2013. október 26., szombat

Háros, Csőttel határos?

  
avagy egy dunai névvándorlás története

„Hárosi vadászlak számos olajjegenye háttérrel, a többi erdő ritkás egy két maglófával -  a gőzgép néhány ölnyire robog el előtte és az … árnyait (a csendes lakókat zúgása által felverheti) a vadászlak tagja hátul a régi fal északrét védi az a alcsony épületet, a vadászlak alat sűrű erdő, benne fülemüle és a zenészek serege tarka hangvegyülete hallható. Vasárnapon épp a Vasárnapi Nap volt kezemben midőn erre utaztam és a kis sziget kellemeiben gyönyörködtem. A Duna parton egy ép szikla van – előtérben a szép zöld mezőség, ezen elszórt tanyák, faluk, háttérben a meredek parton a simán lenyúló dombok alatt boronaházak, tornyok, kastélyok, minden fordulatra más kép, nyugszanak a malmok.” - Rómer Flóris kéziratos hagyatéka II. jegyzőkönyv. 87. o.

Háros vasútállomás (forrás: n. adrian, panoramio.com)

Mi is az a Háros? Egy vasútállomás? Két sziget? Egy elpusztult település? Egy utca? Egy természetvédelmi terület? Két településrész? Egyáltalán hogyan fordulhatott elő, hogy ez a földrajzi név nemes egyszerűséggel átvándorolt a Dunán a Csepel-szigetről a budafoki partra, oda ahol annak idején egy másik középkori falu, Csőt (más néven: Csut) állt? Természetesen minden kérdésre megvan a magyarázat!

Számomra Háros Magyarország legeldugottabb helye, egy olyan misztikus sziget, melyre évente csupán kétszer nyílik (legális) lehetőség a belépésre. Egyszerű halandó is próbálkozhat, papír alapú levelet kell küldeni a Honvédség megfelelő osztályán ülő ezredesnek, amelyen a bátor próbálkozónak fel kell tüntetnie anyja nevét, születési dátumát, lakhelyét, személyi igazolványának számát. ha esetleg többen mennének, ezt minden egyes résztvevőtől be kell gyűjteni. Aztán ha az ezredesnek olyan napja van, hogy rábólint egyeztetnie kell egy kiskatonával, aki kísérőként figyeli majd minden egyes lépésünket. Idén az ezredes úrnak olyan napja volt, hogy lefújta az idénre tervezett kirándulást, a természetjárók türelmes emberek, várhatnak még egy évet. Vagy megvárhatjuk míg télen befagy a mellékág. Szívesen írtam volna a hely gyönyőrű élővilágáról, de talán majd legközelebb.

Mintha a Csepel-szigethez közelebb lenne még a Háros-sziget 1737-ben

A budapest jobbparti Háros-sziget nevét a csepel-szigeti (balparti) Háros faluról kapta. A középkorban még balparti szigetetet a középkorban a jobbparti Csőt faluról Csőti-szigetnek nevezték. Nem könnyű megérteni elsőre, olyan ez, mintha mindig arról a faluról nevezték volna el, amelyiktől távolabb feküdt.


A sziget történetében legfontosabb esemény 1264-ben történt, amikor IV. Béla király megalapította a Szt. Euszták (Eustachius) premontrei kolostort. Mivel a közelben elhaladó 6-os út már akkoriban is jelentős forgalmat bonyolított nem csodálkozhatunk rajta, hogy a tétényi országgyűlésen részt vevő IV. László király és háza népe ebben az új épületben kapott szállást. Ha a természetföldrajzot és a hidrológiát a mai állapotokból és csak abból kívánjuk levezetni sohasem fogjuk tudni megérteni, hogy az utolsó árpádházi alapítású kolostorunk hogyan kerülhetett egy olyan szigetre, amit minden jelentősebb árvíz elborít. A középkorban még nem volt divat ártérre építkezni, és mivel a kor embere még előszeretettel használta a józan paraszti eszét feltételezhetjük, hogy a Csőti-sziget a XIII. század végén vagy magasártér, vagy állandó szárazulat volt.

