2016. február 8., hétfő

Partra vetett szigetek 9. - Kompkötő-sziget


Kisvíz-körképen mutatjuk be a Szentendrei-szigetet körülölelő szigetvilág sorsát a 2015. évi alacsony vízállás idején, azért, hogy dokumentálhassuk a állapotokat. Ilyenkor a mellékágak kiürülnek, a víz helyén lágyszárúak zöldellnek. Ez egyfelől siralmas helyzet a pocsolyákban vergődő ottmaradt halakkal, másfelől remek alkalom feltérképezni a többnyire vízzel borított mederformákat. Kétségtelen, hogy az eddig bejárt kilenc sziget közül a legváltozatosabb formák a fél Dunát kiszárító kompkötő-szigeti zárás miatt alakultak ki.


A part felőli öböl, januárban korcsolyázók védett paradicsoma

Tavaly ugyan szóba jött a Kompkötő-sziget rendbetétele és a zárás megnyitása, de 2016. januárjában munkálatoknak nyoma sem volt. Pedig igazán ideje lenne valamit kezdeni a szigettel, mert már nincs sok ideje hátra. Középvíznél is meglehetősen siralmas látvány, pedig akkor a középen szétporladt kőfalon keresztül van némi vízmozgás. Csak éppen annyi nincs, hogy a kifolyásnál a főmeder által épített turzást erdőstül elbontsa. 


A fenti gégömb (google maps) kép tavaly ősszel készült és egy jó közelítést ad arról, hogy mi volt a helyzet idén január elején, amikor a kisvíz "völgyelt" Magyarországon. A kép ugyan még mindig egy kedvezőbb helyzetet mutat a januári állapotnál. Érdemes megfigyelni a sima zöld felületeket a mederben, amelyek a nemrég benövényesedett zátonyt jelzi. A falazott keresztgát alsó részén látható vízfelület adhat képet az egykori Duna-ág szélességéről. 

Az ívesen falazott keresztgát állékonyságát nem növelik a réseiben nőtt fák. 

A keresztgát tövében, az alábukó víz kimosó hatásnak következtében alaposan kimélyült a meder. Ez a horgászoknak öröm, a korcsolyázók már kevésbé merészkedtek ide. 

A sziget oldali  száraz meder és a délkeleti kifolyás helyén nőtt erdő

Néhány évtized múlva majd, amikor az utódaink hiába keresik majd a 2013-as év dunai szigetét Vác fölött a Dunában, a sziget déli részén már egybefüggő erdő lesz. Most ligeteken és magányos fákon kívül főleg bokáig érő füzes fogad minket a löszdomb tövében. A felnövekvő erdő nemrég ádáz ellenfelet talált az ide beköltöző hódokban, de ennyi fát még ők sem tudnak majd elfogyasztani. A mellékágban hektárokban mérhető nagyságú erdő telepedett meg a folyószabályozás óta, annak is nagyobb hányada az alsó szakaszon. Nem csak a part mellett, de a meder kellős közepén kiülepedett zátonyt is birtokba vették már, két különálló ágra osztva a szép széles medret. Ezek közül a part mentiben van több víz, a szigeti oldalon csak a homokba rajzolt áramlási formák maradtak meg lépcsőzetesen bevágódva. 

Mellékág és főág találkozása a sziget alsó csúcsáról tekintve

A sziget alsó csúcsánál található turzáson keresztül nem volt vízáramlás. Egy vékony nyúlványban volt ugyan víz, de az nem ért el a holtággá vált részekig. Sőt a főági végén úgy elsekélyesedett, hogy ha nem lett volna jég rajta bokáig érő vízben lehetett volna átgázolni a túlsó partra. A feltöltődéssel szöges ellentétben van a terület formakincse. Sok helyen látni bevágódott medreket a homokpadban, a fák gyökerei közül elmosódott az üledék, sokfelé találkozni kidőlt fákkal. Ez lehet egyfelől a hajók által keltett hullámzás hatása, de előfordulhat, hogy a megbontott záráson átzúduló víztömeg hatása jelentkezik itt. Előbbi sajnálatos, utóbbi annál inkább üdvözölendő fejlemény lenne. 

A Kompkötő-sziget délkeletről

Kisvíznél a Kompkötő főági partja ugyanolyan járhatatlan, mint általában. A vízbedőlt fákat továbbra sem lehet száraz lábbal kerülgetni és a süppedős iszap sem segíti az errefelé sétálókat. A közepe táján az üledék átvált sóderre és ez kitart a sziget felső csúcsáig. Ahol aztán átvált terméskő sziklákba, melyet azért hordtak ide, hogy a fél mederbe terelt teljes vízhozam el ne bontsa az egész Kompkötő-szigetet. 

Kavicsszátony a szigetcsúcson

Vácnál mért -26 centiméteres vízállásnál az észak-nyugati betorkollás is elzáródik. Verőce felé egy hatalmas kavicszátony terebélyesedik, melybe csak a sziget csúcsa alatt kimélyült gödör ékelődik bele. Áradásnál ezen a csatornán ömlene be a Duna a lefűződött holtágba. A sziget északi részével átellenben is épült egy köpcös turzás, amely alaposan leszűkítette a mellékág felső szakaszát. A keresztgáttól felfelé eső szakasz jobbára megúszta a feliszapolódást, bár a sziget mentén egy 20-40 méter széles sávban ártéri erdő nőtt. A meder még ilyen alacsony vízállásnál is egységes, és összefüggő víz (jég)felület borítja. 

Tovább nem mosódik alá a meredek löszfal

Talán ezért fordulhat elő, hogy a hódok is jobban megtalálják itt a számításukat. Bár mostanában errefelé is többet kell gyalogolniuk a parton a friss hajtásokért. 

Forrás

Örömteli látvány volt, hogy a löszfalak tövében fakadó források továbbra is táplálták a lefűződött holtágat. Több tucat melegvizű patakocska szaladt a befagyott holtág felé, és egészen különös domború formákat hoztak létre, ahogy ráfagytak a jégpáncélra.


Kilátás a löszdombra és a felső elzáródásra

Ha megvalósulna végre a Kompkötő-sziget revitalizációja a számtalan érdekes mederformának búcsút inthetnénk. Mindenesetre évről-évre nehezebb elképzelni a sziget két oldalán egyformán szélesen hömpölygő Dunát. 

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...