tag:blogger.com,1999:blog-72528009079024662042024-03-18T04:04:43.321+01:00Dunai SzigetekSzávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/17508471645723905156noreply@blogger.comBlogger884125tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-80788588592072506372024-03-17T13:53:00.004+01:002024-03-17T16:51:59.353+01:00"Valami pënnarágó nyarāt ott, arú nevezték el" - avagy miről nevezetes a Czuczor-sziget?<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><b>Valószínűleg a Duna-mentén egyedüliként a Czuczor-szigetén működik a harlekinkatica-kriptokommunista rímpár, de a sziget történetéhez az is hozzá tartozik, hogy az sem biztos, hogy Jedlik Ányos unokatestvére valaha járt errefelé, hogy nevet adjon a nádasok által elnyelt szigetnek. </b></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLJBGf2iUzUyVU-axC_HmFlvPf3oLX7qlFUmwwO-Qvw5FuTgGQ2R05o8F9rTEwX8ziCeJ3QZDoV-bJq2ZU1YfaBbSfl3MvCxczE9ueeiGamKZ1nu4RJqbvGv_nN153lzRGeyBJKBq5Ltbez1S5KLc9XtE14WXfA_XElNkFafPVLiAZ55gfZpWJ3z6ss39H/s1105/czuczor_1966_10_03.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="547" data-original-width="1105" height="316" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLJBGf2iUzUyVU-axC_HmFlvPf3oLX7qlFUmwwO-Qvw5FuTgGQ2R05o8F9rTEwX8ziCeJ3QZDoV-bJq2ZU1YfaBbSfl3MvCxczE9ueeiGamKZ1nu4RJqbvGv_nN153lzRGeyBJKBq5Ltbez1S5KLc9XtE14WXfA_XElNkFafPVLiAZ55gfZpWJ3z6ss39H/w640-h316/czuczor_1966_10_03.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Czuczor-sziget északi csúcsa 1966-ban (<a href="http://fentrol.hu">fentrol.hu</a>)</td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">Hogy Czuczor Gergely (1800-1866), bencés költő és nyelvtudós eltöltötte-e azt a bizonyos éjszakát abban a nádfedeles kunyhóban a szigetszentmiklóshoz tartozó, jobbára névtelen szigeten, amelyet a névadás aktusának tartanak helyben ("valami pënnarágó nyarāt ott, arrú nevezték el"), vagy sem, valószínűleg már soha nem fog kiderülni. Huzamosabb pesti tartózkodása Kufsteinből való szabadulása után következett, de ekkor már a börtönélet által megviselt egészség és az ötvenegy éves életkor kétségessé teszi a névadást. Ráadásul még az életében, 1841 és 1948 között fel-felbukkant a Czuczor-forma, viszont 1930 körül az angyalos vízisport térképen Czuczar-szigetként szerepel, és ezt az alakot használta az Erdei Ferenc nevű mindenféle (bel-, igazság-, és többszörös földművelésügyi) miniszter is, aki már csak tudhatta, hiszen 1947-ben erre a lakcímre volt bejelentve. Rásonyi László nyelvész egyik írásában (<i>Les noms toponymiques comans du Kiskunság</i>) ezt a földrajzi nevet a Kiskunság kun eredetű nevei között említi. Nyelvtanilag arról lehet itt szó, hogy ki hogy ejtette a sziget nevét éppen, esetleg egy éretlmetlennek tűnő földrajzi nevet próbált valaki kis módosítással értelemmel próbált felruházni. Ez lett belőle.</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhioWstlmOa6AV2ant1Y3GpL-HpJ9FaVqUq-1PTBqSBcZNanKlzKYaAClLnOgc74hoFkhsNAdWDfl8OyI4p73kU0pPpf9JBtti50tW_wl9Ulk6B_19oQ9jm-JdTtjNdE9MswpAse-zDXRsRSOtry81EKlmgyMZLuddYNUpjQ2VeBjCP-c69gTm3_aOzROUk/s400/erdeiferenc_szigetszentmiklos.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="200" data-original-width="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhioWstlmOa6AV2ant1Y3GpL-HpJ9FaVqUq-1PTBqSBcZNanKlzKYaAClLnOgc74hoFkhsNAdWDfl8OyI4p73kU0pPpf9JBtti50tW_wl9Ulk6B_19oQ9jm-JdTtjNdE9MswpAse-zDXRsRSOtry81EKlmgyMZLuddYNUpjQ2VeBjCP-c69gTm3_aOzROUk/s16000/erdeiferenc_szigetszentmiklos.JPG" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Képviselői lakcímjegyzék, 1947. (<a href="https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarNemzetNaptara_1947/?pg=102&layout=s" target="_blank">forrás</a>)</td></tr></tbody></table><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Pedig bőven volt idő rá, hogy a sziget neve rögzüljön, hiszen a török kiűzésével fellendülő térképezés során szinte minden térképen szerepelt. Igaz, többnyire név nélkül, de egyedüliként a soroksári Molnár-sziget és Szigetszentmiklós között, azaz nehéz lett volna másik szigettel összekeverni. Külön érdekesség, hogy a sziget szomszédságában állt a középkorban Szől(l)ős település a Csepel-szigeten. Bronzkori előzményekre települt, a Soroksári-Duna nyugati partjával párhuzamosan elnyúló folyóháton, az M0 nyomvonala és Szigetszentmiklós vízműve között, elvileg kézenfekvő lett volna tehát Szőlősi-szigetnek nevezni. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">A Czuczor-sziget alaposan megsínylette a Soroksári-Duna lezárását, hiszen annak felső részén helyezkedik el, azon a részen, ahol a vízállás érezhetően leapadt a Gubacsi-zárás megépülte után. Alig néhány évtized alatt egy gyors folyású, nyílt mederből egy pangóvizes mocsár alakult ki. A szárazra kerülő zátonyokon hamar megindult a növényzet terjeszkedése. Nem csak a mellékágát nőtte be a nád, de a főágban is úszólápok alakultak ki. A Kvassay-zsilip megépülése, és az így megvalósuló vízbeeresztés nem sokat javított a helyzeten, ezért többször is kotorni kellett a Velencei-tó jellegű Dunát ezen a szakaszon. Ennek ellenére két nagyobb úszóláp ma is megvan a Czuczor-sziget és Dunaharaszti között, ezek több kisebb úszóláp összeolvadása során nyerték el végső formájukat. Eredetileg gyümölcsös és kaszáló volt a szigeten, de a Gubacsi-zárás nemcsak a növényzet szukcesszióját könnyítette meg a nyílt vízfelületek rovására, a feszített víztükör mágnesként vonzotta az embereket is, hiszen az árvizek végleges kiküszöbölésével elhárult az utolsó akadály a vízpart teljes beépítése elől. Ez nem egy helyi jelenség, az 1960-1970-es években szinte végig beépült a part a szigetekkel együtt Soroksártól Tassig.</div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgu0tqfuv1QNO6_P5_QQZ4rshOPXz-Rq09v0JpLFe44PVAs2QlOIuz1AMKqFOexy6bA3JkiTv_MHEOROwJ7i2OFuJRxNZ7l1mMLJHU4VMWiGykfglXQNqgzBpCRJ5LwVNVeWpsAteCKDcYqOaQofvkY9Ph9P0cWdTu1F3Rzhp9_R8zqdCIvqQxUrbCiBScn/s951/czuczor_1966_10_03_del.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="548" data-original-width="951" height="368" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgu0tqfuv1QNO6_P5_QQZ4rshOPXz-Rq09v0JpLFe44PVAs2QlOIuz1AMKqFOexy6bA3JkiTv_MHEOROwJ7i2OFuJRxNZ7l1mMLJHU4VMWiGykfglXQNqgzBpCRJ5LwVNVeWpsAteCKDcYqOaQofvkY9Ph9P0cWdTu1F3Rzhp9_R8zqdCIvqQxUrbCiBScn/w640-h368/czuczor_1966_10_03_del.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Házak a Czuczor-sziget déli csúcsánál, 1966-ban (fentrol.hu)</td></tr></tbody></table><br /><p style="text-align: justify;">1933-ban már jelölnek épületet az akkor még Czuczarnak hívott szigeten, ez a szám 1966-ra felment egy tucatra. Az évszámok ebben az esetben azért fontosak, mert a sziget leghíresebb/leghírhedtebb lakója, a parasztpárti miniszter, a szociológus Erdei Ferenc is itt jutott földhöz a földosztás során 1945 után, miután apjával együtt hagymatermesztés céljából Makóról egy Szigetszentmiklóshoz közeli, leshegyi tanyára költöztek 1939-ben. Anélkül, hogy a politikus életrajzában elmélyednénk, a rím második tagja arra utal, hogy Erdei, annak ellenére, hogy a Nemzeti Parasztpárt elnöke is volt, 1944 decembere óta titokban kommunista párttagkönyvvel is rendelkezett. Politikai pályája során egyszerre képviselte a földosztást, a parasztpolgárság létrehozását, majd pedig a parasztpolgárság (kulákok) üldözését és az erőszakos téeszesítést is. Nagyjából ugyanilyen pályát leírva változott a Czuczor-sziget hasznosítása 1945 után. </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQo-xKaL2A9IaAE54Cxm4eX09_ZIEMd0iwrofFpkJjPhg8KdZOwReh8mHX8dy6zenVSmikQ-X9w31ESqxdM8sm3YcXHanttsumC7S_II8CRrz70JeBIwmO9iPc4qomJfgIpgMfyJfun2p3ciCGwu1r6omLqeQN58kFKg5Q8qgcyzz4_cZoKNx4Su1RMQhM/s1080/1992_06_03_czuczor.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="549" data-original-width="1080" height="326" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQo-xKaL2A9IaAE54Cxm4eX09_ZIEMd0iwrofFpkJjPhg8KdZOwReh8mHX8dy6zenVSmikQ-X9w31ESqxdM8sm3YcXHanttsumC7S_II8CRrz70JeBIwmO9iPc4qomJfgIpgMfyJfun2p3ciCGwu1r6omLqeQN58kFKg5Q8qgcyzz4_cZoKNx4Su1RMQhM/w640-h326/1992_06_03_czuczor.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Czuczor-sziget 1992. június 3. (<a href="http://fentrol.hu">fentrol.hu</a>)</td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">Erdeiék eredetileg a Szigeti utca 21-23 szám alatt éltek (korabeli számozás szerint), itt kaptak öt holdat, miután a leshegyi tanyát a szovjet hadsereg lerombolta. Az ötvenes években a Czuczor-sziget 11 hektárja már a Rózsa Ferenc TSZ tulajdonban van. 1971-1979 között zajlik a parcellázás, létrejön a parti üdülőterület, az új lakók érdekében 1979-1986 között kikotorják a mellékágban felnövekedett nádast, de maga a Czuczor-szigetnek ekkor még zártkert a jogállása. A Czuczor-sziget és a környező úszólápok 1985-ban kaptak védettséget, jelenleg Natura 2000-es terület. A védettség elnyerése után alig pár évvel keresztülvezették rajta az M0-s körgyűrű déli szakaszát, széles sávban kiirtva a nádast. A telkek kisajátítása már 1986-ban elkezdődött, de nem csak a sziget északi részén lakóknak kellett költözniük, hanem a védett nádasokban élő védett halfajoknak is, az itteni lápi pócokat délebbi úszólápokba telepítették át.<span style="text-align: justify;"> </span></div><br /><div style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkeJakeD6iztgPUl_DStXBPkE_3uXLgzxY_F05Y-XaAgnGk_5E1SwfPUx5TpN6351hCGTySq8EGv3AJ001JnKnbINPrbaAi9U5KfP6F5q7ZAltaU-B3I7IyrzSWHtIzJYBmZgT3t6gnN9NXBMaLE1ZofW8csja1fWGGLI9ajPLMogg6xqqkKWYkijttv2E/s735/Merkl_harlekin_2008.JPG"><img border="0" data-original-height="512" data-original-width="735" height="446" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkeJakeD6iztgPUl_DStXBPkE_3uXLgzxY_F05Y-XaAgnGk_5E1SwfPUx5TpN6351hCGTySq8EGv3AJ001JnKnbINPrbaAi9U5KfP6F5q7ZAltaU-B3I7IyrzSWHtIzJYBmZgT3t6gnN9NXBMaLE1ZofW8csja1fWGGLI9ajPLMogg6xqqkKWYkijttv2E/w640-h446/Merkl_harlekin_2008.JPG" width="640" /></a></div><br /><div style="text-align: justify;">A természetvédelem kapcsán fontos kitérni a rím első tagjára is. Merkl Ottó 2008. február 27-én a Czuczor-szigeten írta le Magyarországon először az áttelelő, Kelet-Ázsiában őshonos harlekinkatica (<i>Harmonia axyridis</i>) előfordulását. Ugyan már az előző évben is csapdázták az invazív faj példányait a Kőszárhegyen, Fejér megyében, de a szakemberek ekkor még nem ismerték fel az új fajt. A czuczor-szigeti hím példány pontos megtalálási helye is ismert (<span style="text-align: center;">47.369348 19.087627 - 47°22'09.7"N 19°05'15.5"E), egy elhalt nyárfa kérge alatt pihent néhány kétpettyes és rózsás katica társaságában. Mivel a harlekinkatica szaporább, nagyobb méretű, ellenállóbb és agresszívabb, az őshonos katicafajok komoly hátránnyal indulnak velük szemben, tekintve, hogy a harlekinkaticák előszeretettel fogyasztják más katicák lárváit. </span></div><p style="text-align: justify;">Mostanában azonban a rovarzümmögést alapjában nyomja el az M0 körgyűrűről áradó állandó zaj, amely a nyaralók ritkulásával párhuzamosan erősödik, ahogy délről északra haladunk a szigeten.</p><p>Ajánlott és felhasznált irodalom:</p><p></p><ul style="text-align: left;"><li>Nagy Lajos Zoltán: A Csepel-sziget és a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág történeti földrajza. 2015.</li><li>Hajdú Mihály: A Csepel-sziget helynevei. 1982. Akadémiai</li><li>RÁSONYI, L.: Les noms toponymiques comans du Kiskunság. ACTA LINGUISTICA TOM. 7. A MTA NYELVTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEI, 1957/ 1-2. sz.</li><li>Magyar Hírlap, 1983. Október 26.<span color="var(--bs-breadcrumb-item-active-color)" id="pdfview-pdfcontents" style="box-sizing: border-box; margin-left: 5px;"><span style="box-sizing: border-box; cursor: pointer;">/ 253. szám</span></span></li><li>https://provertes.hu/vedett_teruletek_pdf/pest_megye/adatlap_5706.pdf</li><li><span color="var(--bs-breadcrumb-item-active-color)">Élet és Tudomány, 2018. július-december (73. évfolyam, 27-52. szám)</span><span color="var(--bs-breadcrumb-item-active-color)" id="pdfview-pdfcontents" style="box-sizing: border-box; margin-left: 5px;"><span style="box-sizing: border-box; cursor: pointer;">2018-12-07 / 49. szám</span></span></li></ul><p></p>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-23284411907293602082024-03-10T22:48:00.005+01:002024-03-11T10:42:21.510+01:00Romba dőlt váci exklávé a Szentendrei-szigeten<div style="text-align: justify;"><b><br /></b></div><div style="text-align: justify;"><b>A váci rév környéke a Szentendrei-szigeten leginkább Csernobilhoz hasonlít. Makovecz gombája, a régi váci stadion, az úttörőtábor és a Pokol csárda romjai ugyan Tahitótfalu közigazgatási határán belül helyezkednek el, de ez a terület tulajdonképpen egy elhagyott, rombadőlt váci exklávé a Szentendrei-szigeten. </b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: center;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEHenONivH3T_38n745kxtNaMB-Up4YoJIrXhrPJAky7tV3Xu03LtTA250ViivtOdURRf-UV_3AvFcfONt1agbLtValMcE-HQLV_UuvchbzLg3SgdxiaLklDzpCuX45KogJCPf11KN0yBiKiCZcxE0SQ9Wh3kSNE_1KkEKgHOuL2rDj3vkCHfvJckm4pw7/s3347/fortepan_89007.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2028" data-original-width="3347" height="388" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEHenONivH3T_38n745kxtNaMB-Up4YoJIrXhrPJAky7tV3Xu03LtTA250ViivtOdURRf-UV_3AvFcfONt1agbLtValMcE-HQLV_UuvchbzLg3SgdxiaLklDzpCuX45KogJCPf11KN0yBiKiCZcxE0SQ9Wh3kSNE_1KkEKgHOuL2rDj3vkCHfvJckm4pw7/w640-h388/fortepan_89007.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="text-align: start;">Ápolt gyep. Fortepan / Urbán Tamás<br /></span></td></tr></tbody></table></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Ha valaki mostanában, 2024 év elején Tahitótfaluból tart a váci autóskomp irányába mindössze a Pokol csárda helyén felhúzott emeletes torzóval találkozik, esetleg ha elsétál dolgát végezni Makovecz Imre szellős, de kissé rossz helyen épült révátkelő-váróterméhez, akkor láthat még egy egyre lyukasabb tetejű biciklitárolót, ahol szerintem évek óta ugyanaz a kerékpár van lelakatolva a fatörzset szimbolizáló központi tartóoszlophoz, talán azért, mert a korláthoz mégsem lehet kötni, hiszen az hajlamos egyre fogyatkozni és a mélybe hullani. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Ez a terület közigazgatásilag nem tartozik Váchoz, és sohasem tartozott a túlparti városhoz, a határ mindig is a Duna volt. Ennek ellenére a hídfőállás számos szállal kapcsolódik Váchoz, sokkal inkább mint a távoli Tótfaluhoz. Váci kirándulóknak, sportolóknak, a révnek és a hozzá kapcsolódó Pokol csárdának, sőt a képeslapkészítőknek van abban nagy része, hogy erre a területre egyfajta váci exklávéként lehet tekinteni. És nem utolsósorban, innen nyílik a legszebb kilátás a püspöki városra. </div><div><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2VjGQDYcuRkc7fxz71PN_thhDFhiVr6duCtixyZMUpaNZVoHjN_Bg_syglnV0ZvG22U5AlCwA6jtoK7MmPfkbJeLj5VGTlHRjd1ONKbFiC3jQzsgbgg5W6BS1_TCS-B0XVVe4UTfnTJM_Th59PJC4PskZ1ED7IO4Kt_VquUWQNrcg29sjW7Ty5D9boLxe/s1438/1953pokolpalya.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="848" data-original-width="1438" height="378" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2VjGQDYcuRkc7fxz71PN_thhDFhiVr6duCtixyZMUpaNZVoHjN_Bg_syglnV0ZvG22U5AlCwA6jtoK7MmPfkbJeLj5VGTlHRjd1ONKbFiC3jQzsgbgg5W6BS1_TCS-B0XVVe4UTfnTJM_Th59PJC4PskZ1ED7IO4Kt_VquUWQNrcg29sjW7Ty5D9boLxe/w640-h378/1953pokolpalya.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A váci révátkelés környéke a Pokol stadionnal 1953-ban.</td></tr></tbody></table><div><br /></div><div style="text-align: justify;">A Pokol csárdáról már sok szó esett a blogon, így most nem térnénk ki a sorásra részletesebben. Hozzá hasonlóan jellemzően Váccal kapcsolatban emlegették a patinás épülettől délre elterülő "stadiont" is, ahol a gyakran változó nevű váci focicsapat játszotta a mérkőzéseit egészen az 1960/1961-es szezon végéig, amikor is átköltöztek a ma is ismert pályára, ahol magyar bajnokságot is nyertek. 