Garzonzátony

A tavaly őszi, kisvízi látogatás óta sok víz lefolyt a Dunán, és az a sok víz alaposan átrendezte az állandóan változó kavicszátonyokat. Szokolics György helyszíni beszámolója és képei alapján készült el ez a cikk, a Duna süllyedő tükre alól előbukkanó Helemba-zátonyról.

Vízimadarak szigete

Tavaly ősszel kisvíznél, amikor azt nyomoztuk, hogy összeér-e a Szobi- és a Helembai-zátony éppen ellenkező arcát mutatta ez a terület. A hatalmas kiterjedésű kavicssivatag felmérése jelölte ki az egyik szélső értéket. Minél kisebb ugyanis a vízállás, annál nagyobb a sziget vagy a zátony. Minél magasabb a vízállás, annál kisebb. Itt is van egy szélső érték, az a vízállás, amikor a sziget kibukkan, vagy eltűnik a Dunán. Szigetek esetében ez viszonylag állandó érték, de a zátonyok, mint például a Helemba-zátony esetében a növényborítás hiánya miatt ez időről időre változhat. Évente akár többször is.

Mivel a Helemba-zátonyon található hat fa nem elegendő, hogy megkösse a víz által görgetett kavicsot nem csoda, hogy a sziget alakja és magassága évről évre változik. Tavalyhoz képest most éppen magasabb lett. 

Helemba-zátony 2016. június 13. 

Június 13-án délben, Esztergomban mért 315 centiméteres vízállásnál a Helemba-zátony 35-40 centiméterrel magasodott a Duna vízszintje fölé. Ez azt jelenti, hogy kb. 350-355 centiméteres vízállásnál bukkannak elő az első kavicsok. Legnagyobb szélessége és hossza kb. 6 és 10 méter volt ekkor, területe legfeljebb 40 négyzetméter, amely meg is magyarázza egyben a bejegyzés címét. Az elmúlt években így változott a zátony magassága:

2008. ápr. 17. 305 cm Esztergom Helemba-zátony 25 cm magas - előbukkanás kb. 330-335 cm.
2008. aug. 20. ~298 cm Esztergom Helemba-zátony 30 cm magas - előbukkanás kb. 330-335 cm.
2012. jún.13. ~335 cm Esztergom Helemba-zátony 5-10 cm magas - előbukkanás kb. 340-345 cm.
2013. júl. 07. 304 cm Esztergom Helemba-zátony 5-10 cm magas - előbukkanás kb. 310-315 cm.
2015. máj.04. 248 cm Esztergom Helemba-zátony 80 cm magas - előbukkanás kb. 325-330 cm.
2016. jún. 13. 315 cm Esztergom Helemba-zátony 35-40 cm magas - előbukkanás kb. 350-355 cm.

Helyszíni megfigyelések alapján kijelenthető tehát, hogy a Helemba-zátony magassága állandóan változik. 2013 óta folyamatosan emelkedik magassága, évente kb. 15-20 centimétert hízik, és egyre többször fordul elő, hogy kilátszik a Dunából. Ez jelentheti azt is, hogy várhatóan hamarosan megtelepedik rajta valami lágyszárú növényzet és valódi sziget lesz belőle, ha az elöntések időtartama tovább csökken. De az is előfordulhat, hogy egy következő nagyobb árvíz elmossa a laza kavicsot a tetejéről és a sziget magassága csökken, mint 2012-2013 között. 

Helemba-zátony 2013. július 7. 

Ezek a mérések valószínűleg nem túl pontosak, de az újabb kavicsrétegek lerakódásának szemmel látható bizonyítéka is van. Egy kövekből körülkerített tűzrakóhely már alig látszódik ki a sóder alól (alábbi kép). A mozdíthatatlan követ majdnem betemette a sodrás által szállított kavicsmennyiség. Esetleg egy állandósított mérőléc, ill. egy beszintezett kőtömb elhelyezése nagyban segíthetné a méréseket. 

Érdemes lesz figyelemmel kísérni a zátony további sorsát, ugyani a Dunának már nagyon kevés olyan szakasza van, ahol szigetek születhetnek. Az Esztergom és Zebegény közti szakasz szerencsére éppen ilyen, ráadásul a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak köszönhetően országosan védett. Így kicsi a valószínűsége, hogy egy tüzépen végzi a zátony, mint beton alapanyag. Tudományosan is fontos területről van szó; az itt lejátszódó folyamatok tanulmányozásával nyomon lehet követni a zátonyvándorlás és a szigetek születésének fázisait. 

