2016. december 17., szombat

Palotai-sziget, 1944.


Budapest eltűnt szigetei közé tartozik a IV. kerületben található Palotai-sziget. Eltűnésének időpontját is ismerjük, valamikor 1953 táján már az újpesti part része volt, 1980-ban pedig egykori területén épült meg az Észak-pesti Szennyvíztisztító telep, teljesen átformálva a vízitúrázók két világháború közti paradicsomát. Egy most előkerült légifotó sorozat révén újabb darabka került helyére a sziget eltűnésének mozaikján.

Palotai-sziget, 1944 /hungaricana.hu/

1944. április 14-én, pénteken (a fák árnyékából ítélve) reggel a Magyar Királyi Honvéd Légierő gépei felmérték Budapesten a néhány nappal azelőtti szövetséges bombázás okozta károkat. A közel 550 légifotó a főváros ostrom előtti utolsó állapotát tükrözi, emellett számtalan érdekességet rejt a Dunáról. A georeferált állomány az Arcanum és a mapire.eu honlapon tanulmányozható, valamint a nagy felbontású képeket a Fortepan oldaláról lehet letölteni. 
Ha a Duna szempontjából vizsgáljuk a légifotókat, egyből szembeötlő a magas vízállás. 1944. áprilisában egy nagyobb árhullám vonult le a folyón. A repülés időpontjában 700 cm körüli vízállás volt a Vigadó téri mércén. Az árhullám három nap múlva, 17-én tetőzött 754 centiméterrel (a 2013-as budapesti LNV 891 cm volt). Budapesten a pesti oldalon ekkoriban a Vizafogó magasságáig épültek ki a rakpartok, ettől északra vízben állnak a lapos parton fekvő építési és rakodó területek. Szembeötlő a folyó színe is, az árvíz idején szállított hordalékmennyiség sárgás-barnára színezi a Dunát. Különösen éles a színbeli kontraszt a Népsziget déli csúcsánál, ahol a lezárt téli kikötő szinte fekete vize nem keveredik a főág világos színű vizével.

A "Palotai-sziget - fejlődés és morfológia" c. bejegyzésben, még 2011-ben végigtekintettük a sziget eltűnését. Az 1944-es légifotó előkerülése miatt érdemes ezt a cikket kiegészíteni.

1944-ben még jól látható a sziget fő tömege, a rajta található erdő miatt. Nyugati oldalán fehér pöttyöket látni, ezek ivóvízkutak, melyek valamilyen csővezetéken kapcsolatban kellett, hogy álljanak a parttal. Az alsó rész irányába elnyúló áramvonalas orsó alak a térképek tanúsága szerint alig változott az idők során. A sziget növekedése folyásirányba történt, a sziget déli csúcsán látható sűrű erdő alacsony ártéri növényzetre utal.

Mivel a fotózott terület északon a Fóti-út- Váci út sarkáig terjed, a Palotai-sziget eltűnését okozó megyeri T-sarkantyú nem szerepel a képeken. A mederszűkítés következtében a megyeri part előterében megindult az üledékfelhalmozódás és ezzel párhuzamosan a szemközti Római-part egyre erősödő elmosódása. Egészen addig csak a kis Palotai-sziget törte meg a meder egyhangúságát. Erdős felszínéhez 1930-ra északról egy Lidó nevű zátony csatlakozott, mely hamar a vadkempingezők kedvelt területévé vált. 1944-ben ez a zátony az árvíz miatt nem látható ellenben a sziget déli csúcsánál egy addig ismeretlen félholdhoz hasonlatos zátony nőtt, melyet már a legnagyobb árvizek sem leptek el. Felszínén már megtelepedett a növényzet. 


A megyeri part felé eső mellékág feliszapolódása is előrehaladott állapotban volt már 1944-ben. A T-sarkantyútól délre hosszú, sekély mellékágakkal tagolt zátony alakult ki. Itt is megtelepedett a növényzet, bár sűrűsége még nem hasonlítható a Palotai-sziget déli zátonyához. Feltehetően alacsonyabb vízállás esetén a táj már inkább az 1953-as állapothoz hasonlíthatott, mint a vízisport térképen ábrázolthoz.  

A Palotai-sziget hűlt helye 2016-ban

Ugyan a Palotai-sziget eltűnt a szennyvíztisztító feltöltött területe alatt, de a népnyelv még mindig ezen a néven ismeri a terület déli csúcsát. A zátonyon felnőtt erdő természetvédelmi oltalom alatt áll, de a mellette lévő holtágban ennek ellenére folyamatosan zajlanak kotrások és feltöltések. Ennek ellenére ez a partszakasz jóval érintetlenebb, mint a szemközti, parterózióval alaposan sújtott Római-part.

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...