2016. november 26., szombat

Hegy a Mohácsi-szigeten


Amikor először hallottam róla nem hittem el. Ha még aznap nem látom a saját szememmel, a mesélőt egy notórius handabandázónak nyilvánítom. Csakhogy a dolomitos mészkő ott volt a kukoricásban, ahol ígérte, ráadásul annyi, hogy nem lehetett tévedés, a Mohácsi-sziget egykori sziklaormát találtuk meg. Azaz csak a hűlt helyét...

Ez a hegy már nem látszik ki a kukoricásból.

Aki a legújabb légifelvételek alapján szeretné megtalálni Vári-pusztát, vagy a róla elnevezett mészkőkibukkanást lehetetlen feladatra vállalkozik; szántóföldeken, erdőcsoportokon kívül mást nem látni. Hogy ide eltaláljon valaki tudnia kell mit keres és azt is, hogy hol. Turisták által messzire elkerült terület ez, ahol csak néhány horgász, vagy gazda bukkan fel minden sokadik napon. A Füzeséri Holt-Dunán sem lehet ide csónakkal eljutni, partjára nem vezet út, még földút sem. A legközelebbi település Dunafalva 3,5, a következő Bátmonostor 5,5 kilométerre van. Az egykori mészkőkibukkanást nyáron csak a szántóföldi növények tövében egyre sűrűsödő, szanaszét heverő kövekből lehet felismerni, bár ez már komoly geológusokat is megtévesztett már, akik valami régi épületrom maradványait vélték felfedezni a kőtörmelékben. Télen valamivel könnyebb ide eljutni, akkor sem a búzát, sem a kukoricát nem kell letaposni vagy kerülgetni és a domborzat hajlását is megfigyelhetjük.

Hegy a Mohácsi-szigeten (II. kat. felmérés)

De hogyan került egy mészkőszirt a Mohácsi-szigetre, a régi Baracskai-Duna partjára? 
Történetünk 237-246 millió éve kezdődik a triász időszak anisusi korszakában, amikor a valahol az Európai kontinens déli előterében hullámzó tengerben leülepedett az a meszes, dolomitos, kevés fosszíliát tartalmazó üledék, mely a Mecsek és a Villányi-hegység kőzeteivel egyidős és rokon. A Mecsektől egészen az Erdélyi-középhegységig húzódó üledékgyűjtő terület később a miocén korban hegységgé gyűrődött fel és vulkáni működés hatására vastartalmú forróvizes oldatok járták át. A limonitosdás következtében a szürke mészkő barna foltokat kapott helyenként. A miocén kortól kezdődően süllyedni kezdett a mészkőhegység középső része, helyenként a felszín alatt több kilométerrel találkozhatunk csak azzal a kőzettel, ami a Mecsekben, vagy az Erdélyi-középhegységben még mindig a felszínen található. 

Kövek a kukoricásban

A váripusztai szirt ennek az elsüllyedt hegységnek egy felszínt elérő és kb. 10 méterrel meghaladó csúcsa volt. Legnagyobb kiterjedése a bányászat előtt legfeljebb 20 hektár lehetett. Több hasonló szirt előbukkanást ismerünk, egyet például a Duna túloldalán fekvő Báta község fölé emelkedő löszdombok rejtenek. Geofizikai kutatások kimutatták, hogy a sekély helyzetben lévő mészkő alaphegység a Duna alatt is folytatódik nyugati irányban, csak vékony folyami üledék fedi. 

