2014. június 29., vasárnap

Ebéd a visegrádi hársfák árnyékában



Károly Róbert megálmodta, Nagy Lajos király befejezte, Zsigmond király otthagyta, Mátyás király felújíttatta, a török lerombolta, a régészek kiásták és nagyszerű animációs filmet készítettek belőle. Hol járunk?

A visegrádi palota Mátyás király korabeli rekonstruált képe. Bérczi Szaniszló magyarországi rajzgyűjteménye

Természetesen a Duna partján!

Szerencsére a régészet már nem korlátozódik az átlagemberek által elképzelt poros levéltári kutatásokra, a cserepek és csontvázak ecsettel történő legyezgetésére, valamint unalmas latin nyelvű konferenciák látogatására. A számítógépes technológiák fejlődésével nekik is megadatott a lehetőség, hogy a kutatási eredményeiket közérthetően, és - ami mostanában még fontosabb - látványosan mutassák be.  A Dunai Szigetek blogon igyekszünk minden ilyen új (dunai) régészeti kisfilmet bemutatni, volt már szó az izgalmas régészeti nyomozás és matematika révén kirajzolódó Lepencei bolhavárról, Lussonium erődjéről Dunakömlődön, de elkészült már a kissé giccses Dera-patak mellett álló kikötőerődről szóló videó, valamint a Dunakeszin található kikötőerőd három dimenziós rekonstrukciója is.

Nem tudom elgondolkodott-e már más is, hogyan lehet az, hogy a magyar királyi székhelyek, más néven fővárosok egy kivételével éppen a Duna mellett épültek fel? Esztergom, Visegrád, Buda, majd 1526 után Pozsony, majd ismét Buda és Budapest. Közülük a szabad királyi város, Visegrád közel száz éven keresztül viselte ezt a megtisztelő címet 1323 és 1408 között. 

Visegrád régi vára a Sibrik dombon állt, Pone Navata erődjének római alapjain épült és a tatárjárásig Pilis vármegye székhelye volt. A romot már nem építették újjá, hanem IV. Béla a mai fellegvár helyét szemelte ki egy sokkal jobban védhető vár számára. Károly Róbert uralkodása idején épültek fel az első udvarházak a fellegvár tövében. Ebben az udvarházban vágta le Erzsébet királyné ujjait Zách Felicián, egészen biztos, hogy itt is megfordultak az 1335-ös királytalálkozó uralkodói és itt épített saját erkélye alá stadiont (na jó csak lovagi torna lelátóját...) I. Mátyás király. Az építkezés fázisait Buzás Gergely jóvoltából az alábbi videón tekinthetjük meg.




Erősen ajánlott ezt a videót a helyszínen tabletről vagy okostelefonról megtekinteni és összehasonlítani a jelenkori állapotokkal. A látványtól egészen biztosan visszaadjuk a török-magyar baráti társaságban betöltött tagságunkat. :)

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...