2015. május 3., vasárnap

Erőműsziget


Éppen most kaptam ezt a filmet, mely Bősnél, Szlovákiában az Új-Duna "rossz oldalára" került. Ha szigorúan a Duna középvonalát vennénk határnak, akkor Magyarországhoz kellett volna kerülnie. Nem így történt. A filmhez a szerzők, Nagy Zsófia és Dohi Gabriella (ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet) írtak egy rövidebb cikket, mely segít jobban elhelyezni a filmet térben és időben. 

Falusziget egy Bőshöz tartozó Duna-menti lakott terület. A megépült vízerőmű és az új Duna-meder azonban elvágta a falutól: négy kilométer helyett tizenkettőre került tőle. A hely fokozatosan ürült ki, ma mindössze két eredeti lakos lakja. A többiek hétvégiház-tulajdonosok. Lepusztult tanyák és felújított parasztházak csendes szomszédai egymásnak.
  

Falusziget keletkezésének idejéről nincsenek pontos adatok; az egyik ott található házról tudható biztosan, hogy 1902-ben építették, mert bele volt vésve a tűzfalba. 1939-es adatok szerint hatvanegy lakosa volt. Az erőmű megépüléséig egy keskeny holtág fogta közre, innen a sziget megnevezés. Ez a Duna-ág, a szomszédos Isztrága-ág és a környék laposai, mocsarai kivétel nélkül kiszáradtak.

Bőshöz több dunai külterület is tartozik. Ezektől Falusziget leginkább abban különbözik, hogy itt nem elszórtan helyezkednek el a házak, hanem szabályos utcák mentén, egymáshoz közel. A terület nem képezte grófi birtok részét, nem tartozott egyik uradalomhoz sem. Feltehetőleg földdel rendelkező parasztok lakták, illetve olyan részesaratók, akik bedolgoztak valamelyik közeli majorságban. Éppen ezért a szocializmus államosítása nem érintette ezt a pusztát, gazdasági épületeit és magánházait nem foglalhatta le az Állami Gazdaság (ellenben a szomszédos Kis-és Nagyvarjassal).

Bős fent, Falusziget lenn (kékkel az új Duna-meder. (mapire.eu)

A mezőgazdaság átalakulása, a fiatalok elköltözése, majd az erőműépítés azonban Faluszigetet sem hagyta érintetlenül. Mire az építkezés elkezdődött, már több ház üresen állt, illetve többet bősiek és pozsonyiak használtak hétvégi házként. Majd a vízlépcsőhöz tartozó alvízcsatorna kettészelte a területet: erdőket kellett kivágni és belvizeket lecsapolni, több házat le kellett bontani. A bennük lakó, jobbára idős embereknek felajánlottak lakást (többnyire Dunaszerdahelyen), többen beköltöztek a faluba. Akinek a telke nem esett egybe az építkezési területtel, annak nem kínáltak fel alternatívát. Az így ottmaradt helyiek próbáltak, illetve próbálnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. 

A film megtekinthető itt is, de elérhető jobb felbontásban a vimeo-n.
   
video

A filmnek van facebook oldala is, ahol a filmet angol felirattal is meg lehet nézni!

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...