Új film Gemencről

Annak idején a Vad Magyarország film foglalkozott már Gemenccel, ám idén decemberben önálló film jelenik meg a tájegységről. A címe Gemenc, árterek világa lesz, egy kis ízelítő már most elérhető a youtube-on. 

Az előzetes alapján elsősorban az élővilág van a fókuszban, reménykedünk, hogy a földrajzi témákról, pl. a Duna mederváltozásairól is lesz majd szó benne. Kíváncsian várjuk a dunás drónfelvételeket. Aranysakálok, vadmalacok, szarvasok, békák, madarak és halak mellett az ember is felbukkan majd, az alkotók szerint 2015-ben lefilmezték az utolsó gemenci halászokat. Ez a mesterség sajnios a Parlament döntésének következtében Gemencen is megszűnik. A forgatás már évek ótat tart és ha minden jól megy a bemutató idén decemberben lesz.  

Érdemes nyomon követni a film facebook oldalát, ahol időről időre remek felvételek bukkannak fel Gemencről és a forgatásról!

Néhány gondolat a Buszistáról

Az 1876. évi tököli töltésszakadásról írt cikkünk apropóján kaptunk egy kis kiegészítést, mely a Buszista-tó történetét és sorsát írja le. Hogy Duna-mederben, egy kimélyített fokban, vagy egy szélfútta mélyedésben alakult ki ez a tó már nagyon nehéz lenne megállapítani. Tény viszont, hogy a csepel-szigeti töltés nyomvonalát óvatlan módon ezen a tavon vezették keresztül. Mint ahogy az lenni szokott az áradó Duna utat talált magának a töltés alatt és 1876-ban elmosta azt, megmentvén a fővárost egy 1838-as méretű katasztrófától. A sziget túloldalán ekkor alakult ki hazánk legnagyobb vízmosása, a Bobonkov-szakadék. 

Írta: Pletser József

nyugdíjas középiskolai igazgató

Tököl

Gyerekkori emlékeim szerint a Buszista már két részből állt, amit a védőgát választott ketté. Tökölről délre haladva jobboldalon volt egy kisebb vízfelület egy buzgár, a baloldalon volt a tó. Nagy valószínűséggel vagy föld alatt vagy föld felett valamilyen összekötetésben voltak a nagy Dunával, mert a vízszint emelkedése vagy csökkenése a tóban is érzékelhető volt. A jobboldali buzgárt valamiért agyagtalpakkal feltöltötték, így talán a termőföldeket nem veszélyeztette. A baloldali rész majdnem kör alakú volt. Tökölön azt mondták a Buszista egy tengerszem.

A gátoldal melletti és a szemközti rész nádas volt és erőteljesen hínáros. A középső résznek déli oldalára jártunk fürödni, nem egy alkalommal még a Tsz-esítés előtt, hazafelé a határból jövet is sokszor fürödtünk benne. Szemben, a másik oldalon, a tököli parasztok fürdették lovaikat. Nagyon sok vízimadár élvezte a tó tényét. Aztán jött a TSZ, nem kellett a lovakat sem fürdetni. Pedig a tó környéke nagyon szép volt. Azt is egy védőgát vette körül. Igen nagy mélységű terület volt. És ahogy az lenni szokott, hozzá nem értő, valószínűleg a TSZ vagy a tanácselnök hozzájárultak a tó megszüntetéséhez. Ez a 60-as évek végén vagy a 70-es évek elején lehetett. Megszüntetését, a településünkön működő, szovjet lakótelep kommunális hulladékának behordásával kezdték. ZIL teherautók hordták oda a felgyülemlett szemetet. De még ezzel sem lett teli. Még mindig volt hely. A teljes halálát a 90-es évek elején hozták, amikor kiderült, hogy nincs szükség Budán a MOM gyárra, melynek épületét lebontották, mely épület több helyen azbesztszigetelésű volt és veszélyes hulladéknak volt tekinthető. Na, ezzel gyorsan feltöltötték, a majd termőfölddel beborították és egy erdőt telepítettek rá. Egyes emberek szerint azonban most is süllyed a föld, ami valószínűsíti az alatta mozgó vizet. Írásom gyerekkori emlékeimből, a településen lévő véleményekből erednek. Szakember nem vagyok, tehát a pontosítás érdeklődő szakember véleményéhez lenne köthető. A gyerekkorom szép tava, az biztos, szovjet kommunális hulladékkal és a MOM gyár maradványaival lett feltöltve. A tó környékén kutattak meleg víz után is. Állítólag 38 fokos vizet találtak, de ennek mi a sorsa, nem tudom.