1902-ben, amikor a Váci Sport Egyesület (VSE) football szakosztálya megalakult a szervezők a Pokol csárda mögött találtak megfelelően sík terepet, igaz ugyan, hogy erdő volt itt akkoriban, de a legenda szerint a 17 sornyi, valószínűleg telepített fasort könnyedén feláldozták a szakosztály érdekében. </div><div><blockquote><span style="color: #444444;">Football klub Vácon. Ha már űzik városunkban a sport összes nemét, miért ne űznénk a mostan legdivatosabbat a footballt, így gondolkoztak Budapesten járó fiatalabb hivatalnokaink, jogászaink, technikusaink és filozoptereink. A vasútról hazajövet többször tárgyaltak, hogy hol kellene ezt létesíteni. Végre is most kedden testté lőn az ige és a szentendrei szigetben a Pokol csárda alatt lévő szép sík területben állapodtak meg. A klubbot ugyan még nem alakították meg, miután folyton vannak, kik csatlakoznak a labdarúgókhoz, de a helylyel most már rendben vannak, annyival is inkább, mert alkalmasabbat sehol sem találtak volna. A sportolók egyéb intézkedéseiről, a labdarúgás idejéről, a versenyek eredményéről s a nagyobb térdenrúgásokról szintén footballista tudósítónk időrőlidőre szépen be fog számolni. Addig is jó rúgásokat a klubnak! [<a href="https://adt.arcanum.com/hu/view/VaciHirlap_1902/?query=pokol+football+v%C3%A1c&pg=181&layout=s" target="_blank">Váci Hírlap - 1902.06.22</a>]</span></blockquote></div><div style="text-align: justify;">Ugyan a pálya helyét már 1902-ben kijelölték, a pályaavatóra csak 1904. május 24-én került sor, ezen a meccsen a VSE három-nullra kikapott a budapesti Műegyetem csapatától. A VSE ekkoriban a Pestvidéki kerületi bajnokságban játszott, a jegyár 40 fillér volt, a deákok féláron juthattak be az arénába, de ehhez természetesen hozzá jött a kompjegy, tehát a focicsapat meglehetősen jó forgalmat generált mind a révészeknek, mind pedig a Pokol csárda bérlő-tulajdonosának. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2ol1LdJp1kh_TTpfXsWphyphenhypheneHpTQJT73y3EBvQ8zt-K2X3EWv74vWd1anRIrQxguvKmFfX_aqWbGPD_rs3K9Q37NUY7Rb1cEFE79C_rneUCPMcP1qz3u8t55WjQJwahpjLpk6QefXYAcf2Uu-CieP9vxlj1IoFlM7tB1uNbeAAuONjKHG1c90iNmndGJLa/s662/pokolpalya1988.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="662" data-original-width="566" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2ol1LdJp1kh_TTpfXsWphyphenhypheneHpTQJT73y3EBvQ8zt-K2X3EWv74vWd1anRIrQxguvKmFfX_aqWbGPD_rs3K9Q37NUY7Rb1cEFE79C_rneUCPMcP1qz3u8t55WjQJwahpjLpk6QefXYAcf2Uu-CieP9vxlj1IoFlM7tB1uNbeAAuONjKHG1c90iNmndGJLa/w548-h640/pokolpalya1988.JPG" width="548" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Pokolcsárda, a stadion és az úttörőtábor 1988-ban.</td></tr></tbody></table><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><div style="text-align: justify;">A forgalom megmaradt a két világháború közötti időben is. Ekkoriban a nem csak a Pokol-csárda miatt ruccantak át a váciak a szigetre, hanem a remek kilátás és a strandfürdő mellett a sportpálya miatt is. A Fortepanon több sorozat fénykép tanúskodik a pályán rendezett sportversenyekről, ezek között találni néhány <a href="https://fortepan.hu/hu/photos/?id=146170" target="_blank">politikaliag kevésbé korrekt</a>, de kultúrtörténetileg érdekes képet is a Budapesten működő német birodalmi iskola sportrendezvényéről.</div><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3nXI1AdhJsM_7wp3K-x_C26rdUpiAdI5kZeP0ht2CjhNVGcyZZrwoqFVC6UIFfQn1XlnLWoNtS9uYffKO9ZqcKiu7K0d2mALHiEEUmlkylVnsH5zpWyG6AnW0b3f6eC1tm6TXH__UX1Ag_gNRXW3vgwqTU0f0im6lbA29nEXnXDwTTuTEF_swRrcq_4oB/s8447/fortepan_146118.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="5625" data-original-width="8447" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3nXI1AdhJsM_7wp3K-x_C26rdUpiAdI5kZeP0ht2CjhNVGcyZZrwoqFVC6UIFfQn1XlnLWoNtS9uYffKO9ZqcKiu7K0d2mALHiEEUmlkylVnsH5zpWyG6AnW0b3f6eC1tm6TXH__UX1Ag_gNRXW3vgwqTU0f0im6lbA29nEXnXDwTTuTEF_swRrcq_4oB/w640-h426/fortepan_146118.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="text-align: start;">Fortepan / Sattler Katalin</span></td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCr2l2Hefwl4DtFlbnaJU7TTOKMuVwtwK6CvCPI8yOyQemkC0A9-uYNoOp4llP7HhbxndsDu_bU6EIfKTWbi3blyLQOTI0JC_te3Pyxgsu1l1LZht1fPCxKJTxUJMwzB6rcLrdXokDE7ZvYkt8Z3EfQ2SoNJ_d3FQjByMmG6ShBHJ5jeILrNLuv22q74tq/s8314/fortepan_146320.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="5551" data-original-width="8314" height="428" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCr2l2Hefwl4DtFlbnaJU7TTOKMuVwtwK6CvCPI8yOyQemkC0A9-uYNoOp4llP7HhbxndsDu_bU6EIfKTWbi3blyLQOTI0JC_te3Pyxgsu1l1LZht1fPCxKJTxUJMwzB6rcLrdXokDE7ZvYkt8Z3EfQ2SoNJ_d3FQjByMmG6ShBHJ5jeILrNLuv22q74tq/w640-h428/fortepan_146320.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="text-align: start;">Fortepan / Sattler Katalin</span></td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">Az igazán nagy váci tömegrendezvényeket a második világháború után rendezték a Pokol csárda mögött. 1960-ban két komp szállította a szigetre a munkás-paraszt-katona találkozóra érkező mintegy <a href="https://adt.arcanum.com/hu/view/PestMegyeiHirlap_1961_08/?query=pokol+v%C3%A1c+munk%C3%A1s+paraszt+nyolcvanezer&pg=84&layout=s" target="_blank">80 ezer résztvevőt</a>, köztük a baráti csehszlovák haderőt. De volt itt edzőtábor, salakmotor verseny, sőt még agárversenyeket is rendeztek itt. A pálya mellett már 1960-ban említették a szigeti úttörőtábort, melyhez 1969-ben kezdtek építeni egy nagy központi, betonvázas épületet a pályától délre, mely köré erdőt telepítettek.</div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuFBPRs1826f1RXGMkmC46CAD3SAxXSKk1kDn0RSIG-0rp_iNogibGArYgiPN8MFmec41ZylxxAyMr5QAUz44YjgxVyQXKppcx-xk-BWUyONFodEdx42wEny_a_GHr-K5fZ3ZsiPdVY-AiK9QyvPt7quUlpOW1Tza6JVEDseecvfzQX5m2xjRkyRqNBl5i/s2866/fortepan_89010.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2042" data-original-width="2866" height="456" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuFBPRs1826f1RXGMkmC46CAD3SAxXSKk1kDn0RSIG-0rp_iNogibGArYgiPN8MFmec41ZylxxAyMr5QAUz44YjgxVyQXKppcx-xk-BWUyONFodEdx42wEny_a_GHr-K5fZ3ZsiPdVY-AiK9QyvPt7quUlpOW1Tza6JVEDseecvfzQX5m2xjRkyRqNBl5i/w640-h456/fortepan_89010.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="text-align: start;">Agárverseny a Pokol mögött 1977-ben. Fortepan / Urbán Tamás<br /></span></td></tr></tbody></table><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Az erdő ma is megvan, valamivel jobb állapotban is mint az úttörők épülete. Az avarból lépten-nyomon előbukkanó romok a lerakott szeméttel együtt kölcsönöznek az ártérnek egyfajta Csernobil-hangulatot, csakhogy itt a katasztrófa nem 1986-ban, hanem pár évvel később, a rendszerváltással érkezett el. Az úttörők által elhagyott kiszolgáló létesítményeket széthordta a lakosság, amit pedig nem tudtak mozdítani azt birtokba vette a természet. Az úttörőtábor épületének emeletéről már nem kamaszok, hanem fák bámészkodnak lefelé, moha nőtte be a zuhanyzókat és csalánkóró lóg ki a kitépett vízcsövek helyéről. A focipályáról eltűnt nézők helyét átvették a fák. Miután évek teltek úgy, hogy a biztonsági személyzet nem mutatkozott, ezek a fák focihuligánok módjára átmásztak a fémkordonokon és lassan avar konfettivel szórták tele az egykor ápolt gyepet, ahol sportolók helyett manapság vaddisznó kondák szántják fel a pályát. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVoZuBc8FGv53AAplwMr3dWVfwLNf_tIyAO9RQ7rzOLtinycqy6eKRGVuVwvZX-shYL3OXc_DyiF_3w5eFNGQwPiB6N_PyTFdRdmLIK0K0RQXJs3aMBBqXmfzkzEySUVzXMU_rNNwrPcqEw3jFQHRlQx45DellugDIiYh7DHokgN53-QY707Mpf3iGxAmn/s6016/DSC_0831.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVoZuBc8FGv53AAplwMr3dWVfwLNf_tIyAO9RQ7rzOLtinycqy6eKRGVuVwvZX-shYL3OXc_DyiF_3w5eFNGQwPiB6N_PyTFdRdmLIK0K0RQXJs3aMBBqXmfzkzEySUVzXMU_rNNwrPcqEw3jFQHRlQx45DellugDIiYh7DHokgN53-QY707Mpf3iGxAmn/w640-h426/DSC_0831.JPG" width="640" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyXiXsYRt4uEm5xE2L4qYOV8_kpRC-AkotZCvyy0RUYFd68WghMz-USZMmnPW865YKMuEPHtvOrSOO3puTefc4SYSHHznCYDP4eXbDiCs2is7cH7qc90eoGIKPOjaLYzwabQbliHC4Q3Hv_QYkESTEmOH-XgAcV04XuZ2TvGVmZoeCamox31ogWTBAjsvo/s6016/DSC_0832.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyXiXsYRt4uEm5xE2L4qYOV8_kpRC-AkotZCvyy0RUYFd68WghMz-USZMmnPW865YKMuEPHtvOrSOO3puTefc4SYSHHznCYDP4eXbDiCs2is7cH7qc90eoGIKPOjaLYzwabQbliHC4Q3Hv_QYkESTEmOH-XgAcV04XuZ2TvGVmZoeCamox31ogWTBAjsvo/w640-h426/DSC_0832.JPG" width="640" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiqnDSeUgdD0xlLJ1QlApM1_PzgshvxOaiHEfVfl9_NCLoaTIoabI8SeELDZ_N1hVDdN2a0WE6Clk_DRE_DtY4L85Bu0b-_XS3S9Mmwi0lf5siZ4_sRwfoKLs3Jecf3c_Q-IDRxFNO9W3lYMwu-ptyGN8camsOTyr8rF0i2_IMPevA1sdl0TeGVdDXNJ-Fn/s6016/DSC_0844.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiqnDSeUgdD0xlLJ1QlApM1_PzgshvxOaiHEfVfl9_NCLoaTIoabI8SeELDZ_N1hVDdN2a0WE6Clk_DRE_DtY4L85Bu0b-_XS3S9Mmwi0lf5siZ4_sRwfoKLs3Jecf3c_Q-IDRxFNO9W3lYMwu-ptyGN8camsOTyr8rF0i2_IMPevA1sdl0TeGVdDXNJ-Fn/w640-h426/DSC_0844.JPG" width="640" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6o38hwghYL3kqaadCq-G6PpS_AjRVVtKApymjQYTEetT4YxPuvs71evdcrn56Ah32zPvpXeb8pUIX9HoFL4B-tw-Wql2Id8AhwJGWBFTcsadDLDQXhmmDz03bkbbbOc56i_4ORhyphenhyphenEtHANr3NpNhvbNRlnJlrDAJCfDUQQRKhyphenhyphenqjujQhLKEdcGv-AJI0ZU/s6016/DSC_0846.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6o38hwghYL3kqaadCq-G6PpS_AjRVVtKApymjQYTEetT4YxPuvs71evdcrn56Ah32zPvpXeb8pUIX9HoFL4B-tw-Wql2Id8AhwJGWBFTcsadDLDQXhmmDz03bkbbbOc56i_4ORhyphenhyphenEtHANr3NpNhvbNRlnJlrDAJCfDUQQRKhyphenhyphenqjujQhLKEdcGv-AJI0ZU/w640-h426/DSC_0846.JPG" width="640" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJCX9fj2qfBmkU80Pf0J9gGoiTbSh-HdIf1JgKvSqB6paeZYEj7iaI-BqMV9rGqTE5j36U53cWr77y0qhDvfk83q1FVtrgrRAWO80WD43srS5LGMIGkLAF7TCVFD3DonXzwMqCkmeGsAEVj3h1AySr_kuxHfQtaHP__J4YMLvFPJpCX27abH6xjgucKRGS/s6016/DSC_0849.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJCX9fj2qfBmkU80Pf0J9gGoiTbSh-HdIf1JgKvSqB6paeZYEj7iaI-BqMV9rGqTE5j36U53cWr77y0qhDvfk83q1FVtrgrRAWO80WD43srS5LGMIGkLAF7TCVFD3DonXzwMqCkmeGsAEVj3h1AySr_kuxHfQtaHP__J4YMLvFPJpCX27abH6xjgucKRGS/w640-h426/DSC_0849.JPG" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFJn8ptOVPiKncq9Tl5uZHMgp4GpvAh1bWvIIFu7jGue4z0p2_AwneXpNvFupahMGDcnYPBmnxe6EOTrLslSkxcATeD-yOAzpaFDWW2c4Z_O8tIiHcYVXvHY4I2ZcPgoDwtwuflagRrddZuoZYJ11u-q4vNjksU0SXYgU8irN2fW4hcvYtDPAKUUG06q0B/s6016/DSC_0840.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFJn8ptOVPiKncq9Tl5uZHMgp4GpvAh1bWvIIFu7jGue4z0p2_AwneXpNvFupahMGDcnYPBmnxe6EOTrLslSkxcATeD-yOAzpaFDWW2c4Z_O8tIiHcYVXvHY4I2ZcPgoDwtwuflagRrddZuoZYJ11u-q4vNjksU0SXYgU8irN2fW4hcvYtDPAKUUG06q0B/w640-h426/DSC_0840.JPG" width="640" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLiledCZ3DkKGDKbyQ0S7QAknwWT4i-gWnY4IyTaBIbMOFnEizq9qrTl3Wk6EgDTdTQ2mrb0b-KaVSrJ7_XtjoIELQU8uWv6xS_rdBFzyqbYWJCLoErnHptuSRpRep-7n0MxI6MWIXhSWLTbSfQ_1I1u_1bCqLrW_miE3IUy2maKFO1IGwOYXjY-bb34yO/s6016/DSC_0863.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLiledCZ3DkKGDKbyQ0S7QAknwWT4i-gWnY4IyTaBIbMOFnEizq9qrTl3Wk6EgDTdTQ2mrb0b-KaVSrJ7_XtjoIELQU8uWv6xS_rdBFzyqbYWJCLoErnHptuSRpRep-7n0MxI6MWIXhSWLTbSfQ_1I1u_1bCqLrW_miE3IUy2maKFO1IGwOYXjY-bb34yO/w640-h426/DSC_0863.JPG" width="640" /></a></div><div style="text-align: center;"><span style="text-align: justify;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;">A romok között még mutatkozik némi törvényen kívüli emberi élet. Vad bakkecskékről szóló híreket hallani a pályáról, de már a száradó ruhák alól felhangzó kutyaugatás is elrettenti az embert a huzamosabb tartózkodástól. Kiérve az erdőből, a Duna partján aztán megkönnyebbülve lélegezhetünk fel, hogy a Duna túloldalán még mindig ott van Vác, a társadalom és az élet. Vác szigeti exklávéjáról pedig jobb, ha csak a régi fényképeket nézegetjük.</div>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-62727115666714038782024-02-28T22:20:00.002+01:002024-02-28T22:22:31.566+01:00A váci révtől ments meg Uram minket!<p style="text-align: justify;"><b>a verőcei vendéggel és a szentendrei törvénnyel egyetemben. Miközben felettünk a bécsi repülőgép húz át az égbolton, alattunk népvándorlás-korabeli hidat ringat a folyó, rajta éppen Karinthy Frigyesnek jósol a megtollasodott cigányasszony, miközben hajnalban még egy ismeretlen argentin halottat sirattak a menyecskék. Legendák, anekdoták a fából ácsolt váci kompról, melyek emlékét szerencsére megőrizték a régi képeslapok.</b></p><p style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUt5vl4ZlfodS3zY2nERl0lKpWe0FSTDLHb2WJQIuPBdTEb6hXc9CSkZ_RXuWKGZY152TxnfwZewl5Aw6pYk8O-gvgAFIoAOrhPdlKXnIQO0l56-EYQDs-cu4rqHvTFgYpqfDTwyTw8ER_8HXDJK022HU82AaM2iSUZ0QnJq8Uf2ibQEJJWwMXJo6A4ylk/s3246/pokol1.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2042" data-original-width="3246" height="402" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUt5vl4ZlfodS3zY2nERl0lKpWe0FSTDLHb2WJQIuPBdTEb6hXc9CSkZ_RXuWKGZY152TxnfwZewl5Aw6pYk8O-gvgAFIoAOrhPdlKXnIQO0l56-EYQDs-cu4rqHvTFgYpqfDTwyTw8ER_8HXDJK022HU82AaM2iSUZ0QnJq8Uf2ibQEJJWwMXJo6A4ylk/w640-h402/pokol1.png" width="640" /></a></p><p style="text-align: justify;">Elérjük a Pokol-csárdát, feltöltött kőpartjain a remek kert és a fás park most üres. A vadevezősök a gyönge és ingyenes erdőkbe húzódtak. Három fa, az már erdő ezen a szigeten. S a partról a vizet hoz a szél, hogy gyerünk, gyerünk, mert indul a komp. A huszadik században vagyunk, fejünk felett dong a bécsi repülőgép s mi ráhajtunk egy recsegő, népvándorlás korabeli mozgó hidra, a kompra. Mellettünk egy meszesszekér tolakodik helyért a széles vizipáholyban. A komp elé motoros vizitaxit fognak, kötélen húz át maga után a taxi a túlsó partra, ahol a váci gyerekek <i>hujhuj</i>-kiáltással üdvözlik a szerencsés kikötést. Elepedünk egy kis sör után, inkább Vácott igyunk, mint útmenti kocsmában, mert itt lesz jegelt ital — mondjuk mi. [Magyarság, 1932-08-17 / 184. szám]</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifXrumgUDyJWK7QN77Uvz-9LzW5TDYFynq-pgq4qMjeNc45tt-w0iY3cL-rBi0OqRwm8BAvnhW9PFVT6j9NcSNHN0XJr5-oyLVcctHPMC-jRAkYLfniR4ZKWqxFOxMoBZTJ2oQoFuWObFnOyXDC3X2Ysapaasgz47YwUufbSOHzOzwO-zSAo_0Anq03cB5/s3297/pokol4.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2067" data-original-width="3297" height="402" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifXrumgUDyJWK7QN77Uvz-9LzW5TDYFynq-pgq4qMjeNc45tt-w0iY3cL-rBi0OqRwm8BAvnhW9PFVT6j9NcSNHN0XJr5-oyLVcctHPMC-jRAkYLfniR4ZKWqxFOxMoBZTJ2oQoFuWObFnOyXDC3X2Ysapaasgz47YwUufbSOHzOzwO-zSAo_0Anq03cB5/w640-h402/pokol4.png" width="640" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><span style="text-align: left;">Múlt szombaton délután jókedvű művésztársaság váltott jegyet a révátkelésnél. Autókkal jöttek s úgy látszott, veszélyben az átkelés, mert egy teherautó előttük már nagyban igyekezett a kompra. Ekkor a társaság egyik tagjának mentő ötlete támadt. Odament a teherautóhoz s öt pengőt ígért, ha megvárja a következő járatot. Az öt pengő megtette hatását s a társaság autói máris szabadon futottak fel a kompra. Az autók — hölgyek, urak —elhelyezkedtek a kompon s hamar kedélyes társalgás indult meg közöttük. A hangulat tetőfokra hágott, amikor odafurakodott egy ráncosképű cigányasszony. Jaj, kézsicsúkolom ... á sérencsét megmondom, ki lész á bábája, mit hoz a jó sora, jáj, arányosom, tégyé ide a szépséges kis kezsit a tényérembe... Az a hölgy sietett elsőnek »jósoltatni«, akit a társaság a legnagyobb tisztelettel vett körül. És a cigányasszony jósolni kezdett. Beszélt... megállás nélkül, a vőlegényről, vagyonról, sok boldogságról és főkép a pénzről, mely: Ányi pizse lész, kézsicsúkolom, mint a gumba... Gombaszögi Frida — mert ő volt az első számú »áldozat« —nagy kacagás közt jutalmazta meg, még pedig búsásan, a cigányasszonyt, aki vérszemet kapott s minden ellenkezés ellenére megragadta következő áldozata, egy jól öltözött úr kezét. Ide már betegség is jutott, persze, sok szerencsével. - Síp ássony lesz a bábája! — Maga lesz az, jó lesz-e? -incselkedett a cigány asszonnyal az úr, mire elnevette magát a »jósnő«. — Mindig ilyen viccses ázs úr? A társaság uniszónó felelte: Mindig! — ami érthető, hiszen Karinthy Frigyesnek jósolt. Egy nagyon csinos, fiatal hölgy következett. A jóslat szerint: ... kis fődrül fog sok-sok pízst kapni, szokolokat... Szokolay Oly úgy megörült a »szokoloknak«, hogy a többire már nem is volt kiváncsi. A cigányasszony pedig tovább aratott, még pedig oly bőséggel, hogy amikor a hajó a szigeten kikötött és a jókedvű bohém társaság autóba szállt, hogy folytassa útját Tótfalu felé, Gombaszögi villájába, odaállt az autók elé és addig nem mozdult, amíg meg nem mondták neki, mikor jönnek vissza, miért. — Akkorra elhoztom ázs unokámat, ázs még nálámná is jobban tud! Közben nagyban számolgatta a pénzét, amely annyi volt, de annyi, hogy maga sem hitt a szemének. A körülállók csak csodálkoztak, hogyan lehetett ennyi pénzt adni a cigányasszonynak, aki boldogan nevetett: — Jó lés stáfirungrá ázs unokámnak! A társaság pedig még a porfelhőből is integetett az ügyes cigányasszonynak... [Váci Hirlap, 1937-09-05 / 65. szám]</span></div><p style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgS8alUv5it1CimSWJS2nBhHGSWa20k1HflnqeVoSdDalYZB95Fwsi9ALAiqbVcZy0SHxmDh-f8CLvH6Wd0y6OAm0-fsX5avTcyBmPI5avfinm8rM1Z8mxRyvnnwGdvpXM_w_G5L_f6t6JPyrWuM0JQLNCAE9cQN4CGIp8tOTf8VtI3FGnOkZmM7tl_vMTW/s3267/pokol2.