2014. augusztus 21., csütörtök

Virágtenger a táti szigeteken


A táti szigetek bejárásához nem elegendő egy nap. Sokaknak valószínűleg nem is jut eszébe ez a hely mint kirándulási célpont, de ez egyáltalán nem baj. Talán így továbbra is megmarad a maga elhagyatottságában ez a csodálatos ártéri rét. 


A táti medertágulat fénykorában több dunai szigetnek adott otthont. A név szerint ismert Táti-, Körtvélyes-, Nyárosi-, Csitri-, és Turán-sziget napjainkra többé-kevésbé összeolvadt. Árvíz idején készült légifelvételek kirajzolnak ugyan más szigeteket is, de ezek a terepen már alig nyomozhatók. A táti szigetek együttes kiterjedése hosszában 6,5, széltében 1,2 kilométer, de a szigetek közti alig néhány átjáró miatt bejárásuk hosszadalmas. Olyannyira az, hogy 20 kilométer alatt nem is nagyon lehet megúszni. 


Középvíz idején a táti szigetek egyetlen köldökzsinórral kapcsolódnak a parthoz. Ez a köldökzsinór egy mellékágelzáró keresztgát, amelyen keresztül a szigetcsoport gépjárművel is megközelíthető. A betonelemekből kirakott út alatt keresztben csőrendszer húzódik, ahol a mellékágrendszer friss vizet kaphat a főágból. Érdekes látvány, ahogy a Nagy-Dunáról szívódik be a víz hatalmas örvényeket keltve, míg a főágban a leszívás helyén magatehetetlenül forognak az uszadékfák. 


Ez az átfolyó ugyanúgy későbbi beavatkozás eredménye, mint hogy a szigetek mai képe sem mutat természetes állapotot. Az eredeti hasznosítás rét és kaszáló volt, ahol nem csupán a táti svábok, hanem a túlparti, ebedi magyarok is legeltették állataikat. Az állattenyésztés sajnos teljesen megszűnt már, ezért a rét kezdett lassan cserjéssé válni. A bokrok, a megjelenő invazív növények lassan kezdték kiszorítani a réti növényeket. Ekkor szerencsére megérkezett a Duna-Ipoly Nemzeti Park, munkatársaik próbálják kézi erővel fenntartani azt az állapotot, amivé az állatok legelték annak idején. 

A szigetek érintetlensége a pásztorok távozásával méginkább hangsúlyossá vált. Látványos változás köszöntött be az állatvilágban, a juhokat és a teheneket felváltotta a hód és vidra, rajtuk kívül visszatelepült a rétisas, a fekete gólya, nagy kócsag és a szürkegém. Hopp Ferenc összesen 341 (!!!) madárfajt figyelt meg a szigeteken, ami azért figyelemreméltó szám.

Igazából a növényvilág szímpompája az ami egyedüllállóvá teszi ezt a dunai tájat. Nem csak a faj-, hanem az egyedszám tekintetében is rendkívüli gazdagságról beszélhetünk. Elsősorban a Körtvélyesi-szigetre, de a Táti-szigetre is jellemző az egész éven át tartó színpompa. Tavasszal a mocsári nőszirom és az ezerlevelű boglárka festi sárgára a rétet, utána lassú átmenettel minden kékké válik a réti iszalag és a szibériai nőszirom tengernyi virága miatt. Utóbbi egyben érdekes hidrológiai jelzőnövény, hiszen a térzsín legmélyebb pontjait festi meg, ott él ahol a legtöbb víz áll rendelkezésére. Ősszel pedig az őszi kikerics festi rózsaszínre a vidéket. Mi az augusztusi virágokból szedtünk egy virtuális csokorra valót.


Gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) - élőhelye az ártéri magaskórós, mocsárrét - remek tulajdonsága, hogy elűzi a hangyát, rovart gilisztát, bélférget, stb.


Gyújtoványfű (Linaria vulgaris) - útszegélyeken érzi jól magát, nevét valószínűleg a gyertyalángról kapta, melyhez igen hasonlatos. 


Lukaslevelű orbáncfű (Hypericum perforatum) - antidepresszáns, sokféle gyógyszer alapanyaga


Őszi vérfű (Sanguisorba officinalis) - lápréten, láposodó kaszálóréten él - a népi gyógyászatban vérzéscsillapításra használják.


Réti füzény (Lythrum salicaria) - nyirkos rétek, árkok, lápok, nádasszegély az élőhelye.


Nagyvirágú (Széleslevelű) lednek (Lathyrus latifolius)


Vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica) - általában mocsár, vízpart, árterek, liget- és láperdők elterjedt növénye, a táti szigeteken azonban leginkább a murvás út pocsolyáiban tenyészett.


Kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) - kiszáradó láprétek, mocsárrétek növénye. Védett, eszmei értéke 10000 Ft.


Réti iszalag  (Clematis integrifolia) - sokfelé (a Duna mentén is) előforduló, könnyen felismerhető virág. Védett, eszmei értéke 2000 Ft.


Hosszúlevelű veronika (Pseudolysimachion longifolium) - különös növénynemzetség a veronika,  vannak köztük évelők és egynyáriak, mocsáriak és szárazságtűrő fajták is. 


Festő zsoltina (Serratura tinctoria) - Ha nincs otthon tojásfesték, ezt is lehet használni húsvétkor!


Vajvirág (Orobanchaceae) - élősködő növény, klorofilja nincs.

A táti-szigetek tehát feliratkoztak a legvirágosabb dunai szigetek közé a korábban már említett kismarosi Duna Réti-sziget méltó társaként!

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...