Meghívó

 
MEGHÍVÓ

A GÖDI-SZIGET

TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉGE

ÉS REHABILITÁCIÓJÁNAK LEHETŐSÉGEI

című  diavetítéssel egybekötött szakmai délutánra,

amelyre szeretettel várunk minden érdeklődőt.

Az előadások után lehetőség lesz kérdéseket feltenni az előadóknak.

2010. JANUÁR 30. - 16 ÓRA

JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI HÁZ, NAGYTEREM

Előadók:

Bevezetőt mond Mödlingerné Kovács Éva, a Környezetvédelmi Bizottság alelnöke

Vass Dániel – geográfus: A Gödi holtág hidrológiai viszonyai és vízutánpótlás lehetőségei

Tóth Balázs – halbiológus: A dunai mellékágak halállománya

Bajor Zoltán  – biológus: A Dunai-árterek növény és madárvilága

Figeczky Gábor – természetvédelmi igazgató  WWF: Élőhely rehabilitáció a Dunán

A rendezvény háziasszonya: Vasvári Kinga

A rendezvény házigazdája: Göd Város Környezetvédelmi Bizottsága

A rendezvény védnöke: Markó József polgármester

Keresztgát, Göd

 

A Duna tegnap megint átlépte a 125 centiméteres küszöbszintet, így van vízáramlás a Kis-Dunában. Ma reggel Vácon 161 cm-t mértek, emiatt a következő kép fogadott délután 3 óra körül a gödi keresztgátnál. Összehasonlítva a Kompkötő-sziget gátjával ez már a felismerhetetlenségig tönkrement - tegyük hozzá: szerencsére. Itt is az volt a szerepe, hogy kisvíznél több víz maradhasson a főmederben.

Koronamagassága határozta meg a mellékág áramlási viszonyait, egészen addig a pontig, amikor az északi betorkollás sóderzátonya a gát romlása folytán magasabbá nem vált. Ettől kezdve annak a szintje határozza meg van-e vízáramlás. A gát tehát már nem tölti be a funkcióját, így maradványa nyugodtan elbontható lenne. A part felőli oldalon meg lehet hagyni belőle egy 5-7 méteres szakaszt, hogy az ne mosódjon alá, de a sziget felőli részt el kellene bontani sürgősen, így a Duna az öklömnyinél kisebb köveket magától is el tudná hordani. Ha a mellékág eredeti állapot nem is állítható vissza, de mindenesetre természetesebb állapot jönne létre, mint amit most láthatunk a képen. Az áramlásmentes időszakokra jelenthetne gyógyírt az Ilka patak torkolatának a zátony mögé helyezése, így mindig lenne friss víz a mellékágban.

Buki-sziget és Kompkötő-sziget Kisvác, 2009.12.06.

 

G-gömb kép a két ma meglátogatott szigetről. Az északabbra lévő a Kompkötő, délebbi a Buki. Ott van még a Váci Cementgyár is.

A Kompkötő-sziget keresztgátja ívelt, hogy jobban bírja a víz nyomását. Majdnem a korabeli fél Dunát lezárták, hogy több víz kerülhessen a hajóknak a főágba.

Az elzárt ág medrében középen képződött zátony, már elkezdődött a benövényesedése. Most hattyúk mászkáltak rajta. A kifolyást elzáró homokpadom is erdő növekedett, emiatt várható a hordalék fokozottabb kiülepedése.

A mellékágat elzáró gát megbontott szakasza. Jó hír a mellékágnak, rossz hír a vízügynek. Az egykori gát koronájából itt kb. 10-15 cm hiányzik, tehát ennyivel alacsonyabb vízállás esetén is át tud folyni rajta a Duna. Ha a víz tovább pusztítja van remény a mellékág kitisztulására, mint ahogy azt a gödi példa mutatja.

Meredek löszfal emelkedik a mellékág fölé, tetejükön házak épültek. A szintkülönbség mintegy 50 m a Duna szintje fölött.

Észak felől még nem zárult a növénytakaró, itt létezik még kapcsolat a fő-, és mellékág között. Háttérben a Verőcei Fehér-hegy, és a Börzsöny.

Ez már a Büki sziget (balra). Mellékágában horgásztó üzemel, ami mutatja egyben az egykori meder teljes szélességét.

A szigeten található a váci vízmű, építésekor keletkezett a mellékágat elzáró rész, mely a sziget sorsát megpecsételte. Kilátás Kisvácról nyugat felé.

Ez a gátról készült kép a déli részt mutatja. Háttérben a legalsó képen részletesen is látható ártéri erdő.

A Büki-sziget morfológiája: központi része keskeny, magas kiemelkedés, a Duna felé eső oldal sík terület, a mellékág felé meredek partfal látható. A váci oldal szinte függőleges, 30-40 m magas löszfal.

A Büki-sziget napjainkban már a part részévé vált. A mellékág déli része beerdősült, habár a fák még vízben állnak.

ARCGIS Layers, folyamatosan bővítendő!

Térképek

• HIÁNY! Marsigli-féle duna felmérés XVII. Sz. vége
• HIÁNY! Duna-Mappáció 1826
• I. kat. felmérés 1780 körül
• II. kat. Felmérés 1860 körül
• III. kat. Felmérés 1900 körül
• 1929 Duna Víziport térképek (medermélység adatokkal)
• 1930 Pilis turistatérkép
• 1980 EOV 10.000

Légifelvételek

• VITUKI
• 1984
• 1989

• Hadtörténeti Múzeum
• 1951
• 1956
• 1962
• 1980

• FÖMI
• 1990-es évekből
• 2008/2009

Mederfelvételek

• 1970
• 1990 (medermélység, adatokkal)

DDM

• SRTM10