2016. február 29., hétfő

Két vízügyi térkép


Térképtár rovatunk viszonylag rendszeresen frissül, általában szó nélkül, azaz külön bejegyzés nem készül róluk. Most mégis kivételt teszünk, mert a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság és a Vízügy honlapján olyan remek térképekre bukkanni, amelyek megérdemlik az alaposabb bemutatást. Természetesen ezek is felkerültek a Dunai Szigetek térképtárba.
 
Az elkotort Fürdő-sziget nyomai

A KDVVIZIG az egyetlen olyan vízügyi igazgatóság ahol hajóút kitűzési tervlapokat találni a magyar Duna-szakaszról. Sem az Észak-, sem a Közép-, sem a Dél-Dunántúli, sem pedig az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság honlapján nem találtam meg a folytatását ezeknek a szelvényeknek. Így be kell érnünk a Szobtól Dunaföldvárig tartó szakasz + a Szentendrei-Duna térképlapjaival. Ezek .pdf kiterjesztésű fájlok, így műveleteket nem tudunk velük végezni, sorba sem rendezhetők, csak egyenként lehet megnyitni őket a lapmutató vázlatról, külön ablakban. 

Az eltűnő Pap-sziget és az előbukkanó Bólya-zátony.

Elsősorban hajósok számára készült, akik Regensburgtól a torkolatig járják tolóhajókkal, kirándulóhajókkal stb. a Dunát. Azonban a főágban vízitúrázók, horgászók vagy akár csak strandolók is érdekes információkat találhatnak rajta. Tájékozódásképpen rajta vannak a folyamkilométer táblák, a hajósok Kresz-táblái. A földrajzosok figyelmét azonban legjobban a vízfelszín alatt megbúvó formakincs keltheti fel. Fél méteres szintközökben tárul fel a folyó kisvíznél sem látható medre. Már a jelkulcs is árulkodó, a valaha mért legkisebb vízállás (LKV) alatt mértek már -12,2 méteres vízmélységet is! Kár, hogy ez a pont nincsen feltüntetve, és az öt méternél mélyebb szakaszokat egységes színnel jelölik. Külön kiemelten szerepel a 2,5 és 2,7 méteres szintvonal, amely gyakorlatilag kirajzolja a hajózható útvonalat.  

Lássuk a másik térképet!

Pillanatnyilag a Belügyminisztérium alá tartozik a Vízügyi Főigazgatóság, melynek remek honlapján egyéb rengeteg információ mellett remek digitális térképeket is találhatunk. A "Térképtár"-ban a Hajózási és gázló információk alatt van a leginformatívabb térkép. Link: http://terinfo.vizugy.hu/duna_meres/

Kádár- és Pandúr-sziget

Funkciókban és térben is gazdagabb ez a térkép az előzőnél. Rajkától Kölkedig megvan az egész Duna, minden Vízügyi Igazgatóság szerepel rajta. Némileg kevesebb a szintvonal a folyóban, csupán a hajózás szempontjából fontos mélységek szerepelnek külön színkulccsal. Pirossal kiemelve láthatjuk a -25 deciméteres Duna Bizottság szintet, melyet minden Duna-menti országnak biztosítania kell a hajózás számára. Ennek érdekében épülnek a sarkantyúk, zárják le a mellékágakat és kotorják el a gázlókat. Ez tulajdonképpen egy csatorna a folyón belül. 

Ezen a honlapon műveleteket is tudunk végezni. Balról jobbra a képernyő felső részén ezek a következőek: Nagyítás-kicsinyítés, keresés, gázlók keresése, alaptérképek láthatóságának beállítása, alaptérkép választása, mérés (ez egy különösen hasznos funkció szigetek méretének megállapításához). A képernyő jobb oldalán az egyes felületeket tudjuk ki-be kapcsolni, hogy gyorsabb legyen a program. Az alaptérképek között találni régebbieket jobbnál-jobb TSZ nevekkel, de tíz másikból is válogathatunk. 

Ezen is fel vannak tüntetve alappontként a folyamkilométer-táblák és a vízmércék, melyeken az éppen aktuális vízállásadatok frissülnek (lásd az alábbi ábrát). 

A programnak vannak kisebb nagyobb hibái, például az alábbi képen Vácnál egy egész erdősáv helyén jelez nyílt vízfelszínt. Mindkét térkép nagy hiányossága, hogy a mellékágakat nem jelöli folyóágként, vagy ha annak is jelölik mélységadatot nem tartalmaz. Ha görgetés közben belekattintunk esetleg a képernyőbe jön a kék halál, amitől néha nagyon nehéz megszabadulni. 