Geoelektromos mérési pontok és szelvények GEO-S Bt. 1994

Elsőként feltehetően a rómaiak csaptak le erre az ideális helyzetben lévő, megfelelő keménységű kőzetre, amikor a dunai védvonalukat kezdték kiépíteni ezen a tájon. Konkoly Sándor geológus szerint, aki a területet alaposan végigkutatta, ezen a stratégiailag fontos ponton is épülhetett római erőd. Egyrészt a kőbánya, másrészt a folyami átkelő védelmére. A római korban (sőt még a középkorban is) a Baracskai-Duna ugyanakkora, ha nem nagyobb vízhozammal rendelkezett, mint a Mohácsi-szigetet nyugatról körülölelő ág. A triász mészkőből római erőd épült Dunafalván is, ennek romjai ma is megvannak a parton, és római erőd épült a túlsó parton is Dunaszekcső löszdombján, melynek felét már elvitte a Duna. Utóbbinak nevét is ismerjük: Lugio

Dunafalva római maradványai, szemben Dunaszekcső löszdombjai

Építőkövek bányászatán kívül mészégetés is folyt a területen egészen 1939-ig, amikor a bánya kimerült és végleg bezárták. A Vári családról (vagy a folyókanyarulatban várakozó hajóvontatókról) elnevezett puszta utóélete azonban ugyanolyan izgalmas, mint a bányászat kora. Helyenként még az 1960-as években is lehetett látni szálban álló mészköveket a puszta épületei körül. A holtág partján álló pusztát a kőbánya bezárása után még a TSZ használta, azonban 1974-ben a területet "rendezték", azaz elbontották valamennyi épületet, a bányagödröket feltöltötték, arra termőföldet terítettek. Azóta traktorok, aratógépek közlekednek a Mohácsi-sziget hegycsúcsa felett.

1994-ben terv született a bánya újranyitására, ennek érdekében geológiai kutatások tárták fel a mélyben rejtőző kőzet kiterjedését. A tengerszint felett 90,5 méterrel magasodó dombocska még mindig kiemelkedik kissé környezetéből. A területen a talajvíz tükre 83-84 méteren húzódik a közeli Duna hatással van mozgására. 2 méter mélyen alig fél hektár a kőzettest kiterjedése, de ez a mélységgel fokozatosan növekszik. A talajvíztükör felett található, gazdaságosan kitermelhető kőzet 2,2 hektáron terül el, kiterjedése 57000 köbméter. A bányát végül éppen a talajvízszint miatt nem nyitották újra. 

Vári-puszta az elbontást megelőzően 1962. július 10. (fentrol.hu 0951-8589)

A váripusztai szirtből lehetett volna védett geológiai feltárás, még a múlt század hetvenes éveiben is volt rá törekvés. Helyzetéből következett szomorú sorsa, egy ilyen mészkőkibukkanás a kőben meglehetősen szegény Alföldön úgy jár, mint egy szem kukorica a csirkeólban.
Így sajnos ez a geológiai kuriózum is a dunai dodómadarak sorsára jutott. Ugyanúgy lekéstünk róla, hogy valaha láthassuk, mint a Fürdő-szigetről, a Váccal szemben lévő Pokol csárdáról, Ada Kaleh-ről, vagy akár a szélesen hömpölygő Ráckevei-Dunáról. 

Szerencsére a mélyben még ott húzódnak maradványai, esetleg a Duna medermélyülése ezer évek múltán újra felszínre hozhatja... 


Ajánlott és felhasznált irodalom:


4 megjegyzés:

Farkas Zoltán írta...

Jópofa ez a blog, épp a minap gondoltam rá, hogy el kéne arra tekerni... A helyszínt megközelíteni egyáltalán nem nehéz, út vezet szinte végig, esetleg alacsonyabb kocsi nem megy el mindenhol :)
Itt vagyon az aprócska kibukkanó kőzet, a Gugliföldben a 2013 május 1-i időben látható is:
https://www.google.hu/maps/@46.0910497,18.828842,1097m/data=!3m1!1e3!4m2!6m1!1s1kyOLiNCfL31_TWHq5DWGXC8_0QE?hl=hu
http://oi63.tinypic.com/2ymvdyv.jpg

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Januárban, vagy februárban tervezek ide egy kirándulást, hóhelyzet függvényében.

Névtelen írta...

Ki írta ezt a cikket?

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Ki írta ezt a kérdést?

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...