2017. április 17., hétfő

Adony két gátja


Olykor egyetlen pár méter széles és tucatnyi méter hosszú kőszórás alapjaiban tudja megváltoztatni a Duna tájképét. Viharos gyorsasággal lezajló változások ezek, elrepül ötven év és a fiatalkori tájra a nyugdíjas már rá sem ismer. Adony hetven hektárnál is nagyobb mellékágának kétharmadán ma már erdőt találunk. Az arány azért ilyen kedvező, mert a '90-es években a mellékág alsó harmadát a horgászlobbi kikotortatta.  


A Fortepan 91054-es számú képe ihlette ezt a bejegyzést, mely 1955-ben készült a 6-os út főváros felé tartó sávjának kellős közepéről. Dél felé tekintünk, a részben lezárt alsó torkolat irányába. Balra az Adonyi Nagy-szigetet, valamint a mellékág nyílt vízfelszínét látjuk, amely helyenként meghaladta a 200 méter szélességet (amely komoly érték, tekintve, hogy jelenleg a főág 480 méter széles). A kép közepén, az út és a folyó által körbeölelt erdő ugyancsak egy szigetet takar, ez volt az Adonyi Kis-sziget. Az alábbi kép — ugyancsak 1955-ből és ugyancsak a Fortepanról (91091) — a nagy és a kis adonyi sziget mellékágának torkolatában készült, ott, ahol ma a hajóállomás található.


Kezdetben, azaz a folyószabályozások előtt az adonyi medertágulatban még három sziget volt. A fent említett adonyi szigetek mellett északon ott találjuk már Iváncsa közigazgatási határain belül a legkisebb Iváncsai-szigetet. Az adonyi mellékágba torkollott be a Gerecsében eredő Váli-víz, mígnem lerövidítették a futását és áttették a torkolatot az Ercsihez tartozó Sina-telep mellé. Azóta csak régi Váli-víz néven emlegetik az egykori patakmedret. 

Az adonyi szigetek 1815-ben

A szabályozatlan Duna alaposan alámosta az adonyi partokat a Kis-sziget alatt. Ez a homorú kanyarulat éppen a lórévi kompnál tért vissza a főágba, ahol annak idején Görgei a vesztőhelyre vitte gróf Zichy Ödönt 1848 őszén. Ekkor még a révészeknek könnyebb dolguk volt, hiszen a Ráckevei-Duna elvitte a vízhozam harmadát. A természetes állapot viszonylag sokáig fennmaradt, Adonynál 1872 után kezdett csak megváltozni a Duna képe. Miután lezárták Gubacsnál a Ráckevei-Dunát, a megnövekedett vízhozam nekilátott elmosni a Budafoki-ág partjait. A meder nem volt arra tervezve, hogy elbírja a megnövekedett víztömeget, ezért szükségessé vált a meder kotrása. Ezzel párhuzamosan — ahogy Ihrig Dénesnél olvashatjuk — 1884-85-ben megépült a zárás az adonyi mellékágban. Emellett az Iváncsai-szigetnél párhuzammű épült, hogy minél több víz maradhasson a főmederben. 

Az adonyi zárás 1911-ben (forrás)

Mivel a címben már amúgy is lelőttük a poént, az 1885-ös zárás után még épült egy keresztgát Adonynál, de előbb nézzük meg, hol volt az első zárás. Erre vonatkozóan nem sok térkép áll rendelkezésünkre. A III. katonai felmérés és a kataszteri térképek pár évvel korábban készültek, így gátnak nyoma sincs rajtuk. A legkorábbi térkép, amit találtam 1911-ben készült. A Duna 1:25000-es helyszínrajzán ott találjuk már a zárást a Váli-víz torkolata felett. Ami egyrészt azért különös, mert középen nyitva van kissé, azaz a Duna és a Váli-víz át tud haladni rajta, bár nagyon leszűkített körülmények között. Másrészt lehetett volna a Váli-víz torkolata felett is építeni a zárást, úgy, hogy a Duna egyáltalán ne jusson be a mellékágba, míg a Váli-víz patakja alul ki tudjon folyni az adonyi kompnál a főágba. Nem csak a blog szerint nem stimmelt valami ezzel a zárással, a vízügyi szakemberek is újraterveztek és valamikor az 1930-as években építettek még egy keresztgátat. 

Az adonyi szigetek 1941-ben

Az építés pontos dátuma 1930 (A Budapest - Paks vízisport térképen még nincs rajta) és 1941 közé esik (a fenti képen már ott van az Alsó [Bocskai] utca végében). Viszont az 1930-as térképen még ott van a régi zárás, de az 1941-es képről már hiányzik. Nem tűnt el, csak a térképészek nem tartották fontosnak, hogy ábrázolják. Az új zárás már nem hagyott kiskaput a folyónak, 200 méter szélességben, falazott kőtömbökkkel állja útját a vízáramlásnak. Északi részén érinti az Adonyi Kis-szigetet, de ez egy "halálos" érintés volt, a gátnak köszönhetően rohamosan feliszapolódott a medre és ma már csak egy keskeny árok jelzi, hogy itt egykor a Duna hömpölygött. 

Ugyanez a sors várt a nagyobbik szigetre is. A 3 kilométernél hosszabb és fél kilométernél szélesebb sziget ma erdészeti terület, így nekik kapóra jön, ha van egy állandó út a szigetre, ahol a gépeikkel árvízmentes időben közlekedhetnek. Az erdészet már csak azért is fontos az Adonyi-sziget szempontjából, mert a mellékág kétharmadán ma erdőt találunk. Ha ma ugyanott állnánk, ahol az első kép fényképésze nem látnánk semmit a fáktól. Vizet pedig már csak azért sem látnánk, mert már nincs is azon a területen nyílt vízfelszín. Az innen hiány víz pedig a főágban folyik le, de az a meder még mindig nem alkalmas ekkora vízmennyiség szállítására, de Adony pusztuló partjairól már írtunk pár éve. 


Sokkal több erdőt találnánk az adonyi holtágban, ha a helyi horgászok nem kotortatták volna ki 1989-ben az alsó elzárás alatti és a felső feletti szakaszt. Ezáltal alakult ki a keresztgát Janus-arca, egyik oldalon erdővel, a másikon pedig nyílt vízfelszínnel. A táj antropogén átalakítása azonban ma is zajlik. Valamikor később keletkezett egy harmadik átjáró (a két meglévő között), mely leginkább egy szigetre vezető erdészeti utra emlékeztet. 

A felső gát eltűnése (2016 január és szeptember) 

Ha a gégömb térképén a csúszkát tologatjuk meglepődve konstatálhatjuk, hogy a 2016 január 18-i és a 2016 szeptember 19-i állpot nem egyezik (szerencsére). Nagyon úgy néz ki, hogy tavaly nyáron elbontották a felső zárás középső részét. Némi friss víz várható tehát magasabb vízállás esetén az eddig zárt mederben, de avízáramlás megindulása csak az alsó gát megnyitása esetén fordulhat elő. 

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...