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="3267" data-original-width="2071" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgS8alUv5it1CimSWJS2nBhHGSWa20k1HflnqeVoSdDalYZB95Fwsi9ALAiqbVcZy0SHxmDh-f8CLvH6Wd0y6OAm0-fsX5avTcyBmPI5avfinm8rM1Z8mxRyvnnwGdvpXM_w_G5L_f6t6JPyrWuM0JQLNCAE9cQN4CGIp8tOTf8VtI3FGnOkZmM7tl_vMTW/w406-h640/pokol2.png" width="406" /></a></p><p style="text-align: justify;">A szentendrei törvény, a váci rév és a verőcei vendég. Ezt a hármat csapásnak tartják és közmondássá vált: a szentendrei törvénytől, a váci révtől és a verőcei vendégtől ments meg uram minket. Kik a Dunán át akarnak kelni Vácnál, hallhatják ezt a fohászt a környékbeli emberektől, valahányszor a kompot lesik, várják. Mind a három csapáshoz fűződik egy-egy esemény és ezeket a következőképpen beszélik el: </p><p style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuWpJlyExfGPiHRISWZtziGip_4oC_k2sXjizKBSkZ16TWALq9uWIQFzO0sVE_dpKpR6g_dlICU4m67cyrTKLT-IaQuoIUBrY6nePyF498ZMzqArTwQoE8ANj4jo4MSDEaVaazPiGZjD_zlBOX5Njo52OvKY1yhoBabP-6_JycyfrssL-_d0hKx8kHj4Uu/s3309/pokol3.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><img border="0" data-original-height="2033" data-original-width="3309" height="394" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuWpJlyExfGPiHRISWZtziGip_4oC_k2sXjizKBSkZ16TWALq9uWIQFzO0sVE_dpKpR6g_dlICU4m67cyrTKLT-IaQuoIUBrY6nePyF498ZMzqArTwQoE8ANj4jo4MSDEaVaazPiGZjD_zlBOX5Njo52OvKY1yhoBabP-6_JycyfrssL-_d0hKx8kHj4Uu/w640-h394/pokol3.png" width="640" /></a></p><p style="text-align: justify;">A szentendrei törvényről az a hír, hogy ott igen szigorúan alkalmazzák, hanem azzal a nagy különbséggel, hogy nem a bűnöst ítélik el. Íme a példa: Egy szentendrei gazdától valami gézengúz gabonát lopott. A lopás kitudódott, a gazda följelentette a tolvajt és az ipszét stante pede el is fogták. A biró, egy tekintélyes, komoly képű úriember, a régi jó időkhöz illőn előhozatta a derest. A deres láttára a gazda arca szélesre nyílt és megelégedetten nevetgélt a vádlottra, magában gondolva: Látod, betyár, most megkapod a magadét ! —De milyen nagy volt a gazda meglepetése, mikor őt korholta a biró és elmondotta neki, hogy ő a bűnös, mert alkalmat nyújtott a lopásra. Ha rend volna a portáján, nem lopnának tőle, de az ilyen rendetlen gazdák rontják a közerkölcsöket és ezért szigorúan büntetendők. — Jancsi, Pista, kiáltott oda a hajdúknak, fogjátok le ezt a gazdát és húzzatok rá huszonötöt, hogy megjavuljon és ne csábítsa bűnre a szegényembert. A gazdán kérlelhetetlenül elhegedülték a huszonötöt és volt is foganatja, mert Szentendrén akkortájt még egy csibét sem lehetett ellopni. Legalább nem mentek panaszra. </p><p style="text-align: justify;">A váci rév arról lett híressé, hogy nagyon soká várakoztat magára s azért mondják, aki megakar őszülni, jöjjön át Vácnál a Dunán, mire átjut, ha koromfekete volt is, fehér lesz, mint a galamb. A híres révről a következő történetét beszélik: Egy fiatal ember halottak estéjére készült haza Tahitótfaluba, hogy édesatyja sírját meglátogassa. A révészek azonban a Duna túlsó felén voltak. A fiatalember óraszámra kiabált át naponkint a váci partról, de a túlsó oldalon senki sem jelentkezett. Ez tartott napokig, hetekig, végre karácsony lett. A Duna befagyott és a fiatalember átsétálhatott rajta. A túlsó oldalon benézett az ottlevő Pokol-csárdába és ott találja a révészeket berúgott állapotban; kérdi őket, miért nem jöttek át? — Nem érdemes egy emberért átmenni Vácra, innen meg nem jött senki. Legalább megspórolta az ifjúr a révpénzt! volt a felelet. </p><p style="text-align: justify;">A verőcei vendég pedig azért vált veszedelmessé, mert ha beveszi magát valahová, ott ragad ítéletnapig. Úgy történt meg az az eset, hogy három verőcei búcsúra ment Duna-Bogdányba. A szerencsétlen vendéglátó duna-bogdányi ember mind a háromnak keresztkomája volt, ezek tehát nagy jogot formáltak a vendégszeretéshez. Nem is lehetett ez ellen panaszuk, három nap és három éjen át tartott a búcsú. Harmadik napon a szíves házigazda ki találta mondani, hogy egy hét múlva a nevenapja lesz. Akkor nem érdemes haza menni, mondták a verőceiek és megvárták ott a névnapot. A névnapon pedig az történt, hogy a házigazda leányát megkérte egy fiatalember. Most már várjuk meg a lakodalmat, kezdték újra a verőceiek és megvárták a lakodalmat. A lakodalom után pedig megvárták a házigazda családi örömét és ott maradtak még a keresztelőn is. Már szeretett volna a házigazda is szabadulni és azt mondta, hogy meghalt az anyósa, temetésre kell mennie. — Nem szeretjük a temetést, mondták a verőceiek, de már csak úgy illik, hogy komámuramat elkísérjük. Mikor látta a szíves házigazda, hogy ez nem használ, elment tanácsot kérni a paphoz. A pap a következő tanácssal szolgált. Mondja, hogy három nagynénje jön látogatóba. Másnap a házigazda hozzáfogott a takarításhoz, meszeltek, súroltak, mert, mint mondd, három hajadon özvegynagynénje jön. (Özvegy hajadont mondott annak jeléül, hogy vének.) — No, ne háborgassuk őket, mondák a verőceiek, úgy is elidőztünk itt egy kicsit, hát már haza mehetnénk. És másnap a három verőcei ember hazament. Azóta a bogdányi bucsu előtti litániába beleszőtték: A verőcei vendégtől ments meg uram minket. [Budapesti Hírlap, 1894-10-11 / 281. szám]</p><p style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJQabKhm90AXAWbg-VFKFG8mP4a6wUbUf3zPhtMRkATNAs173bw3eIc77OdUmpi1avmPCz-HHPCcrPg2bf4wJYfGn8ZqbHIO1_lz1DPJninN_ULOqAva50MjRk-nh05sFUfLCyenFcrG5m_cQDP_-r3YBz6vgIkLc4F7UGMW0uPMNC1EYEoCeSt0JeffBk/s3325/pokol5.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2082" data-original-width="3325" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJQabKhm90AXAWbg-VFKFG8mP4a6wUbUf3zPhtMRkATNAs173bw3eIc77OdUmpi1avmPCz-HHPCcrPg2bf4wJYfGn8ZqbHIO1_lz1DPJninN_ULOqAva50MjRk-nh05sFUfLCyenFcrG5m_cQDP_-r3YBz6vgIkLc4F7UGMW0uPMNC1EYEoCeSt0JeffBk/w640-h400/pokol5.png" width="640" /></a></p><p style="text-align: justify;">A váci komp egész éjszaka pihent. Kora reggel gyülekeztek rá az emberek, hogy átvigye őket a Duna túlsó partjára. — Nini. — sápadt el az egyik idős asszony. — Mi ez? Lehajolt, női kabát hevert a deres padlón. A gazdája sehol. Szivverő eset is az: gazdátlan kabát a kompban, a kabát mellett sapka, az alatt női erszény. — Nézzük meg, kié volt? Megnézték. Előkerült a papírlap, cím Délamerikából, Argentínából. Egy harmadosztályú jegy Nagymarostól Vácig. És pénz is: összesen két darab 2 filléres. — Szegény, — sirta el magát az egyik menyecske és lenézett a Dunába. Előkerültek, akik hajnalban még látták a fiatal nőt, az Eszterházy utcán át sietett a komp felé. Átutazó volt, idegen Vácon — átutazó e világon. Ugyan ki lehetett? A Duna még nem felelt, még tova ringatja az idegen áldozatot. [Kis Ujság, 1928-12-01 / 273. szám]</p>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-29310991715751383122024-02-21T21:56:00.003+01:002024-02-29T16:49:52.713+01:00Horány keresztje<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><b>Manapság már senki nem épít útszéli feszületeket, sem Isten nagyobb dicsőségére, sem pedig a vízenjáró emberek lelki épülésére. Míg az előbbi típusból viszonylag sok van még, ezeket olykor-olykor renoválják is, utóbbiból tudtommal egyetlen egy van, éppen Horányban, a Duna partján.</b></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiu0IlwOMPiZV2otS8jtFdhJ0aQp4jCZDSc3x9JLCytYJUXqUav-hpfpxlbRrgfpO01ch5QgR53Vu_SVnE2g7LRw8e3ep_NYRlj23lAPLDRLt_KwtGnWGeomfFXonsQ1t1DFvQXTaj47vwAWkBIS3MHNYldRL893oU3YYPsfjFKWuNayLZoaHLbX4NfterJ/s4013/horany1940_2_1.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2793" data-original-width="4013" height="446" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiu0IlwOMPiZV2otS8jtFdhJ0aQp4jCZDSc3x9JLCytYJUXqUav-hpfpxlbRrgfpO01ch5QgR53Vu_SVnE2g7LRw8e3ep_NYRlj23lAPLDRLt_KwtGnWGeomfFXonsQ1t1DFvQXTaj47vwAWkBIS3MHNYldRL893oU3YYPsfjFKWuNayLZoaHLbX4NfterJ/w640-h446/horany1940_2_1.jpg" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Elsirathatnánk a feszületállítások mellett a két világháború között fellendülő horányi vízisport élet hanyatlását, vagy éppen a hozzá szorosan kapcsolódó észak-budapesti csónakházak eltűnését, de nem lenne sok értelme. Nemrég három kisméretű, kissé életlen fénykép jutott el hozzám. A képek hátulján szereplő ceruzás felirat szerint Szigetmonostorban fényképezték őket, pontosabban Horányban, kettőt 1940 júliusában, a harmadikat pedig 1942-ben. Az utóbbi felirat valószínűleg téves, hiszen a két vízről készült kép úgy tűnhet, egy időben készült. A nagy tömeg származhat a partra húzott számos evezősből, mintha egy nagyobb túra résztvevői pihentek volna meg ezen a partszakaszon. </div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtlbLXNp-1_dk94ODXaK7mgFH4aHzx6wVOTS7dY7-9wKN6Fj3IKVPaDMKS0n1wr9-G5ySqjkkinH3LGbeLASLwaw6EyoIrTQir76p8WrassfxRlmxusJKjACdFtJPboziK02jLXSjC-LopIUCNPBQhksCkhjUarPB71L4bw2r8D5Uv6y74bMpGHf210_z5/s4089/horany1940_2_2.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2836" data-original-width="4089" height="444" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtlbLXNp-1_dk94ODXaK7mgFH4aHzx6wVOTS7dY7-9wKN6Fj3IKVPaDMKS0n1wr9-G5ySqjkkinH3LGbeLASLwaw6EyoIrTQir76p8WrassfxRlmxusJKjACdFtJPboziK02jLXSjC-LopIUCNPBQhksCkhjUarPB71L4bw2r8D5Uv6y74bMpGHf210_z5/w640-h444/horany1940_2_2.jpg" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Ekkoriban a horányi üdülőtelep már javában épült, az 1930-as vízisport térképek már jelölnek házakat a homokbuckákon. A nyaralók Szigetmonostor középkori falu helyén épültek fel, amely csak a török idők kezdetén költözött a mai helyére, a sziget belsejébe. Valahol itt állhatott a névadó monostor is, melynek alig pár köve maradt fenn. Helyére a környező térszín töltéshez viszonyított magassága utal csupán. 150 méterre délre állunk a Horány-Alsógöd révátkeléstől. A helyiek által egyszerűen kőkeresztnek nevezett feszületet már egy éve felavatták, kapott két zászlótartó rudat, amellyel hamar viszonyítási és találkozási ponttá vált a helyben nyaralók és a vízitúrázók számára. Időről időre tartottak itt ünnepségeket, egyházi rendezvényeket a templommal nem rendelkező Horányban.</div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWERLFDyms0HK9fyq3ik1Zwsb3LyzPiwZ3_PvnNRoKDJQ3Z_6cap9thyphenhyphenxRZ_fjZXtlxHC7EkfdXlaO7ckUNqqI0HKBUDHwKuWZw-bxv5jucbY-unLA48j1o-8KtVkMS73DVJTlPSYYQz4qAvj0yS1o9SBm5TRvahlHhMDBnvUSi8n6zQC-RLRYKpFlTVUJ/s4094/horany1940_2_3.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4094" data-original-width="2913" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWERLFDyms0HK9fyq3ik1Zwsb3LyzPiwZ3_PvnNRoKDJQ3Z_6cap9thyphenhyphenxRZ_fjZXtlxHC7EkfdXlaO7ckUNqqI0HKBUDHwKuWZw-bxv5jucbY-unLA48j1o-8KtVkMS73DVJTlPSYYQz4qAvj0yS1o9SBm5TRvahlHhMDBnvUSi8n6zQC-RLRYKpFlTVUJ/w456-h640/horany1940_2_3.jpg" width="456" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"><span style="text-align: justify;">A feszület felavatása idején, 1939. szeptember 13-án már két hete dúlt a háború Lengyelországban. A nevezetes eseményről a korabeli turista lapok is megemlékeztek: </span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"><blockquote><span style="color: #444444;">Felavatták a vizenjáró turisták keresztjét. Lent a síkságon, útkereszteződéseknél, az erdők mélyén, fenn a hegyek között apró ösvények mentén, vagy a hágók tetején gyakran találkozunk fából, vagy kőből emelt kereszttel. A vándor vagy a természetjáró hosszabb-rövidebb időre megáll az ilyen kereszt előtt, feltekint a Megváltó kiszegezett testére, kikapcsolódik a környezetből és kér, vagy köszönetet mond. A vizenjáró turistáknak lelki épülését szolgáló emlékművet eddig nem emelt senki. A szentendrei sziget pesti partján, Alsó-Göddel szemben a kompátkelésnél a napokban szentelték fel az első ilyen hatalmas kereszt-emlékművet Szigetmonostor lakosságának, a hatóságok és a dunai evezősök jelenlétében. A költségeket Täuber Vilmos és családja adományozta, magát az emlékművet Visnyovszky Lajos szobrászművész készítette. Az avatóünnepségen evezős turisták álltak felemelt evezőlapátokkal díszőrséget a kereszt körül. A kereszt előtt Puszta Sándor leányfalusi plébános tábori szentmisét mondott, majd felszentelte a keresztet. A bensőséges szép ünnepség mély hatással volt a jelenlevőkre, a vizenjáró turista pedig főhajtással megy el a kereszt előtt. [<a href="https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarTuristaElet_1939/?pg=223&layout=s" target="_blank">forrás</a>] </span></blockquote></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjK6gR6YdmppK6BaG6JLXVsxXtBVnwmC7FXWxRNYluTqLlGhvtd3255oVgE3lRt30zsxk_rNMZobDud2wa4CuNrAV0_SFY2Tv9oLUHCLJanwkabqlm2oEjlqve6MQDPhL-wsjsDKzEpLyxBOo_YdyFoiOfdSrq-s_kUVbzAoTJp71RNSQPzlybD0uRvf1D6/s788/Tauber_kereszt_1939.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="788" data-original-width="780" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjK6gR6YdmppK6BaG6JLXVsxXtBVnwmC7FXWxRNYluTqLlGhvtd3255oVgE3lRt30zsxk_rNMZobDud2wa4CuNrAV0_SFY2Tv9oLUHCLJanwkabqlm2oEjlqve6MQDPhL-wsjsDKzEpLyxBOo_YdyFoiOfdSrq-s_kUVbzAoTJp71RNSQPzlybD0uRvf1D6/w634-h640/Tauber_kereszt_1939.JPG" width="634" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A feszület felszentelése 1939. szeptember 13-án</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9PhrgyT8q2NU-uLd8QtWn__e90t4Z-7RmLvfFc_EMFTwQwjWhoSnhVkY64kpiCkPb_kb1ZrlhDn0qaz4vOMrFZ4Gusan5j0MjsENG7z2FbBLUT7by2JwowVe3jMyzo9dqOJwkScSW41Ny3G0LOo1zk2XFMIj0YOFBKE4vR0ZGeK2HmB1__iddhXSQIiMU/s6016/DSC_0779.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="6016" data-original-width="4000" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9PhrgyT8q2NU-uLd8QtWn__e90t4Z-7RmLvfFc_EMFTwQwjWhoSnhVkY64kpiCkPb_kb1ZrlhDn0qaz4vOMrFZ4Gusan5j0MjsENG7z2FbBLUT7by2JwowVe3jMyzo9dqOJwkScSW41Ny3G0LOo1zk2XFMIj0YOFBKE4vR0ZGeK2HmB1__iddhXSQIiMU/w426-h640/DSC_0779.JPG" width="426" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A horányi kőkereszt 2024. február 13-án,</td></tr></tbody></table><div style="text-align: center;"> <table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHhxEmUIXc3DR4li-deCoCKUHIjB6HLw3UVwARg8e5phViZ4_PxjxfAUDUZasU6VlT1pcyTfYK1u_ku1-qM1E3rYOoCF0NoTcfvBdoLF5FFVeIrzCmHT70YQx3q9lLGesm4fbsoFRPGuuEdNG-PBk0YNC_ljJIGCn1U_ctOoxFjiz0qyrJnA75UYiFydeN/s6016/DSC_0780.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHhxEmUIXc3DR4li-deCoCKUHIjB6HLw3UVwARg8e5phViZ4_PxjxfAUDUZasU6VlT1pcyTfYK1u_ku1-qM1E3rYOoCF0NoTcfvBdoLF5FFVeIrzCmHT70YQx3q9lLGesm4fbsoFRPGuuEdNG-PBk0YNC_ljJIGCn1U_ctOoxFjiz0qyrJnA75UYiFydeN/w640-h426/DSC_0780.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A kissé megkopott felirat.</td></tr></tbody></table><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: left;"><span style="text-align: justify;">A horányi kőkereszt ma is ott magasodik a Nagyduna sétány töltésének dunai oldalán, a szabadstrand felett. Rajta pedig a régi felirat:</span></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><div class="separator" style="clear: both;">ISTEN DICSŐSÉGÉRE </div><div class="separator" style="clear: both;">ÉS A VÍZEN JÁRÓ EMBER LELKI ÉPÜLÉSÉRE</div><div class="separator" style="clear: both;">EMELTETTE</div><div class="separator" style="clear: both;"><b>TÄUBER VILMOS</b></div><div class="separator" style="clear: both;">ÉS FELESÉGE, SZÜLETETT</div><div class="separator" style="clear: both;"><b>WESSETZI WESSETZKY VILMA</b></div><div class="separator" style="clear: both;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both;">TERVEZTE ÉS ÉPÍTETTE</div><div class="separator" style="clear: both;"><b>VISNYOVSZKY LAJOS</b></div><div class="separator" style="clear: both;">SZOBRÁSZMŰVÉSZ</div><div class="separator" style="clear: both;">MCMXXXIX</div></div><br /></div><p></p>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-76005426262739184982024-02-14T22:11:00.004+01:002024-02-15T10:46:46.453+01:00Isten veled, Prímás-sziget<p style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuNvIM9l_5TrlLdhMub0Ij1xXMOwVLIB5gsD1u7vKr6hiayTWw5smCmrISiDxACFTyW9mF1qe6zQGBsNd2e4NDDlm0kl8dqVQrmJkjZzSZJd4zQE4XxmYn11UNqS39uIdjNhOP6B7nsM7XJXm-WLMbXbw7O-g5insRMLfx_YcRFYKBs39I66UpF5WV6zeT/s6016/DSC_0749.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuNvIM9l_5TrlLdhMub0Ij1xXMOwVLIB5gsD1u7vKr6hiayTWw5smCmrISiDxACFTyW9mF1qe6zQGBsNd2e4NDDlm0kl8dqVQrmJkjZzSZJd4zQE4XxmYn11UNqS39uIdjNhOP6B7nsM7XJXm-WLMbXbw7O-g5insRMLfx_YcRFYKBs39I66UpF5WV6zeT/w640-h426/DSC_0749.JPG" width="640" /></a></p><p style="text-align: justify;"><b>1987/1988-ban járunk. Hat lelkes érdeklődő szemrevételezi a Prímás-sziget felszámolását bemutató makettet, melyen egy parti töltés zárja le a Kis-Dunát a bazilika tövében. Ugyan nem fért rá a makettre, de ekkoriban egy hasonló mellékáglezáró töltést terveztek a szénrakodóhoz is, nehogy a Duna megemelkedő vízszintje elöntse a város alacsonyabban fekvő területeit, pl. a Prímás szigetet. A megemelkedő vízszint nem az éghajlatváltozásból származott volna, nem a mértékadó árvízszint emelkedését követte volna a beruházás, hanem a nagymarosi duzzasztó miatt kellett volna felszámolni Esztergom Janus-arcú szigetét, amely egyszerre volt városi sziget és egyszerre volt ártéri dzsungel. Aztán 1992-ben a homlokunkat törölgetve konstatáltuk, hogy ez csak egy rémálom volt. Esztergom visszaaludt, és most, 2024 januárjában arra ébredt ismét, hogy ez nem egy újabb rémálom, hanem maga a valóság. A Prímás-sziget felszámolása elkezdődött.