Mederben nőtt erdő, erdőben nőtt folyó?

A térképeket a Dunai Szigeteken is gyakrabban lehet majd viszontlátni, pillanatnyilag ezek a legfrissebb mederadatok a folyóról és mint ilyenek használható illusztrációt és plusz információt adhatnak egy-egy szigetes bejegyzéshez. 

2016. február 24., szerda

A szobi fantom


A térképészek papírvárosnak nevezik azokat a fiktív városokat, amelyeket csupán azért tesznek a térképre, hogy kiderüljön ha másolják a térképüket. Ugyanis ha egy kitalált város szerepel egy konkurens térképen is, egészen biztos, hogy lemásolták a térképünket. A térképészet ismer fiktív, vagy éppen legendás szigeteket is, ezeket fantom szigetnek nevezzük. Ilyen fantom szigetből meglehetősen sok van, legjobb példa rá Atlantisz, de ha közelebbi példát szeretnénk elég Szobig menni.

A Szobi-sziget egy 1963-as képeslapon

A Szobi-sziget Atlantisszal ellentétben létezett, legalábbis vannak róla fényképek, szerepel térképeken és légifelvételeken. Meglehetősen rövid életű sziget volt a XX. század közepén, bár emléke megérte a XXI. századot is, de erről majd később.

1962

Szobnál jelenleg nem található sziget, van egy zátony ugyan az Ipoly-torkolatnál, de az csak halovány mása a fenti légifotón láthatónak. Az 1962-es légifotó tanúsága szerint a zátony és sziget közvetlenül a révátkelés vonalától indult és valamivel az Ipoly-torok fölött végződött el. Hossza több mint egy kilométer, legnagyobb szélessége 200-250 méter volt. A zátony keleti részét elfoglaló Szobi-sziget körülbelül 100-150 méter hosszúságú lehetett és a pilimaróti parthoz közelebb volt, mint a szobihoz. Összehasonlítva a jelennel, a szobi zátony körülbelül 400 méterrel lett rövidebb és pont a keleti rész, a beerdősült szigettel hiányzik róla.

1962

Eddigi kutatásaim alapján egy 1944-es légifotón találkozhatunk először a Szobi-szigettel, (2015-ös év Dunai Szigete szavazás képén). Az első térkép, amin szerepel egy 1948-as Börzsöny-turistatérkép (a Nagy-Hideg-hegyi turistaház falán találkoztam vele). Ez a két kezdő évszám nincsen kőbe vésve, szóljon nekem, ha valaki esetleg rendelkezik korábbi térképpel, vagy légifotóval, amelyen szerepel a sziget.

Az 1930-as években készült vízisport-térképek csupán zátonyt jelölnek a helyén. Valószínűleg ennek a zátonynak a legmagasabb részén telepedett meg egy kisebb erdő. Az 1962-es fentrol.hu-s légifotón az élesebb szeműek még a fákat is meg tudnák számolni. Ha azon esetleg mégsem, a következőn már biztosan. 

1975

Mindössze 12 év telt el a két felvétel között, és ez elég volt, hogy drasztikus változások menjenek végbe. Az erdőcske nagy része eltűnt, talán az északi partján jelentkező elmosódásnak, talán egy jégzajlásnak köszönhetően. Csupán 9 fa élte túl ezt a korszakot, a többi eltűnt nyomtalanul. Ha tovább böngésszük a fentrol.hu légifotóit közelíthetünk a fák pusztulásának időpontjához. 1966-ban még a kezdőképhez hasonló állapotot látunk egy árvizes képen, majd 1969-ben, azaz a sorban következő fényképezésnél már csak 14 fát találunk. Valamikor 1966 és 1969 között szenvedhetett a Szobi-sziget olyan károkat, amely megpecsételte a sorsát. 

