2016. július 2., szombat

Az Északi-kikötő első kapavágása


Talán még tavaly történt, hogy kaptam három fényképet Frisnyák Zsuzsától, aki a remek Timelord blogot írja, melyen egy általam nem ismert Északi-kikötő kotrási munkálatait örökítette meg az ismeretlen szerző. Eleinte nem tudtam vele mit kezdeni, de aztán ahogy utánanéztem, egymás után kerültek elő az újabb és újabb részletek.


Az első kép 1939 augusztus 18-án készült, melyen az "Északi-kikötő első kapavágása", azaz egy kotróhajó és egy szakadt part látható. A pontos helyszín erről a képről nagyon nehezen állapítható meg, ugyanígy az októberi és novemberi képről sem nagyon derül ki hol készülhettek. A lapos, homokos part, a háttérben húzódó gyártelepek nagyvárosi helyszínt valószínűsítettek. Kizárásos alapon nem lehetett kétséges, hogy Budapesten járunk, méghozzá a balparti Vizafogó területén, a Rákos-patak torkolatától északra. 


A Vizafogó északi része ekkor még jobbára beépítetlen terület volt. a Váci út mentén gyártelepek sorakoztak, mellyel párhuzamosan egy ipari vágány húzódott a Duna felőli oldalon. A gyér növényzettel borított Duna-parton létesített kikötő tehát a szó legszorosabb értelmében vett zöldmezős beruházás volt. 


1939 novemberére készen állt a kikötő bejáratának kotrása, ez az utolsó kép, amelyet Frisnyák Zsuzsától kaptam. A munkálatokat a II. világháború kitörése miatt valószínűleg felfüggesztették és a kikötő sohasem épült meg az eredeti tervek szerint.
Az Északi-kikötő eredeti tervében nem csupán egy kereskedelmi kikötő szerepelt, ahol főként építőanyagokat rakodtak volna, hanem egy 2100 méter hosszú evezőspálya is. E pálya ötletét először a budapesti Olimpia terveiben vetették fel először, a nem sokkal északabbra lévő Népsziget mellékágának meghosszabbításával, de ebből semmi nem valósult meg, merthogy a főváros nem nyerte el az 1928. évi rendezést. Úgy tűnik a terv ennek ellenére nem merült feledésbe. A megvalósításnak lökést adott az 1933-ban Budapesten megrendezett evezős Európa bajnokság, aminek lebonyolításához a teljes dunai hajóforgalmat le kellett állítani a margitszigeti Duna- ágban. Az 1921-es Manno Leonidasz-féle ötletet továbbgondolva a Székesfővárosi Közmunkák Tanácsa megbízásából a műegyetem vízépítéstani tanszékén V. Rohinger Sándor, dr. Szily József adjunktus és Komlósi Imre tanársegéd két modellkísérletet végzett, hogy eldönthessék melyik megoldás lenne az ideális. 

Az első modell szerint a Népsziget déli csúcsánál elzárták volna a mellékágat. A Rákos-patak felől kimélyített öblöt pedig egészen az elzárt ágig vezették volna, azaz a Népsziget egy hosszabb félszigetté vált volna.

Az első modell (Vízügyi Közlemények 1940/22/1)

A második modell szinte ugyanez volt, csak éppen a népszigeti elzárás nem épült volna meg, így egy különálló sziget jött volna létre a Népszigettől-délre (az érthetőség kedvéért nevezzük most Északi-Kikötő-szigetnek). Ennek látványterve látható az alábbi képen:

A második modell (Vízügyi Közlemények 1940/22/1)

Modellkísérletük összefoglalása 1940-ben jelent meg a Vízügyi Közlemények 22. évfolyamának 1. számában (V. Rohringer Sándor: A budapesti északi kikötő modellkísérlete). Mindeközben ekkor már egy éve zajlottak a kotrási munkálatok a Rákos-pataktól északra. Egy 13*3,2 méteres bádoggal bélelt facsatornában vizsgálták az áramlást, melyet mozgó homok helyett betonnal öntöttek ki. A meder érdességét simítással alakították ki előzetes kísérletek alapján. 

Áramlási vszonyok az Északi-Kikötő-sziget létrehozása esetén. (Vízügyi Közlemények 1940/22/1)

A kísérletek alapján megállapították, hogy a két bejáratos megoldás, azaz a második modell semmiképpen nem alkalmas sem a hajózás, sem pedig az evezés szempontjából, ugyanis a felső bejáraton beáramló víz megzavarja az öböl nyugalmi állapotát, keresztirányú áramlásokat alakít ki, ez pedig nem kívánatos üledékképződéshez vezet. Az első modell sem volt ideális, ugyanis egyszerre vagy csak a hajók, vagy csak az evezősök tudták volna használni a kikötőt. Talán ezért is döntöttek egy harmadik megoldás mellett. A Hungaricana.hu gyűjteményben szerencsére megtalálhatók ennek a végső tervei.

Az Északi-kikötő rendezési terve (forrás: hungaricana.hu)

A kiköző első fokozata (forrás: hungaricana.hu)

Ez a terv a Meder utcánál meghagyott volna egy vékony töltést, elválasztva a Népszigeti öböltől az Északi-kikötőt. A töltésen keresztül iparvágány szárnyvonal vezetett volna a félszigetre. A kotrás annak rendje-módja szerint megkezdődött 1939 augusztusában, de az első fokozatot leszámítva sosem fejeződött be. 

FK 338 a FOKA budapesti sólyáján Kép: Fehér Zoltán

A II. Világháború után a kikötő bővítését nem folytatták. Hamarosan a FOKA, azaz a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat telepedett meg benne. Tőle kapta a nevét a Foka-öböl, melynek semmi köze a fókákhoz. Itt rakodták a partra a Dunából kibányászott elképesztő mennyiségű sódert (az alábbi képen például nem a Pilis-hegység vonulata látható). A lakótelepek építéséhez létrehozott betonkeverő telep sóder ellátását ebből az öbölből oldották meg. A telepet a rendszerváltás után felszámolták. 

Marina-part és a yachtkikötő

Az Északi-kikötőnek szánt területet ma Marina Partként ismert, leginkább egy XXI. századi lakótelepnek néz ki a Dunáról. Az Autóker Holding Zrt. a Foka-öböltől északra 2000-ben kezdte meg a Marina-part tervezését, ez első lakók 2005-ben költözhettek be. Az első ütemet még további kettő követte. Az öbölben csónakkikötő üzemel. Már csak az utcák nevei, mint a Hajókovács, vagy Úszódaru emlékeztetnek a felszámolt FOKA-öböl menti iparvidékre. Az evezősök pedig a leépült hajógyáraknak köszönhetően új otthonra találtak a Népsziget csendes mellékágában. 

  • http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2014/08/nem-vagjak-kette-az-obudai-szigetet.html
  • http://apps.arcanum.hu/app/vizugyi/view/VizugyiKozlemenyek_1940/?pg=122&layout=s
  • http://kihasznalatlanul.blog.hu/2011/05/03/nepsziget_most

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...