</b></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHnUXpzgcoaB5jc8z4kRMpGCKx0-_wmki-NSOvyRuTo0hNz-ZT5GKzEH6cZY84laPhOl3hErSBLA0L7a2yrTz7Ywnw7dypRQcjuifbcHEEFcT2L216e9HjLjj5eK2K1MUb5rxnj9_ujhddDvgI1gtr0U9kpZMHVcj7CC-lBDZ3rq1xuUME82LDI3xteB0x/s4386/DSC_0804.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="3366" data-original-width="4386" height="492" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHnUXpzgcoaB5jc8z4kRMpGCKx0-_wmki-NSOvyRuTo0hNz-ZT5GKzEH6cZY84laPhOl3hErSBLA0L7a2yrTz7Ywnw7dypRQcjuifbcHEEFcT2L216e9HjLjj5eK2K1MUb5rxnj9_ujhddDvgI1gtr0U9kpZMHVcj7CC-lBDZ3rq1xuUME82LDI3xteB0x/w640-h492/DSC_0804.JPG" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">2024. január 29-én elkezdődött Esztergom új árvízvédelmi töltésének az építése, melyre hivatalosan a mértékadó árvízszint (MÁSZ) megemelkedése miatt van szükség. A MÁSZ egy hipotetikus szint, egy abszolút magasságvonal, amely igazodik a Duna mindenkori legmagasabb árvízszintjéhez (LNV). Ehhez a vonalhoz képest kell az árvízvédelemnek viszonyítania az árvízvédelmi töltéseket, jellemzően egy méterrel feljebb. Esztergomban jelenleg az árvízvédelmi töltés szintje egy méter 30 centivel marad el a MÁSZ-tól. A védvonal a Kis-Duna belső, városi oldalán fut, rajta gyönyörű platánsorral, ami azzal jár, hogy ezt a töltést csak a platánsor felszámolásával lehetne megmagasítani. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhESG1vc0RAYk9JFbRsSeebX3wjZF6Kfig6xv83-N4siD_b0_FQbiw6fDan2_uDuZ98nkGiHRk3OT0SO28yFO2g8Id3cMqQ4vEArrA1xf_UqTnK_sBpPo_Uvd3ItKl5wL3ZGc6ZC21NAiDPAfcG83QNT9y4zmkgUQgFQ0V9WtV4T4zw_dnhwOoEHJbb0or4/s867/terv_2.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="615" data-original-width="867" height="454" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhESG1vc0RAYk9JFbRsSeebX3wjZF6Kfig6xv83-N4siD_b0_FQbiw6fDan2_uDuZ98nkGiHRk3OT0SO28yFO2g8Id3cMqQ4vEArrA1xf_UqTnK_sBpPo_Uvd3ItKl5wL3ZGc6ZC21NAiDPAfcG83QNT9y4zmkgUQgFQ0V9WtV4T4zw_dnhwOoEHJbb0or4/w640-h454/terv_2.jpg" width="640" /></a></div><p style="text-align: justify;">2015. óta több terv is készült a táti öblözet és Esztergom város új árvízi védvonalára. Az első tervek szerint a védvonal a Kenyérmezei pataktól a vízivárosi hegylábig tartott volna, viszonylag közel a Dunához. 2013-ban az Esztergom és Tát közötti öblözet teljes egészében víz alatt volt, ezt szinte teljes egészében mentesítették volna az eredeti terv szerint. A Prímás-szigeten keresztül felhúzandó földtöltés a felső torkolat és a gátőrház között keresztezte volna a Kis-Dunát, majd az ártéri erdőn keresztül haladt volna a főágig, a beépített terület mentén. A 2024-ben megkezdett beruházás ennél azonban kisebb léptűnek ígérkezik. Azért csak ígérkezik, mert meglehetősen keveset tudni az Országos Vízügyi Főigazgatóság terveiről, akik 10 nappal azután tették közzé a projektindító hírt "<a href="https://www.ovf.hu/hireink/ovf-hirek/elindult-esztergom-arvizvedelmi-fejlesztese" target="_blank">Elindult Esztergom árvízvédelmi fejlesztése</a>", hogy a teljes szigeti nyomvonalon szó nélkül kivágták az ártéri erdőt ötven méter szélességben, 800 méter hosszúságban a szigeti Palkovics pad és a "szárazföldi" gátőrház között. Február második hetében hasonló sorsra jutottak a parti fák a Palkovics pad és a Mária Valéria híd között is, itt majd egy árvízvédelmi mobilgát épül, kellő mélységű betonalapozással. A feltöltéshez és a töltés építéséhez az anyag egy részét kotrásból fogják fedezni, ami együtt jár majd a talajvíztükör süllyedésével, kedvezőbb lehetőségeket teremtve a Prímás-szigeten mélyépítésben gondolkodók számára. </p><p style="text-align: justify;">A szigeti 800 méteres nyomvonalon egy földtöltés készül még az idén, szervízúttal, szépen kaszált rézsűvel a rendezett városi terek kedvelőinek nagy örömére. Tehát nem a beépített területek rovására létesül a védmű, hanem több mint 12 hektárnyi ártéri erdő rovására, ami való igaz sok helyen a különféle helyi építkezésekből idehordott sitten telepedett meg. Ezt a sittet egykor vizes élőhelyek feltöltésére használták, többek között annak a folyóágnak a feltöltésére, amely az egykori Ebszorító- és Vízivárosi-szigetet választotta el egymástól. </p><p style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1Jancgdn58RFhAXm0wDhN9RbTm7jpIyiDkhFHT1FKHaM2t0VpN8VFp0thotT7HKPju_9kznUqqoqit6-Gavb5qQM25D6uiaoJJDUaZCNvm8ZXiwK4Y6pVcleCThdM2-Nx9ta0QXRIrnP7kQmus268aQUac7PFQVvEPdHHuwxx3K88lzXCOLv-VQk40jD3/s1199/terv_1.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="839" data-original-width="1199" height="448" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1Jancgdn58RFhAXm0wDhN9RbTm7jpIyiDkhFHT1FKHaM2t0VpN8VFp0thotT7HKPju_9kznUqqoqit6-Gavb5qQM25D6uiaoJJDUaZCNvm8ZXiwK4Y6pVcleCThdM2-Nx9ta0QXRIrnP7kQmus268aQUac7PFQVvEPdHHuwxx3K88lzXCOLv-VQk40jD3/w640-h448/terv_1.JPG" width="640" /></a></p><p style="text-align: justify;">Ha a korabeli terminológiát használjuk, akkor az Ebszorító-szigetet csak részben, de a Vízivárosi-szigetet teljes egészében ármentesítik, azaz a parthoz kapcsolják, azaz megszűnik szigetként létezni.</p><p style="text-align: justify;">Holott a <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2023/01/duna-iroda-ez-tortent-dunai-szigetek.html" target="_blank">2022-ben az év dunai szigetének választott Prímás-sziget</a> egyike még pillanatnyilag a valódi dunai szigetek egyre csak fogyatkozó elit klubjának. Annak ellenére is, hogy a Kis-Duna időnként kiszárad, annak ellenére is, hidak vezetnek rá, hogy az északi része külalakját tekintve egy csatorna. És ugyan a Prímás-szigetnek még van egy-két éve hátra, a diagnózis egyértelmű, a második ütem során a gátőrháznál, valamint a Kossuth hídnál egy árvízkapu és egy beeresztő műtárgy épül, amely beköti a védművet a már meglévő nyomvonalba, a Prímás-szigetet meg végképp a városhoz kapcsolja, éppen úgy, mint a Tassi- és a Kvassay-zsilip a Csepel-szigetet. Mivel ezek a műtárgyak még tervezés alatt vannak, nem tudni, mennyi víz jut majd a kisebbik ágba, lesz-e lehetőség hajókkal átjutni rajta, sem pedig azt, hogy ezek esztétikailag hogyan fognak kinézni (habár léteznek 2018-ból <a href="https://www.szeretgom.hu/content/87370-igy-fog-kinezni-a-szigetcsucs-majd-egyszer" target="_blank">látványtervek</a>), annak ellenére, hogy az első ütem munkálatai már zajlanak. Annyi biztos, hogy az urbanizált partszakasz tovább nyúlik majd dél felé, miközben a természetközeli, burkolat nélküli part ugyanilyen arányban rövidül.</p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgat8CSX3PWCy0eYetRx0rrfMvCJpFT4MtFywrVcxoU_brfdYu-FAlyuQhNk1TOBbENI5iNZaXWiHCDjD1lH_96uv_HEa05JTmwA8cVnjkCnjPU2UbYoWhKeRkGwKhiqNjJbyEnccjYDMv1IIh-AiNzSAV176cWy0w8S1ecYJIC_I6OaQnesd4wagaSmg0E/s6016/DSC_0709.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgat8CSX3PWCy0eYetRx0rrfMvCJpFT4MtFywrVcxoU_brfdYu-FAlyuQhNk1TOBbENI5iNZaXWiHCDjD1lH_96uv_HEa05JTmwA8cVnjkCnjPU2UbYoWhKeRkGwKhiqNjJbyEnccjYDMv1IIh-AiNzSAV176cWy0w8S1ecYJIC_I6OaQnesd4wagaSmg0E/w640-h426/DSC_0709.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A régi védvonal a Kis-Duna mentén a platánsorral (jobbra)</td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3oA2A34N_uvd5TF3lQV10cdAuHZwB7zjj3YCWQimz73dwlTCT3S9AsV15PZnGNJzHy5r1y0yy8IVR6S13LQ0lBDmnFAj9MlR2UrwiRd0ldoaOM69Wyf__dzY8zcZWjxkPadwKQX66OK0yWqJuH54Y3NOM9rM8M3IgHdUPvsneOWwhs7v_Y1k2rqeHmgX5/s6016/DSC_0711.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3oA2A34N_uvd5TF3lQV10cdAuHZwB7zjj3YCWQimz73dwlTCT3S9AsV15PZnGNJzHy5r1y0yy8IVR6S13LQ0lBDmnFAj9MlR2UrwiRd0ldoaOM69Wyf__dzY8zcZWjxkPadwKQX66OK0yWqJuH54Y3NOM9rM8M3IgHdUPvsneOWwhs7v_Y1k2rqeHmgX5/w640-h426/DSC_0711.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td></tr></tbody></table><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirfv6UsZEmg7vx9mUGqC_jaLqPn0EvWPfP1ZimZ1UuNjVFnGFZmpQn940sSdyNgpMNyySltNOUJBWuijgBHqFNv8xzmYF3dLUUyYmxpliPuTSyOk582UYcljYj82RevNgqHJAekxlBVWCXORsPHjkdQZZNTbWmqfiToRoUP4pyZRgNv0kkirGXj7VLS-8g/s6016/DSC_0717.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirfv6UsZEmg7vx9mUGqC_jaLqPn0EvWPfP1ZimZ1UuNjVFnGFZmpQn940sSdyNgpMNyySltNOUJBWuijgBHqFNv8xzmYF3dLUUyYmxpliPuTSyOk582UYcljYj82RevNgqHJAekxlBVWCXORsPHjkdQZZNTbWmqfiToRoUP4pyZRgNv0kkirGXj7VLS-8g/w640-h426/DSC_0717.JPG" width="640" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjORJPd1uib6YqSXwy6TOX7tuDDmCJiCyezG5DzQ7cJtGBad8hvNYCQ4LYOwAu9vYPJ9RXOe7390wlKaurOZLsBWW9xp82v_Ij0A6dAlqdTiuYxhnaGxsHaKJrZWI_19W31_z_S67HHZ02K35i6ykhZmsOdbA5eMIvLw_d6yXHe6zhey3uaSI3XZ-m9IKTe/s6016/DSC_0720.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjORJPd1uib6YqSXwy6TOX7tuDDmCJiCyezG5DzQ7cJtGBad8hvNYCQ4LYOwAu9vYPJ9RXOe7390wlKaurOZLsBWW9xp82v_Ij0A6dAlqdTiuYxhnaGxsHaKJrZWI_19W31_z_S67HHZ02K35i6ykhZmsOdbA5eMIvLw_d6yXHe6zhey3uaSI3XZ-m9IKTe/w640-h426/DSC_0720.JPG" width="640" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZXMBqqv0x5BNpp4FeNUXzRTkMIbZ3xD2ioxSDepiiFfsfuTw8bmjgyL7nvN4UZpXxcAai9rG4Fm-c2hTqEaD48gWczaiy0S53Owx3lil2NQf9DL-_Il2lGJCsKvFFgdhdMFGXYjpujc3sSIqILWXBU5UOUCACUp4ikI4S1SGIeQnAD8bIoG_kI4T_fu7e/s6016/DSC_0721.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZXMBqqv0x5BNpp4FeNUXzRTkMIbZ3xD2ioxSDepiiFfsfuTw8bmjgyL7nvN4UZpXxcAai9rG4Fm-c2hTqEaD48gWczaiy0S53Owx3lil2NQf9DL-_Il2lGJCsKvFFgdhdMFGXYjpujc3sSIqILWXBU5UOUCACUp4ikI4S1SGIeQnAD8bIoG_kI4T_fu7e/w640-h426/DSC_0721.JPG" width="640" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7w44C86xLDcuWlaabC_acNIkT4G8TY56ulKjQB5rdlnqPIymVhyphenhyphenbGahE13Ubz7aHW-IpNuYNaL4SGO9mvDX6WoDW_VCIfO1j0We8JNjnOOheGyGmdhDYIlb1xLncQC-BXN39T5db9xwKrq5pLz8M-o7GCE1uXQBGeArTbEQDHSSHiOZdn8E8-fO2mAKGM/s6016/DSC_0729.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7w44C86xLDcuWlaabC_acNIkT4G8TY56ulKjQB5rdlnqPIymVhyphenhyphenbGahE13Ubz7aHW-IpNuYNaL4SGO9mvDX6WoDW_VCIfO1j0We8JNjnOOheGyGmdhDYIlb1xLncQC-BXN39T5db9xwKrq5pLz8M-o7GCE1uXQBGeArTbEQDHSSHiOZdn8E8-fO2mAKGM/w640-h426/DSC_0729.JPG" width="640" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhR91wlrdFeL6-qO-JxLs3_bCwDmigB7H5eEVXjh01DmpSfRKsgqyXlfGFDQLzIVzzpVqlrRrnzfjpQZS4f2amWanjXgSWpd_5mygJZUAQ2CboHuk2mH5tMAv2Kmp-r6SxMiuhxRHGQJoNP2AGGMdbwjhOHjRpvkCivDIKf0U36n13uvMt17DAeZ7AN5Pgf/s6016/DSC_0730.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="6016" data-original-width="4000" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhR91wlrdFeL6-qO-JxLs3_bCwDmigB7H5eEVXjh01DmpSfRKsgqyXlfGFDQLzIVzzpVqlrRrnzfjpQZS4f2amWanjXgSWpd_5mygJZUAQ2CboHuk2mH5tMAv2Kmp-r6SxMiuhxRHGQJoNP2AGGMdbwjhOHjRpvkCivDIKf0U36n13uvMt17DAeZ7AN5Pgf/w426-h640/DSC_0730.JPG" width="426" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZYt-FJUg3tF55_8zn5mcSvB0yErTRx_JJZzPfZpRNvDx__wqckeig4Srvc_uBIcPQfYE3JwgkSjjibca8Pjud6_hDGhP_losxSCEpeQPpezWb5thyphenhyphen1FP0pA4ztQwTVJ4wmYMWFeWzcualq1raklkYap6ZdH-NhRlNDhyjFLIQszxeH945IH6uEs4AVYno/s6016/DSC_0756.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZYt-FJUg3tF55_8zn5mcSvB0yErTRx_JJZzPfZpRNvDx__wqckeig4Srvc_uBIcPQfYE3JwgkSjjibca8Pjud6_hDGhP_losxSCEpeQPpezWb5thyphenhyphen1FP0pA4ztQwTVJ4wmYMWFeWzcualq1raklkYap6ZdH-NhRlNDhyjFLIQszxeH945IH6uEs4AVYno/w640-h426/DSC_0756.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A mobilgát leendő nyomvonala a Mária Valéria hídtól délre</td></tr></tbody></table><div style="text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNvNcHda4GTLAvcVDoQbN2EGPIUnJffTi0tkHezzDzngG-TD_fREJyOFSMmQYZ1x4P582TPxzTL6vJCGNsBmbjRPmeWRyreAktKU0gGPHSTj-YZqsuz7R0MlykKGf1gyJg4582IwaU61MTtIHABdXr9jk1J2box51WuolXlpI-xs3-yU7vMl6OWLUbiLXd/s6016/DSC_0743.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNvNcHda4GTLAvcVDoQbN2EGPIUnJffTi0tkHezzDzngG-TD_fREJyOFSMmQYZ1x4P582TPxzTL6vJCGNsBmbjRPmeWRyreAktKU0gGPHSTj-YZqsuz7R0MlykKGf1gyJg4582IwaU61MTtIHABdXr9jk1J2box51WuolXlpI-xs3-yU7vMl6OWLUbiLXd/w640-h426/DSC_0743.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A nem kívánt rész törlendő (a panel marad)</td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">Hasonló volumenű árvízvédelmi berhuházások más dunamenti településeken is megvalósultak. Szentendrén és Nagymarosban éppen a 2013-as árvíz előtt készült el a helyben sok vitával járó árvízvédelmi fal, Visegrádon 2022-ben épült töltés a Duna partján. Azonban egyik helyen sem számoltak fel a védekezés érdekében egy dunai szigetet. Hacsak közben el nem fogy a pénz, az esztergomi Prímás-sziget sorsa egy harminckét éves kegyelmi periódus után végleg megpecsételődni látszik.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><p style="text-align: justify;">Ajánlott irodalom:</p><p style="text-align: justify;">https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2023/11/januarban-indul-az-esztergomi-arvizvedelmi-gat-epitese</p><p style="text-align: justify;">https://www.szeretgom.hu/content/87370-igy-fog-kinezni-a-szigetcsucs-majd-egyszer</p><p style="text-align: justify;">https://www.ovf.hu/hireink/ovf-hirek/elindult-esztergom-arvizvedelmi-fejlesztese</p>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-31861808712195746272024-02-05T22:50:00.007+01:002024-02-07T16:36:34.137+01:00Regensburg nyúlványa<div style="text-align: right;"><b><a href="https://donauinseln.blogspot.com/2024/02/the-ancient-peninsula-of-regensburg.html" target="_blank">IN ENGLISH</a></b></div><div style="text-align: justify;"><b><br /></b></div><div style="text-align: justify;"><b>Regensburgi helytörténészek körében általánosan elfogadott nézet, hogy a város szigetei az 1304. évi katasztrofális árvíz következtében szakadtak le egy rendkívül hosszú és rendkívül keskeny félszigetről. Ez a kígyószerű földnyúlvány a Naab torkolatától egészen Regensburgig húzódott, azaz a Naab torkolati szakasza kb. hat folyamkilométeren keresztül párhuzamosan folyt a Dunával. Azonban van néhány olyan szempont, amely megkérdőjelezheti a ritka hidrológiai jelenség létezését.</b></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWgcec8YNMR5XeNvK8i4sPRZz2vRvgU20VuVWpuZL5yoYW-0iKQo3wpn60lieFQXeYTZ7g4dIw4Pxt9IqAU947f0mgfZwMH2fTzXUEKDIHZFxsKcwL14MbypAAinCaTAUu84uCjcPqa1aBiXCrBPvBb1x73TtgsTWTyHQxpX0VxwLQ9xGS8Nk4vXAOnscU/s1638/Regensburg_fsz.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="949" data-original-width="1638" height="370" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWgcec8YNMR5XeNvK8i4sPRZz2vRvgU20VuVWpuZL5yoYW-0iKQo3wpn60lieFQXeYTZ7g4dIw4Pxt9IqAU947f0mgfZwMH2fTzXUEKDIHZFxsKcwL14MbypAAinCaTAUu84uCjcPqa1aBiXCrBPvBb1x73TtgsTWTyHQxpX0VxwLQ9xGS8Nk4vXAOnscU/w640-h370/Regensburg_fsz.JPG" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Először a "Regensburg zur Römerzeit" c. kiadvány belső borítóján találkoztam a fenti ábrával, amely tényként ábrázolta a fenti képen látható hidrológiai helyzetet. A kötet 19. oldalán szereplő rövid tájleírás szerint a Naab a római korban még nem Mariaort mellett torkollott a Dunába, hanem közel hat kilométeren keresztül a Dunával párhuzamosan folyt, elhaladt Kneiting, Winzer, Steinweg és Stadamhof mellett, balról felvette a Regen folyót és valahol a mai Unterer Wöhrd sziget alsó csúcsánál torkollt a Dunába, Regensburg keleti részén. A hatalmas félszigetet az 1304. május 23-án levonuló katasztrofális árvíz darabolta fel négy különálló szigetre (Mariaorter Wöhrd, Winzer Wöhrd, és Regensburgban az Alsó- és Felső-Wöhrd). A helyi népnyelv Wöhrdnek nevezi a dunai szigeteket, amely a középfelnémet "werd" szóból ered, Észak-Németországban a sokak számára ismerősebben csengő "Werder" formát használják.</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqeHDj0mnYxTAupYFEbaRe2bYMuOLire3akePh160KIpktnDdVZMemy9TrnAt76tAT1C_D-7o0EfIk7ukAbm2gyVvdxhoQ-11wXHocIazBTra3ShIMQUf6XockkbxCqf4MV5011ACKXbNjjeMw0iSJiSJ4zcoL7Hly78brtRyS86hIlRwd6fvl59diNElv/s1100/regensburg_m.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="700" data-original-width="1100" height="408" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqeHDj0mnYxTAupYFEbaRe2bYMuOLire3akePh160KIpktnDdVZMemy9TrnAt76tAT1C_D-7o0EfIk7ukAbm2gyVvdxhoQ-11wXHocIazBTra3ShIMQUf6XockkbxCqf4MV5011ACKXbNjjeMw0iSJiSJ4zcoL7Hly78brtRyS86hIlRwd6fvl59diNElv/w640-h408/regensburg_m.jpg" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">A "Regensburgi nyúlvány" már Freisingi Ottó művében is felbukkan, szerinte a Naab Regensburgnál ömlött a Dunába. A helyi krónikás Eberhard von Regensburg ezzel egybehangzóan írja le az 1304-es év eseményeit:</div><blockquote><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><span style="text-align: left;"><span style="color: #444444;">„Anno Domini 1304. Cum aqua Danubii transiens per pontem Ratisponensem omnio versus litus apuilonare declinasset, et litora prope civitatem sicca et arida reliquisset, ceves Ratisponenses artificiose et mulits laboribus et expensis ipsam aquam, ut iterum prope civitatem flueret, ad loca pristina per strues lignorum et congeries lapidum reduxerunt.”