1978

1978-as a legutolsó fellelhető légifotó a szigetről, feltehetően nem sokkal ezután végleg eltűnt a Dunáról. Ha esetleg szobiak emlékeznek a dátumra és az eltűnést kiváltó eseményre, kérem írják meg a történetet. Ha tippelni kellene az eltűnés okát valószínűleg a kotrás lenne a legesélyesebb. Abból kiindulva, hogy a szobi zátony keleti része teljesen eltűnt és még a tavalyihoz hasonló alacsony vízállás idején sem bukkan elő ott semmi kizárja, hogy a jégzajlás legyen a felelős. A jégzajlás elvihette a fákat, de a víz alatt megbúvó zátonytestet nem bírta volna elhordani, azaz annak ott kellene lennie akár a legfrissebb online térképeken is. Mivel a folyó sem hordhatta el a szigetet úgy, hogy közben a valamivel feljebb lévő, ma is meglévő zátonyt meghagyja csakis a kotrás jöhet szóba. Ami dátumát tekintve összefügghet a pilismaróti hajótemető kikotrásával, ami pedig a Bős-Nagymaros duzzasztómű építésével függ össze. Persze mindez csak egy eszmefuttatás, innen-onnan összeszedett információk alapján valami más történhetett.

Hogy mikor tűnt el végleg a sziget egyelőre nem tudni. 1978-ban még megvolt, nekem 2006-os a legközelebbi légifotóm, azon már nincsen rajta. Találtam ellenben még két, 2012-ben közzétett dátum nélküli fotót egy indexes fórumon



Egy hozzászólás szerint a fénykép a nyolcvanas évek elején készülhetett. A többi hozzászóló elmondásából kirajzolódik a sziget sorsa, sőt még a neve is előbukkan:
"Szerintem a szobi kompnál lévő sziget.
Kb. 20 évvel ezelőtt a sziget fölött lévő jó minőségű sódert kikotorták, lett vagy 6-8 m mély víz.
A Duna meg szép lassan lebontotta a szigetet, ma már semmi sem látszik belőle."
"Ez a kép kb. 4000%, hogy az elkotort, elkopott szobi Szunyog-sziget, ami közvetlen a kompjárat fölött volt. Gyermek- és ifjúkorom jelentős részében múlattam rajta az időt, s láttam Őt minden szögből. Szerettem, mivel sok-sok, igen kedves emlék köt(ött) :-( hozzá."
Később még valaki feltöltött egy képet a pilismaróti oldalról, ezen már alig vannak fák a szigeten.


Tehát a szobi Szúnyog-sziget a sóderbányászat következtében tűnt el, bár nem kotorták el fizikailag, de a folyó áramlási viszonyok megváltozása egyszerűen elmosta fáival együtt. Kár érte. 

Itt véget is érhetne a történetünk, hiszen immár 20 év telt el a pusztulás óta. Azonban itt visszakanyarodnánk a bevezetőben említett fantom sziget kérdésköréhez. Mintha mi sem történt volna, a szigetet megtaláljuk az 1985/86-os dátumú Pilis turistatérképen, az 1991-es A Pilis és a Visegrádi-hegység turistatérképén, az 1999-es Dunakanyar téréképen, a 2001-es Duna vízisport térképen, a 2005-ös Pest megye (+Nógrád megye) térképen, valamint a 2007-es Börzsöny turista térképen. Némelyiken még pirossal körbe is van pöttyözve, mint a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Egy védett sziget, amely nem is létezik. Nem lehet másra gondolni, mint a Cartographia vállalat papírszigetére, amelyet sok más térképkiadó vállalat is szolgai módon lemásolt róla, anélkül, hogy ellenőrizte volna az adatokat. 

A nem létező Szobi-sziget a Börzsöny turistatérképen

Ha valaki esetleg jelezni kívánná ezt a térképkiadók felé már elkésett, a 2015-ös legújabb Börzsöny térképen már nem jelölik, ellenben az új Szobi- és Helembai-zátonyok már helyesen szerepelnek. A Szobi-sziget papíron kb. három évtizeddel élte túl saját pusztulását.

FRISSÍTÉS! Balázs pontosította az eltűnés dátumát és okát:

"Egészen pontosan emlékszem, hogy a szobi "fantomszigetet" a 2002-es árvíz tüntette végleg el. Akkoriban többször nyaraltunk Pilismaróton és páréves fiamat többször vittem le bámészkodni a szobi révhez onnan visszafelé meg a hajótemetőhöz. Határozottan emlékszem, hogy 2000-ben vagy 2001-ben egyszer ott bámészkodva egy jetskis csapatot is néztünk. A partról kiabáltak be egy szépszál legénynek, hogy menj át a két fa között. És ő átment, tehát 2000-ben vagy 2001-ben még minimum két fa kilátszott a vízből! Emlékeim szerint az árvíz után valóban teljesen eltüntek a fák."

