2013. július 8., hétfő

Macedónia útja a Dunához


Macedónia tavaly decemberben, a Duna Bizottság 79. ülésén megfigyelői státuszt kapott a Bizottság munkájában. Egészen 1998-ig csupán partmenti országok vehettek részt az elsősorban a hajózás problémakörével foglalkozó, 1948-ban Belgrádban alapított szervezet munkájában. Macedónia megfigyelői státusza kevésbé meglepő, mint például Ciprusé, vagy Franciaországé, de még így is magyarázatra szorul. A státuszból fakadó gazdasági előnyök elemzése helyett vizsgáljuk meg Macedónia és a Duna földrajzi kapcsolódási pontjait.

Macedónia domborzata
 
Macedónia 1991. szeptember 8-án kiáltotta ki függetlenségét, azaz elszakadását Jugoszláviától, melynek addig egyik tagköztársasága volt. Valamennyi jugoszláv utódállam közül Macedónai kapcsolódik legkevésbé a Dunához. A Szovjetunió széthullását követő területi átrendeződések következtében számos új állam keletkezett. 1989-ben a Duna menti országokat 8 állam alkotta, ezek Németország, Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária és a Szovjetunió. Jugoszlávia, Csehszlovákia és a Szovjetunió megszűnésével három állam kiesett, helyettük azonban 5 új országgal gazdagodott a Duna-völgy: Szlovákia, Horvátország, Szerbia, Moldova és Ukrajna. Tehát jelenleg 10 Duna-parti európai állam létezik.
  
A Duna vízgyűjtő területét tekintve az átalakulás jóval nagyobb. 1989-ben még csupán 12 ország osztozott kisebb-nagyobb mértékben a 817 000 négyzetkilométeres vízgyűjtő területén; Németország, Svájc, Ausztria, Olaszország, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország (!), Bulgária, Albánia (!) Románia és a Szovjetunió. Koszovó 2008-as kvázi függetlenségével ezen államok száma 20-ra növekedett; (vastaggal az új államok: Németország, Svájc, Olaszország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Szerbia, Bulgária, Románia, Moldova, Ukrajna, Albánia, Montenegró, Koszovó és Macedónia.

A felsorolt húsz ország közül azonban csak egyetlen van, amely egész területéről csak és kizárólag a Dunába engedi vizeit. Vajon melyik lehet ez? Több ország is van azonban amelynek csupán apró szegletében van lefolyás a Duna irányában. Lengyelország dunai szegletéről, Árva vármegyéről már volt szó a blogon. Ilyen ország Macedónia is.
  
Skopska Crna Gora (trekearth.com)

A Szkopjétól északra elhelyezkedő Fekete-hegyekben (Skopska Crna Gora, Скопска Црна Гора, törökül: Kara Dagh) annak idején furcsa határvonalat húztak az illetékesek. Valószínűleg nem gondoltak bele mekkora szívességet tesznek így az akkor még csupán önálló tagköztársaságnak. A prekambriumi paláktól és gneisztől fekete hegység tipikus középhegység, legmagasabb pontja az 1651 méter magas Ramno. A Szerb-Macedón (korábban Szerb-Trák) masszívum nyugati tagja. Szeizmikusan kifejezetten aktív terület, többször is pusztított a környéken komolyabb földrengés. 1963-ban egy 6,1-es földrengés Szkopje négyötöd részét döntötte romba. A szkopjei Fekete-hegység kontinentális vízválasztó, északnyugati lejtői a Fekete-tengerbe, délkeleti lejtői pedig a Vardaron keresztül az Égei-tengerbe engedik vizüket. Összesen három egymástól elkülönülő terület alkotja Macedónia köldökzsinórját a Dunához és ez által a Duna-Bizottsághoz. Ez a 37 négyzetkilométer az össz-Duna vízgyűjtő terület 0,045%-a.

Macedónia három, különálló Duna-vízgyűjtő területe

Mivel nagyon kis területről van szó, kevés, hiányos, és többszörösen átvett, ellenőrizhetetlen információkból tudunk tájékozódni. Az angol wikipédia szerint a Ključevska és a Slatinska patak egyesüléséből ered a Golema patak, mely áthaladva a macedón-koszovói határon felveszi a Binačka Morava (Биначка Морава) nevet. (Térképen azonban sehol nincsen meg ez a névanyag, így hiábavaló találgatás lenne feliratozni a vízfolyásokat. A mellékelt ábrán látható, hogy Macedónia területét öt különálló patak hagyja el.) Ez a folyócska aztán keresztülhalad Koszovó délkeleti részén, átvágja magát a Skopska Crna Gora és a Plajčkovica (Пљачковица) hegységek között. Már szerb területen - Bujanovac városnál - 49 kilométer megtétele után felveszi a Preševska Moravica folyót, az összefolyástól nevezzük Déli-Moravának (Južna Morava, Јужна Морава).

A Déli-Morava Vranjétól (Врање) északra (fotó: Небојша, panoramio.com)
 
A Déli-Morava Stalać településig folyik, itt felveszi a Nyugati-Morava folyót, majd Nagy-Morava néven folytatják útjukat a Dunáig, ahová átlagosan 270 köbméter vizet szállít másodpercenként. A torkolat az egykori moesiai főváros, Viminacium mellett található, mai neve Kostolac.

A nyugati völgyek északi irányból
 
A három részre tagolt Duna-vízgyűjtő legnagyobb, nyugati részén található az egyetlen lakott település Tanushevci (albánul: Tanushë). 417 lakójából mindenki albán. A vízválasztó gerinc legmagasabb pontja a hírhedt Kodra Fura, 1492 méter magas. Nem is olyan régen ezen a területen még harcok dúltak. Itt kezdődött meg a koszovói albánok beszivárgása 2001-ben, három macedón katona agyonlövésével. A koszovóiak eszkalálni akarták a háborút a szomszédos Macedóniára, maguknak követelve többek között a Kodra Fura hegyet is. Mindenesetre az albánok elsősorban nem hidrológiai okokkal indolkolták követeléseiket.

A szárazságtűrő, világos erdőket főként a gerinceken szakítják meg legelők, ahol juhokat tenyésztenek a környékbeliek. Ezeken a lapos gerinceken zajlik a közlekedés is, a völgyek meredeksége miatt. Érdekesség, hogy a helybéliek crna gorainak mondják magukat, ami természetesen nem az országra, hanem a hegységre utal. A ritkán lakott hegységben külön crna gorai nyelvjárást beszélnek a macedónok.

A középső terület északról

A legkisebb völgyszakasz, ugyancsak északi irányból

Macedónia talán éppen e három kicsiny völgye által kapcsolódhat be majd a Duna Bizottság munkájába. Így talán ki tud törni (északi irányban) az elszigeteltségből, melyet többek között a tengerek távolsága és a görög rossz szomszédi viszony okoz.

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...