</span></span></div></blockquote><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">A kora középkori vízrajzi viszonyokat már a regensburgi helytörténészek, Plato-Wild (1710-1777), Gemeiner (1726-1823) és Gumpelzhaimer (1766-1841) is leírják, akiknek nézeteit Adolf Schmetzer későbbi részletes kutatásai megerősítették. Karl Bauer monumantális helytörténeti művében (Regensburg - Kunst, Kultur und Alltagsgeschichte) a fenti elméletet annyival egészíti ki, hogy a regensburgi kőhíd mellett, a római Castra Regina légiótábor építése idején (180) egy folyómeder változás miatt az Unterer Wöhrd valószínűleg már egy különálló szigetet alkotott. Bauernél az árvízi katasztrófa napja két nappal későbbi, 1304. május 25. Ekkor Winzer és Pfaffenstein között a Duna átszakította a "Regensburgi nyúlványt", sőt a főmeder áthelyeződött a Naab régi medrébe a mai Oberer Wöhrd és Stadtamhof közé. Egyes helyi legendák szerint az északi Duna-ágat még 1915 táján is Naab-nak nevezték. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjd91KI4e3Xe-fKNQ-wOijw1e0EYYMMVq3Vejz-dJSQTsrCSI4XW4hg-OGBlHrkydED_pMDDketzjDY4-o8-GK_FRmvT_frZcHIEabTkhm6631HRMt_aFkVoBLjGdD8TmzuvNY4wOzmxdPZnwnukZvaiC8kwwFcEauxVeaNFb9oR2gCETlGcIn8CBXDzpdS/s1613/regensburg1829.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="881" data-original-width="1613" height="350" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjd91KI4e3Xe-fKNQ-wOijw1e0EYYMMVq3Vejz-dJSQTsrCSI4XW4hg-OGBlHrkydED_pMDDketzjDY4-o8-GK_FRmvT_frZcHIEabTkhm6631HRMt_aFkVoBLjGdD8TmzuvNY4wOzmxdPZnwnukZvaiC8kwwFcEauxVeaNFb9oR2gCETlGcIn8CBXDzpdS/w640-h350/regensburg1829.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Duna a Regen és a Naab folyók közötti szakasza 1829-ben (<a href="https://www.ldbv.bayern.de/file/pdf/8678/PlanVonRegensburg%201829.pdf.pdf" target="_blank">forrás</a>)<br /></td></tr></tbody></table></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Ez azzal járt, hogy Regensburg szabad birodalmi városa elvesztette a dunai kikötőjét, vámjövedelmeit, a malmai szárazra kerültek, mindez együttesen fenyegette a város kereskedelmi hatalmát. Mivel a város gyakori birtokvitában állt a régi Naab túlpartján álló, a bajor herceg fennhatósága alatt álló Stadt am Hof városkával, a helyieknek nagyon gyorsan kellett cselekedniük. Nem világos, hogy még abban az évben, vagy már 1305 nyarán egy igen száraz időszakban, amikor át lehetett lábalni a sekély Dunán, az Oberer Wöhrd csúcsán megépítettek a Wöhrloch nevezetű vízkormányzási művet, melynek feladata az volt, hogy egyszerre terelje vissza a Duna vízhozamának nagyobbik részét az eredeti medrébe, és hagyjon meg némi (határ)vizet a regensburgi tulajdonban álló Oberer Wöhrd és a szomszédos Stadamhof között. A zsilip és duzzasztógát kombinációjából álló Wöhrlochnak, csakúgy mint a kőhídnak csodájára jártak messze földről, olyan nagyszabású és gyors mérnöki teljesítmény volt. Ugyanakkor évszázadokon keresztül volt a viszály forrása Regensburg város és a bajor választófejedelem között, aki szerette volna kiszélesíteni a medret, hogy Stadtamhofba is be tudjanak futni a nagyobb hajók, fellendítve a kereskedelmet. A vízkormányzás miatti viták során előfordult, hogy katonasággal tették tönkre a Wöhrloch-ot.</div><div><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrqkry1UhNoYH98ELsNmL0ZrQddXrasiFbN2LLXjcdV3lH3ZA5MKy21eBgP18BaAGy557_GIbuXIYHW7OkBCRb021MWSg-werq1WmqGbs8ENlKIrKSCZJX1n1mylL8RruuMGEw6CseJwKHmZiYseOg5mXh4D1EL-WtRySgLltpo8zqCNhOEnXcetl52OPC/s681/wehrlock.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="460" data-original-width="681" height="432" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrqkry1UhNoYH98ELsNmL0ZrQddXrasiFbN2LLXjcdV3lH3ZA5MKy21eBgP18BaAGy557_GIbuXIYHW7OkBCRb021MWSg-werq1WmqGbs8ENlKIrKSCZJX1n1mylL8RruuMGEw6CseJwKHmZiYseOg5mXh4D1EL-WtRySgLltpo8zqCNhOEnXcetl52OPC/w640-h432/wehrlock.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Wöhrloch 1638-ban (<a href="https://www.researchgate.net/publication/334060207_Urban_stream_works_in_Central_Europe_1200-1700_municipal_administration_hydraulic_engineering_and_flood_reconstruction" target="_blank">forrás</a>)</td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">A Ken Follett Katedrálisához is méltó történelmi cselekményen túl felmerülhet a kérdés, hogy hidrológiai szempontból létrejöhet-e egy ennyire változó vízhozamú folyón, ilyen hosszú időn keresztül egy ennyire instabil mederforma? Habár a történeti források egyértelműen "földnyelv-pártiak" van néhány olyan hidrológiai tényező, ami megkérdőjelezheti a létezését, illetve a hosszú évszázadokon keresztüli fennmaradását. </div><div style="text-align: justify;"><ul><li>A Duna Regensburgnál éri el a legészakibb pontját, a Duna Winzernél egy majdnem derékszögű kanyarulatot ír le, északkeleti folyásirányból délkeletire váltva. Van egy hasonló paraméterekkel rendelkező kanyarulat közvetlenül a Naab torkolata felett is, közös jellemzőjük, hogy mindkettő egy meredek hegyoldalt mos alá. A <b>folyókanyarulatfejlődés</b> tehát évről-évre a bal partot mosta alá, és Winzer környékén vékonyította leginkább a félszigetet, ami egybevág azzal, amit a történészek állítanak az 1304. évi átszakadás helyéről. </li><li>A földnyelv <b>paraméterei</b> alapján sem lehetett túlságosan stabil forma: a Naab torkolatától Regensburgig 6 kilométer hosszú volt, szélessége vélhetően 100 méter körül mozoghatott. Ha a Großprüfening római castelluma és a Mariaort fölé magasodó hegyoldal közötti távolságot vesszük, akkor a félsziget egy legfeljebb hatszáz méter széles folyami ártéri keresztszelvényben helyezkedett el. Egy ilyen szelvényben a nagyobb árvizeknek 1200 év távlatában többször is volt lehetőségük, hogy átszakítsák a földnyelvet.</li><li>A Naab és a Regen között egyetlen állandó vízfolyás található a bal parton, a Brückelgraben. Ez egy viszonylag rövid és alacsony vízhozamú patak, de valószínűleg a dombvidéki terület miatt nagyobb esőzések alkalmával magával szállított hordalékből egy <b>hordalékkúp</b>ot épített a Dunában (vagy korábban a Naab medrében), dél felé kényszerítve az északi ág sodorvonalát, amely a végső soron ugyancsak földnyúlvány fokozatos elvékonyodását okozhatta. </li></ul></div><div style="text-align: justify;">A források alapján inkább tűnik valószínűnek, hogy a Duna leghosszabb félszigete valóban létezett, de annak rekonstrukciója, hogy pontosan mennyi ideig, hogyan zajlott le fokozatosan az elvékonyodása, további kutatásokat érdemelne. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><p>Ajánlott és felhasznált irodalom:</p><p></p><ul style="text-align: left;"><li><span style="text-align: center;">Christian Heinrich Kleinstäuber: <a href="https://www.heimatforschung-regensburg.de/1020/1/969607_DTL1356.pdf" target="_blank">Geschichte und Beschreibung der altberühmten Steinernen Brücke zu Regensburg</a>. 1878.</span></li><li>Iris Nießen, Doris Wollenberg: <a href="https://www.peristyle.ch/sites/default/files/uploads/13-Katastrophen-Basel-Beitrag-Niessen-Wollenberg.pdf" target="_blank">Aus Fluss wird Stadt – Die Stadtentwicklung im Osten von Regensburg im Fokus von Hochwassern und Landgewinnung</a>. 2019.</li><li>Oliver Wetter: <a href="https://www.researchgate.net/publication/334060207_Urban_stream_works_in_Central_Europe_1200-1700_municipal_administration_hydraulic_engineering_and_flood_reconstruction" target="_blank">Urban stream works in Central Europe 1200–1700: municipal administration, hydraulic engineering and flood reconstruction.</a> 2019.</li><li>Karl Bauer: <span style="text-align: justify;"><b>Regensburg</b> - Kunst, Kultur und Alltagsgeschichte. Buchverlag 2014. 6. kiadás</span></li><li><span style="text-align: justify;">Karlheinz Dietz, Thomas Fischer: <b>Regensburg zur Römerzeit</b>. Friedrich Pustet Verlag 2018.</span></li></ul><p></p>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-69965411960600887112024-01-30T21:14:00.001+01:002024-01-30T21:14:28.358+01:00Árvíz a Dunán - De hol?<p> </p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFCSPqKl9hmG_8lLryQH_7cohxOv5iIAEcgglfcs0R25rsrUlLGb4ijfXkcQJt8ueoZ1zOcgEzJXga584GjY2ck5sAhnlWjYOfQieMetSu0leKVoHMGxv0NPBjezVO6l03zylkvZ5Ewdmmmv-VRGidQZldFq9b8RIBwQ2vjXh1lCqTq4xEJMPmuuJghIy4/s5449/DSC_0702.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="3516" data-original-width="5449" height="412" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFCSPqKl9hmG_8lLryQH_7cohxOv5iIAEcgglfcs0R25rsrUlLGb4ijfXkcQJt8ueoZ1zOcgEzJXga584GjY2ck5sAhnlWjYOfQieMetSu0leKVoHMGxv0NPBjezVO6l03zylkvZ5Ewdmmmv-VRGidQZldFq9b8RIBwQ2vjXh1lCqTq4xEJMPmuuJghIy4/w640-h412/DSC_0702.JPG" width="640" /></a></div><p style="text-align: justify;">Dunai árvíz, áll a rövidke szöveg ceruzával írva a fényképből készített magányos, megsárgult képeslap hátulján, a magasból, nagy valószínűséggel egy templomtoronyból nézünk egy elárasztott településre, ahol a régi parasztházak között még nem bukkantak fel modern épületek, és a látkép nagy részét szabálytalanul elszórt pajták, kerítések, csupasz fák töltik ki, de jobb oldalt egy megfáradt falú ház feküdt bele a sárba, miközben a távolban ott terjeszkedik a Duna viszonylag csupasz hegyek tövében, medrében hosszú töltés húzódik a messzeségbe, rajta már áttört a folyó elárasztva a földeket a falun túl, talán a Dunakanyarban, talán az Al-Dunán, vagy valahol máshol, más országban, gondolhatnánk, de mi van akkor, ha ez nem is a Duna, hanem valamelyik másik európai folyó amely kilépett a medréből és könyörtelenül kiűzte az embereket otthonaikból, hol járunk, mit látunk, jó irányba kanyarodik a folyó, mik vajon azok a fehér házak a távoli hegyoldalban, tanácstalan vagyok</p>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com9tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-68163661750328510252024-01-23T14:13:00.004+01:002024-01-23T14:17:11.699+01:00A Morvamező (majdnem) eltűnt szigetvilága<p style="text-align: justify;"><b>Abban, hogy a Klosterneuburg-Dévény között elterülő morvamezei Duna-szakaszon az elmúlt 250 év alatt a dunai szigeteknek "csak" 80%-a tűnt el, komoly szerepe volt az osztrák Konrad Lorenznek és Friedensreich Hundertwassernek. És ugyancsak szerepük volt a Donauauen Nemzeti Park létrejöttében, így jelenleg vízerőmű helyett a Bécs és Dévény közötti dunai szigetek intézményes természetvédelmi oltalom alá kerültek. </b></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEii_0628HlW0NZ7SOukmrl3KG3qEjC0Uek9O70nh_CpvGIky20S2UD63yzv2__96WT-rS6-mk4cvtKo3Et3N0xk29AgyP-hTB9K9JfBazi5QvJVgGPPxWs3sJqncTTgv3FCkmjwK7V5eOs9pBlqcVqJpz3_PCuBAVhvZ76M4cjtwaEexO-Pde2LurPA7Yur/s1000/marchfeld_250.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1000" height="576" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEii_0628HlW0NZ7SOukmrl3KG3qEjC0Uek9O70nh_CpvGIky20S2UD63yzv2__96WT-rS6-mk4cvtKo3Et3N0xk29AgyP-hTB9K9JfBazi5QvJVgGPPxWs3sJqncTTgv3FCkmjwK7V5eOs9pBlqcVqJpz3_PCuBAVhvZ76M4cjtwaEexO-Pde2LurPA7Yur/w640-h576/marchfeld_250.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Duna és ártere 1780-ban és 2023-ban. (Mapire, Openstreetmap)</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">1780 körül, amikor az első katonai felmérés alsó-ausztriai szelvényeit készítették, <b>a Klosterneuburg és Dévény közötti 59 folyamkilométernyi Duna-szakaszon összesen 193 szigetet és 46 zátonyt ábrázoltak</b>. Azaz minden folyamkilométerre jutott nagyjából egy zátony és három és fél sziget. Ebbe beletartozott a bécsi szigetvilág, valamint a Morvamező széles ártere a régi magyar határig, Dévény váráig. Hogy ebből mennyi maradt meg napjainkra? </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><div class="separator" style="clear: both;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3Paddv8ygnmiMxiZ3m6Ck-TbLL3d7hgqBfcXQSd80Zm3p-JqPcc-MJ4sQEsRWHeHAzKkhPjITg9MaQgn3bdP8vkOrGBfRFgEOm0GyH151eVPuHCT6edMTBkqp9pM4pfu3-buqk6nIy4gXQyhuVFuNJ_y_HOALtO3CUT9C-PxjmfNTGJBKUwNa8-MdmF-7/s1744/szigetek_marchfeld.png" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="952" data-original-width="1744" height="350" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3Paddv8ygnmiMxiZ3m6Ck-TbLL3d7hgqBfcXQSd80Zm3p-JqPcc-MJ4sQEsRWHeHAzKkhPjITg9MaQgn3bdP8vkOrGBfRFgEOm0GyH151eVPuHCT6edMTBkqp9pM4pfu3-buqk6nIy4gXQyhuVFuNJ_y_HOALtO3CUT9C-PxjmfNTGJBKUwNa8-MdmF-7/w640-h350/szigetek_marchfeld.png" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">193 dunai sziget Klosterneuburg és Dévény között 1780 körül.</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyn7K78ZQgXkl9PbOnSh_6VERKKEzLnmqmeR2bJ0dSc3IcdcTWhwabklZ3vb5XgyubpPDa0uSGFlcaTZQAyiN0MRAYgTBEZfxrP6v1gSwLmS-QhI2zC57tfYut0Y7NCHG5CzZUh8xyX9eD5fQ4yigN9vExWeWMMs5tgoMwKLnf5P0U8oYGisTwwiVZwV4I/s1744/szigetek2_marchfeld.png" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="952" data-original-width="1744" height="350" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyn7K78ZQgXkl9PbOnSh_6VERKKEzLnmqmeR2bJ0dSc3IcdcTWhwabklZ3vb5XgyubpPDa0uSGFlcaTZQAyiN0MRAYgTBEZfxrP6v1gSwLmS-QhI2zC57tfYut0Y7NCHG5CzZUh8xyX9eD5fQ4yigN9vExWeWMMs5tgoMwKLnf5P0U8oYGisTwwiVZwV4I/w640-h350/szigetek2_marchfeld.png" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Szigetek és ártéri erdők Klosterneuburg és Dévény között 1780 körül.</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxeKHoCeQkQwF1IJef6W4JKLEvosBjnqeHo7ncqx3KhrpGRN_8KUyW4npb4m-zz2ug6hxQvmenqg5qJ4nkFtkOC08_LJgG8vmiupMme5_Drb3rgTFvPTOgy69txsf-vvpINJIq2xMjp86fnm4INH9HJq0ovDaZNlXhvFA2pEY_tZBkQlJCXtWSAzdY4OEa/s1744/szigetek3_marchfeld.png" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="952" data-original-width="1744" height="350" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxeKHoCeQkQwF1IJef6W4JKLEvosBjnqeHo7ncqx3KhrpGRN_8KUyW4npb4m-zz2ug6hxQvmenqg5qJ4nkFtkOC08_LJgG8vmiupMme5_Drb3rgTFvPTOgy69txsf-vvpINJIq2xMjp86fnm4INH9HJq0ovDaZNlXhvFA2pEY_tZBkQlJCXtWSAzdY4OEa/w640-h350/szigetek3_marchfeld.png" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">46 zátony elhelyezkedése Klosterneuburg és Dévény között 1780 körül.</td></tr></tbody></table></div></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">A <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2019/04/hany-sziget-van-dunan.html" target="_blank">Wildislands projekt</a> nemrég összeszámolta a dunai szigeteket, és kategorizálta őket természeti állapotuk alapján. Amennyiben ezt a — meglehetősen optimista — számítást vesszük alapul, akkor <b>2023-ban összesen 38 dunai szigetet találunk az 1938. és 1879. folyamkilométer tábla között</b>. Közülük három tartozik a legértékesebb természeti területhez (A), 19 sziget természetvédelmi szempontból értékes, de ezeken már megfigyelhető az emberi beavatkozás (B), valamint további 16 szigetet már erőteljesen formált az emberiség (C). Túlnyomó többségük a Fischamend-Wildungsmauer szakaszon található és közös jellemzőjük, hogy a szabályozás <i>után</i> kialakult felszínformák.</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvMaSoxsJ5f_tbg9cp0aVBAsulp4baXhK8JlWydOJHuH9nlwPAmr9-lsb9pFz5NqV5lm4oJmtUkZwJhyphenhyphen0qUv9JuiINvrj7WCyugruC8f6ndgF1RiCqcjCt-cdGXryCdWoyPE4sP1s1JJwrL6e-fyw9v-ZsW5_DRySuuvXvkr7luVog8bFvTOSdPDHuzm6H/s1627/wildislands_marchfeld.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="816" data-original-width="1627" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvMaSoxsJ5f_tbg9cp0aVBAsulp4baXhK8JlWydOJHuH9nlwPAmr9-lsb9pFz5NqV5lm4oJmtUkZwJhyphenhyphen0qUv9JuiINvrj7WCyugruC8f6ndgF1RiCqcjCt-cdGXryCdWoyPE4sP1s1JJwrL6e-fyw9v-ZsW5_DRySuuvXvkr7luVog8bFvTOSdPDHuzm6H/w640-h320/wildislands_marchfeld.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">38 dunai sziget a Wildislands projekt gyűjtése alapján.<br /></td></tr></tbody></table></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">A Wildislands projekt azonban szinte minden lehetséges szigetecskét beleszámolt, azokat is, melyeket a szárazföldtől el sem lehet választani, amelyeket gát, vagy párhuzammű kapcsol a parthoz, valamint az erre a szakaszra nagyon jellemző, sűrűn telepített sarkantyúk között kialakult zátonyokat. Ha egy kevésbé optimista, szigorúbb számítást végzünk, akkor <b>összesen 17 szigettel számolhatunk (91,2%-os "fogyás" 1780-hoz képest)</b>, amelybe beleértendő a Wildislands által nem számolt mesterségesen kialakított bécsi Donauinsel és az Alte Donau-ban található Gänsehäufel is. