2014. október 9., csütörtök

A dédai Szent Mária családi fényképeken


A rendelkezésünkre álló régi térképek alapján nem sok minden változott a Búbánatvölgy torkolatában álló háromnevű szigeten ez elmúlt 250 évben. Hiába mosta minden oldalról a Duna, hiába hozta-vitte hordalékát. a Szent Mária alakja változatlan maradt. Talán még ma is eredeti karcsúságában pompázna, ha nem jutott volna az ember eszébe, hogy egy duzzasztóművet kellene építeni a Dunakanyarba.

Csupasz partok - 1950.

A sziget nevének etimológiáját kutatva kétharmados sikerről számolhatok be. Déda egy középkori település volt a sziget mellett, melyet már a XIII. században említenek az oklevelek - legtöbbször Szamárd faluval együtt. Egyik falu sem élte túl a török időket, sőt már 1570-ben sem találni őket az összeírásokban. Déda településből egyetlen dolog maradt fenn: a kocsma. A dédai csárda a korai térképeken még fellelhető, ez volt az utolsó pihenő- és lóváltóhely az Esztergom felé igyekvő utazóknak. Szamárd falu nevét a pedig a fölé emelkedő hegy őrizte meg mind a mai napig. Ez a falu 1396-ban a Szent Mária kápolna tulajdonába került a közeli szigettel egyetemben. Innen ered a sziget - érdekes módon még a kommunista időkben is így használt - másik elnevezése: Szent Mária-sziget. Hogy a Fogarasi név honnan származik még nem tudom, örülnék ha valaki segítene ebben.

Valahogy így alakult a sziget elnevezése az évszázadok során:

1826. Dédai
1930. Szent Mária
1958. Szent Mária
1975. Szent Mária
1979. Dédai
1991. óta Fogarasi

Szent Mária-sziget 1930. Angyalos térképen

A Fogarasi-sziget jelenét tárgyaló írásunk fénykép és komment-áradást okozott, sok ponton megvilágítva és pontosabbá téve a közelmúlt eseményeit. A mostani bejegyzést az esztergomi Márkus Péter családi fotóalbumából szkennelt fényképek illusztrálják majd a jól megszokott térképek mellett. A képek zöme a múlt század ’50-es, ’60-as és ’70-es éveiből származik és a Dédai-sziget feletti Szamár-hegy oldalából készültek.

Strandolók a hatvanas években

Az első képeken még egy csupasz folyópartot láthatunk, az intenzív földhasználat időszakából. Ekkor szinte minden talpalattnyi földet művelés alá vontak, így a folyópartokon sem tudott megtelepedni az ártéri erdő. A folyópartra lehajtott nyájak, gulyák és kondák és libák előszeretettel zablátak le mindet, amit még nem tapostak össze. Egészen másféle Duna-táj volt ez, mint amit ma ismerünk.

Érdekes összevetni ezt a tájat a körülbelül 15-20 év elteltével készült következő képen láthatóval. 

Megjelenik az ártéri erdő - 1971.

A képek tanulsága szerint alig 10 év alatt nőtt fel az az ártéri dzsungel, amit ma ismerünk. A Szent-Mária sziget felső csúcsánál egy széles, élő és egészséges mellékágat látunk. Annak ellenére, hogy ártéri erdő sarjadzik a parton nyoma sincs feltöltődésnek. Nem lett szűkebb a mellékág, talán csak a növényzetet fogyasztó állatok tűnhettek el a partról, helyüket nyaralók váltották fel. Márkus Péter elbeszélése és ezt alátámasztó fényképei szerint a Fogarasi-sziget mellett nagyszerű dunai szabadstrand működött. A sekély víz jobban felmelegedett itt, mint a főágban és a part is inkább homokos volt, ellentétben a főági kavicszátonyokkal.

A Dédai-sziget a Szamár-hegy oldalából

1973. Háttérben az "frissen felbukkant" Törpe-sziget

A kavicszátonyok meglétét a térképek mellett a fényképek is megörökítik. Ekkor még apró szigetet látni a Helembai nyugati csúcsánál (nevezzük Kis Helembai-szigetnek) és egy hatalmas kavicszátonyt a Dédai-sziget főági oldalán, amelyet ekkoriban még nem kotortak, mivel a hajóút a (cseh)szlovák part mentén húzódott, a Helembai-szigeten túl. 

Zátony a Fogarasi-sziget mellett

A zátony kialakulását elősegítette az a három sarkantyú is, melyek azzal a céllal épültek, hogy több víz juthasson a hajózó ágba, a Helembai-szigettől északra.

Szigetek a Helembai medertágulatban

Hogy a zátony elbontása a nagymarosi munkálatok előkészületeiként értelmezhetők, avagy a csupán a megnövekedett házgyári igények miatti folyami (kavics)rablógazdálkodáról van szó – nem tudom. Tény viszont, hogy a ’70-es években éjt-nappallá téve folyt a kavics kitermelése. Ha kisvíz volt teherautók hajtottak be a sziget északi csúcsánál épített feltöltésen, nagyvíz idején pedig kotróhajók szuszogtak a sziget mellett. Családi fényképek bizonyítják, hogy igenis létezhet idilli strandolás ilyen nehézipari körülmények között is!

Üdülők a kotróhajó árnyékában

A Szent Mária-sziget 1945 után a helyi termelőszövetkezet tulajdonába került és a Helemba-szigethez hasonlóan egy keskeny partmenti erdősávtól eltekintve kaszálóként, legelőként hasznosították. 

