2013. december 28., szombat

Rejtélyes mederkotrás Verőcén


A minap az alábbi olvasói levelet kaptam Verőcéről, a Dunakanyarból, amelyből megtudtam, hogy valakik kotorják a Dunát:

Bismarck osztályú csatahajó Verőce partjainál :)

Lelkes Dunaisziget blog olvasóként és információhiányban szenvedő természetvédőként írok. Ismerősöm hívta fel a figyelmemet arra, hogy Verőcén a támfal alatt nemrégiben mederkotrás kezdődött. Állítólag a "meder elfajzása" miatt szükséges nagy mennyiségű kavics kitermelése, amit részben a partra, részben ki tudja, hova szállítanak. A területtel kapcsolatban természetvédelmi szempontból tudni érdemes, hogy a támfal feletti részen költ egyedüliként az országban a nagy bukó, illetve horgászként tudom, hogy az érintett terület többek között garda (Natura 2000 jelölőfaj) és leánykoncér (védett faj) élőhely is. Első reakciómként vízügyi igazgatóságok és zöldhatóság honlapjain keresgéltem, de erre a szakaszra vonatkozóan nem találtam kotrással kapcsolatos dokumentumokat, terveket, határozatokat, véleményeket. Az interneten hozzáférhető a dunai hajózóút gázlóinak, így az esetleges beavatkozási helyszíneknek a felsorolásánál Verőce sehol nem szerepel, vagy legalábbis nem találtam meg.

Mivel a blogon megtaláltam azt a kommentjét, hogy gázlóknál engedélyezett a kavicskotrás a Dunán, gondoltam, rákérdezek ennek a jogi hátterére. Milyen mértékben, milyen feltételekkel, milyen jogszabályi háttérrel lehetséges a kavicskotrás? Egy ilyen folyamatban a természetvédelmi szempontokat mikor és hogyan veszik figyelembe? Mikor van döntési helyzet kavicskotrás ügyében? Hajózóút kitűzéssel elvileg nem érintett területen hogyan működik ez (információm szerint egészen közel a parthoz dolgoznak)?

Rövid keresgélés után sem találtam semmit a kotrással kapcsolatban hivatalos helyeken (Vízig, Nemzeti Park, Önkormányzat). Képeket azonban szerencsére találtam Zirig Árpád blogján (baowah.blog.hu, valamint indafotóján itt és itt), engedélyével meg is osztom őket. A képekhez fűzött kommentje némi kiegészítéssel szolgál az olvasói levél mellé:

"...Annyit tudok mondani, hogy az egész falu hosszát vegigkotorták, hetekig voltak, mindig volt velük tartályos IFA is. Nem tudom ki delegálta oket, de tény, hogy eléggé el volt üledéskesedve (a meder) a falu előtt."

Karácsonyfának is beillene

Ivóvíz, szennyvíz, vagy valami más lehet a tartályban?

Esti műszak

Az idén novemberben kezdődött kotrásról egyelőre ennyit tudunk. Verőcénél nincsen gázló az 1688-1687 fkm között, a legközelebbi a Kompkötő-szigetnél van 4 kilométerrel lejjebb.
 
Örülnénk, ha valaki jelentkezne és válaszolna nekünk a felmerült kérdésekre:
  1. Mi szükség volt a kotrásra?
  2. Érintette-e a hajózási útvonalat?
  3. Ki(k) engedélyezte/ték?
  4. Ki volt a kivitelező?
  5. Volt-e környezeti hatásvizsgálat?
  6. Milyen tervek alapján dolgoztak?
  7. Hol lehet megnézni ezeket a terveket?
  8. Mekkora a kikotort anyagmennyiség?
  9. Ezt hol deponálják?
  10. Miért nem tud erről az egészről senki?
  11. +1. Mi célt szolgált az az IFA a parton?
Annak is örülnénk, ha valaki leírná egy ilyen kotrás teljes vertikumát, tervezéstől kezdve, jogi folyamatok-engedélyeztetésen keresztül egészen a kivitelezésig. Helyiek jelentkezését is várjuk, akik bármilyen plusz információval rendelkeznek.

