Geomorfológiához szokott szemmel böngészve a Fortepan.hu fényképalbumait rengeteg érdekességet találhat az, aki a múltbéli tájat próbálja összevetni azzal, amit ma látunk. Így van ez a Margit-szigettel is. Valamikor a '30-as években egy ismeretlen turista fényképezőgépében így rögzült egy vékony filmen a Víziváros, a Margit híd, távolabb a Népsziget és a Palotai-sziget.
Valami azonban nem stimmel a Margit-szigettel. Nyugati oldala meglehetősen sivár képet mutat. Mintha egy korabeli ingatlanbefektető éppen kivágta volna onnan az erdőt, hogy újabb szállodákat húzhasson föl. Erről azonban szó sincs. Hogy megértsük miért nézett ki így 80 éve, egy kissé vissza kell mennünk az időben.
 |
| Itt még felismerhető a Festő-sziget |
Amikor a sziget a nádor birtokába került - aki ide Schönbrunn mintájára csodaszép kertet varázsolt - még két sziget állt Buda és Pest szabad királyi városok között. A Szent Margit-sziget és délebbre a budai Kis-sziget (másik nevén Festő-sziget). Mindkét sziget felszíne az árvízszint alatt terült el, és igencsak megsínylették mind az 1838-as, mind pedig az 1876-os árvizeket.
A Margit-sziget életében a "fejlődés" korszaka a Margit híd megépültével érkezett el. Eddig csak gőzhajóval lehetett megközelíteni, de a híd közelsége révén erősödött a fővároson és a sziget tulajdonosán a nyomás, hogy tegyék lehetővé egy szárnyhíd megépülését, melynek révén megindulhat a gyalogosok áradata a Margit-szigetre. Ez ügyben az első lépést az egyesített főváros tette meg, pénzadomány fejében a Habsburg család nádori-ágának képviselőjére szállt a Festő-sziget tulajdonjoga. Így indulhatott meg az a feltöltési munkálat, melynek révén a két földdarab eggyé vált és kialakult egy alapozásra alkalmas hely a szárnyhíd hídfőjének. A Margit-sziget egykori, 102,5 méter tengerszint feletti magasságú járószintjét 104,8 méterre magasították meg, hogy védve legyen az árvizektől. Tehát nemcsak oldalirányba, de vertikálisan is hízott.
1900-tól kezdve az 1920-as évek közepéig tartott az a fázis, amikor a nyugati feltöltés déli irányból haladva fokozatosan kiszélesítette a szigetet. Erre elsősorban árvízvédelmi szempontból volt szükség. A budai meder szűkítése révén meggátolták az esetleges jegesedést. A szűkebb keresztmetszeten nagyobb lett a vízmélység, ez pedig a hajózás számára volt kedvező. A part védelmét kőszórással és szilárd rézsű kialakításával védték meg az elmosódástól. Ez a folyamat nagyon szépen nyomon követhető a budapestcity.org Margit-szigetre vonatkozó térképmellékleteiben. A legutolsó toldást az Árpád híd hídfőjének építésekor végezték, ekkor pár tucat méterrel északi irányba nyúlt meg a sziget. Mederkotrással biztosították a feltöltés anyagigényét, ennek esett áldozatául például a kissé északabbra fekvő Fürdő-sziget. Ezt a kavics-sóder-homok összletet végül termőfölddel borították, a növénytelepítés érdekében.
A régi térképeket nézve könnyen megválaszolható az a felmerülő kérdés is, hogy vajon miért a tartozik ez a terület XIII. kerülethez. Hát azért, mert a budai Duna-ág régebben jóval szélesebb volt a pestinél.
Végezetül három térképen szemléltetném (1884, 1929, 2005), miként lett a szép nevű, kecses Szent Margit-szigetből egy kissé elhízott, közönséges Margit-sziget. Az utolsó légi fényképen pedig még felsejlik valamennyire fiatalkori körvonala.
Frankfurtban a felhőkarcolók közötti kicsi, parkszerű térségeket nyulakkal telepítették be, nem akármilyen ötlet. Vicces jelenség lenne Budapesten is, ha az egykori Nyulak szigetére (OK, kicsit átvariált és felhizalt Margit-sziget) visszatelepítenék őket. (Bár lehet, hogy idehaza nyúlőrséget kellene szervezni a védelmükre:)
VálaszTörlésA Gyalog Galopp-ból kell beszerezni a nyula(ka)t ;)
VálaszTörlésKöszi! Nagyon jó írás!
VálaszTörlésNagyon jó, gratula. A Fürdő- és Festő-szigetről tudtam ugyan, de hogy a Margit-sziget ennyire kiszélesedett Buda felé, azt nem, nagyon érdekes. A Margit híd megépültével egyébként még nem vált rögtön hozzáférhetőbbé a sziget, ugyanis a reá vezető szárnyhidat csak majd' negyedszázaddal utána, 1900-ban adták át – addig csak a Duna volt. Egyébként ma pont a szigetre vezető szárnyhíd a Margit híd legeredetibb állapotú része.