Töltés a szigetre valamint egy szigettörténeti emlék a Kis Helembai-szigetről

A rendszerváltás után privatizálták a területet és az új tulajdonos kezében új területhasznosítás kezdődött. A sziget mezejét beültették nyárfákkal és a területre kifüggesztették a belépni tilos táblát.  

1963-as állapotok (fentrol.hu)

A kotrás eredménye: eggyel kevesebb dunai kavicszátony, eggyel kevesebb dunai sziget és eggyel kevesebb dunai strand. Az autóútnak használt zárás következtében megindult a mellékág feltöltődése, a főág mélyülése következtében pedig egyre kevesebb víz jutott bele. A kotrás megszűnése után már nem tudott helyreállni az eredeti állapot.

A sziget ezeddig változatlan formája szélesebbé vált és meg is nyúlt. Alsó csúcsán egy keskeny zátonyon tovább terjeszkedett az ártéri erdő. 

A szigetcsúcs vándorlása

Márkus Péter később is lejárt az egykori fiatalságának színhelyére és tovább fotózta a pusztulást. Elmondása szerint 1993-ban még élő vízfolyás ölelte körül minden oldalról a szigetet. A lezáródás végleg 2006-2007 fordulóján vált véglegessé az erdő felnövekedésével.



A Dédai-sziget alsó csúcsának magasságában egykor Esztergom legnépszerűbb dunai szabadstrandja működött, ami aztán 2009. nyarán így nézett ki:
https://www.facebook.com/markus.peter.982292/media_set?set=a.10200223569010385.1073741830.1187210984&type=3

És így 2013 tavaszán:
https://www.facebook.com/markus.peter.982292/media_set?set=a.10200223631611950.1073741831.1187210984&type=3

Idén, 2014. tavaszán pedig így: https://www.facebook.com/markus.peter.982292/media_set?set=a.10202239210280157.1073741863.1187210984&type=3

10 megjegyzés:

  1. Elgondolkodtató a sziget és a környezetében található településnevek etimologiai fejtegetése. Erdélyben, a Maros völgyében, annak is közvetlen a partján található Déda, a szomszédjában Szalárd (Szamárd?), és a Fogaras(i-havasok) is Erdélyhez köthető. A Déda és a Szalárd/Szamárd elnevezések vajon mit jelenthetnek, hogy folyóparti településeknek adták? Vagy elképzelhető, hogy csak a véletlen műve az egész? Véleményem szerint szinte hihetetlen, hogy puszta véletlenségből ekkora párhuzam legyen a Maros menti Déda és Szalárd, valamint a Duna parti Déda és Szamárd között, ráadásul mindkét esetben szomszédos településekről beszélünk.

    Üdvözlettel: Nagy Zoltán

    VálaszTörlés
  2. Azért Szalárdot ne keverjük a Maros mentéhez és Erdélyhez, ez a település Bihar vármegyében található járási székhely volt a Berettyó partján, a Partiumban.

    VálaszTörlés
  3. De, mivel Szalárd egy Erdélyben található település, Maros megyében és közvetlenül a Maros partján. Tehát Erdélyi és Maros menti. Alig néhány kilométerre található a már említett Dédától, ami szintén közvetlenül a Maros partján található. Ezért is tartottam figyelemre méltónak ezt a kivételes párhuzamot a Duna menti Déda és Szamárd valamint a Maros menti Déda és Szalárd között.

    VálaszTörlés
  4. Belinkelnéd nekem ezt a Maros megyei Szalárdot? Végignéztem az 1910-es településnévtárat és abban csak bihar megyei, berettyóparti Szalárd van (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szal%C3%A1rd), a poén az, hogy létezik Berettyódéda település is ugyanebben a megyében a szomszéd járásban.

    VálaszTörlés
  5. Bocsánat, most így hirtelen jobb térképet nem találtam ennél. A térkép aljával nagyjából párhuzamosan, alul látható a Maros, amint a Kelemen és a Görgényi havasok között kanyarog. Bal oldalról kezdve a települések: Déda, Dédabisztra, Galonya, Ratosnya, Andrenyásza, Szalárd, ... ... Sokat járok túrázni Erdélybe, a Kelemenben és a Görgényiben is voltam már, ezért ugrott be elsőre ez a két településnév, ahogyan összecsengenek a Duna menti hasonló nevűekkel. De ha a Berettyó mellett is volt Déda meg Szalárd, akkor az biztos, hogy több mint furcsa.

    VálaszTörlés
  6. http://www.aboutromania.com/maps58.html

    VálaszTörlés
  7. Úgy tűnik ez a marosmenti Szalárd egy XIX. században keletkezett erdésztelep.

    VálaszTörlés
  8. Szép napot! A Fogarasi nevet a 60- as 70- es években a szigeten kertészkedő úr nevéről kapta a sziget.

    VálaszTörlés
  9. És van erre valami bizonyíték? Hogy egy ottani kertészről elneveztek egy szigetet? Noszlopy Németh Péternek lesz igaza, abban a kérdésben hogy az eredeti név: Insula Leprorum azaz Leprás-sziget. A régi oklevelekben ez szerepel, az ősi Buda melletti sziget neveként, amit átferdítettek Insula Leporum-má, azaz Nyulak-szigetévé, majd pedig adta is magát a Szent Margit legenda és a Margit-szigetté nevezése... Persze a régi Buda elnevezéseit vitték az új Buda helyére...

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...