Frissítés! 2013.12.29

Megkaptuk a kotrásról informáló hirdetményt, melyet a Nemzeti Közlekedési Hatóság adott ki 2013. október 30-án. E szerint a kotrás jövő nyárig eltart majd. 

forrás: http://nkh.hu/Hajozas/Kozlem/HSZH/Lapok/Duna.aspx)

Térképen így néz ki a helyzet. A kotrás a parttól 100 méteres távolságon belül történik, a hajózó útvonalat nem érinti. Így felmerülhet a kérdés mi szükség van rá? Valószínűleg a Kismaros és Verőce között a Dunába torkolló Morgó patak által behordott hordalékot kell eltávolítani.

A kotrás pontos helyszíne.
A munkagépről még ez derült ki: PF-125 jelzésű, üzemeltető: CECE '69 Kft.

6 megjegyzés:

  1. Nincs benne semmi rejtélyes, csak a kotnyeles és semmihez sem értő Zirig Árpi nem tudja, hogy miért folyik a meder rehabilitáció. A patak által lerakott hordalék egy sarkantyút képez a támfal feletti részen és a sodrás ezt megkerülve pont a támfalak előtti partszakaszt intenzíven mossa. Minden folyó a külső ívet koptatja, de itt ráadásul a part alapja egy agyagréteg (régen téglagyár működött ezt az anyagot felhasználva)ami igen könnyen kimosódik a támfalak alól veszélyeztetve azokat. A kotrás egyszerűen csak azt szolgálja, hogy a fősodorvonal beljebb kerüljön és a parti sekélyebb részen a sodrás lelassulva lerakja a hordalékot és ne elmossa.

    VálaszTörlés
  2. Itt valami tévedés lesz, nem Árpádtól származik az olvasói levél, ő csupán ezt a részt fűzte hozzá, mely megerősíti az ön kommentjét: ...tény, hogy eléggé el volt üledéskesedve (a meder) a falu előtt.

    VálaszTörlés
  3. Boccs, akkor valamit elolvastam. De a Zirig Árpi kotnyelességéről írtakat ettől függetlenül fenntartom.
    Amíg Verőcével szemben létezett a két sziget és kotorták a hajózóutat is addig ez nem volt probléma de azóta folyamatosan jön kifelé a meder fősodor vonala. A parti lakók szólították fel az illetékes vízügyi igazgatóságot, hogy vagy oldja meg a problémát, vagy horribilis összegű kártérítési pert akasztanak a nyakukba.
    Miután a mederben magánszemély semmilyen munkát nem végeztethet kénytelenek voltak valamit tenni.

    VálaszTörlés
  4. Tisztelt hozzászólók, aggódó szemlélők!

    Ahogy azt valaki fent megjegyezte a munkálatokban nincs semmi rejtélyes.

    A mederkotrás vízjogi és környezetvédelmi engedélyek birtokában történik, a tervek, hatásvizsgálati anyagok (előzetes környezeti vizsgálati dokumentáció, Natura2000 hatásvizsgálat) az engedélyezési eljárás során mind a Zöldhatóságnál, mind Verőce Önkormányzatánál kifüggesztésre kerültek.

    A mederkorrekciónak konkrétan két célja van:
    1. a verőcei partfal alámosódásának megakadályozása
    2. a partszakasz többi részének eliszapolódásának megelőzése

    Az első kizárólag az épített környezet - tehát a helyi lakosság érdekét szolgálja, viszont a második - amellett, hogy a part kikapcsolódásra, fürdőzésre való alkalmassága megmarad - az itt élő Natura2000 jelölő fajok - pl. az év hala, a magyar bucó - élőhelyének megőrzését is szolgálja.

    A tartálykocsi jelenlétére a magyarázat: a meder jellege nem tette lehetővé a biztonságos, stabil horgonyzást, így az úszó munkagépet a part irányában a tartálykocsihoz tudják kikötni. A tartálykocsiban a terhelés végett tiszta víz található.

    A mederkorrekció folyamatos tervezői és hatósági ellenőrzés és felügyelet mellett történik.

    Remélem sikerült megnyugtatnom az aggódókat.

    Üdvözlettel:

    A tervező

    VálaszTörlés
  5. Kedves Béla, köszönjük szépen a tájékoztatást! Megpróbálom szélesebb körhöz is eljuttatni az információkat.

    VálaszTörlés
  6. Es ugy latom tegnap ujra elkezdodott a falu alvége és a patak torkolatanak kozotti savjaban a kotras.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...