tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post4271722391840672258..comments2024-03-17T16:38:28.176+01:00Comments on Dunai Szigetek: Donauversickerung MagyarországonSzávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/17508471645723905156noreply@blogger.comBlogger8125tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-2383960877654476132017-12-03T11:55:12.951+01:002017-12-03T11:55:12.951+01:00Köszönöm szépen, lementettem a dokumentumot!Köszönöm szépen, lementettem a dokumentumot!Szávoszt-Vass Dánielhttps://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-45552683587946637172017-12-02T22:52:33.902+01:002017-12-02T22:52:33.902+01:00A Dunából a Tiszába történő felszín alatti elszivá...A Dunából a Tiszába történő felszín alatti elszivárgás kizárt. Mára nyugdíjas kollegám, inkább tanárom vizsgálta a Homokhátság vízháztartását. <br /><br />http://volgyesi.uw.hu/dokuk/homokhatsag.pdfAnonymousnoreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-53115060211173680332017-11-05T22:43:29.544+01:002017-11-05T22:43:29.544+01:00A Tiszába irányuló átszivárgást csak mint érdekess...A Tiszába irányuló átszivárgást csak mint érdekességet említettem meg, ezt a lehetőséget már a Tőry könyvben is elvetették, 1952-ben. Megpróbálom megszerezni a vonatkozó vízhozamadatokat. Ha csak a párolgást vesszük, 1 folyamkilométerre majdnem egy köbméter jut másodpercenként, ami nyílt vízfelületre számítva soknak tűnik, de a teljes ártérre már nem annyira. Az ivóvíz és hűtővízkivétel előbb-utóbb visszatér a folyóba. Talán érdemes lenne megvizsgáni azt is, hogy a Homokhátság párolgása kapillárisan meg tudja-e emelni a környező területek talajvizét, de az is lehet, hogy ezt mások már kutatták. Szávoszt-Vass Dánielhttps://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-48466620145498472962017-11-05T16:48:47.301+01:002017-11-05T16:48:47.301+01:00Gábor, csak a homokhátságon történő átszivárgás le...Gábor, csak a homokhátságon történő átszivárgás lehetetlenségére hívom fel a figyelmet. <br />A Duna menti területsáv "vízfogyasztása" a 100 m3/s értéket vígan elérheti, gyors kalkulussal ez igazolható is. légifelvételhttps://www.blogger.com/profile/07759742328448240516noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-65464357427313869022017-11-05T13:33:18.129+01:002017-11-05T13:33:18.129+01:00"Veszteség", de igazából ez egy pozitív ..."Veszteség", de igazából ez egy pozitív hatású jelenség. Akár a felszín alatti készletekbe jut, akár az ártéri ökoszisztéma használja el, minél nagyobb a megőrzött, visszaforgatott víz mennyisége a szárazdöldön annál jobb.unggorhttps://www.blogger.com/profile/13809234518703283827noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-3680992867807449512017-11-05T07:49:06.189+01:002017-11-05T07:49:06.189+01:00Tibi: persze - de ha a Homokhátságon nem is, a Dun...Tibi: persze - de ha a Homokhátságon nem is, a Duna és a homokhát közti alacsony ártéren mindenképp alacsonyabb a talajvíz, sőt a Duna-völgyi főcsatorna ("Átokcsatorna") megépítése óta még inkább.<br /><br />A szezonális variáció kérdésfeltevésében nagyon igazad van!timargaborhttps://www.blogger.com/profile/06899282791474184082noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-88931964960465205952017-11-04T12:25:59.153+01:002017-11-04T12:25:59.153+01:00A párolgás - akár a vízfelszíné, az erdőé, akár az...A párolgás - akár a vízfelszíné, az erdőé, akár az erőműveké nem gondolom, hogy 100m3 másodpercenkénti fogyasztást okozna. A vízkivételek ivóvíz célra szintén kisebb nagyságrendet képviselnek szerintem.<br />A Kiskunsági vízhiány kérdés sincs nagy hatással - sőt egyáltalán nincs hatással - a Duna vízhozamára. Elég arra gondolni, hogy a homokhátság legalább 30 m-rel magasabb, mint a Duna völgye, és az ottani talajvízszint még a süllyedés mellett is húsz méternél magasabb a Duna vízszintjénél, így a Tisza és a Duna közötti vízszintkülönbség legyőzéséhez "át kellene másznia egy talajvízdombot" a Dunából elszivárgó víznek.<br />Érdemes lenne a havi vagy évszakos lefolyásokat (középvízhozamokat) összevetni, látható-e pl. a vegetációs időszakban nagyobb "fogyasztás", azaz okozhatja-e az eltűnést a vegetáció... stb. Ugyanez vonatkozik a párolgásra is.légifelvételhttps://www.blogger.com/profile/07759742328448240516noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-2580682436944339152017-11-03T23:29:45.159+01:002017-11-03T23:29:45.159+01:00A 3. okhoz eszembe jutott az öntözésen kívül még n...A 3. okhoz eszembe jutott az öntözésen kívül még néhány szempont. <br />- A Duna vizét issza Szekszárd és Pécs is. <br />- Ennél jelentősebb lehet a Paksi Atomerőmű vízkivitele. Itt a hűtővíz jelentős része ugyan némileg felmelegedve visszajut a Dunába, de még jut a Csámpa patakba is, ami Fadd-Dombori holtág jelentős párolgási (és öntözési) veszteségeit is pótolja.<br />A mértékeket persze nem tudom.Elblinger Ferenchttps://www.blogger.com/profile/05799069278158040834noreply@blogger.com