2016. február 17., szerda

Alsógöd-Dunakeszi oligocén agyag védett földtani szelvény - de jó is lenne!


Az alsógödi és a dunakeszi rév közötti partszakasz egy szerencsésebb helyzetben akár védett földtani alapszelvény is lehetne. Az itt található oligocén agyagrétegek  és a bennük fellelhető ősmaradványok alapján mindenképpen érdemesek lennének a kitüntetett figyelemre és a védelemre. Lehetne itt egy tanösvény is akár. Ennek egyetlen akadálya van, a hely gyakorlatilag megközelíthetetlen. Kivéve kisvíznél, amikor a visszahúzódó folyó nyomán feltűnnek az ősi kőzetek.


Horváth Tibor annak idején megírta az agyaglábakon álló magaspart történetét. A cikk képanyaga azonban többnyire középvíznél készült, amikor a magaspart alatti rész járhatatlan és a telkek alatt sem húzódik ösvény, mert a telkek egészen a Dunáig húzódnak. Helyenként alá is mosódnak. A 2015. őszi kisvíz idején tett kirándulás alkalmával sikerült újra végigfényképezni a partot, így a cikk képanyaga most négy és fél év után kiegészült. 

Oligocén agyag és miocén tufa rétegfejei Alsógödön.

Kisvíz idején a kavicságy alól kibukkanó  rétegfejek

Gyökerek, hullámzás és kiszáradás-nedvesedés hatására aprózódó kőzetek

Kibillent agyagrétegek

Az agyagrétegek vízzáró rétegként funkcionálnak, felszínükön több száz (!) forrás fakad.

Pusztuló agyagpadokon a Duna felé igyekvő erek.

Partra vetett rétegzett oligocén kőzetek a keszi révnél.

Most a folyó pusztítja a tengeri üledékeket.

Idei terv, hogy utánanézzünk, hogyan lehetne valamiféleképpen védettséget és nagyobb ismertséget szerezni az agyagrétegeknek, mely egészen egyedülálló feltárásban hozza napvilágra a Visegrádi-hegység és a Börzsöny kiemelkedése előtt itt hullámzó tenger üledékeit. 

Kötelező olvasmány:

2016. február 8., hétfő

Partra vetett szigetek 9. - Kompkötő-sziget


Kisvíz-körképen mutatjuk be a Szentendrei-szigetet körülölelő szigetvilág sorsát a 2015. évi alacsony vízállás idején, azért, hogy dokumentálhassuk a állapotokat. Ilyenkor a mellékágak kiürülnek, a víz helyén lágyszárúak zöldellnek. Ez egyfelől siralmas helyzet a pocsolyákban vergődő ottmaradt halakkal, másfelől remek alkalom feltérképezni a többnyire vízzel borított mederformákat. Kétségtelen, hogy az eddig bejárt kilenc sziget közül a legváltozatosabb formák a fél Dunát kiszárító kompkötő-szigeti zárás miatt alakultak ki.


A part felőli öböl, januárban korcsolyázók védett paradicsoma

Tavaly ugyan szóba jött a Kompkötő-sziget rendbetétele és a zárás megnyitása, de 2016. januárjában munkálatoknak nyoma sem volt. Pedig igazán ideje lenne valamit kezdeni a szigettel, mert már nincs sok ideje hátra. Középvíznél is meglehetősen siralmas látvány, pedig akkor a középen szétporladt kőfalon keresztül van némi vízmozgás. Csak éppen annyi nincs, hogy a kifolyásnál a főmeder által épített turzást erdőstül elbontsa. 


A fenti gégömb (google maps) kép tavaly ősszel készült és egy jó közelítést ad arról, hogy mi volt a helyzet idén január elején, amikor a kisvíz "völgyelt" Magyarországon. A kép ugyan még mindig egy kedvezőbb helyzetet mutat a januári állapotnál. Érdemes megfigyelni a sima zöld felületeket a mederben, amelyek a nemrég benövényesedett zátonyt jelzi. A falazott keresztgát alsó részén látható vízfelület adhat képet az egykori Duna-ág szélességéről. 

Az ívesen falazott keresztgát állékonyságát nem növelik a réseiben nőtt fák. 

A keresztgát tövében, az alábukó víz kimosó hatásnak következtében alaposan kimélyült a meder. Ez a horgászoknak öröm, a korcsolyázók már kevésbé merészkedtek ide. 

