-os sziget zátonyból szigetté válik, addig szemben a nevenincs sziget szépen lassan feliszapolódik és a parti erdőkbe olvad. 2005-ben már nyoma sincs, ellenben a 6-os sziget 190 méter hosszúra és 55 méter szélesre nőtt. (Közben még az Luppa-tavakat is kiásták...)

A két sziget sorsát a Duna kotrás alakította. A Szentendrén át Visegrád és Esztergon felé tartó hajójáratok számára kialakított megfelelő mélységű meder relatív vízszint csökkenést okozott. Így vált geomorfológiai értelemben kifejezetten gyorsan zátonyból sziget és a szigetből parti ártéri erdő.

A 6-os sziget déli csúcsa folyamatosan növekedik folyásirányban, szerencsére a mellékága az év nagy részében még szállít vizet.

Sárkány, a hivatalosnak tűnő elnevezés

Visszatérve a sziget hivatalos nevére, ezen a vízügyi térképen találtam meg az egyetlen hivatalosnak tűnő elnevezést. Sárkány-sziget. A térkép dátumáról nincsen információm, egy biztos: a 2008-ban átadott Megyeri hidat már feltünteti, tehát mindenképpen 5 évesnél frissebb. A térképen ott találjuk a másik névadót a sárgával feltüntetett 6. folyamkilométer táblát.

Az elnevezéssel kapcsolatban ugyanazok a kérdések fogalmazódtak meg bennem, mint a Szálasi-szigettel kapcsolatban. Ki, milyen indíttatásból, milyen hivatalos eljárással nevez el egy szigetet, úgy, hogy az hivatalos térképekre is felkerülhet? Miért pont Sárkány-sziget? 

Remlélem akad majd valaki, aki ismeri ennek a különös névadásnak a történetét és megosztja velünk az információt! Addig is jó lenne, ha a Sárkány-sziget vagy a 6-os sziget elnevezés terjedne el!
 

Végezetül íme a legfrissebb kép a Sárkányról. Így festett a rajta lévő erdő 2013. június 10-én, tetőzéshez közeli időpontban. Még a fákat is meg lehet számlálni rajta. Kép innen: http://map.fototerkep.hu//arviz/ (Az árvíz fotótérképen Szentendrétől a Római-partig)

Frissítés (2013.06.27)

Rákos Péter készítette ezt az ábrát a Sárkány-sziget tágabb környezetéről. Mint evezős, nálam sokkal jobban ismeri ennek a szakasznak a felszínfejlődését, ezért úgy gondolom fontos idéznem a sziget kialakulásáról szóló elméletét, ami a bejegyzésből kimaradt:
"[...] Egyébként a Dera torkolattól délre van egy kőgát. Ez erősen megdobja a vizet, alatta limány is kialakul. Én ezzel is magyarázom az alatta kialakult "anomáliákat" , pl. a Sárkány sziget keletkezését." 
Egy G-gömb (googleearth) ábrát is mellékelt, magyarázattal:

1 megjegyzés:

Rákos Péter írta...

Nagyon megörültem ennek a 6-os szigetes vagy Sárkány-szigetes cikknek több okból is. Egyrészt igazolta, hogy a 70-es évek végéről származó halvány emlékeim nem légből kapottak: tényleg volt olyan kis sziget a 6-os sziget fölött, amit még kedvező vízállás idején a part felől lehetett kerülni felfelé evezve. A másik, hogy igazolódott az a feltevésünk (Hoffer János evezős barátommal szoktunk ilyenekről értekezni), hogy a sziget nem lehet nagyon régi. A feltételezésnek az az alapja, hogy a 6-os folyamkilométer-tábla a térkép szerint és a valóságban is olyan helyen van, ahová biztosan nem tették volna, ha a sziget már létezett volna. Ezen a helyen ugyanis a tábla nem látható a Duna állandóan hajózható részéről, kizárólag a part és a sziget között evezve. Most már ott is alig, mert az elhanyagolt táblát az ártéri erdő fái, bokrai takarják.

Korábban mi is gondolkoztunk arról, hogy az evezősök szempontjából egyáltalán nem jelentéktelen kis szigetről és környékéről összeszedjük, amit tudunk. Azért nem lényegtelen ez a kis sziget, mert nagyon sokan a napi evezéskor éppen eddig a szigetig jönnek fel Rómairól, sőt evezős versenyek fordítópontja is szokott itt lenni.

A Külker Evezős Klub honlapján kiírt és még most is élő pályázat (folyamkilométer tábla-fényképek beküldésére) miatt végezett kutatások során a Google légifotóin az tűnt fel, hogy ennél a szigetnél és főleg tőle délre a Duna ártéri erdősávja egyre szélesedik. Már evezés közben is tapasztaljuk, hogy ahogy telnek az évek, egyre több alkalommal nem lehet elevezni a sziget és a part között és a sziget alatti zátonyok is egyre nőnek, a magasabb zátonyokon egyre könnyebben megtelepülnek a kisebb bokrok. Így aztán lassan majd kiegyenesedik a part vonala és a jobbparti erdősáv jelentősen kiszélesedik és hamarosan, néhány év vagy évtized múlva elnyeli a Sárkány-szigetet is. Egyébként érdemes lenne összerakni egy gif animációba a régi képeket az utolsó évtized Google légifotóival egy nagyobb szakaszt bemutatva, ahogy a 6-os sziget és a Luppa sziget között egyre jobban kihasasodik a jobbpart. A légifotókon lehet látni a különböző időpontokban született, egymás melletti erdősávokat. Az animáció élő példán mutatná be a folyó meanderező mozgását.
Egyyébként a Sárkány szigettel szembeni, eltűnő félben lévő szigetnek még fellelhetők a nyomai. Az ág már nagy fákkal benőtt, semmilyen vízállásnál nem járható, de a helye még jól kivehető.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...