Gyűlnek a légifotók, és velük a munkám is...

 
Ma voltam a Hadtörténeti Múzeum Térképtárában, hogy kikeressem, mely évekre van meg teljes fotósorozat a Váci-ágról. Az áttekintő térképről kikerestem az idevonatkozó szelvényeket, ezek a következők:

• L-34-2-D-d A Szentendrei-sziget északi csücske Kisoroszival
• L-34-3-C-a Dunakanyar Vácig
• L-34-3-C-b Váctól keletre eső terület
• L-34-3-C-c Szentendre és Szigetmonostor
• L-34-3-C-d Dunakeszi és Fót
• L-34-15-A-a Észak-Budapest és a Szentendrei-sziget déli csücske

Kihoztak nekem 12 dobozt, alig fért el az asztalon. Végigböngésztem őket, 3 doboz végül feleslegesnek bizonyult. Találtam fotókat 1951, 1953, 1955, 1956, 1957, 1962, 1979, 1980, 1986, 1987-ből. Ezek közül a nyolcvanas évek nem kellenek, az megvan szépen beszkennelve a VITUKIBÓL. Az 1951-es megvan végig, az 1953-as csak Bp. Vác, de nagyon szép, látványos. 1955 kiesik, majd mondom miért. 1956 megvan végig, 1957 csak Vácig. 1962-es szintén szép, és hasznos, 1979 hiányos, áradásos, felhős. 1980, túl magasról fényképeztek.

Vicc az egészben, hogy beszkennelhetem magamnak tökéletesen ingyen.

De.

Kell nekik a másolat a digitális verzió.

Nem vacakolnak a katalógussal. És náluk nem lehet szkennelni. Vigyem át az egyetemre. Mind a 9 dobozt.

Be kell szkennelnem nekik mind a 9 doboz légifotót, aminek a kb. csak a 10-15%-a kéne. Mondtam sebaj, majd benn alszom a tanszéken, volt már rá mástól példa. Az 1955-ös szelvényt meg azért nem szkennelem be, mert az 1 légifotó miatt újabb +1 doboz lenne. (Majd valahogy kicsempészem azért.)

Gondoltam nézek valahol a3-as szkennert, de azt sem túl jó cipelni.

Úgyhogy marad a tanszék. Jó kaland lesz!

Zsitnyán János leírása a gödi szakaszról a Duna Mappációhoz kapcsolódva 1826. július 9.

§361

Költ Dunakeszén Jakab havának 9dik Napján 1826 Esztendőben.
Duna Vizképe rend irásnak Eszak-keletti I Szakaszok sorában levő 38ik Részföldképnek magyarázattya, és általa képzelt részföldnek természeti le irása. I.N.O

Ezen részföldkép elö adja Duna-Keszi térnek felső tájat, és ezzel szomszéd Göd Pusztának darabját; mind a kettö Krassalkovics Antal Ö Herczegségének birtoka Nemes Pest Vármegyében. Dunakeszi halkal emelkedö Tetétleni földek közép jóságúak tavolság, és trágyatlanság miatt. Malomárki legellö vonó marhák számára tartatik jobb volta miatt Göd Pusztának Gulya-járása, és Apróhalmok homokos ugyan de hasznos legellö. Akátz és Topolyfa ültetések jelessen nevelkednek.
Ezen helybéli Duna tökélletessen hajókázható le felé, de a’ felhajózásra éppen alkalmatlan ezen okokbol 1szor A karajja iszapos, vizenyős, és forrásos. 2szor a’ Partja dombra emelkedik és vadon nyőlt bokrokkal telyes 3szor Az ugy nevezett Dobra, Tsurgólapos, és Határvölgy által ezen Út hasittatik és járatlanná tétetik. Áradások itt el nem terjedhetnek, és így ártatlanok.

Dunai szigetek 1930 körül, és állapotuk a 80-as években

1930 körül a következő szigeteket ölelte körül a Duna Nagymarostól Budapestig a váci ágban északról déli irányban:

1. Sólyom-sziget (Bergman-sziget) Nagymarostól délre, bal part.
2. Kis-sziget (Senki-sziget), Szentendrei-sziget északi csücske
3. Kőfali-sziget (Kismarosi-sziget) Kismarostól északra, bal part
4. Szunyog-sziget, Kisoroszitól északra, jobb part
5. Kőhidi-sziget (Kőgeszteri-sziget), jobb part
6. Martuska-sziget (Tanya-sziget), jobb part
7. Határ-sziget, bal part, Váctól északra



8. Kompkötő-sziget, bal part, Váctól északra
9. Büki-sziget, bal part, Vác
10. Füzes-sziget (Czigány-zátony), bal part, Vác
11. Tordák (Kecske-, Tordai-szigetek), jobb part, Vác
12. Révész-sziget (Rabok-sziget), jobb part, Vác


 
13. Égető-sziget, bal part, Vác-Sződliget között.
14. Fegyveresi-sziget, jobb part, Surány.
15. Gödi-sziget, bal part, Göd.


