2013. október 13., vasárnap

A tíz legnagyobb dunai sziget 1878-ban


Egészen véletlenül bukkantam Ortvay Tivadar (Theodor Orthmayer) katolikus pap, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának dunai szigetekről szóló írására, mely a Mathematikai és Természettudományi Közlemények XV. kötetében jelent meg, 1878-ban. A XIX. századi leíró földrajz szellemében írt mű "A magyarországi Dunaszigetek alakja és iránya, területnagysága és partmagassági viszonyai" legfőbb érdekessége, hogy már a megjelenése pillanatában elavult! A folyószabályozások előtt elkészült írás sorra veszi az összes (!) akkor fellelhető dunai szigetet, melyek a folyó szabad mozgása következtében évről évre változtatták alakjukat, irányukat, területnagyságukat és partmagassági viszonyaikat. Ennek ellenére a dunai szigetek története szempontjából felbecsülhetetlen értékű - pillanatfelvétel szerű - statisztikai információt tartalmaz. 

Ebben a bejegyzésben azonban csak a legérdekesebb fejezettel; a szigetek területnagyságával foglalkoznánk. 

Ortvay Tivadar szorgalmas munkával, kataszteri térképek alapján, mindenféle térinformatikai program segítsége nélkül 667 szigetet rendezett táblázatba területnagyságuk alapján. Munkájában elismeri, hogy ez a szám korántsem teljes, véleménye szerint további kétszáz fel nem mért dunai sziget található Magyarország területén. 1878-ben, a cikk írásának idején a magyar Duna-szakasz Dévénytől Orsováig tartott, hossza meghaladta az ezer kilométert. 1893-ra, a szabályozások következtében ez az érték 997 kilométerre csökkent (jelenleg 417 kilométer, 1941-1944 között 637 kilométer volt).

A kataszteri felmérések során feltüntetett szigetek mindegyikének saját elnevezése volt, bár egy részük után nem a sziget szó szerepelt, hanem a zátony. Területük összesen 296183.4663 hektár volt. A fel nem mért szigetek ez a számot tovább növelték, bár ez esetben csupán becslésről beszélhetünk, Ortvay szerint ez körülbelül 316503 hektár, azaz 3165 négyzetkilométer. Hatalmas területről van szó. Ha csak a kataszteri szigeteket számoljuk, területük összege 17 vármegye területét haladta meg, úgymint Komárom, Abaúj, Zólyom, Bars, Hont, Liptó, Árva, Moson, Fogaras, Brassó, Kis-Küküllő, Csanád, Győr, Ugocsa, Turóc, Esztergom és Torna (utóbbi csak 1881-ben egyesül Abaúj vármegyével). Magyarország területének 1,17 százalékát tették ki, Horvátországgal együtt számolva 0,98%-ot.

A 667 sziget közül a legkisebb a moson vármegyei Wirding-zátony a maga 719 négyzetméterével, míg a legnagyobb egymaga 64%-át teszi ki az összes területnek, ez pedig nem más mint Európa mai napig legnagyobb folyami szigete, a 188519 hektáros Csallóköz. A leggyakoribb szigetméret az 1-5 holdas tartományba esett. 

1878-ben ezek voltak Magyarország legnagyobb dunai szigetei:

  1. Csallóköz 188519 hektár, 1885 négyzetkilométer (1.b Szigetköz 37500 hektár, a cikkben - talán a még szabályozatlan Öreg-Duna miatt  - mindkettőt az első helyen tüntette fel a szerző)
  2. Csepel-sziget, 25711 hektár
  3. Margita-sziget (Mohácsi-sziget) 17793 hektár
  4. Szentendrei-sziget, 6138 hektár
  5. Ostrova-sziget (Temessziget, Temes vármegye) 3918 hektár
  6. Décsi-sziget (Tolna-vármegye) 3280 hektár
  7. Pacaris-sziget (Bács-Bodrog vármegye, Újvidéktől keletre) 2076 hektár
  8. Kalandos-sziget (Baranya vármegye, Veresmart és Monostorszeg között) 1508 hektár
  9. Nagy Popovicza-sziget (Baranya vármegye, Apatin és Laskó között) 1397 hektár
  10. Béda (Baranya vármegye, Kölked) 1371 hektár
Íme a mezőny második fele, melyen a kevésbé ismert szigeteket mutatjuk be a II. katonai felmérés és Vályi Béla térképein: 

Temes-sziget (Ostrova)
 
Decsi-sziget

Pacaris-sziget

Kalandos-sziget

Nagy-Popovicza-sziget

Béda

A 6-10. helyezett szigetekre különösen igaz az, hogy szinte nem volt két egymást követő év, melyben ugyanazokkal a méretekkel, alakkal lehetett őket leírni. Egy-egy áradás kanyarulatokat metszett át, új partot épített, vagy ha jeges árvízről volt szó előfordult, hogy egész szigeteket tarolt le, formált át ezeken az alsószakasz-jellegű részeken. A természetföldrajzban zajló állandó változás azonban nem érintette a közigazgatási határokat, így fordulhat elő, hogy például a Kalandos-sziget régi medre alkotja az országhatárt Szerbia és Horvátország között, annak ellenére, hogy a Duna már kilométerekkel arrébb folyik.

A felsorolt 10 sziget közül már csupán az első öt létezik. A többit felszámolta a szabályozás, mellékágaik holtággá váltak, feliszapolódtak eltűntek az elmúlt 150 év alatt. A mai Magyarország területét tekintve Szigetköz, Csepel-sziget, Mohácsi-sziget, Szentendrei-sziget a sorrend. Ha szigorúan vesszük a sziget szó definícióját, ezek közül csak a Szentendreit lehet teljes bizonyossággal szigetnek nevezni. Mivel a Duna-szabályozás során szinte minden szigetet a parthoz csatoltak nehéz lenne egy ehhez hasonló listát elkészíteni. Szigetnek tekintsük-e még mindig a Hárost? Vagy a Gödi-szigetet?

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...