A sziget oldali  száraz meder és a délkeleti kifolyás helyén nőtt erdő

Néhány évtized múlva majd, amikor az utódaink hiába keresik majd a 2013-as év dunai szigetét Vác fölött a Dunában, a sziget déli részén már egybefüggő erdő lesz. Most ligeteken és magányos fákon kívül főleg bokáig érő füzes fogad minket a löszdomb tövében. A felnövekvő erdő nemrég ádáz ellenfelet talált az ide beköltöző hódokban, de ennyi fát még ők sem tudnak majd elfogyasztani. A mellékágban hektárokban mérhető nagyságú erdő telepedett meg a folyószabályozás óta, annak is nagyobb hányada az alsó szakaszon. Nem csak a part mellett, de a meder kellős közepén kiülepedett zátonyt is birtokba vették már, két különálló ágra osztva a szép széles medret. Ezek közül a part mentiben van több víz, a szigeti oldalon csak a homokba rajzolt áramlási formák maradtak meg lépcsőzetesen bevágódva. 

Mellékág és főág találkozása a sziget alsó csúcsáról tekintve

A sziget alsó csúcsánál található turzáson keresztül nem volt vízáramlás. Egy vékony nyúlványban volt ugyan víz, de az nem ért el a holtággá vált részekig. Sőt a főági végén úgy elsekélyesedett, hogy ha nem lett volna jég rajta bokáig érő vízben lehetett volna átgázolni a túlsó partra. A feltöltődéssel szöges ellentétben van a terület formakincse. Sok helyen látni bevágódott medreket a homokpadban, a fák gyökerei közül elmosódott az üledék, sokfelé találkozni kidőlt fákkal. Ez lehet egyfelől a hajók által keltett hullámzás hatása, de előfordulhat, hogy a megbontott záráson átzúduló víztömeg hatása jelentkezik itt. Előbbi sajnálatos, utóbbi annál inkább üdvözölendő fejlemény lenne. 

A Kompkötő-sziget délkeletről

Kisvíznél a Kompkötő főági partja ugyanolyan járhatatlan, mint általában. A vízbedőlt fákat továbbra sem lehet száraz lábbal kerülgetni és a süppedős iszap sem segíti az errefelé sétálókat. A közepe táján az üledék átvált sóderre és ez kitart a sziget felső csúcsáig. Ahol aztán átvált terméskő sziklákba, melyet azért hordtak ide, hogy a fél mederbe terelt teljes vízhozam el ne bontsa az egész Kompkötő-szigetet. 

Kavicsszátony a szigetcsúcson

Vácnál mért -26 centiméteres vízállásnál az észak-nyugati betorkollás is elzáródik. Verőce felé egy hatalmas kavicszátony terebélyesedik, melybe csak a sziget csúcsa alatt kimélyült gödör ékelődik bele. Áradásnál ezen a csatornán ömlene be a Duna a lefűződött holtágba. A sziget északi részével átellenben is épült egy köpcös turzás, amely alaposan leszűkítette a mellékág felső szakaszát. A keresztgáttól felfelé eső szakasz jobbára megúszta a feliszapolódást, bár a sziget mentén egy 20-40 méter széles sávban ártéri erdő nőtt. A meder még ilyen alacsony vízállásnál is egységes, és összefüggő víz (jég)felület borítja. 

Tovább nem mosódik alá a meredek löszfal

Talán ezért fordulhat elő, hogy a hódok is jobban megtalálják itt a számításukat. Bár mostanában errefelé is többet kell gyalogolniuk a parton a friss hajtásokért. 

Forrás

Örömteli látvány volt, hogy a löszfalak tövében fakadó források továbbra is táplálták a lefűződött holtágat. Több tucat melegvizű patakocska szaladt a befagyott holtág felé, és egészen különös domború formákat hoztak létre, ahogy ráfagytak a jégpáncélra.


Kilátás a löszdombra és a felső elzáródásra

Ha megvalósulna végre a Kompkötő-sziget revitalizációja a számtalan érdekes mederformának búcsút inthetnénk. Mindenesetre évről-évre nehezebb elképzelni a sziget két oldalán egyformán szélesen hömpölygő Dunát. 