 
16. Szürkő-sziget (Horányi-sziget), jobb part, Dunakeszi


Közülük, 2009-ben egyedül a 16. sziget maradt meg,  amely legkisebb vízálláskor sem kapcsolódik a parthoz.

Zsitnyán János leírása a gödi szakaszról a Duna Mappációhoz kapcsolódva. 1826. augusztus 11.

§ II. 355 MOL, S 81, Vízrajzi Intézet, iratok, 1/B

Kőlt. Gődön Kisasszony hava 11dik napján 1826.
Zsitnyán János mp. Duna Táj Képlője.
I. N. O. Duna Felmérés, Észak-keleti Szakaszok rendjében lévő 46dik Táblának természeti és vízi fekvésének leírása.

Ezen táblában vagyon Gödi Pusztának Északi része lerajzolva; ezis Grassalkovits Ő Hertzegségének Birtokaihoz tartozik. Kis Turján, Rokázó, Csikázó és ezekkel öszveköttetésben lévő Nádasok többnyire vizenyős, zsombékos, náddal, és csádéval bé-nyőlt rétek minekutána ezekből sok csatornyák által a’ víz letsapoltatott, középszerű Kaszálókra változtattak Malom Tábla, Szállás-Tető jó tavaszi vetésekkel, valamint Vármegye Canalissa mellett fekvő Réték, úgy nem különben Puszta Kápolna, és Várdombjai jó szénával látszanak meghálálni Bóldogúlt Majerffy Jósef Urnak főldmivelésre forditott fáradhatatlan igyekezetét, melly leg inkább a’ Csörgi Malomnál kitűndöklik, holottis egy a’ természeti fekvésre nézve nem a’ legalkalmatosabb helyen kettős hasznot tudott ö szerezni; tudniilik a’ már fenttérdeklett víz-letsapolások által bő termésű Réteket és Malmanak vizet – a’ mellett egy halas tavat a’ természetből mintegy erőszakosan kitsafart. –

Puszta Kápolna, és Vár-Domb Török pusztitásnak szomorú emlékezetét, és hajdani Göd népes Helységnek egyedől Puszta nevét fentartotta. Ökör Járás, és Göböl járás hasznos Legelők Vátzi jövedelmes Marha vásároknak helye. Duna melléki Bárány járás Juh tartásnak tágos legeltetési és itt helyenen készült Levegő ártalmás változási ellen alkalmatos tanya.

A vátzi úton alól Ingoványos, és kek Fok kőzőtt fekvő lapos térség vizenyős, és bokros kaszáló Főld. Csősz Házok alól levő kis Fok, mellybe mint a’ Vármegye Fő Canalissa, mint a’ többi Csapolasok vizei, leszivárkoznak, az Uraság Dereglyéjének, és Ladikjainak természeti kikötő helyet ád. Egyéb eránt

Gődi Pusztát mosó nagy Duna bal partja fekete agyagos, szakadozott, némelly helyeken kettős partotis tsinál; hellyel bokros ugyan, de mégis olly porhanyós, hogy a’ Duna vizének ellene nem álhatván naponként belyebb ereszti; és innét eredttek a’ Kis – és Nagy Szigetek, mellyek Gődi Pusztához tartoznak. – Ezek kőzűl a’ kisebb Sziget vad bokrokkal benyőlt sűrűség; - a’ nagyobb sziget sok bokrok közőtt is szénát, és gyumőltsöt terem; mindkettőnek partjai azomban víz mosás által láthatóképpen fogynak. Jobb partja a’ Dunának Póts-Megyeri Téren felől sárga – agyagos, apró viz szakadásokkal által lyuggatott; alább pedig a vizre rohanó homokos dombokkal halmozott, azutan hol iszapos hol kemény agyaggal vegyes; de a vízbe sodrótt homok, porond, és föveny miatt a’ felhajózásra nem alkalmatós; azomban a’ két Sziget Köze lehajózásra alkalmas útattal szolgál. A viz-áradás nyomai Rajzolatban ki vannak téve.