VálaszTörlésSzögben megtörték a Margit hidat, ezzel hosszabb és nyilván drágább lett, mert majd 25 év múlva egy szárnyhíddal akarják bővíteni egy két szigetből kialakított új szigettel való összekötésére? Akkor nyilván nem volt sem "közbeszerzés", sem feljelentésügyi kormánybiztos, volt viszont előrelátó, évtizedes távlatokban gondolkodó várostervezés!
VálaszTörlésA törés a hídban, a nagyszerű mérnöki munka eredménye, ugyanis figyelembe vette a Duna sodrását.
TörlésA Margit-hídban azért lett törés, hogy mindkét ágban a sodorvonalra merőlegesen álljon a híd, így a pillérekre ne érkezzen oldalirányból víznyomás. Az már csak plusz volt, hogy éppen egy szárnyhíd is elfért még a szigetre.
VálaszTörlésNem lehetett volna úgy megokdani, hogy a híd vonalában nincs törés, de a pillérek hossztengelye nem merőlegesek rá, így a sodrás vonalára viszont igen?
TörlésJó lett az írás, grat, köszi. Gege
VálaszTörlésNa ne mondd már, hogy a pilléreket nem lehetett volna lerakni úgy hogy a híd nyílegyenesen megy, s a pillérekre ne érkezzen oldalirányból víznyomás. Meg lehet oldani, csak 25%-al lenne hosszabb a híd. Nyulaknak a Margitszigethez annyi közük van, mint a leprásoknak a nyulakhoz... :-)
VálaszTörlésIgen,csak az a "lenne" ott nem lenne. Mint tudjuk, a lenne,volna szavaknak semmi jelentőségük nincs.
TörlésNem egy túrista készítette a képet és valószínűleg nem is vékonyfilmre. Ez egy profi fotó, ami fotóképeslapra készült. Az én képeslapszkennelésemet vették át a Fortepanos srácok. (picasaweb: tehtube, bp anno)
VálaszTörlésA gőzhajó mellett evezőssel is meg át lehetett jutni a szigetre :-)
A hídról a szigetre való lejutást eleve betervezték, csak idő kérdése volt. Esetünkben negyed század. Egy 1868-as térképen is már rögzítették a mostani Dunapartokat.
Nemcsak a sziget budai oldala érdekes fiatalsága, kopárabbsága szempontjából, hanem a budai oldal beépítése is. A Császár-fürdő is azért került olyan messze a víztől, mert nagyon sokat töltöttek a parton is föl a mederből. Szintén fortepanos fénykép van róla.
Tehtube
A víz sodrásának hatalmas ereje van, ha nem merőlegesen megy, akkor a sodrás pillér vagy szöget zár be, és ekkor oldalról olyan terhelés éri, hogy sokkal vastagabb és kitartóbb pillér kellene (lásd gazdasági és városvezetési gondolkodás), vagy pedig a hídhoz képest lenne elfordítva, de ez sem nyerő terhelés szempontjából
VálaszTörlésElérhető a neten egy 200 éves német térkép, amit Google map segítségével párhuzamosan lehet nézni a mai állapottal:
VálaszTörléshttp://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html
Margitsziget esetén valaki berajzolta a jelenlegi körvonalát és a Margithíd elhelyezkedését is. Valószínű, hogy utólagos bejegyzés volt, emlékeim a térkép a XIX század elején készült 1806-ban, akkor még Lánchíd sem volt, de a térképen már rajta van.
Más dunai szigeteket is érdemes megnézni. Például akkor a Lupa sziget még valódi sziget volt, ma csupán a szárazföld egy darabja.
Köszönöm a hasznos információkat és a kép szkennelését is, tehtube. Csak így tovább.
VálaszTörlésAz utóbbi hozzászólónak: a II. katonai felmérés térképei azok, itt is volt róla bejegyzés, a dátuma nem stimmel, országosan változó, de a XIX. század közepe és vége táján készültek el vele. Pont a Margit híd már rajta van, tehát biztos, hogy a budapesti szelvények 1873 körül, de inkább utána készültek.
Hála Istennek, a Luppa-sziget ma is tökéletes sziget, elég itt a címkék között kiböngészni, van róla légifotó is.
Csak érdekességképpen jelzem (és majd ha lesz időm, megnézem a közigazgatási beosztás ezirányú változásait), hogy a Margit-sziget az 1873-as városegyesítéskor még a II. kerülethez tartozott (igaz, némi bizonytalansággal: előbb ide, majd odaszavazták). 1873-ban azonban nem is volt XIII. kerület. Tehát a megoldás, hogy miért a XIII. kerülethez tartozik, lehet, hogy nem ilyen triviális. De majd utánanézek.
VálaszTörlésBocsánat, egy I lemaradt... Szóval 1873-ban a III. kerülethez tartozott (vagyis óbudához)
VálaszTörlésBaromi jó ez a cikk!!!
VálaszTörlésVégre valami ami az emberek álltalános tudását bővíti!
Kíváncsian várom a folytatását a Margit sziget kerületi hovatartozásának kinyomozásáról!