2016. február 3., szerda

Partra vetett szigetek 8. - Égető-sziget


Kisvíz-körképen mutatjuk be a Szentendrei-szigetet körülölelő szigetvilág sorsát a 2015. évi alacsony vízállás idején, azért, hogy dokumentálhassuk a állapotokat. Ilyenkor a mellékágak kiürülnek, a víz helyén lágyszárúak zöldellnek. Ez egyfelől siralmas helyzet a pocsolyákban vergődő ottmaradt halakkal, másfelől remek alkalom feltérképezni a többnyire vízzel borított mederformákat. Sződliget és Vác határában az eltűnő Égető-szigetnél csupán az volt a kérdés, marad-e bármi víz a mellékágban ilyen időszakban?



A válasz sajnos borítékolható. nagyon régen elmúlt az az idő, amikor az Égető-szigetet még meg lehetett különböztetni a parttól. Ma akár kisvíz idején sétálunk Váctól Sződligetre, akár kirándulóhajóról nézzük a balpartot, nem látunk ott semmi különöset. Az egybefüggő parti fövenyt csak egy helyen szakítja meg vízáramlásra utaló forma, mégpedig a sziget déli csúcsa közelében. Holott - mint azt az alábbi fénykép is bizonyítja - a sziget látott már szebb napokat is. 

Vác, a Naszály és az Égető-sziget északi része a múlt század elején

A nyílt vízfelület úgy tűnik örökre a múlté. 2016. január elsején Vácnál mért -24 centiméteres vízállásnál néhány megfagyott gödörtől eltekintve semmi sem utalt arra, hogy itt valaha Duna folyt. De haladjunk szépen sorban, délről északra!


A "sziget" déli "csúcsa"

Alig fél méteres mélyedés jelzi azt a vékony medret, ami maradt a mellékágból. Alig lehet felfedezni, de szerencsére vannak itt a homokban áramlási formák. Kifejezetten rövid szakaszon nyomozható, ahogy haladunk befelé a régi Duna-ágba, úgy sűrűsödik az ártéri erdő és az aljnövényzet. Lapulevelek, keserűfüvek, sás és fiatal fűzfák nőttek itt, részekre tagolván a kilométer hosszú medret. Ha ezen az akadályon átvergődünk kinyílik előttünk a táj. 

Szűkülő meder, eltűnő sziget (balra)

Egy hosszúkás, lapos mélyedés tárul a szemünk elé, középen vaddisznó-nyomokkal a megfagyott sárban. Az egész területet benőtték a lágyszárú növények, sűrűségük kirajzolja a meder magassági viszonyait. A legmélyebb ponton sem találni nyílt vízfelszínt, mint ahogy a többi hasonló mélyedésben sem. A medret ugyanis több mederben keresztben nőtt fűzerdő tagolja szakaszokra, a keresztgátig még kettő hasonlón kell keresztülvergődni. 

Facsoportok tagolják a medret

A meder oldalról is szűkül, sőt ha csak a növényzet nélküli részeket neveznénk medernek ilyenről már nem is beszélhetnénk. A legmélyebb gödörben, a keresztgát tövében is megtelepedett már a vegetáció. A gáttól északra még látni egy kisebb mélyedést, de a látóhatárt a főág felé mindenütt fák zárják le. 

Lelapult sás, és az Égető-sziget északi elzárása

Az északi részen medernek már nyoma sincs. Ha az árvíz érkezik egy erdőn és egy jókora uszadéktömegen kell keresztüljutnia, hogy bejusson a mellékágba. Ha ezen átjut, lassan feltölti a mellékág gödreit és ha marad a víznek utánpótlása szépen lassan kiáramlik a fentebb bemutatott mélyedésen. A vízáramlás egyáltalán nem tesz jót a mellékágnak, hiszen a beérkező hordalék a vízáramlás lassúsága miatt kiülepedik, táptalajt adva az ártéri erdőknek. Minden egyes árvíz tovább emeli a meder alját, miközben a főág mélyülése tart. 

Agyagrétegek a parton

Az Égető-sziget főági oldala egy átlagos Duna-part benyomását kelti. A part egyenletesen lejt a folyó irányába, csak a keresztgát magasságában került szárazra egy nagyobb kavicsos terület. A kavics alól helyenként agyagrétegek bukkannak elő, enyhítve a part egyhangúságát. A váci Duna-part átalakítása következtében megváltozott áramlási viszonyok miatt valószínű, hogy az Égető-szigetnek meg vannak számlálva a napjai. Látogassuk meg (pl. a mellette futó kerékpárúton) amíg lehet.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...