2016. szeptember 3., szombat

Egy varászlatos sziget Neszmélyen


Valószínűleg minden folyóparti embernek megvan a kedvenc helye a Dunán. Vízitúrázóknak, horgászoknak, strandolóknak, vidéki nyugdíjasoknak és városi fiataloknak egyaránt. A Dunai Szigetek blog számtalan kedves helye mellett Neszmély határában rábukkant egy varázslatos szigetecskére egy mellékágelzáró kőszórás tövében. 


Neszmély alatti kilométer szélességű medertágulatban négy nagy sziget épült fel a folyó hordalékából; a Neszmélyi-Alsó-, a Neszmélyi-fölső-, a Radványi-, és a (Duna)Mocsi-sziget. Közülük az utolsó három közrefogta a legelsőt, mely a parthoz legközelebb feküdt. Ezt a három szigetet később a XIX. századi folyószabályozás kötözte össze egy-egy kőszórással, hogy a fő sodorvonal a mostani szlovák oldalhoz közeledjen. Ezzel létrejött Magyarország egyik leghosszabb félszigete, közel 6 kilométeres hosszával lehagyja a Tihanyi-félszigetet is. A hatalmas belső öbölben (Belső-Duna) középvíz alatt megszűnt a vízáramlás és felülről elkezdett feltöltődni a meder. 


Az elmúlt években azonban mintha megszűnt volna félsziget-jelleg. A Neszmélyi-Felső-, és a Radványi-sziget között egy 10-15 méter széles átmetszés készült, de a Radványi- és a Mocsi-sziget között is van vízáramlás a kőszóráson keresztül - legalábbis Komáromban mért 200 cm-es vízállásnál. Így ki lehet jelenteni, hogy a Radványi- és a Mocsi-sziget a "valódi" dunai szigetek nem túl népes családjához tartozik. Az átmetszés pontos időpontja nem ismert, de valószínűleg 2010 utáni. Célja a mellékág vízutánpótlásának biztosítása. Felmerülhet a jogos kérdés, hogy miért nem legfelül, az 1750-es fkm-nél a Felső-sziget csúcsán történt meg az átvágás, hiszen a szigetet a parthoz kapcsoló keresztgát is át van metszve. A válasz viszonylag egyszerű: azért, mert ezen a szakaszon található a Neszmélyi Hajóskanzen, ahol a muzeális hajókat ringató víz jobb ha nem áramlik. Már az áradások és a kisvizek is alaposan megnehezítik a skanzen működését. 


Visszatérve a Radványi-szigeten található elzáráshoz, komáromi 200 cm-es vízállásnál az átmetszésen körülbelül a Zagyva folyó vízhozamával egyenlő vízmennyiség árad be a mellékágba. A két víztest közti 0,4-0,5 méteres szintkülönbség olyan esést alakít ki, melyen vízi járművel lehetetlen alulról áthaladni, de felülről is nagyon kockázatos az örvények miatt. 

A nagyobbik átfolyás

Létezik egy másik, valamivel kisebb, de hasonló esésű átfolyás is közvetlenül a sziget csúcsánál, ahol a kőszórás elvégződik. E két átfolyás határolja le két oldalról azt a 45 méter hosszú, 15 méter széles, varázslatos szigetecskét, mely mai bejegyzésünk ihletője. Neve egyelőre nincsen.

A kisebbik átfolyás

A hely különlegességét a sokféleség garantálja. A sziget tulajdonképpen a mellékágban található és egy laza, mozgó sóderdomb kapcsolja a zárás egyenes kőszórásához. Rajta alig néhány fa nő, de ezek a fák magasak, így a belső öblöcskét teljesen elválasztják a mellékágtól. A sziget északi végénél található a kisebb átfolyás, de ettől még az öblöcske vize csendes állóvíz, remek hely horgászni. A mellékág oldalán már nagyobb a vízáramlás, a kőszórás átvágása és az átzúduló víztömeg még itt is érezteti hatását. 

Balra a szigetecske, jobbra a kőszórás vonala

A zárás túlsó oldalán, a Radványi-sziget csúcsánál egy másik, kisebb sziget található, kiterjedt kavicszátonnyal nyugati irányban. 200 cm-es vízállásnál a zátonyt bokától combig érő víz borítja, áttetsző vizében halrajok cikáznak. A zátonyon nőtt szigetet egy mély átvágás választja el a Radványi-szigettől, amely kivezet keresztben a főághoz. Felülről láthatatlan, az ártéri erdő összeborul felette. E csatorna kenuval, kajakkal is járható, bár mindössze 3 méter széles. Az itt beáramló víz egyesül a zátonyon átbukó vízzel és a kisebbik átmetszésen keresztül ömlik be a mellékágba. Nagyobb kövek miatt ez az átfolyás sem járható vízi járművel, de szerencsére könnyen át lehet emelni itt a hajókat. Ez a rész ugyancsak remek horgászhely.

A csatorna

Ha valaki el szeretne látogatni erre a szigetre érdemes figyelni a vízállásjelentést, mert a kikötésre alkalmas, a kőszóráshoz kapcsolódó kavicszátony alig néhány négyzetméteres. Egy kisebb család éppen elfér rajta. Magasabb vízállásnál eltűnik, alacsonyabb vízállásnál pedig a különleges átfolyások, vizes helyek tűnnek el. 

Pontos elhelyezkedése:  47°44'43.30"É,  18°23'0.24"K

2 megjegyzés:

Tibor Udvari írta...

Nekem túl nagynak tűnik a 0,4-0,5 méteres (40-50 cm) szintkülönbség. Nem elírás?

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Elég sokáig nézegettük a kajakból, 40 cm egészen biztosan volt.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...