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Ez a szám jobb ugyan a <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2023/04/a-tullni-medence-eltunt-szigetvilaga.html" target="_blank">Tullni-medence szigetpusztulásához képest, ahol a dunai szigetek 99%-át tüntette el a folyószabályozás és a vízerőmű-építés</a>. Ebben az írásban arra keressük a választ, hogy miért alakult itt másként, holott ezen a szakaszon is épült vízerőmű, sőt <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2023/12/a-becsi-szigetvilag-tundoklese-es.html" target="_blank">a folyószabályozás a legdrasztikusabb megoldást alkalmazta Bécs környékén</a>. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">A Morvamezőn keresztülfolyó Duna a magyar szakasz régi szigetközi vízi világával mutatott rokonságot. A fonatos, jól definiált főág nélkül folyó Duna ártere helyenként elérte a 4,5 kilométeres szélességet. Mindez komoly akadálya volt a hajózásnak, ellenben nagyon megkönnyítette a jégdugók kialakulását, folyamatos fenyegetést jelentve Bécs számára. Ugyancsak akadályozta a kapcsolatot a két part között, ami elsősorban Bécs városában okozott komoly fejfájást. Nem véletlenül épült fából az első bécsi vasúti híd, amit minden áradás pusztítása után újjá kelett építeni. A Duna ártere a morvamezei szakaszon aszimmetrikus, azaz a kanyarulatfejlődés miatt a folyó a déli, jobb partját mossa alá, egy jóval szélesebb árteret hagyva az északi part mentén. Klosterneuburg és a Bisamberg között nyílik ki ez a medence, majd Dévény és Hainburg között végződik el a Felső-Duna utolsó részmedencéje, de ez nem jelent éles határt a szigetek tekintetében; a hegyszorosban ugyancsak bőven találunk dunai szigeteket. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcKJTvzHwQK8kEv6sGd72jpRrGUTMcNyG_6AE7g-6I_4IwzVrzfeBX7eEoO1a3Z8fXHK3izNLhlrpLt8Ln-7tq4ut7og_w_tX9Hk-s0BdyBHTzGIjJjPPoUAfQ25ySXXnFwLRdXOZVdjFVThbr00d_qyXXNJzWJQBlfr8wSiOfaPEQH6VA8SoMhUiuqQ6Z/s2592/DSC03482.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1944" data-original-width="2592" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcKJTvzHwQK8kEv6sGd72jpRrGUTMcNyG_6AE7g-6I_4IwzVrzfeBX7eEoO1a3Z8fXHK3izNLhlrpLt8Ln-7tq4ut7og_w_tX9Hk-s0BdyBHTzGIjJjPPoUAfQ25ySXXnFwLRdXOZVdjFVThbr00d_qyXXNJzWJQBlfr8wSiOfaPEQH6VA8SoMhUiuqQ6Z/w640-h480/DSC03482.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Párhuzamművel elzárt mellékág Petronell mellett.<br /></td></tr></tbody></table></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">1780-ban a szigetek viszonylag egyenletesen oszlottak el a vizsgált szakaszon, azonban jelentős méretbeli különbségek adódtak közöttük; a Duna egyik mellékága Orth mellett egy 13 kilométer hosszú szigetet ölelt körül, de Bécs városában a Prater hasonló nagyságú volt. A nagyvízi mederben a szigeteken kívül is léteztek ártéri erdők, egy mozaikos, de jelentős területű, emberi megtelepedéstől mentes pufferzónát képezve a folyó felé. A morvamezei szakaszon ábrázolt zátonyok elhelyezkedéséből nem lehet általános érvényű következtetést levonni. Leginkább Mannswörth és Hainburg környékén csoportosulnak nagyobb számban, de fontos leszögezni, hogy ezek az <i>ábrázolt </i>zátonyok, amennyiben magasabb vízállásnál térképeztek egy szakaszt, ott értelemszerűen jóval kevesebb, vagy éppen sehány nem került a térképvázlatba. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhB_y7s7gWnAtlWnlupyLgpMZkt7HHvqwZZsu7oxA5yjauQxJMRJ1xMMe83H1UsJJ_Vsjr9rW9W8qGixN7E_dVASkSIkIt3f6wm3XzLHEUrsxVV-as-aYT65ia01zWWWLZFtZU6YULyE3oV3-4-fJlQrig6kJmba6MSD1dgGmjg7IJJbhz3Uiz1X-XXsvxt/s2592/DSC03487.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1944" data-original-width="2592" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhB_y7s7gWnAtlWnlupyLgpMZkt7HHvqwZZsu7oxA5yjauQxJMRJ1xMMe83H1UsJJ_Vsjr9rW9W8qGixN7E_dVASkSIkIt3f6wm3XzLHEUrsxVV-as-aYT65ia01zWWWLZFtZU6YULyE3oV3-4-fJlQrig6kJmba6MSD1dgGmjg7IJJbhz3Uiz1X-XXsvxt/w640-h480/DSC03487.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Régi párhuzammű maradványa Petronell és Bad Deutsch-Altenburg között.<br /></td></tr></tbody></table></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Az első katonai felméréshez képest jelentősen átalakult (itt is) a dunai táj és az ártér, de korántsem olyan mértékben, mint a szomszédos Tullni-medencében. Mivel a morvamezei szakaszon található Bécs városa, az emberi beavatkozás folyamatosan jelen volt, de eleinte kizárólag az északi szakaszon fejtette ki hatását. A folyószabályozás Bécs városában az emberi megtelepedéssel egyidős volt, nagyobb fokozatba 1870-től kapcsolt, amikor már nem lokális beavatkozásokkal terelgették helyes irányba a folyóágakat, hanem egy drasztikus lépéssel felszámolták a kanyargó Duna-ágak és szigetek szövedékét, és egy nyílegyenes csatorna kialakításával szándékoztak szolgálni a hajózás, árvízvédelem, kereskedelem és városfejlesztés érdekeit. Mivel a szabályozás az alvíz felé haladt, a Morvamező szabályozását nem lehetett sokáig halogatni, ugyanis a Bécsnél levonuló jég az itteni szigeteken ugyanúgy fel tudott torlódni, veszélyeztetve a kezdetleges morvamezei árvízvédelmi töltéseket. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcXYaivKdzox5v9SxTeKObvbwua6qz8IV5wFYlDUYrMQ6KeXln2TqE1ggwGtrGt8luFVUtX-mAJB5RuGBRtbE2Ry1icTuB0VA0ftt_Le39Sj3OkNvQUVyoeKZUDuNntwYtCt5imqAgs1bzWUVPv68Gs-JSOlPUfi3csvB4XAn4eD8oLUJINRfR3JQ93nLL/s2592/DSC03583.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1944" data-original-width="2592" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcXYaivKdzox5v9SxTeKObvbwua6qz8IV5wFYlDUYrMQ6KeXln2TqE1ggwGtrGt8luFVUtX-mAJB5RuGBRtbE2Ry1icTuB0VA0ftt_Le39Sj3OkNvQUVyoeKZUDuNntwYtCt5imqAgs1bzWUVPv68Gs-JSOlPUfi3csvB4XAn4eD8oLUJINRfR3JQ93nLL/w640-h480/DSC03583.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Zátony Hainburggal szemben.<br /></td></tr></tbody></table></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Először párhuzamművek között tervezték kialakítani a Duna új középvízi medrét, elsősorban árvízvédelmi célból. A mellékágakat lezárták, a párhuzamművek pedig megakadályozták a partelmosódást és elősegítették a jég akadálytalan levonulását. Az első kísérlet azonban nem volt eredményes, a középvízi mederben a kisvizek nagyon szétterültek, a legkisebb hajózó mélység alig 20 centiméterrel nőtt meg, miközben a párhuzamművek mentén zátonyok képződtek, és ezek ugyancsak akadályozták a hajóforgalmat. Éppen ezért kénytelenek voltak elvégezni egy kiegészítő kisvízszabályozást, egészen más elvek alapján, némi kanyargási lehetőséget meghagyva a Dunának. Ezt a kisvízi medret sarkantyúk építésével alakították ki, felváltva csoportosítva a jobb és bal parton. Ezek a sarkanytyúk a mai napig meghatározó elemei a morvamezei Duna-szakasznak, a part biztosítása miatt épített párhuzamművekkel együtt. Ezek együttesen gátolják a lejutást a folyóhoz, helyenként ipari jelleget adnak a tájnak, ahol természetes fövenyes, kavicsos partokat csak a lezárt mellékágakban, vagy a sarkantyúk között kialakult zátonykákon találhatunk. Árvízvédelmi töltés csak a bal parton épült, szinte mindenhol az ártéri erdőn keresztül, az északi részüket levágva az ártérről a folyókanyarulat-maradványokkal együtt. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjp38eSfYDA7dHqGBAv_rnebVxHwHrNLdLsXiud33zWOZdNAZlHbPqhDD4SUfWQx9BsRlM3W1AJ_dEas3xpS5bqVKM3mx8X2cvlUUtzciojjZDqrptykV34_UIRkZyt4lYRbflUjZCChy3UGmrDgdgh7nhJDwOfO39wsubgypYYLMhkakpM9H9vl0n-gkRa/s1280/hainburg_orf.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="1280" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjp38eSfYDA7dHqGBAv_rnebVxHwHrNLdLsXiud33zWOZdNAZlHbPqhDD4SUfWQx9BsRlM3W1AJ_dEas3xpS5bqVKM3mx8X2cvlUUtzciojjZDqrptykV34_UIRkZyt4lYRbflUjZCChy3UGmrDgdgh7nhJDwOfO39wsubgypYYLMhkakpM9H9vl0n-gkRa/w640-h360/hainburg_orf.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A hainburgi duzzasztómű makettje (<a href="https://noe.orf.at/magazin/stories/3168089/" target="_blank">forrás</a>)<br /></td></tr></tbody></table></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Mégis, minden beavatkozás ellenére a morvamezei szakasz Wachau mellett Ausztria másik szabadon folyó szakasza, ennek pedig elég egyszerű oka van, Ausztria lakossági tiltakozás miatt nem fejezte be a Duna lépcsőzését, és nem épült fel Hainburgnál az utolsó duzzasztó. A '80-as években a Braunsberg tövébe egy 16 méter magas gátat terveztek építeni, ehhez két és fél kilométeren új Duna-medret kellett volna ásni az ártéri erdőkön, szigeteken zátonyokon keresztül. Az erdőirtás hivatalos megkezdése előtt, 1984. december 8-án a fagyos időjárás ellenére több ezer osztrák természetvédő aktivista táborozott le az építési területen. Sokan ott is aludtak sátrakban, köztük a Nobel-díjas etológus Konrad Lorenz, aki a legismertebb ellenzője volt a beruházásnak. Ugyancsak a tiltakozókkal tartott Friedensreich <span style="text-align: left;">Hundertwasser építész, aki a maga sajátos stílusában plakátot is tervezett a természetvédők támogatása érdekében. </span>Mivel az osztrák kormány a beruházást minden áron meg kívánta valósítani, december 19-én a rendőrség elkezdte a terület kiürítését, melynek során erőszakot alkalmaztak, a természetvédők közül sokan megsérültek. A média által élő adásban sugárzott durva karhatalmi beavatkozás (Tag der Schande) miatt Bécsben tüntetések indultak meg, és az építkezési munkálatokat felfüggesztették. Két hónappal később népszavazást tartottak a kérdésben és hét évvel a zwentendorfi atomerőmű építését elutasító népszavazás után a hainburgi duzzasztó kérdése is lekerült a napirendről. Tiszteletben tartva a népszavazás eredményét, 11 évvel később éppen Hainburgban írták alá a harmadik osztrák nemzeti park, a Donauauen megalapításáról szóló nyilatkozatot. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGxGrgQk9PpXytD-g-HJFwhyphenhyphenzvFfwaC3_Pyn7UTkX5YUibzx0ZwD7BGIA0q3vbqnORhXcJLOmzEWVOhVuENjRuXtQwdCJxRFqGoucBsRN-lyuPNbLA5QDZtCqvsaAKy8tpzDL5wNgXmgUn5G7CnMwuTqszbqR21rZLbUv054tz3nhu2suSFl4mippX-Xxv/s2740/hundertwasser_hainburg.jpeg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2740" data-original-width="1985" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGxGrgQk9PpXytD-g-HJFwhyphenhyphenzvFfwaC3_Pyn7UTkX5YUibzx0ZwD7BGIA0q3vbqnORhXcJLOmzEWVOhVuENjRuXtQwdCJxRFqGoucBsRN-lyuPNbLA5QDZtCqvsaAKy8tpzDL5wNgXmgUn5G7CnMwuTqszbqR21rZLbUv054tz3nhu2suSFl4mippX-Xxv/w464-h640/hundertwasser_hainburg.jpeg" width="464" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">(Hundertwasser plakátja. <a href="https://hundertwasser.com/angewandte-kunst/808_b_apa175_hainburg_-_die_freie_natur_ist_unsere_freiheit_770#gallery" target="_blank">forrás</a>)<br /></td></tr></tbody></table></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Mindenképpen meg kell azonban említeni, hogy a népszuverenitás Ausztriában fordított irányban is működik; 1991. május 14-16 között egy helyi népszavazáson a bécsi lakosság 72%-a szavazott igennel arra a kérdésre, hogy "Támogatja-e ön a Freudenaui kikötö körzetébe tervezett vízerőmű építését?" 1992-1998 között épült fel az utolsó dunai vízerőmű Ausztriában, a bécsi 1921. folyamkilométernél, melynek építésekor már a természetvédelmi igényeket is belekalkulálták. A hallépcső mellett gondoskodtak a lobaui ágrendszer, valamint a bécsi Alte Donau vízutánpótlásáról. Az erőmű építése a felvízen egyetlen dunai szigetet sem szüntetett meg, ezeket a korábbi folyószabályozók ugyanis már felszámolták. Az alvízen található, jobbára már a parthoz kapcsolt szigetek az átadás időpontjában már a nemzeti park kezelésében voltak. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgwz_l7zcXa60kf9_lH1FRBB8WH9wIvZhoMecLBJmp88-wdbibVRGE4AjCxQvCuEc_8dhzcB6VIMgdSwZWgAmIHKJthhUOTGP0f-dRvGH1zOBgD4dODGC-a869ga1_euOfmOhOhJHTE3_2bzUJYqJaoTO3PYpocZO59ddu9pBuA2fK2HPzYgniekR0IZ389/s3458/donauauenNP.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1815" data-original-width="3458" height="336" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgwz_l7zcXa60kf9_lH1FRBB8WH9wIvZhoMecLBJmp88-wdbibVRGE4AjCxQvCuEc_8dhzcB6VIMgdSwZWgAmIHKJthhUOTGP0f-dRvGH1zOBgD4dODGC-a869ga1_euOfmOhOhJHTE3_2bzUJYqJaoTO3PYpocZO59ddu9pBuA2fK2HPzYgniekR0IZ389/w640-h336/donauauenNP.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Donauauen N. P. 93 négyzetkilométeres területe Bécs és Dévény között</td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">A Donauauen nemzeti park honlapján rendszeresen számol be régi mellékágak megnyitásáról és egyéb szabályozási művek átalakításáról. Például egyes sarkantyúkat a partnál megbontanak, lehetővé téve a vízáramlást, átereszek létesítésével biztosítják a friss vizet a lefűződött holtágak számára. Ugyan a folyót alapvetően még mindig a szabályozás által épített kő létesítmények határozzák meg, de arra is van példa, hogy a leülepedő hordalékból új zátonyok és szigetek jönnek létre, és erre már nem a kotrás a reflexszerű válasz, hanem a természetes élőhelyek megóvása.</div><p></p><p><br /></p><p>Ajánlott és felhasznált irodalom:</p><p></p><ul style="text-align: left;"><li>Tőry Kálmán: A Duna és szabályozása, Akadémiai, 1952.</li><li>https://www.nationalparksaustria.at/de/news-detail-aktuelles/eine-besetzung-mit-wirkung.html</li><li>https://noe.orf.at/magazin/stories/3168089/</li><li>https://en.wikipedia.org/wiki/Danube-Auen_National_Park</li></ul><p></p>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-52520513289858818172024-01-14T15:14:00.004+01:002024-01-14T19:44:02.176+01:00Árhullám a pinnyédi Szúnyog-szigeten<p><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdUU-3wyTrJVox3V9ApZkLLRNGlLcQn4Vm4frYIF_hjxXIYG7_1bSFSBfIA7oiFdbyfius4yZdZqEdI2VblMrnxH5d5BrK8X-2P3iP35OOQmo4Ug-5qBzGUtPSXdMPmyaT1_cBhN2HVhjUbAcdVfv_RUFctk__JAObQCkwW_x-dLbRlDHqmm8UCEB39qXY/s6016/DSC_0498.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="6016" data-original-width="4000" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdUU-3wyTrJVox3V9ApZkLLRNGlLcQn4Vm4frYIF_hjxXIYG7_1bSFSBfIA7oiFdbyfius4yZdZqEdI2VblMrnxH5d5BrK8X-2P3iP35OOQmo4Ug-5qBzGUtPSXdMPmyaT1_cBhN2HVhjUbAcdVfv_RUFctk__JAObQCkwW_x-dLbRlDHqmm8UCEB39qXY/w426-h640/DSC_0498.JPG" width="426" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Kastélyparknak is beillene a fenti képen látható idill, de rejtvénynek sem lenne utolsó. Hol járunk, mit látunk? Egy dunai szigeten járunk, de nem a Dunát látjuk. Azaz bizonyos szempontból mégis azt, ráadásul lakott szigetből sincs túl sok a magyar Duna-szakaszon, a Mosoni-Dunán pedig még kevesebb. Szám szerint egy. A Szúnyog-sziget Győrben, pontosabban Pinnyéden. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">A Szúnyog sziget őstörténetéről 2023. utolsó bejegyzésében <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2023/12/a-szunyogszigeti-hajnal-kolos-legendaja.html" target="_blank">Hajnal Kolos, a szigeti remete</a> apropóján már volt szó, ebben az írásban a sziget jelenéről lesz szó, egészen pontosan 2023. december második feléről, amikor egy régen látott árvíz öntötte el viszonylag váratlanul a sziget lábon álló nyaralóit. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">2023. december 18-án töltöttünk el egy napot a Luppához hasonlítható szigeten egy helyi nyaralótulajdonos meghívására, aki már előre jelezte, hogy szükség lesz majd gumicsizmára is, olyan állapotok uralkodnak a Szúnyog-szigeten. Mivel nem sokkal korábban már levonult egy kisebb árhullám, belátható módon valóban szükség lehetett gumicsizmára, de nagyon nem a megszokott értelemben. Mivel a sziget csak csónakon megközelíthető, az árhullám által a parton lerakott iszap kézenfekvő indoknak látszódott, de csak a szigeten derült ki, hogy egészen más a helyzet. A fő ok a sziget geomorfológiájában rejtőzik. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Az 1960-as évek első éveiben lezajlott parcellázás előtt egyetlen épület állt a szigeten, Hajnal Kolos egykori vendéglője, a két világháború közti időszak neves győri evezős találkahelye a "Köss ki", ahol Hajnal Kolos élete utolsó éveit töltötte a vendéglő bezárása után. Mivel Hajnal Kolos volt a sziget egyedüli tulajdonosa, ráadásul úgy ismerte a szigetet mint a tenyerét, ezért a vendéglőjét a sziget legmagasabb pontján építette fel, a Szúnyog nyugati csúcsán. Egyébként ez az épület kissé átalakítva ma is megvan, magántulajdonban. Kelet felé a sziget lealacsonyodik, miközben Hajnal Kolos háza a nyugati csúcson magasan van a Duna szintje fölött, addig 2023. december 18-án a sziget keleti végét jelző táblából alig látszódott ki valami. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">A parcellázások során a telektulajdonosok valószínűleg tisztában voltak az árvízi fenyegetéssel. A sziget tengelye mentén, az északi és a déli parton két sorban elhelyezkedő házaikat lábakra építették, de ezen kívül az alapot is feltölthették földdel. Egy másik elképzelés szerint a szigetet felhasználták Győr védelme érdekében a török-korban vagy a Napoleoni-háborúk idején, és földsáncokat alakítottak ki rajta; a sziget közepéről kitermelt földet felhalmozták a peremén. Ennek is köszönhető, hogy a sziget egy tálra, vagy még inkább egy csónakra hasonlít leginkább. 