2014. június 25., szerda

Könyvajánló: Budapest - Földtani értékek és az ember


Az egész egy levéllel kezdődött, melyben Tímár Gábor, az ELTE Geofizikai tanszékvezetője átküldte egy készülő könyv Dunáról szóló fejezetét. Én átnéztem, tettem pár észrevételt és javaslatot, majd azon vettem magam észre, hogy máris társszerzője lettem a Budapest - Földtani értékek és az ember c. könyvnek. Ezután el is feledkeztem a dologról, eltelt több mint egy év, majd újabb üzenet érkezett; a könyv elkészült mehetek a tiszteletpéldányomért.


Utoljára az Ókori táj - ókori város c. Aquincumról szóló könyvet volt ekkora élmény kézbe venni és olvasni. Az aquincumos könyvet sokan a Dunai Szigeteken közzétett könyvajánló révén ismerhették meg, remélem a sokkal átfogóbb, Budapest geológiáját bemutató könyv is hasonló érdeklődésre fog számot tartani. Ugyanis míg az Ókori táj a városnak csupán egyetlen részére (Budapest III. ker.) koncentrált a geomorfológia és régészet kutatási eredményeire összpontosítva, a Földtani értékek és az ember arra vállalkozott, hogy mindezt kiterjeszti az egész városra, újabb tudományterületek és új szerzők bevonásával. Ez a rengeteg szerző (tényleg rengeteg, szám szerint 53 kutató, PhD hallgató, egyetemi tanár, stb.) mind hozzátette a saját budapesti kutatási eredményeit, így állt össze ez a monumentális, háromszáz oldalas munka. 

Mivel a szerkesztő, Dr. Mindszenty Andrea az Eötvös Loránd Tudományegyetem geológia tanára nem csodálkozhatunk, hogy a könyv jelentős része ezt a tudományágat fedi le, kiegészülve a földrajz, hidrológia és régészet kapcsolódó tudományterületeivel. Már a bevezetőből is kiderül, ez a könyv a városgeológiáról fog szólni.

"...Ez a könyv azokra a geológiai folyamatokra, jelenségekre szeretné felhívni a figyelmet, amelyeknek a Gellért-hegy szikla meredélyét, a hegyek lábánál fakadó meleg forrásokat, a királyi palotának kezdettől fogva védelmet kínáló Vár-hegyet, világhírű barlangjainkat és számos egyéb természeti értékeinket köszönhetjük. Szeretnénk tudatosítani az olvasóban, milyen hatással voltak a geológiai adottságok a város kialakulására, fejlődésére, miként hasznosultak a történelem során s miként hasznosulnak ma is ezek az adottságok..."

A könyv legnagyobb része, körülbelül a fele Budapest barlangjaival kapcsolatos. Hihetetlenül részletes összefoglalása ez a Budai Termálkarszt hidrogeológiájának, szpeleológiájának (barlangokkal foglalkozó tudomány). Megismerhetjük a barlangoknak otthont adó kőzetek kialakulását, a barlangok képződését, azaz múltját, valamint a jelenét, és az ide irányuló turizmus lehetőségeiről is esik szó. Mindehhez további kiegészítésekkel szolgál a könyv melléklete, a Szépvölgy-Rózsadomb (város)geológiai tanösvény és barlangtúrák c. kiadvány Virág Magdolna szerkesztésében. Ő az, aki a fő kiadvány szpeleológiai fejezetek elkészítésében is jelentős munkát vállalt.

A városi környezet és a természet kölcsönhatása c. fejezet tartalmazza a "régész cikkeket", ugyancsak városgeológiai nézőpontból. Aquincum mellett a középkori Kána falu (Kőérberek XI. ker.) a másik mintaterület, ahol a feltárás során előkerült különféle kövek származási helyét próbálták beazonosítani. Az aquincumi rejtélyes fekete agyag kérdéskörének tisztázása során már megérkezünk a Duna partjára. Újabb leletek révén egyre bizonyosabbak lehetünk abban, hogy a folyó vízszintje a rómaiak idejében sokkal alacsonyabb lehetett a mai vízállásnál. Ez pedig megmagyarázhatja a Hajógyári-sziget árterén épült Helytartói palota felépülését majd elpusztulását. Külön fejezet tárgyalja a Duna budapesti mederváltozásait remek képanyaggal kiegészítve. Szó esik a szigetek képződéséről, a partvonal változásairól, és az 1838-as nagy árvízről is. A Dunánál maradva, a Dunai Szigetek olvasói számára ismerős lehet még Palotai Márton írása az Ínség-szikláról, mely egy bejegyzésíró pályázat keretein belül nálunk jelent meg először. 

Személyes kedvencem a Rudas fürdő török medencéjének travertínó kiválásáról szóló rész (8.1.1.2.3.), ahol egy díszkúton 0,6 köbméteres mészkőkiválás képződött. Vagy az ócsai ősláp, ahol a beépítés előtti pesti tájat láthatjuk teljes valójában.

Felsorolni sem lehet azt a rengeteg ismeretanyagot, amely ebben a könyvben található, de talán nem is érdemes. A könyv erényei közé tartozik, hogy ilyen átfogó és részletes munka még nem készült Budapest földtanáról. Rengeteg eddig nem publikált kép, forrás, ábra, térkép gazdagítja a kiadványt. Összesen 126 egész oldalas fotótábla segíti a megértést. Van olyan is közülük, amelyen 24 fénykép kapott helyet. Ez elképesztő mennyiséget jelent, ami néha az áttekinthetőség rovására megy. Helyenként nagyon közelről kell nézni ezeket az apró képeket, hogy megtaláljuk az apró különbségeket köztük. Gyakran egy-egy szikláról, barlangról, jelenségről több kép is szerepel, ezért itt is igaz a mondás, miszerint a kevesebb talán több lett volna. A szövegben néhány helyen maradtak elgépelések, de reméljük, hogy a gyorsan elfogyó első kiadást követő másodikban ezek már korrigálva lesznek!

A könyv az Eötvös kiadónál vásárolható meg nevetségesen alacsony áron, mindössze 2600 forintért.

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...