Két századdal az alapítás után, 1477-ben pápai vizsgálat dokumentálta a kolostor állapotát, és meglepődve látták, hogy a régen 15-20 szerzetesnek adó egyházi épületek teljesen üresen állnak. Mátyás király a komplexumot birtokostul a pálosoknak ajándékozta, akik 10 szerzetest küldtek a szigetre. 1519-ben apró mozzanat jelzi nekünk, hogy valami zavar állhatott be az addig kiegyensúlyozott dunai vízhozamokban; Csatkai Pál perjel kőgátat épített a kolostor körül az árvizek ellen! Ne feledjük ekkoriban történt a kis jégkorszak beköszöntét jelző egyik legjelentősebb katasztrófa, a 1501-es rekordárvíz. A Háros-sziget fokozatosan dunai ártérré változott. Vajon van még bármi nyoma a Csatkai-féle a kőgátnak?

Hogy a sorozatos árvizek, vagy a töröktől való félelem okozta a kolostor végső elnéptelenedését már nehéz megmondani. Valószínűleg mindkettő, utóbbi természetesen nagyobb súllyal.

A Háros-sziget 1940-ben

A kolostorral ellentétben Háros falu a Csepel-szigeten tovább fennállt. 1562-ben még 600 akcse eszüstöt fizetett halpénz gyanánt a törököknek. A környékbeli viszonyokról sokat elárul, hogy ugyanebben az évben Csepel 500-at, Szigetszentmiklós pedig csupán 100 akcsét fizetett. Rómer Flóris állítása szerint 1575-ben még állt a falu, száz évvel később, Buda felszabadításakor már nem. Mint ahogy a Duna túlsó partján lévő Csőt falu sem. Utóbbi soha nem is települt újra, nevét és kicsiny templomát eltemette a Duna iszapja és homokja. Azonosítása csak 1959-ben sikerült, addig sokan Alcsút környékén keresték e kolostort.

A török kiűzése után Háros ha nem is nyerte visssza régi fényét, de újjátelepült. Lakóinak számáról és nemzetiségéről nincsen sok ismeretünk. Közigazgatásilag Szigetszentmiklóshoz tartozott, akárcsak a Fácán-(Háros) sziget. Ez ugyancsak megerősíti azt a térképen megrajzolt tényt, hogy a sziget régen a csepeli parthoz állt közelebb. Háros viszontagságai azonban nem értek véget a törökkel, 1838 márciusában az egész Csepel-szigetet letaroló jeges árvíz elpusztította Al- és Felháros településeket. Albertfalva mellett Szigetszentmiklós volt a másik olyan Duna-menti falu, ahol egyetlen ép ház sem maradt az árvíz levonulása után. A hárosiak vagy az ugyancsak eköltöztetett Csepelen, vagy az újjáépülő Szigetszentmiklóson telepedtek be.

"Hárosi szigetet illetőleg még megjegyeztetik hogy régenten, annak át ellenében, a nagy duna mellett Háros nevű falú feküdt, melly később el pusztítatván, lakosai Sziget Szent Miklósra költöztek át, ugy hogy Sziget Szent Miklós később e' határban létezett. Szőllős - és Háros elpusztult falvak lakosaiból is népesítetett meg."

