2014. május 21., szerda

Katasztrofális áradás a Száva vízgyűjtőn


Úgy tűnik most már nem múlik el év a Kárpát-medencében katasztrofális árvíz nélkül. Ha csupán az elmúlt két évet vesszük figyelembe, 2012 novemberében megdőlt a vízhozamrekord a Dráván, tavaly pedig a Dunán vonult le történelmi árhullám, mely szerencsére ellaposodott, mire Szerbiába ért. És még egy év sem telt el, itt a következő "történelmi" árvíz, ezúttal a Száván és annak jobbparti vízgyűjtőjén. A rekordidő alatt lehullott rekordmennyiségű csapadék villámárvizeket okozott Horvátországban, Boszniában és Szerbiában, a pusztulás mértéke leírhatatlan és ezúttal sajnos halálos áldozatokat is szedett a rendkívüli időjárás. 

Kilátás a boszniai Brckora és a Száva folyóra, a túlsó part már Horvátország
 
Szerbiában Tamarának nevezték el azt az alacsony légnyomású légköri képződményt (ciklont), amely az Adriai-tenger felett alakult ki 2014. május 13-án. Ez a képződmény május 14-én áthelyeződött a Balkán-félsziget nyugati részére. A páradús szubtrópusi légtömegek találkozása a hideg sarkköri légtömeggel szélsőséges csapadékhullást okozott. Május 15-én Belgrádban 108 mm, a bosnyák határ szerb oldalán, a Drina-folyó partján fekvő Loznicában 110 mm csapadékot mértek 24 óra alatt. Belgrádban már ezen a napon megdőlt a havi csapadékrekord, holott májusnak csupán a felénél jártak. 120 év alatt, amióta rendszeresek a mérések Szerbiában még sohasem tapasztaltak ekkora esőzést.

A halálos árvízzel érintett terület kiterjedése és a legsúlyosabb helyzetben lévő városok (máj. 19-i helyzet)

A katasztrófa sújtotta terület gyakorlatilag északnyugat Boszniától egészen a Vaskapu-szorosig tartott, bár Bukarestből is jelentős mennyiségű csapadékot jeleztek. A legkomolyabb helyzet a Száva-folyó vízgyűjtőjén alakult ki, annak is a déli, azaz jobbparti mellékfolyói mentén. Nyugaton a Verbász, aztán a Boszna, a Drina és a szerbiai Kolubara egy nap alatt olyan vízállás-emelkedést produkált, melyre a helyiek nem voltak felkészülve. A medrükből hirtelen kilépő folyók elárasztották a partmenti városokat.

A NASA által közzétett műholdfelvételen látszik az elöntött terület nagysága, május 19-i állapotokat tükrözve. Ekkorra már megszűnt a csapadékutánpótlás és a hegyekben megáradt folyók vize már leért a Száva völgyébe. A Száva tetőzése még nem érte el a szerb területeket, ezt május 21-én várják Belgrádban.

Az előbbi linken összehasonlíthatjuk a mostani állapotokat az egy évvel korábbiakkal, így még szembetűnőbb a pusztítás. A hamisszínes kép az infravörös és a látható tartományban készült felvételeket kombinálja, így az elárasztott területek (sötétkék) élesen elütnek a vegetációtól (élénkzöld) és a csupasz földfelszíntől (barna). Kirajzolódnak a régen elhagyott folyómedrek és kanyarulatok, valamint a legalacsonyabban fekvő területek.

A NASA hamisszínes műholdfelvétele az érintett területről
 
A Boszna-folyó partján fekvő Maglaj városában két nap alatt esett le két hónapnyi csapadék. Tőle északra Zavidovićiban az áradás elvitt egy hidat és valamivel lejjebb nekicsapta egy másiknak. A helyiek lefilmezték a nem mindennapi eseményt. A híd mögött felhalmozódott hatalmas mennyiségű szemét pedig előbb-utóbb a Száván keresztül a Dunába is el fog jutni.


Gyakori látvány volt Észak-Boszniában a hidak magasságáig felduzzadó folyó, valószínűleg az újjáépítésnél ezt az árvízi szintet figyelembe kell majd venni az hidak, rakpartok tervezésénél.

Híd Gornji Milanovacban, Szerbia (forrás: wikipédia)

Az újjáépítés másik komoly problémája lesz az a 120000 darab taposóakna, melyek még a boszniai háborúkból maradtak a területen, és amelyeket a földcsuszamlások, árvizek felszínre hozhattak és elmozdíthattak. Éppen ezért komoly körültekintést fog igényelni a romok eltakarítása Bosznia-Hercegovinában.

