tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post202021586121113340..comments2024-03-17T16:38:28.176+01:00Comments on Dunai Szigetek: Sziget a ködben épülő híd alattSzávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/17508471645723905156noreply@blogger.comBlogger4125tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-47073293960468664482011-12-14T22:43:18.408+01:002011-12-14T22:43:18.408+01:00Köszi Zöldfülű a kiegészítést, amikor ott jártunk ...Köszi Zöldfülű a kiegészítést, amikor ott jártunk nagyon szűknek találtam azt a befolyó részt, ahhoz képest, milyen széles a mellékág. Sajnos valószínűleg a kiság hosszú távon szűkülni fog a beengedett vízmennyiség csökkenése miatt.Szávoszt-Vass Dánielhttps://www.blogger.com/profile/17508471645723905156noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-49877825923597775102011-12-13T00:53:21.927+01:002011-12-13T00:53:21.927+01:00Sajnos ez így van.
Befejezésül még annyit fűznék h...Sajnos ez így van.<br />Befejezésül még annyit fűznék hozzá a cikkhez, hogy a Kis-Háros-sziget keleti spiccén (1.fotó) található kövezés régebben összefüggő zárásként volt kialakítva, ennek következtében a mellékágba csak komolyabb áradások alkalmával juthatott friss víz, és alakulhatott ki áramlás. Ez nagymértékben járult hozzá a mellékág feltöltődéséhez, de hát tulajdonképpen ez is volt a vízügy célja, a mederszűkítéssel kialakítandó stabil hajóút. Tízegynéhány éve a zárást átbontották, ez látható mai állapotában. Az átbontással az volt a cél, hogy a mellékágban alacsony vízállásoknál is legyen vízáramlás, ezzel lassítva a feltöltődés folyamatát.Zöldfülűhttps://www.blogger.com/profile/14742034525044297141noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-27418648333765522912011-12-09T21:07:44.599+01:002011-12-09T21:07:44.599+01:00Szerintem a bejegyzésből kiderül, hogy van egy elm...Szerintem a bejegyzésből kiderül, hogy van egy elméleti természetvédelem és van egy gyakorlati oldal, amennyit ebből az egészből betartanak és megvalósítanak. Amíg nem lesz olyan fegyveres "ranger" szervezet, mint az amerikai nemzeti parkokban, addig a természetvédelem Magyarországon megmarad elméletinek.Szávoszt-Vass Dánielhttps://www.blogger.com/profile/17508471645723905156noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-43248315104528632202011-12-08T12:19:59.321+01:002011-12-08T12:19:59.321+01:00Meglepődtem amikor azt olvastam, hogy: "...ti...Meglepődtem amikor azt olvastam, hogy: "...tilos belépni rá, sőt még csónak sem köthet ki a partjainál. Ugyanolyan védettséget élvez tehát, mint nagyobb testvére, a Háros-sziget."<br />Ezt nem igazán értem... A szóbanforgó Kis-Háros-sziget a főváros része, könnyű megközelíteni, a környezete sűrűn lakott, ennek következményeképpen sajnos kora tavasztól késő őszig komoly forgalom van rajta. Vizitúrázók táboroznak, horgászok tanyáznak, strandolók piknikelnek, tábortüzelés, szalonnasütögetés, quad, crossmotor, jetski, stb. Az itt ismertetett nagyfokú védettséget a nagyközönség felé nem jelzi semmi, ennek megfelelően gondolom az emberek többsége nem is tud róla. (Meg nem is ellenőrzi senki.) Mellesleg nem is nagyon értem, hogy mi indokolná ezt a nagyfokú védelmet, mivel ez a zátony gyakorlatilag semmiben sem különbözik a Nagy-Duna másik egymillió zátonyától.<br />Valamint a Háros-sziget sem élvez védettséget, csupán egy része. A főág felől szögesdrót kerítéssel és komoly őrséggel védik az illetékesek a beépített terület létesítményeit, valamint a természetvédelmi területet. A kerítésen átmászni, belépni nem szabad, valóban komolyan veszik. Viszont a kerítés mentén, az ártéri erdőben ösvény húzódik, amin a Nagy-Dunai főág partja több mint egy kilométeren szabadon megközelíthető és bejárható. A további kirándulás a (fél)sziget déli csücske felé nem lehetséges az omladékos és meredek part, valamint a hihetetlenül buja növényzet miatt.Zöldfülűhttps://www.blogger.com/profile/14742034525044297141noreply@blogger.com