Zsitnyán János leírása a gödi szakaszról a Duna Mappációhoz kapcsolódva 1826. július 27.

§357 Jakab hava 27^ik napján 1826.

Rendes Vizi le irása a’ Duna térbeli Eszak keletti I. Szakaszok sorában számított 42^ik Földképnek I. N. O.

Ezen Helykép előadja Sziget Monostori Földnek egy részetskéjét, és a’ Gödi Pusztának Részét. Az első Szent Korona Birtoka, a’ masik pedig Krassalkovits ö Herczegségének Joszaga, mint a’ kettő Nemes Pest Vármegyében helyheztetik.

A) Puszta Monostori Dülö Jó Föld, mellette lévő Legellő gödrös, kövekkel, és épületek romladékaival tellyes, elódi háborús viszontagságoknak leg nagyobb tanuja. Kőházi Legellő fával ültetett homokfogás, sürübb falültetés, és marha járástól valo nyugodalom hasznosabba tehetne ezen darabos mostani állapotnál.

B) Göd Pusztának minden Részei szépségjöket és javittásokat köszönhetik Nemes Mayerfy Josef úr szorgalmának, a’ ki minden iparkodását java ideit és költségét arra forditotta, hogy mostoha helyeit ezen Pusztának használhatóvá tegye. Ollyan a’ Homokot gátló Erdö melly altal benne levő Vátzi Ut uj homoktól ment lévén publicum nagy hasznával járhatóvá lett, mert a’ hol ez előtt szegény utas marhái Homok miatt el dültek , söt még uraságok marhai is sokszor ki fáradtak, ott most akadály nélkül forognak a’ kerekek és az utasok baj nélkül ejjel nappal bátran járhatnak. Ezen Erdö az a’ melly erannyaba lévő Lyukashalmi Szántóföldeket további homok özönétől meg mentette. Nem kisebb figyelmet erdemel az Pusztának belsö állapotja: A’ hol ez elött egynéhány Esztendőkkel tsak szegény egy pár épület állott, ott most egy szép uradalmi Lakás, Tselédek házai, jó Marha Istállók, és helyes Juh aklok állanak – Mesterséges Mívelést, és haszonra tzélzó Intézeteket ki mutatja szép ézléssel készült Belső Kert Sok hasznos veteményekkel bővelkedik Külső Kert Reti Tabla jo termö szántóföld , az Kaszállok pedig lehetséges vizek le tsapolyása utánn hasznossak lettek. –Mint ezen szép Intézetek leg jobb Divattyába az Haláltól ezen Nevezetes Férfiu el ragadtattván Tetemei Szüröskerti Temetőbe le tétettek, és érdemlett emlék oszloppal Uri Familiája által megtiszteltettek, a’ melly Rajzolatomban különös Földmeröi szélességi, és hosszuság altal meg különböztetett, hogy még a’ Jövendöség-is rola emlékezvén Hamvait tisztellye – Különösen nevezetesek ezen Pusztában tartani szokott Marha vásárok is.

Ezen helybeli Duna tsendes menetelö, és a’ le hajózásra különössen szolgál az fel hajózásra Sziget Monostori Pandal alkalmas lenne, ha a’ szigetnél Zátonyok az utazást engednének de ippen ezen ok miatt felhajózás tsak Burcsellákkal történik. Az Gödi Part pedig országos hajó Járásra talán századoktol fogva már alkalmatlan volt Rongyos, iszapos, forrasos, és Bodrog volta miatt, és még sok ideig alkalmasint olly módba maradandó lészen mivel a’ Szent Endrei, vagy is Kis Duna hajókázásra naponként alkalmatosabbá lészen. Mindazonaltal hasznalhatna ezen Part jó fövennyel az utakra, és más intézetekre, mert evel tele vagyon.

Áradásoktól minthogy Gödi Puszta mentt, annal többet szenved Sziegt Monostor föld, ugy hogy sokszor Kis Dunaban meg szorúlván a’ Jég Monostor mellett vízzel egyött tsuszván a’ Nagy Dunába és viszont tolakodik külömben Monostori Részen az áradástól ment hely, és aradas határja a’ rajzolatban ki vagyon téve.

Küszöbszint meghatározása a Gödi-sziget északi betorkollásánál (2006-2008).

2006
 

2007
 

2008

Küszöbszint meghatározása a Gödi sziget északi betorkollásánál (2006-2008).