Doboj városa víz alatt, háttérben (és mindenütt) a Boszna folyó (Reuters)

A lezúduló esővíz és az áradások hatalmas mennyiségű hordalékot mozgattak meg. Ez nem csupán agyag és homok, mint amit egy dunai árvíznél megszokhattunk, hanem kavics, kő és szikla. Ezen felül rengeteg szemét és szervesanyag (pl. gyökerestül kitépett fák) keveredett bele a hordalékba, és nem kizárt, hogy elhullott állati és emberi tetemekre is bukkannak a helyreállítás során, amely a fertőzésveszély kockázatát emeli.


Ugyancsak komoly fenyegetést jelent az árvíz Szerbia áramellátására. Obrenovac mellett található a Tesla hőerőmű, amely az ország áramellátásának felét fedezi. Jelenleg 3 oldalról veszi körül az ár. Obrenovac városának 90%-át elárasztotta a Kolubara és a Száva, a teljes lakosságot evakuálni kellett. Kostolac városában egy másik hőerőmű is veszélyben van, itt a Mlava folyó áradása miatt kellett homokzsákokból épült gátakkal védekezni. Két védelmi vonalat is áttört a folyó, de a 19-én meginduló apadáskor a legbelső védvonal még kitartott. 

Egyetlen folyó, a Száva kénytelen összegyűjteni ezt az elképesztő mennyiségű csapadékvizet, melynek ma, május 21-én mért vízhozama közel négyszerese az átlagosnak, 6000 köbméter másodercenként Szávaszentdemeternél (Sremska Mitrovica). Az eddigi rekord vízhozamot 1970-ben Zupanjánál mérték, 4200 köbmétert másodpercenként. Előrejelzések szerint további vízszintemelkedésre lehet számítani Belgrádnál, vasárnap 621 centiméteres vízállást várnak. A Száván mért rekord vízhozam hatással lesz a Duna Belgrád alatti szakaszára, vízügyi szakemberek szerint azonban kezelni tudják majd a helyzetet.

Horvátország egy része, melyet az esőzések csak kissé érintettek mégis víz alatt van. Több helyen átszakadtak a Száva töltései Szlavóniában, két falut kénytelenek voltak kitelepíteni. A legkritikusabb helyzet a Boszna-folyó torkolatánál alakult ki, ha itt átszakad a töltés egész Szlavónia víz alá kerül, ami 300000 ember kitelepítését tenné szükségessé. Szerencsére a Szerb Vízügyi Szolgálat szerint jelenleg a bosnyák szakaszon már apad a folyó.

Adománygyűjtés Szkopjében

Mivel a katasztrófa által érintett területeken nincsen víz, áram, a lakosság egy része mindenét elvesztette, a világ minen részében adománygyűjtő akciók indultak. Magyarországról a Hunor mentőcsapat 27 tagja intult útnak öt motorcsónakkal és egy mentőhelikopterrel. Ausztria 77 tűzoltót, 17 teherautót és csónakokat küldött a mentés segítésére. A leggyorsabb segítség Oroszországból érkezett egy napon belül búvárokkal kiegészített mentőcsapatok érkeztek, akik generátorokat, csónakokat, szivattyúkat és hősugárzókat hoztak a 47 tonna egyéb adomány mellett. Ők Obrenovac kitelepítésben segédkeztek.

Tegnapi adatok szerint 30873 embert telepítettek ki, közülük 13600-at egyedül Obrenovacból. Átmenetileg  összesen 500000 ember volt kénytelen elhagyni otthonát, az esőzések okozta károk összesítése még jelenleg is folyik.

Mivel Magyarországon a hírekben nem esett szó arról, hogyan lehet segíteni a szerbiai árvízkárosultakon felhívtam a Szerb Nagykövetséget, ahol elmondták, hogy Budapesten két helyen zajlik adománygyűjtés: 

a Nagykövetség épületében (Dózsa György út 92/b  BUDAPEST) 
és a Szerb Egyházközösségben (Budapest Szerb utca 4.) 

Ruhaneműből már elindult  három szállítmány, de még szükség lenne:
  • tisztítószerekre
  • ivóvízre
  • gyermektápszerre
  • takarókra
Az Ökumenikus Segélyszervezet is várja az adományokat a következő OTP-s számlaszámra: 11705008-20464565

Adományvonalak: hívásonként 250 Ft

Magyar Vöröskereszt- 1359
http://www.voroskereszt.hu/

Magyar Máltai Szeretetszolgálat: 1350
http://www.maltai.hu/?action=new&newid=1434
Ökumenikus Segélyszervezet: 1353
  http://www.segelyszervezet.hu/hu/arviz-balkanon
Katolikus Karitász: 1356 (hívásonként 500 Ft)

Lehet PayPal-on keresztül is adakozni: http://www.floodrelief.gov.rs/eng/

Akinak módja van rá, kérjük segítsen! 

Szerbiai vízállásadatok, hidrológiai és meteorológiai információk: http://www.hidmet.gov.rs/eng/hidrologija/

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...