2014. január 15., szerda

Így nézett ki Lepence bolhavára


Bolhavár, Leányvár, beszédes elnevezései ezek a római korban épült kicsiny őrtornyoknak, melyek végigpettyezik - hol ritkábban, hol sűrűbben - a Római Birodalom határvidékét. Magyarországon végig a Duna mentén megtalálhatók, ezért a leendő Világörökség helyszíneiként is kiemelt figyelem övezi őket. Legtöbbször nem is látszanak a felszínen, vagy ha mégis, laikus szemmel alig lehet megkülönböztetni egy összedőlt csűr alapjaitól. Ahogy az ember Leányfalun, Visegrádon, vagy másutt a térdig sem érő falak között bandukol, fel sem tudja mérni mekkora épület állhatott azon a helyen 1700 évvel azelőtt. Hála a SziMe 3D Kft. munkájának végre fogalmat alkothatunk ezeknek az őrtörnyoknak a valódi méreteiről.


Számomra abszolút az újdonság erejével hatott a rekonstrukció. Mindezidáig a Traianus-oszlopról ismert karcsú, magas fa mellvéddel ellátott őrtornyok jutottak az eszembe e leányvárakról. Az itt ábrázolt masszív, hovatovább tömzsi tornyok azonban valódi védelmet jelenthettek a benne élők számára. Sajnos funkciójukat csak ideig-óráig tudták ellátni, mielőtt a barbár hadak elsöpörték volna mindet.

Az 1994-1999 között Gróf Péter által feltárt lepencei II. burgus romjait 2012-ben digitalizálták a romok közt talált három szoborral, a küszöbkővel és az évezredek viharait átvészelt építési felirattal együtt. Az eredmény egy 100 millió képpontból álló pontfelhő lett, mely alapját képezte az erőd háromdimenziós rekonstrukciójának.


A lepencei termálfürdő bekötőútjánál a dunai oldalon feltárt erőd falai masszívak, 166 cm vastagok az alapozásnál, belső terében 4 kőpillér tartotta az emeleteket és vett körül egy belső "teherliftet". Az erőd 70 cm vastag kerítőfalának meghatározásának menetét külön ajánlom mindenkinek figyelmébe. Ha figyelembe vesszük, hogy mekkora anyagmennyiség kellett csak ennek az egy őrtoronynak a felépítéséhez nem csodálkozhatunk azon, hogy a rómaiak kénytelenek voltak korábbi, elpusztult épületeiket is kibányászni, hogy utolsó erőfeszítéssel a barbárok elleni ókori "vasfüggönyt" felépíthessék.

Az őrtorony keletkezési körülményeiről sokat elárul a fennmaradt építési felirat:

IVDICIO PRINCIPALI DDD NNN VALENTINIANI VALENTIS
ET GRATIANI RRINCIPVM MAXIMORVM DISPOSITIONEM
ETIAM INLVSTRIS VIRI VTRIVSQUE MILITIAE MAGISTRI EOVI
TI COMITIS FOSCIANVS PP LEGIONIS PRIMAE MARTIORVM
VNA CVM MILITIBVS SIBI CREDITIS HVNC BVRGVM A FVN
DAMINTIS ET CONSTRVXIT ET AD SVMAM MANVM OPERIS
CONSVLATVS GRATIANO AVGVSTO BIS ET PROBO VIRO CLA
RISSIMO FECIT PERVENIRE

azaz:

A mi urainknak, Valentinianusnak, Valensnek és Gratianusnak, a legnagyobb császároknak fejedelmi parancsára, valamint a kiváló férfiak közül való Equitus comesnek, a hadsereg főparancsnokának rendelkezésére Foscianus a Marsról elnevezett I. számú légió parancsnoka a rábízott katonáival együtt a parancsot végrehajtva ezt az őrtornyot az alapjaitól az utolsó simításig felépítette a mi isteni Gratianus császárunk második, és a jeles férfiak közül való Probus konzulsága idején.

A consuli lista alapján az erőd építési éve tehát 371. A mellékelt dokumentum, melyet kötelező olvasmányként akár fel is adhatnék részletesen leírja az ausztriai burgus-anaglógiák alapján elvégzett modellezést, melynek révén elénk tárul a dunai múlt egy rövid részlete.


Az őrtorony bejárható modellje: http://szime3dar.com/3dtura/lepence/

Fülöpp Róbert - Buzás Gergely: A Visegrád-lepencei római őrtorony felmérése és elméleti rekonstrukciója:
http://archeologia.hu/content/archeologia/195/Lepence_Burgus_4.pdf

Gróf Péter - Gróh Dániel: Visegrád római kori emlékei, Visegrád, 2011 (Vezető a római limes Világörökségre jelölt magyarországi helyszínein.)

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...