2023. december 18-án a nyaralók nem álltak vízben, de a közöttük elterülő területet a sziget kellős közepén a kiáradó Dunavíz egy 30-40 centiméter mély tavat alkotott, hártyajéggel a felszínén. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Kilenc nappal később, a 2023. december 27-én Győrben 569 centiméterrel (LNV-269 cm) tetőző árvíz (<a href="https://www.vizugy.hu/?mapModule=OpGrafikon&AllomasVOA=16495FE3-97AB-11D4-BB62-00508BA24287&mapData=OrasIdosor#mapModule" target="_blank">Győr, Rába vízmérce</a> — ugyanis a Mosoni-Dunán nincs vízmérce) Hajnal Kolos szigetcsúcson épült egykori házát is elöntötte. Ráadásul az előrejelzés egy méterrel alacsonyabb vízszintet jósolt, így a felkészületlen telektulajdonosok elölhagyott dolgaikat elvitte a Duna. A szigeten található többi nyaralót ennél alacsonyabb, az első készültségi fokot éppen elérő árvíz is elönti, nem véletlenül épült szinte az összes lábakra. Azonban a lábak sem mentik meg a szigeti nyaralókat, a 2013-as rekordárvíz majdnem a tetőkig elöntötte a házakat. A nyári árvizek után azonban könnyebb a rendrakás, egy decemberi árvíz után viszont nem száradnak ki egykönnyen a nyaralók falai, sőt a fagyás végső soron a vakolatot és a falakat is tönkreteheti. A fagyott talajban az elszivárgás is lassabb, így a sziget közepén kialakuló vízszintje csak lassan követi a Mosoni-Duna apadását. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgckyl6L3d3vSW1qvyICAHOGWGYwR_NvLSC2WHoboqretztiLejmw8N7LnKpvsrT-e63tmiqhbMC-6bhAZsxiuROCnQddaFjH7qrt_V0WGL6iSqrRjUDK7CtxyMyjKV57Oc-EIszvzJ2koNyYibcrjqrOFdm2Lp6Wu1dJOwPvMLt9df9UujjA_06alpXzp9/s6016/DSC_0461.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="6016" data-original-width="4000" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgckyl6L3d3vSW1qvyICAHOGWGYwR_NvLSC2WHoboqretztiLejmw8N7LnKpvsrT-e63tmiqhbMC-6bhAZsxiuROCnQddaFjH7qrt_V0WGL6iSqrRjUDK7CtxyMyjKV57Oc-EIszvzJ2koNyYibcrjqrOFdm2Lp6Wu1dJOwPvMLt9df9UujjA_06alpXzp9/w426-h640/DSC_0461.JPG" width="426" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Szúnyog-sziget a pinnyédi partról</td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjGi42X1-lXbqux8Qc1sHNdNzSxA-r1lCK1_96CnRVfUTHSvSylPkxb4ltP6qSf-Ft8ojKJL-LetjRuitHg_3Wd0O_7yvr3LMBAH7hWwtfdJcELDJTuvUwHQaVjhkpqM3CqCBzi1-y69d4gqM6AYEvMtSSmUMDl8G-Zooqai2gxTE6ZHPoBKBS4xizIGLt/s6016/DSC_0485.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjGi42X1-lXbqux8Qc1sHNdNzSxA-r1lCK1_96CnRVfUTHSvSylPkxb4ltP6qSf-Ft8ojKJL-LetjRuitHg_3Wd0O_7yvr3LMBAH7hWwtfdJcELDJTuvUwHQaVjhkpqM3CqCBzi1-y69d4gqM6AYEvMtSSmUMDl8G-Zooqai2gxTE6ZHPoBKBS4xizIGLt/w640-h426/DSC_0485.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Hármas rétegződés: tó, feltöltött házalap és háttérben a Mosoni-Duna</td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUWrSz_vy03QjAmSuOHRBDVoOkXQh8IVpCeWxVsH7KKBRmoSQBvMIB-R3L5UpHYtzxWgWodU2OaubMBcvHA4PYzvRi4T9xLlL_7uzmdYA1OGk10703764mlto4xGLp_Q5CaHMU2ZyEcNU8jRpDXDqF7ltvnk3lw2Kt_RbtkfDqvAlwtCbiN7TUVM5CTIpo/s6016/DSC_0484.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="6016" data-original-width="4000" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUWrSz_vy03QjAmSuOHRBDVoOkXQh8IVpCeWxVsH7KKBRmoSQBvMIB-R3L5UpHYtzxWgWodU2OaubMBcvHA4PYzvRi4T9xLlL_7uzmdYA1OGk10703764mlto4xGLp_Q5CaHMU2ZyEcNU8jRpDXDqF7ltvnk3lw2Kt_RbtkfDqvAlwtCbiN7TUVM5CTIpo/w426-h640/DSC_0484.JPG" width="426" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kertkapu a tóban</td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJlT-JU40W24XiM23v0x0RMcnUszHq9Hh1fwzUn5P-sixfe5aCTAgsDPc6Gc8f6sofcEgxrCYp0UHLIVl0_yGVY9oH4qT5SrzGOQT-79jte5hCrbOhy1NqQh2S82A-4JMYzckxhar09bkEDzapk7_GmKFx_9ci-C4qNuVm9MiF1uQ-rV4279KMcbW2YJYu/s6016/DSC_0482.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="6016" data-original-width="4000" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJlT-JU40W24XiM23v0x0RMcnUszHq9Hh1fwzUn5P-sixfe5aCTAgsDPc6Gc8f6sofcEgxrCYp0UHLIVl0_yGVY9oH4qT5SrzGOQT-79jte5hCrbOhy1NqQh2S82A-4JMYzckxhar09bkEDzapk7_GmKFx_9ci-C4qNuVm9MiF1uQ-rV4279KMcbW2YJYu/w426-h640/DSC_0482.JPG" width="426" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A sziget tengelyében haladó ösvény</td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEho7xQQTb8I2zQshAxnmHE3gQa9jhF5zxRI4yOLAH6hOlHKgo-apq41apyrS6V9UMIWCGmDlApQNpYIPalVdDZWahi4m_NtLZ_-jdHiikfwkaeeji6VT5qPXI9GWNgwpOf0iObZ_Y1j12CS5zUeuuAzS9R6c-b5p6P-ZiVBk_gV2izWfc0RpXlJEu5KLKqD/s6016/DSC_0467.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="6016" data-original-width="4000" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEho7xQQTb8I2zQshAxnmHE3gQa9jhF5zxRI4yOLAH6hOlHKgo-apq41apyrS6V9UMIWCGmDlApQNpYIPalVdDZWahi4m_NtLZ_-jdHiikfwkaeeji6VT5qPXI9GWNgwpOf0iObZ_Y1j12CS5zUeuuAzS9R6c-b5p6P-ZiVBk_gV2izWfc0RpXlJEu5KLKqD/w426-h640/DSC_0467.JPG" width="426" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A sziget hatalmas fáinak egyike</td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyxlrgb9GdQRJBnExONBi5oGnQzV71xv_SzZfrDxQZSteckFHSMMENiQzPw5JTTWi1Hm9bZHbCOsWaTC-uKLyEb_aaLaetGSVLq0s6i3o4yQRzZ5gMZTc-OvtLyA-541RdsIDNMhUj5fdxIisYlT90KYPWC4mYTs6sgIH41Tf6xE80enSq4qkWa7MMuRRi/s6016/DSC_0512.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyxlrgb9GdQRJBnExONBi5oGnQzV71xv_SzZfrDxQZSteckFHSMMENiQzPw5JTTWi1Hm9bZHbCOsWaTC-uKLyEb_aaLaetGSVLq0s6i3o4yQRzZ5gMZTc-OvtLyA-541RdsIDNMhUj5fdxIisYlT90KYPWC4mYTs6sgIH41Tf6xE80enSq4qkWa7MMuRRi/w640-h426/DSC_0512.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Hajnal Kolos egykori háza a nyugati szigetcsúcson</td></tr></tbody></table><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgV5QSCikODqwRCOmDZZcKRfPSsDT_0ZpzGCfNHsI9PXtdCRtw1W8j8_ySjy2iFauheQicDfHiEUGynXjJksAme4YfZ8PLrF-hl_cqRaoPUjQJFurlhub0fRptgJa1ibFlx-t6DJ5QIdf5qkAA_9RKKP3Jy4YdZJaOEa_JHpiUPBxNUcAkVtjPw7hbq1ruH/s6016/DSC_0585.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgV5QSCikODqwRCOmDZZcKRfPSsDT_0ZpzGCfNHsI9PXtdCRtw1W8j8_ySjy2iFauheQicDfHiEUGynXjJksAme4YfZ8PLrF-hl_cqRaoPUjQJFurlhub0fRptgJa1ibFlx-t6DJ5QIdf5qkAA_9RKKP3Jy4YdZJaOEa_JHpiUPBxNUcAkVtjPw7hbq1ruH/w640-h426/DSC_0585.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Szúnyog-sziget keleti csúcsa, részben víz alatt</td></tr></tbody></table></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br style="text-align: left;" /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGm0nuU69BbmXR8mMa8aCGHcT8qQXy0FSj5FZHhitWbei0FiE6VB589igf3s-npsH89tgH4o81p0y1gPB6WtZ8a6BRD6jdTPxXDs4ZNe0QoPaNKyli2Ml-e3c_ZirtJdmadqdhTaK_BQt7U6a3KWyM4_25gwHVXa88-NEt-XI22LQvgN2bnSL4KkgQ6IgU/s6016/DSC_0575.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="6016" data-original-width="4000" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGm0nuU69BbmXR8mMa8aCGHcT8qQXy0FSj5FZHhitWbei0FiE6VB589igf3s-npsH89tgH4o81p0y1gPB6WtZ8a6BRD6jdTPxXDs4ZNe0QoPaNKyli2Ml-e3c_ZirtJdmadqdhTaK_BQt7U6a3KWyM4_25gwHVXa88-NEt-XI22LQvgN2bnSL4KkgQ6IgU/w426-h640/DSC_0575.JPG" width="426" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Esti tükröződések az északi parton</td></tr></tbody></table><br style="text-align: left;" /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0Wp-lrS1YwBmLwLd38rnEbAOvKmALlt8uYKnYXor6hAQCYzcUwdSC7sM-HpQOcIgefnZdTDzi83Au4QkaEjQk1a2sO80hb247Y4Rm0wKbEw8UbaAllQYbkUmvSO0rhqnD65jn66Z0aoAiJMPCqoMPXpNU0i41hgnwps1_K8CKOil-I6PQXJRuvCpykr1M/s6016/DSC_0532.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0Wp-lrS1YwBmLwLd38rnEbAOvKmALlt8uYKnYXor6hAQCYzcUwdSC7sM-HpQOcIgefnZdTDzi83Au4QkaEjQk1a2sO80hb247Y4Rm0wKbEw8UbaAllQYbkUmvSO0rhqnD65jn66Z0aoAiJMPCqoMPXpNU0i41hgnwps1_K8CKOil-I6PQXJRuvCpykr1M/w640-h426/DSC_0532.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nyugaton egy újabb sziget képződött időközben: a Saláta-sziget</td></tr></tbody></table><br style="text-align: left;" /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYxOcr2V_KZwsnC8w5V6u4WUM0SDlgsxF97TO9Dal2z0qIgYr7OwOH9z-wAeIzC2cSvc-mpWJQ0NZ-wpaz4AJZ1M9Z0k3jBvxDbaoWaIEx2Wcuumq2LTowwKLiiwchM6qIY8R7FiZmxiX1P950lQf_9N4DuF0PSja1702HZnOiVChksFUr40I5m7QFMGtc/s6016/DSC_0526.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYxOcr2V_KZwsnC8w5V6u4WUM0SDlgsxF97TO9Dal2z0qIgYr7OwOH9z-wAeIzC2cSvc-mpWJQ0NZ-wpaz4AJZ1M9Z0k3jBvxDbaoWaIEx2Wcuumq2LTowwKLiiwchM6qIY8R7FiZmxiX1P950lQf_9N4DuF0PSja1702HZnOiVChksFUr40I5m7QFMGtc/w640-h426/DSC_0526.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Bambuszerdő a Szúnyog-sziget déli oldalán</td></tr></tbody></table><br style="text-align: left;" /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3ycGuaD1qPVwBk3jE0jJ_Ea6wETgG-_JW4Td0Kq6JUzvLIxI-E6eKVWvfWky7YPD0ZXAsTK18JbqD9wvzrATFXIJtBVMULDjh2aCLtZvRrUPay50dfdOk95JdKwtXc3bYLvsg8rA-6tayl94DFWdplqNkzmLTQmJWA-nW8SdWo2Ydy-FK00D8MV8hn4B6/s6016/DSC_0522.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3ycGuaD1qPVwBk3jE0jJ_Ea6wETgG-_JW4Td0Kq6JUzvLIxI-E6eKVWvfWky7YPD0ZXAsTK18JbqD9wvzrATFXIJtBVMULDjh2aCLtZvRrUPay50dfdOk95JdKwtXc3bYLvsg8rA-6tayl94DFWdplqNkzmLTQmJWA-nW8SdWo2Ydy-FK00D8MV8hn4B6/w640-h426/DSC_0522.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Vízben álló fák jelzik a magas vízállást</td></tr></tbody></table></div><p><br /></p>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-8927382382483407342024-01-04T21:35:00.008+01:002024-01-05T17:35:40.922+01:00Rollerdamm<p style="text-align: right;"><b><a href="https://donauinseln.blogspot.com/2024/01/opening-rollerdamm.html" target="_blank">IN ENGLISH</a></b></p><p style="text-align: right;"><b><a href="https://donauinseln.blogspot.com/2024/01/louverture-du-rollerdamm.html" target="_blank">EN FRANÇAIS</a></b></p><p style="text-align: justify;"><b>1875. május 30-án, őfelsége I. Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében ünnepélyesen felavatták a bécsi Dunát az új, egyenes, csatornázott medrében. A</b><b>z ünnepélyes átadás előtt másfél hónappal, április 15-én eresztették bele a Dunát az új medrébe a Nordwestbahnbrücke alatt fekvő Rollerdamm megnyitásával. Alig három nap múlva már át is haladt az új szakaszon az első gőzhajó. A gát történetét a Wasser | Stadt | Wien kötet írásai alapján rekonstruáljuk.</b></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHPkrLizv-ZXgbY0xyA7uQFsRTaixwNr2a92pyUy1nV7oZZEYvuDMvn135FlV3PMfJU9cxGj-EOfInrhb1CpI204bgB9-OPDQ7mTxp13FuGLW5DoEdFCpZ70Z1oLkA5OGXGnQGfr3YH2ZotR739aX_zv54UvPk71Sq2wFyYTpg4flNuQj1c7I3YNN95fCi/s1900/rollerdamm.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="909" data-original-width="1900" height="306" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHPkrLizv-ZXgbY0xyA7uQFsRTaixwNr2a92pyUy1nV7oZZEYvuDMvn135FlV3PMfJU9cxGj-EOfInrhb1CpI204bgB9-OPDQ7mTxp13FuGLW5DoEdFCpZ70Z1oLkA5OGXGnQGfr3YH2ZotR739aX_zv54UvPk71Sq2wFyYTpg4flNuQj1c7I3YNN95fCi/w640-h306/rollerdamm.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Rollerdamm Bécsben 1875. április 10-én (forrás)<br /></td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">Bécsben a Duna a nagy szabályozás 1870-es kezdete előtt már viszonylag szabályozott folyó volt, a természetes kanyarulatai ellenére. A főmeder partjainak már csaknem az egészét stabilizálták 1869-re ilyen-olyan helyi vagy központi elgondolás alapján. A sarkantyúkkal, kőszórásokkal, cölöpökkel stabilizált főmeder azonban még mindig túl széles volt, lehetőséget teremtve a további zátonyképződésre, mint például a Gänsehaufen, a kaisermühleni kikötő közelében. A szabályozási munkálatok ekkor még elsősorban a hajózás érdekében történtek, az árvízvédelem csak másodlagos volt. Amikor 1862-ben egy jeges árvíz elöntötte Bécs alacsonyabban fekvő külvárosait, a Monarchia kormányzata létrehozott egy Duna-szabályozó bizottságot, amely csak az 1867-ben Poroszországgal szemben elvesztett háború után tudta megkezdeni a munkáját. A bizottságban hamar két, egymástól jelentősen eltérő álláspont körül kezdtek csoportosulni a felek; a mérnökök, a közigazgatás és a közlekedési (hajózás, vasút) szakemberek. A Pasetti-féle csoport a meglévő főmeder rendezését szorgalmazta, míg a másik csoport egy újonnan kialakítandó, egységes, csatornázott meder mellett érvelt. Sokáig patthelyzet volt a kérdéssel kapcsolatban, melyet Pasetti visszavonulása döntött el végül a csatornapártiak javára. Ezt a tervet támogatták a kereskedelem és a közlekedés szószólói is.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A megvalósítással a Szuezi-csatorna munkálatainál már bizonyított francia "Castor, Couvreux et Hersent" társaságot bízták meg. Az 1868-ban meghatározott íves csatorna útvonalának három fix pontja volt, a Nußdorf melletti sziklafalnál, a Stadlau melletti Ostbahnbrücke nemrég felállított pillére és a már elkészült balparti vezetőmű nyomvonala Lobau-nál. Ehhez két nagyobb átvágást kellett elvégezni az Ostbahnbrücke alatt és felett. A felső átvágás hossza 6640 méter, az alsóé 2550 méter volt, ezen kívül a bal parton kialakítottak egy kopár, 475 méter széles elárasztási területet (Inundationsgebiet) az árvízi többlet levezetése érdekében. </div><div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimcVSjTBi8UT9oBzuaMswiX22gTJH9m0AFh7JJldCrZQ3YZvo183PsK7ha5mTnLuR8Axs2LPBMIvqWXTPiRu88U6MiOgP_01Qt967QRBb7wgdHDSR0rUDixKhSB-wlkAGS4wpyJopUz-99llARalqBtDu-_dvvDSuEoMAmBsLZGPhA8Tfdc9iC4QIlrRWj/s970/rollerdamm_karte.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="821" data-original-width="970" height="542" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimcVSjTBi8UT9oBzuaMswiX22gTJH9m0AFh7JJldCrZQ3YZvo183PsK7ha5mTnLuR8Axs2LPBMIvqWXTPiRu88U6MiOgP_01Qt967QRBb7wgdHDSR0rUDixKhSB-wlkAGS4wpyJopUz-99llARalqBtDu-_dvvDSuEoMAmBsLZGPhA8Tfdc9iC4QIlrRWj/w640-h542/rollerdamm_karte.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Rollerdamm helyzete (<a href="https://sammlung.wienmuseum.at/en/object/426668-plan-der-donau-regulirung-und-des-neuen-stadttheiles-donaustadt/" target="_blank">forrás</a>)</td></tr></tbody></table><p style="text-align: justify;">Az alsó átmetszést Freudenau mellett Weidenhaufennél egy 114-170 méter széles vezérárok kialakításával oldották meg, amit aztán a Duna tovább szélesített, kimosva a parti hordalék nagy részét az alsóbb, morvamezei szakaszra. A felső átvágást teljes egészében kiásták, de az új folyómeder kotrása idején Nußdorf közelében a munkásokat kellemetlen meglepetés érte: a folyómeder tele volt a korábbi évszázadok vízépítési műtárgyainak maradványaival. Éveken keresztül küszködtek a kikotrásukkal a gőzkotrók, de az akkoriban használt gépek túl gyengék voltak ahhoz, hogy a masszív védműveket eltávolítsák. Összesen több ezer, különböző évszázadokból származó fa cölöpöt és 18 és fél kilométernyi különböző fából készült szerkezetet emeltek ki. </p><p style="text-align: justify;">A csatorna kialakítása érdekében a korabeli viszonyokhoz képest hihetetlen mennyiségű anyagot kellett megmozgatni az első ízben tömegesen alkalmazott gőzzel hajtott kotró- és szállítógépeknek. A kitermelt 16,4 millió köbméter hordalék, sóder és homok nagy részét a brigittenaui és leopoldstadti külvárosi területek feltöltésére használták fel, nagyban hozzájárulva a bécsi beépíthető területek növekedéséhez. Az új Duna-meder kialakítása során Bécsben mindkét parton árvízvédelmi töltéseket építettek, mélyítették a Donaukanal-t, és öt új Duna híd is épült. </p><p style="text-align: justify;">Az új meder kotrása során a a legészakibb részen meghagytak egy "Rollerdamm"-nak nevezett keskeny földgátat, ami a legutolsó pillanatig az Alte Donau felé terelte a teljes vízhozamot. Eredetileg nem volt merőleges az új mederre, hanem az Alte Donau partvonalát követte a mai florisdorfi hidak balparti hídfőjétől a jobbparti Handelskai felé. Iparvágány is vezetett rajta, melynek az egyik végpontja a mai Friedrich-Engels-Platz-on volt. 1875. április 15-én, másfél hónappal a hivatalos megnyitó előtt Eduard Suess geológus irányításával megbontották a Rollerdamm-ot, a rést az átözönlő Duna gyorsan tovább szélesítette, mígnem a gátat teljes egészében elmosta a meder új nyomvonalának szélességében. </p><p style="text-align: justify;">Eleinte a Dunának nem nagyon akarózott elfoglalni az új medrét. A tavaszi áradások levonulása után elkezdődött a régi ág műszaki lezárása, de a szűkülő mederben a folyó még mindig jelentős erőt képviselt és elmozdította a mederbe süllyesztett, kővel telerakott hajókat, rombolta a medret elzáró töltést, és a sodrás mély gödröket vájt a laza üledékbe. Végül sziklákkal töltött fából ácsolt szerkezetekeket drótoztak össze, melyeket vasúti síneken eresztettek a helyükre, melynek révén sikerült véglegesen lezárni a régi medret. Viszonylag hamar, 1876 februárjában érkezett az új bécsi vízrendszer első "éles tesztje". A még szabályozatlan bécsi szakaszon, a stadlau-i Ostbahnbrücke alatt a jég feltorlódott és a jégdugó által visszaduzzasztott víztömeg az Öreg-Dunában talált lefolyást. Mind az alsó, mind pedig a felső zárás átszakadt és a "Castor, Couvreux et Hersent" vállalat harminchárom hajóját a későbbi freudenau-i kikötő területén lévő régi ágból kimosta és megrongálva vetette őket partra egy Fischamend melletti réten. 