2015. október 18., vasárnap

Sziget a bombatölcsérek alatt


Mostanában sokat találkozhattak az Ipolyon Szob és Helemba között átívelő vasúti híd képével, mely az "Év Dunai Szigete" szavazás logója a Helemba-sziget kapcsán. A Duna felett angol-amerikai kötelékek próbálják lebombázni a hidat, nem sok sikerrel. Igazán kár volt annyi szobi házat lerombolni, hiszen később maguk a németek robbantották fel. A híd azóta újjáépült, de az 1944 őszi bombázások nyomai még évtizedekkel később is kísértettek. 


18 évvel a légitámadás után, 1962 októberében még megvoltak a bombatölcsérek. Akinek türelme van meg is számolhatja őket az Ipoly árterén a torkolat mindkét oldalán. Közülük sokat eltüntetett már a szántás (halvány nyomuk azonban még látható), vagy az újjáépítés, de azon a területen, ahol nem folyt művelés a természet lassan birtokba vette a gödröket. Nem is akárhogyan; szinte mindegyikben nőtt egy bokor, vagy egy kisebb fa. Könnyedén megtelepedtek a fellazított mélyedésben, ahol a víz is gyakrabban felgyűlt, de a meredeksége miatt elkerülték a kaszálók.  

Szob eltűnt szigete és a bombatölcsérek (légifotó: fentrol.hu)

A bombatölcsérek csupán egy mellékszálát adják annak a nyomozásnak, amely szeptember végén egy vendégcikkel kezdődött és még mindig tart. Ebben a szobi és helembai zátonyok közötti átjárót kerestük, de nem is gondoltuk volna, hogy egy ilyen összetett problémába botlunk. Találtunk egy elkotort szigetet Szobnál (lásd a képen), találtunk egy régészeti lelőhelyet egy olyan helyen, ahol semmi keresnivalója nem lenne. És úgy tűnik találtunk egy elhagyott folyómedret, amely a szlovák oldalon Helemba településtől közvetlenül délre kanyargott. Az átjáróról, az eltűnt szigetről és a régészeti lelőhelyről is lesz majd írás, ebben a bejegyzésben csak a szlovák oldalra áthaladó vasútvonal által átvágott sziget formájú rajzolatra hívnám fel a figyelmet, melynek keleti (alsó) részét az Ipoly időközben elhordta. 

Ez a "fél-sziget" a mostani Ipoly torkolattól halad nyugat felé, ahol a vasúttól északra egészen az Ipoly ártéri vasúti bevágásig nyomozható. Világos sávjai gyengébb minőségű termőföldet jeleznek, egy olyan magaslatot, melyről leszántották a humuszosabb talajt és előbukkant alóla a dunai hordalék. Mellette a viszonylag sötétebb talaj a humuszos rétegek felhalmozódását és egyúttal egy mélyebben fekvő területet jelölnek. Nem tévedhetünk nagyot, ha egykori Duna-medret feltételezünk itt. Ha ilyen szemmel nézzük a már jól ismert fortepanos képet, ott is felfedezhetjük ezt a formát. Ezen a tájon a Dunának viszonylag szűk keretet szabott a természet, de a képeken látható felszínformák alapján megállapíthatjuk, hogy amióta erre folyik a hegylábak között mindkét parton bejárta a rendelkezésére álló teret. 

Az még külön érdekeség, hogy Szobbal szemben ugyancsak egy sziget maradványt láthatunk, melynek hátterében a gravetti kultúra rénszarvasvadász telepeinek alját mosta el egy régenvolt Duna-ág. Ezt a kavicsos üledéket sajnálatos módon már kitermelték, hatalmas öböl tátong most itt. 

Hadtörténeti és paleohidrológiai érdekességek tömkelege egyetlen képen

Hogy ezt a szigetet mikor ölelte körül utoljára a Duna és van-e köze a régészeti lelőhelyhez további kutatásoknak kell majd igazolniuk. Az bizonyos, hogy a római korban a Duna már a mai medrében folyt, ezt igazolja a határvédelmi létesítményeik (limes) sorozata, és az Ipoly-torokban, barbár oldalon emelt őrtorony. De amint azt a Szobi-sziget története is bizonyítja, ezen a tájon a Duna a mai napig aktívan alakítja a tájat. 

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...