A szigeti kolostor falai azonban dacoltak az elemekkel és még a XVIII. században is magasan álltak. Amennyiben egy istálló épületnek tekinthető, akkor az is elmondható, hogy tetőszerkezete is volt. Köveiből a XIX. század elején egy kis vadászlak épült az akkoriban Fácános-szigetnek nevezett Hároson. Később valószínűleg a Háros falut is letaroló újabb árvíz ezt is romba döntötte. Amikor 1864-ben (óriási szerencsénkre) Rómer Flóris a szigetre látogatott már annak is csak a romjait találta. A romokat lerajzolta és dokumentálta:
„A Tétény előtt fekvő Hárosi sziget keleti oldalához közel a gőzhajóval utazók alig fogják gyanítani, hogy a Dunába lenyúló kőfalak egy régi kolostortemplom részleteit teszik. A mai … ház a zárda templomában áll, magának a zárdának alapfalai az udvarban láthatóak. Természetes, hogy ebben némileg gyakorlott szem szükséges, miszerint a változtatások közt eligazodhassék. A templom keletelt falai terméskőből és kaviccsal kevert falragaszból rakvák, kívül pedig faragott kővel födvék. A vadászlak és a szentély apsisa közt vezet ma a pesti út, s szentély végét alkalmasint a Duna árja elmossa. Míg a vadászlak a régi kolostor keresztfolyosója egy részébe bele van építve, addig a szentélybe, melyen még vörös festett, szépen faragott vállkövek és borda végét látni lakhelyiségek tétettek át, a szélesebb hajó pedig fáczán, ló és tehénistállónak szolgál és talán ezen körülményeknek lehet köszönni, hogy valamint a kolostort a földszinéig le nem rombolták. A térméreteket nem lehet fölvenni. (jkv. xiii. 98. xxii. 135. mivel csak az északi falakat lehet tisztán látni és magasságukat 3’-nak constatálnám. A szentélyfal mai hossza 3’ 4”, a hajó diadalívnél 10°-nyire kirúg a pillérével együtt, magába véve pedig csak 4’ 6”-val szélesebb ezen oldalon a szentélynél, mai hossza pedig 7°.
A kolostor délkeleti szárnya részén a vadászlak áll, a régi hajlékok iránya 4° széles 2° mély helyiségek alapjai tisztán kivehetők. A négyszög déli szárnyában van egy 3° 2’ széles és 4° 4’ mély hajlék alapja, talán az ebédlő, mert mellette a 2° 1’ mély pincelejárás következik mely e szárnyat zárja. Innen a templomig vissza a nyugati szárny nyomai a kertben fennvannak, de még délre a kolostoron túl is. Az udvarban még a régi kút, mely faragott kövekkel van kirakva látható. megérdemelné ezen kolostor, hogy még addig míg nyomait ennyire látni lehet tüzetesen fölmérettessék. A hárosi sziget déli szögletén van egy 6’-nyi széles faldarab melyben sok salak, rossz tégla van pozdorja és szalma nyomokkal.” - XXII. jkv. 135. o.


Ábra magyarázata: Hárosi-sziget 1964. máj. 8-án. Alaprajz. (II. jkv.) 3. o. Megjegyzések: „kívül faragott kő, belül kavics és terméskő a, üveg, fölötte ablak x, későbbi pillér, v, fal lement a Dunába m, vadászlak, új fal, régi fal, belül veresre festve és igen apró kavicsokhoz kevert malter, faragott kő, torony, hall, hof hall (?)”


Ábra magyarázata: II. jkv. 86. U alakú épület alaprajza (kép) a következő megjegyzésekkel: „Hárosi épület, Duna, tovább is ezen épület nyoma, a kertben nyomai a vadászlakig, pincelejárás, nincs fal.”


Rómer Flóris amikor elhagyta a szigetet akár azt is mondhatta volna "utánam az özönvíz!". 1872-ben a folyószabályozási munkálatok során lezárták a Soroksári-Dunát, melynek következtében a budafoki ágban átlagosan 60 centimétert emelkedett a vízszint. Mivel már azelőtt is a vízbe nyúltak a kolostor falai biztosan állítható, hogy a víz, a jég és a hullámzás ereje hamarosan elbontotta a csőti kolostor romjait.