A 125 cm-es empirikus módon meghatározott küszöbszint a Vácott reggel hét órakor mért napi vízállásokra vetítve (diagramok). A 2007 őszén meghatározott küszöbszintet nem alkalmaztam 2006-nál régebbi adatokra.

A diagramokról leolvasható az év napjainak hány százalékában van vízáramlás a gödi mellékágban. 2008-ban a kiegyenlített vízjárásnak köszönhetően ez meghaladta az 50 %-ot. A 2009-es adatok 2010 áprilisára lesznek majd meg. Előzetes várakozásaimmal ellentétben a küszöbszint az elmúlt két évben nem változott, az elzárás magassága 98,86 méter (a vízállásadatokból visszaszámolva). A Gödi-szigetnél alkalmazott módszer nem biztos, hogy alkalmazható a Dunakanyar többi szigeténél, ugyanis azoknál vagy állandó a vízáramlás, vagy a mederfeltöltődés miatt nem beszélhetünk egységes mellékágról.

A táblázat adatai:

• Év napjainak száma
• maximális vízállás
• legalacsonyabb vízállás
• kettő különbsége
• 125 cm-t meghaladó vízállású napok száma
• 125 cm-nél alacsonyabb vízállású napok száma
• Ezen értékek százalékban kifejezve
  

	napok	max	min	Ʃ	>125	<125	>125 %	<125 %
2006	365	764	0	764	167	198	45,75	54,25
2007	365	593	-19	612	160	205	43,84	56,16
2008	366	394	-9	403	195	171	53,42	46,58

Gödi-sziget 2009.11.14. 118 cm-es reggeli váci vízállásnál.

 

Vácon a vízállás reggel 118 cm volt, előző naphoz képest 13 cm-t emelkedett. Így hát ideje volt megnézni a mi a helyzet a Gödi-sziget északi csúcsán. A Nagy-Duna vízszintje magasabban állt, mint a mellékágé, de felszíni átfolyás még nem következett be. Az alábbi képen látható tócsát a főágból a kavicságyon át szivárgó víz táplálja. A homokszemcséket mozgatásához még nem volt elegendő energiája. A reggeli állapothoz képest délután négyig nem történt számottevő változás, így holnap reggel újra felkerekedem, hátha meg tudom határozni újra a küszöbszintet, ami eddig 125 cm-es vízállásnál volt. Ezáltal a váci vízmérce adatai alapján meg lehet határozni az év hány napján van vízmozgás a mellékágban.

Hajóvonták találkozása a Gödi-sziget északi küszöbénél. 2009. 11.14. délután egy óra.

A sziget látképe északi irányból. A kép bal oldalán látható fák közötti rés a mellékág betorkollása. Jól megfigyelhető a Gödi sziget aszimmetrikus keresztmetszete; míg a főági oldal szinte vízszintes, addig a mellékági oldal közelít a függőleges, meredek parthoz.

 

A szivárgásból táplálkozó tócsa, az innenső oldala jelenleg a sziget legészakibb pontja.

 

A Duna szabályozása következtében felhalmozódott kavicsos hordalék zárja el a főágtól a gödi Kis-Dunát.

Duna Mappáció

 

A Magyar Országos Levéltár épületében utánanéztem mi a helyzet a Szentendrei sziget térképeivel kapcsolatban. Nos a keresés eredménye egyenlő a semmivel, de hát ha nincs eredmény az is eredmény. Egész szelvény Kisoroszitól Káposztásmegyerig egy lett volna, a Duna Mappáció. Zsitnyán János mérnök 1826 tavaszán végzett felméréseket ezen a tájon. Térképlapokat és régies magyar nyelven írt szöveges leírásokat egyaránt készített, utóbbiak megmaradtak és értékes, kevésbé ismert, de annál érdekesebb adatokkal szolgálhat a helytörténészeknek. Ezeknek kimásolása időt vesz majd igénybe, mert hát pdf-et nem lehet elvinni digitálisan a levéltárból. Lehet, hogy lesz majd cikk belőle a Gödi Almanachban... jövőre.

A meglévő szelvények Dunakeszitől délre találhatók, valamint Kisoroszi környékét mutatják be. Számuk NW I V 6, NE I IV 14, NE I III 3, NE I II12, NE I II 8. A térképszevények középponti koordinátája a gellérthegyi obszervatórium. (Helyén ma a citadella áll).

Az elveszett szelvényeket a "lappangó szelvény" jelzővel illették a digitalizálók, reménykedve benne, hogy egyszer majd előkerülnek, nekem is nagyon megkönnyítenék a dolgomat.