2015. március 4., szerda

Hol a határ Szerbia és Horvátország között?


2002. július 28-án egy szerb hadsereg őrnaszádja figyelmeztető lövéseket adott le négy horvát hajóra. Ezek a hajók civilek mellett a vukovár-szerém megyei prefektust is szállították Palánkára. Az utasokat letartóztatták, és bár később elengedték őket és a szerb külügyminiszter is elnézést kért, a horvát felet a gesztus nem nyugtatta meg túlzottan. Az eset a Šarengrad-sziget mellett történt, amely a szerb álláspont szerint Szerbia része, a horvát álláspont szerint pedig Horvátország felségterülete. 

A kiinduló helyzet Gönczy Pál térképén

Az egykori Jugoszláviában a határok körülbelül ugyanolyan légiesek voltak, mint mostanában a schengeni határok Európán belül. A helyzet a délszláv állam szétesésével változott meg gyökeresen, amikor a horvát állam az elszakadás mellett döntött. A II. világháború utáni határokat a Đilas-bizottság állapította meg, amely gyakorlatilag érvényben hagyta a korábbi folyami határt, csak a Szerémségben, azaz a "szárazföldön" csatolt át egy-két helyiséget. Ez a korábbi határ pedig nem volt más, mint a Vályi Béla térképein kanyargó - szabályozás előtti viszonyokat tükröző Duna középvonala. 

A határ szerb szemszögből

1918 után a Baranya és a Vajdaság még egy közigazgatási egységet képezett, nem tartozott sem Szerbiához, sem Horvátországhoz. 1945 után a horvát állam keleti határként megörökölte az egykori Baranya és Bács-Bodrog vármegye közötti határvonalat. Ez egyfelől tükrözte a korábbi folyó középvonalát, másrészt pedig az ezen alapuló kataszteri, vagy más néven települési közigazgatási határt. A szabályozás óta a Duna jelentősen megváltoztatta a futását, medre nem volt tekintettel a közigazgatási határokra és ez különleges helyzetet teremtett - többnyire Horvátország kárára. A vitatott terület körülbelül 100 négyzetkilométert tesz ki, ennek 90%-a a Duna bal partjára esik (lásd az alábbi térképet)

Vitatott területek a Duna mentén (wikipédia)

Szerbia és Horvátország 138 kilométeres közös határán elszórva találjuk a vitatott területeket. Régen lefűzött folyókanyarulatok, hajtű vékonyságú erdők, áthelyeződött szigetek, vezérárokkal lemetszett félsziget-maradványokon vitatkozik két déli szomszédunk. Már közvetlenül ott, ahol a Duna elhagyja Magyarországot vitatott területre lép. A Mohácsi-sziget legdélebbi csúcsa a jog szerint (de jure) Horvátországé, gyakorlatban (de facto) Szerbiáé. Kiskőszegtől (Batina) délre egy darabka Szerbia lóg át a jobb a horvát Dunántúlra, majd a hatalmas, Kalandos-Duna által körülölelt erdőt találjuk. Egy darabka Monostorszeg (Vajdaság) után Veresmart (Horváto.) két nagyobb kanyarulata következik a Vajdaságba ékelődve. Apatin városánál az alábbi kép hátterében látható világos szántóföld Horvátország lenne, de Szerbia itt is kiegyenesítette a határt. 

Apatin szigete, a háttérben látható erdő és szántó elvben már Horvátország

 Az apatini helyzetben a google térképe még emlékszik a régi határra:


További vitatott területek találhatók a Dráva-torkolattal szemközt, délebbre Vukovárnál, majd a már említett Šarengrad-szigetnél. Ez utóbbi területről maga Szerbia mondott le 1948-ban, amikor Kapisztrán János koporsóját is bíró Újlak települést elcserélték a Száva-menti Jamenára. 

A szerém-bácskai vitás határ

Valamilyen oknál fogva a horvátoknak a Vukovári-sziget elvesztése okozta a legnagyobb traumát, ahová melegebb békeidőben a túlparti Vukovár apraja-nagyja átrándult strandolni. Természetesen a többi terület elvesztésébe sem törődtek bele, de 2006-ban Vukovárnál legalább annyit sikerült elérni, hogy a hadsereget kivonták a szigetről és a horvát strandolókat sem nyaggatják vízumért és útlevélért. 2012-ben források szerint évi 150000 látogatót vonzott ez az egy dunai sziget.

Vukovári-sziget (forrás)

A magyarországi közvélemény jobbára a horvát törekvésekkel szimpatizál, ennek nyilván történelmi okai vannak, de érdemes megvizsgálni a szerb álláspontot is. Szerintük a követhetetlen közigazgatási határokkal szemben a Duna jelenlegi középvonalát szeretnék hivatalos határként elismertetni. A folyamatosan változó határ nem ismeretlen a nemzetközi jogban, magyar példának ott van a Maros, ahol a magyar és a román fél -  figyelembevéve a Maros időközbeni mederváltozásait - 10 évente újrarajzolja a határt. Körülbelül ugyanezt szeretnék elérni a szerbek is, így elveszetnének 10 négyzetkilométert, de megnyernék a maradék 90-et. Horvátország pedig ragaszkodik a térképen rögzített, mostanában GPS pontokkal letűzött történelmileg kialakult határhoz. Az ő érvelésüket támasztja alá a nemzetközileg elfogadott Badinter döntőbizottság határozata, mely a jugoszláv tagköztársaságok határát tekinti nemzetközi határoknak. Az 1967-es jugoszláv népköztársasági katonai térképek ugyancsak ezt a határt rögzítik. Márpedig ez ugyanaz a kacskaringós vonal, melyhez a horvát fél ragaszkodik. 

Míg a Google térképe a horvát félnek megfelelő határt ábrázolja, addig a wikipédia úgy tűnik szerb ellenőrzés alatt áll:

A dunai országok dunai határának hossza (wikipédia)

A határ kérdése a mai napig vita tárgyát képezi, annak ellenére, hogy Horvátország immár az Európai Unió teljes jogú tagja. Az Unió annak idején csatlakozási feltételként szabta a koper-i határvita rendezését Szlovéniával, várható, hogy Szerbia csatlakozásakor fog újra felvetődni ez a probléma, addig ugyanis nagyon úgy néz ki: egyik fél sem hajlandó engedni.

4 megjegyzés:

Csakbetksszmk írta...

Az egyik részre lecsapott valaki, és cseh nyelvű államot kiáltott ki: http://liberland.org/en/about/

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Hát igen.. Ez idén a második olyan ötlet, amit a Dunai Szigeteknek kellett volna megvalósítania. :D

Cs Zsiga írta...

A Sziga sziget jobbparti részéről van szó, amit följebb a térképen zölddel jelöltek, mint horvát oldalon lévő szerb területet.

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Hát a sárga területeken nem lett volna ez olyan egyszerű. :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...