1911-ben zárult le a Háros földrajzi név dunai "átkelése", melynek során a Csepel-sziget mellől végleg átkerült a budafoki oldalra. 1737-ben Mikoviny Sámuel térképén még az ősi állapot látszik, amikor a jobb oldali ág volt a Duna főága. A rajz nem lehet tévedés, a Háros-szigetet előtte 40 évvel Marsigli is ugyanehhez a parthoz jelölte. Valószínűleg a sziget legmagasabb pontján, azaz a közepén álló kolostor a bal oldali ág szélesedésével együtt egyre közelebb került a parthoz, mivel a sodrás a sziget bal partját lassan elmosta. A jobb oldali ág pedig egyre szűkült, és a sziget is hízott valamelyest ezen az oldalon. 1911-ben aztán a vízépítő mérnökök feltették a pontot az i-re és egy zárást építettek a sziget csúcsához.

Innentől kezdve a Háros-sziget története már a Dunántúl és Budapest története. 1920 után a parthoz csatolt szigeten hajógyárat kezdtek építeni, a terveket később megváltoztatták és 1928-ban a Honvédség kapta meg a területet. Utászok, hidászok rendezkedtek be az északkeleti csúcson. A II. világháború után Nagytéténnyel és Budafokkal együtt Nagy-Budapest részévé vált, kevesen tudják, hogy a csepel-szigeti Háros dűlő csak négy évvel később 1954-ben, Szigetszentmiklóstól került Csepelhez, így Budapesthez.

Őserdő a Háros-szigeten

1963 óta a Háros-sziget zárt, katonai terület, az addig legeltetésre és fakitermelésre használt földjére lassan visszatelepedett az élővilág, burjánzó ártéri erdőt alkotvan. Régészek ebben az időben még egyszer bejárták a szigetet romok után kutatva, azonban sem falakat, sem arra utaló nyomokat nem találtak már. Feltételezték, hogy a kolostor romjain egy modern-kori katonai épület áll. Kisvíz idején még állítólag megfigyelték a mészáros (hunyadi)-szigeti mellékágban a szigetre vezető híd egykori cölöpjeit, azonban ezt fenntartásokkal kell kezelni, hiszen nem valószínű, hogy a nagyobb ágon keresztül vezetett híd a kolostorhoz. Így érkezünk el a Háros-sziget jelenéhez, amely - ha sikerül valaha bejutni a szigetre - egy másik bejegyzés témája lesz.

Ajánlott és felhasznált irodalom:

3 megjegyzés:

Zöldfülű írta...

És ismét egy remek írás, köszönet érte!
Régóta foglalkoztat Háros története, de az ilyen mélységű feltárása eddig ismeretlen volt számomra.
A szigetre való bejutáshoz feltétlenül szükség van az "ezredes úr" engedélyére? Gondolok itt arra, hogy a sziget felső egyharmada a honvédségé, az alsó kétharmad pedig a fokozottan védett természetvédelmi terület. Tehát a természetvédelmi területre való bejutáshoz gondolom a területileg illetékes természetvédelmi hatóság engedélye szükséges, nem pedig a honvédségé. Ennek az engedélynek a birtokában csónakkal át lehet kelni a szigetre (az üdülőtelep felől a mellékágon át), és akkor nem szükséges a honvédségi területen átgyalogolni. Vagy a természetvédelmi területen is a honvédség az illetékes?

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Szia, én úgy tudom az is honvédségi terület, csak nincs lekerítve, mert felesleges. Ugyanis szárazföldön egyetlen bejárata van a területnek és az honvédségi porta mellett vezet. Tehát ha a term védelem engedélyt ad akkor is át kell menni a katonai részen. De valóban a csónakos megoldás alternatíva lehet, ha szerencséje van az embernek nem fut össze semmiféle hivatalos közeggel. :)

Névtelen írta...

Mondjuk arrol szo se esik, hogy az oroszok gyakorlopalyabak hasznaltak a szigetet es tankoknak volt loter. Belepni meg azert nem lehet mert az aknakat es egyeb katonai dolgokat a honvedseg meg nem szedte ossze. A termeszetvedelem duma csak bullshit.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...