1876. február 25-én a London Times is beszámolt a szabályozási munkálatok állítólagos teljes kudarcáról, és leközölték azt a hamis hírt, hogy az új bécsi központi temetőt annyira elöntötte a víz, hogy a holttesteket is kimosta a sírokból. </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhbFB69gRcOAMcsjMx9EknvW-YTG9NShbNUeEhIhE3cZfISPcgZnSHRAoWfs8Fi_YgJq6gfz-vHDO4yGTJRYMS4XvmX81GkFwaY7JrQuCYpqMTi59zURgD4wEnKbyU86U6tnooG16qmYKIaw1WTu6BTnl_AE7w5IxjLedtT7_cssihM9x5cA07O7gNSFHXE/s1400/1875er%C3%B6ffnung.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="876" data-original-width="1400" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhbFB69gRcOAMcsjMx9EknvW-YTG9NShbNUeEhIhE3cZfISPcgZnSHRAoWfs8Fi_YgJq6gfz-vHDO4yGTJRYMS4XvmX81GkFwaY7JrQuCYpqMTi59zURgD4wEnKbyU86U6tnooG16qmYKIaw1WTu6BTnl_AE7w5IxjLedtT7_cssihM9x5cA07O7gNSFHXE/w640-h400/1875er%C3%B6ffnung.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Rollerdamm megnyitása, 1875. április 15-én, <br />háttérben az 1872-ben elkészült Nordwestbahnbrücke (<a href="https://www.abebooks.com/Er%C3%B6ffnung-neuen-Donaubettes-Wien-Ansicht-Durchbruch/15896366704/bd#&gid=1&pid=1" target="_blank">forrás</a>)</td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">Az Alte Donau lezárása után kiterjedt mederszakaszok kerültek szárazra. A területet a bécsi fürdőzők vették birtokba, később az ő érdekükben kellett a vízminőség szempontjából kotorni a holtágat is, ami végső soron ennek a vizes élőhelynek a fennmaradását eredményezte. Bécsben a talajvízszint tükre átlagosan 1,3 métert süllyedt, így a feltöltésekkel párhuzamosan nagyon felértékelődött a Duna-menti területek értéke. A természetes kanyarulatfejlődés, a sziget és zátonyok képződésének, vándorlásának megszűnése végső soron a folyóparti területek gyors beépüléshez, és ezzel párhuzamosan a természetes élőhelyek rohamos ütemű degradációjához és eltűnéséhez vezetett. </div></div>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-46798044635511988182024-01-01T13:34:00.000+01:002024-01-01T13:34:11.328+01:00Német Duna - Ez történt a Dunai Szigetek blogon 2023-ban<p style="text-align: justify;"><b>15 év, </b><b>873 bejegyzés után lehet még újat mondani a Dunáról? A 2024-es tervekkel kapcsolatban a rövid válasz az, hogy igen. Jelenleg is 6-7 írás van piszkozatban, tehát a Dunai Szigetek blog függetlenül az olvasottságtól halad tovább a maga útján!</b></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMLB1SnoKYOtq20R7yNU_g95oI2hcWpnQmFAQjHWrncP6X9fvn2sFIaKCdYJzsVUzamjkbet9uZi2sM01lnsi3In6I29g9Bq_ewKczRNJqlopmiTMP2cUEfxltr4Te8BKl-a6mQMALWlLtb4k2V7hVQwTzdPRaDh0GSNg5pH_zerHwP1c3kxr9UM2FhuZ-/s1000/passau1501oberhaus.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1000" data-original-width="976" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMLB1SnoKYOtq20R7yNU_g95oI2hcWpnQmFAQjHWrncP6X9fvn2sFIaKCdYJzsVUzamjkbet9uZi2sM01lnsi3In6I29g9Bq_ewKczRNJqlopmiTMP2cUEfxltr4Te8BKl-a6mQMALWlLtb4k2V7hVQwTzdPRaDh0GSNg5pH_zerHwP1c3kxr9UM2FhuZ-/w624-h640/passau1501oberhaus.jpg" width="624" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Verses árvíztábla Passau-ban</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Érdekes módon egyre több helyről javasolták idén is, hogy kellene indítani egy támogatói felületet, amin pénzt lehetne gyűjteni a blog céljaira. Amit aztán el lehetne költeni mondjuk facebookos hirdetésekre, hogy ellensúlyozni lehessen az évek óta csökkenő olvasottsági számokat. Nos, annál kevés rosszabb ötletet tudok elképzelni, minthogy az olvasóink által összedobott pénzt odaadjam a facebooknak, úgyhogy valami más megoldást kell majd kitalálni. A csökkenő kattintásszámokon pedig nincs értelme keseregni egy olyan világban, ahol az emberek jelentős része 5-10 másodperces videókból tájékozódik. Az idei legolvasottabb 10 legolvasottabb bejegyzés csökkenő sorrendben ezek voltak:</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">1. <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2023/03/harmic-eve-toltottek-fel-vegleg.html" style="background-color: white; color: #0d62b4; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: large; text-align: justify; text-decoration-line: none;" target="_blank">Harminc éve töltötték fel végleg a Lágymányosi-tavat</a> 2724</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">2. <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2023/04/oholocen-dunai-sziget-iii-kerulet-alatt.html" style="background-color: white; color: #674ea7; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: large; text-align: justify;" target="_blank">Óholocén dunai sziget a III. kerület alatt</a> 1008</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">3. <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2023/04/meg-megmentheto-lenne-tunder-volgy.html" style="background-color: white; color: #0d62b4; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: large; text-align: justify; text-decoration-line: none;" target="_blank">Még megmenthető lenne a Tündér-völgy Alsógödön</a> 897</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">4. <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2023/01/eloszo-duna-elterelesehez.html" style="background-color: white; color: #0d62b4; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: large; text-align: justify; text-decoration-line: none;" target="_blank">Előszó a Duna eltereléséhez</a> 823</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">5. <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2023/12/ada-kaleh-hullamsirban.html" style="background-color: white; color: #0d62b4; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: large; text-align: justify; text-decoration-line: none;" target="_blank">Ada Kaleh hullámsírban</a> 799</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">6. <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2023/10/az-ev-dunai-szigete-2023.html" style="background-color: white; color: #0d62b4; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: large; text-align: justify; text-decoration-line: none;" target="_blank">Az év dunai szigete - 2023</a> 594</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">7. <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2023/09/hogyan-kerult-szentendrei-sziget-budara.html" style="background-color: white; color: #674ea7; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: large; text-align: justify;" target="_blank">Hogyan került a Szentendrei-sziget Budára?</a> 589</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">8. <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2023/06/leturva-lebombazva-beepitve-hol-van.html" style="background-color: white; color: #0d62b4; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: large; text-align: justify; text-decoration-line: none;" target="_blank">Letúrva, lebombázva, beépítve — Hol van a Csepel-sziget legmagasabb pontja?</a> 553</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">9. <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2023/01/a-godi-parhuzammu.html" style="background-color: white; color: #0d62b4; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: large; text-align: justify; text-decoration-line: none;" target="_blank">A gödi párhuzammű</a> 479</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">10. <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2023/05/igy-lesz-kozepvizbol-arviz.html" style="background-color: white; color: #674ea7; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: large; text-align: justify;" target="_blank">Így lesz a középvízből árvíz</a> 440</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibZ8Vo08itUnmru2ljOHNsklVMH6RYUIDDszvKXBuX43vm_w8g7UneNL8mOty5N0N-qaNhAYrA6SvIT_3fWMy-YfpqX6CP6vKes_Q2bcB8GLNb2gE5qQTmBq1NtTQDQkpnBpCl7Z4ZyF-poDB0SbIGWzvBXwycJpdCArflzd4IKL_7faHImGBFDqzMH_EH/s6016/DSC_0462.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2930" data-original-width="6016" height="312" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibZ8Vo08itUnmru2ljOHNsklVMH6RYUIDDszvKXBuX43vm_w8g7UneNL8mOty5N0N-qaNhAYrA6SvIT_3fWMy-YfpqX6CP6vKes_Q2bcB8GLNb2gE5qQTmBq1NtTQDQkpnBpCl7Z4ZyF-poDB0SbIGWzvBXwycJpdCArflzd4IKL_7faHImGBFDqzMH_EH/w640-h312/DSC_0462.JPG" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">2023-ban úgy hozta az élet, hogy a Dunai Szigetek blogon megjelent írások közel negyede a német/osztrák Dunát mutatja be. Ennek oka két németországi és egy ausztriai út volt, részletesebben Regensburg-Passau januári város- és szigetnézés, egy tavaszi kirándulás Bécs-Tulln viszonylatban, majd egy őszi túra Weltenburg-Kelheim környékén. Ezen kívül a magyar szakaszt is sikerült egész jól lefedni, a két szélső pont Pinnyéd és a horvátországi Hercegmárok volt.</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNylNoT0r233cWvrCiLE02TfPzeakbrN2kw6aJw4OkCjFhRfHEeh_7IDU9dGXvPWcxL2FHd5V1LbYjqi74ZQ-OgExUd9KWs2vcot0zyg529Jy-Z7v2PK4pR_SrGHZwe75vhNfZQO02895FH7Q2jseU-RRo0cF7wL9ZfV9EicVRy6l8N3Hwd9DaaU7_J4Us/s4608/DSC02341.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4608" data-original-width="3456" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNylNoT0r233cWvrCiLE02TfPzeakbrN2kw6aJw4OkCjFhRfHEeh_7IDU9dGXvPWcxL2FHd5V1LbYjqi74ZQ-OgExUd9KWs2vcot0zyg529Jy-Z7v2PK4pR_SrGHZwe75vhNfZQO02895FH7Q2jseU-RRo0cF7wL9ZfV9EicVRy6l8N3Hwd9DaaU7_J4Us/w480-h640/DSC02341.JPG" width="480" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Tulln, Römerturm</td></tr></tbody></table><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">2023-ban a német Duna felülreprezentáltságát egy elmaradt és egy későbbi időpontban megtartott müncheni koncert okozta. Ennek révén sikerült elérni Regensburg mellett a Duna legészakibb pontját, valamint a Weltenburgi apátság melletti kelta sáncon eljutni az eddigi legnyugatibb pontra, ahol a magyar szakaszhoz szokott szem már furcsán néz a keskeny folyóra. Kelheim, Regensburg és Passau mellett bejártuk idén a pinnyédi Szúnyog-szigetet, a rácalmási Kis-szigetet, a csodálatos Bári-szigetet, Szőnynél a még létező Szőnyi-, és a már eltűnt Forró-szigetet, elnézést kértünk a Scharbert-szigettől, Véneken megtekintettük a kettévágott Torda-szigetet és a bári zátonyhoz hasonlóan gyönyörű szabadstrand vízi labirintusát, Budapesten pedig sorra került a 10 éve nem látott Palotai-sziget és a már eltűnt Gubacsi-sziget. </div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZg_K6W77i5lhj9QHtJw0CJvwmebmv4DgOHbO79DQ2_ACzcZuO2-mRznT1XYR4hXfNzVxD6dWAiscHKzQRyqM4nPgDOxqFJIF96eqzvF9lPUowNs8pee8LJS1SJfA4JpZAPTcbI_NrFYAfWOkd1V2DJROYho1zm7ixnwUSNs-OgV32Vm82LnCI3iR0Ra_6/s1158/kelheim_ansicht2.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="736" data-original-width="1158" height="406" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZg_K6W77i5lhj9QHtJw0CJvwmebmv4DgOHbO79DQ2_ACzcZuO2-mRznT1XYR4hXfNzVxD6dWAiscHKzQRyqM4nPgDOxqFJIF96eqzvF9lPUowNs8pee8LJS1SJfA4JpZAPTcbI_NrFYAfWOkd1V2DJROYho1zm7ixnwUSNs-OgV32Vm82LnCI3iR0Ra_6/w640-h406/kelheim_ansicht2.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kelheim vizei a Duna-Majna-Rajna csatorna megépítése előtt.</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Ha végigpörgetjük a 2023-as tartalomjegyzéket, az elkészült 53 írás jelentős része hasonló tematikát követett, mint az előző években. Ha ki kellene emelni néhány fontosabb írást, akkor mindenképpen meg kell említeni a Mohácsi Szimfónia tanulmánykötetben megjelent írás publikálását. Mivel az idei tanulmánykötetbe is jutott egy vízrajzos cikk, ezért egy kivonat várható ebből is 2024-ben. Meghatároztuk az egykori Fürdő-sziget magasságát, ugyanez majdnem sikerült a Csepel-szigettel kapcsolatban is. A német cikkek mellett mindenképpen érdemes megemlíteni egy francia szálat is; egy, a Danube Culture honlapról kölcsönzött és fordított írásban bemutattuk a lotaringiai Dunát. Több cikket ihletett frissen kapott/vásárolt könyvek illusztrációiból, a fentről.hu-n talált légifotókból, illetve bemutattunk olyan friss régészeti kutatásokat Budapestről, ahol sikerült következtetéseket levonni a korabeli Duna-medrek hálózatáról. Ezen kívül a szigetlátogatásoknak lassan új célja lesz; egy évtized távlatából bemutatni a változásokat. </div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEQIHzM-PaVsaWjDDYZWBW26czlnIQO5HIidl1NCCqeXgMVJpRM-2JATVrM0a_NPVJMA3PnVSOOdgod6ue2h7yWlxuP_Op7AcUSephNo42jcrg0ljoYB_X4P2hK9GIJa-n39vT7DLHkfhDKpKwUQGrKGlRtGIlZ6HlhevXKJ0h4cAfR-GfNZ4qOVxxokDf/s6016/DSC_0744.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEQIHzM-PaVsaWjDDYZWBW26czlnIQO5HIidl1NCCqeXgMVJpRM-2JATVrM0a_NPVJMA3PnVSOOdgod6ue2h7yWlxuP_Op7AcUSephNo42jcrg0ljoYB_X4P2hK9GIJa-n39vT7DLHkfhDKpKwUQGrKGlRtGIlZ6HlhevXKJ0h4cAfR-GfNZ4qOVxxokDf/w640-h426/DSC_0744.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Bári-szigeten.</td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;"><b>2023-ban egy már nem létező sziget lett az év dunai szigete. A soroksári Gubacsi-sziget szavazatok közel felével nyert.</b> Ez a sziget a Soroksári-Duna elzárása után hamar eltűnt, ha valaki manapság a meder nyomait keresné, <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2023/07/gubacs-beszantott-szigete.html">igencsak nehéz helyzetben lenne</a>. És ugyancsak nehéz helyzetben van az, aki azt ígérné, hogy új dolgokat ás elő a sziget múltjából az év dunai szigete cím apropóján. Második helyezést ért el a Bári-sziget, míg az ausztriai Mitterau, vagy más néven Ledererhaufen lett a harmadik. Annak ellenére, hogy sokfelé, például a retró rádióban is hirdették a szavazást, viszonylag kevés szavazat érkezett be, ha a korábbi évek számaival vetjük össze.</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3xZ3AY16I6uttKl5ppl9idlknqO8Bv_XDJrCFg7LBXhlkmzjAOsS78w7KTLcjaNfWae87nes9ZpTu528eJaIIXRR6iNjp9BbYiVkki3jCMDHw97wFax48IOssYbDeYq8GR-9v17FNAcFvFU2n54ADjgMACW5Hi0vzvRHg-KNHA0E-AJkE2V9P1xBru1A2/s416/2023.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="226" data-original-width="416" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3xZ3AY16I6uttKl5ppl9idlknqO8Bv_XDJrCFg7LBXhlkmzjAOsS78w7KTLcjaNfWae87nes9ZpTu528eJaIIXRR6iNjp9BbYiVkki3jCMDHw97wFax48IOssYbDeYq8GR-9v17FNAcFvFU2n54ADjgMACW5Hi0vzvRHg-KNHA0E-AJkE2V9P1xBru1A2/s16000/2023.JPG" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Szerencsére évről évre több embernek kell köszönetet mondani, korrektúráért, lektorálásért, fordításért, szakmai jótanácsért, inspirációért, átküldött szakirodalomért, megvásárolt könyvért, átküldött tudományos dolgozatért, helyreigazításért, lelkes munkáért, meghívásért, terepbejárásért, evezésért, megosztásért, régészeti ásatásért, építő jellegű kommentekért, személyes találkozókért és közös kutatásért. Köszönet még egyszer mindenkinek, remélem 2024-ben még több embernek kell majd köszönetet mondani!</div><div style="text-align: justify;"><br /></div>Folytatjuk idén is!<div><br /></div><div style="text-align: right;">Szávoszt-Vass Dániel</div><div style="text-align: right;"><br /></div><div><div style="text-align: right;">Alsógöd</div><p style="text-align: center;"><br /></p></div>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-64247295425072618492023-12-29T23:35:00.005+01:002023-12-30T07:57:40.894+01:00A szúnyogszigeti Hajnal Kolos legendája<p style="text-align: justify;"><b>Ami a budapesti evezősöknek a <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2012/09/egy-idos-ur-dunan-iden-80-eves-luppa.html" target="_blank">Luppa-sziget</a>, az volt a győri evezősöknek a Szúnyog-sziget. Ami a szürkő-szigeti evezősöknek a <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2012/10/meg-megmentheto-lenne-horanyi-csarda.html" target="_blank">horányi csárda</a> volt, az volt a győri evezősöknek a "Köss ki" csárda a pinnyédi sziget csúcsában. És aki <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2018/02/dr-petrik-bela-szurko-sziget-atyja.html" target="_blank">Petrik Béla</a> volt a Szürkő-szigeten, az volt Hajnal Kolos Simon a Szúnyog-szigeten. A Dunai Szigetek blog örömmel mutatja be egyszerre a harmadik lakott magyarországi dunai szigetet (nem számolva a Soroksári-ágat), annak alapítóját, valamint az evezős korszak egyik letűnt dunai csárdáját. </b></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: justify;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8_PXKpn45MLfxtmN75Is2QcS_wE2U9Pukz4Q7SGuleKvMuGT3rWGg-PUKgJHNcmZLF0l3E-_xbuB1IUv40M2CjO_yhmaT8WPps_f-kkKvq6yFVOJtLo4VMTiu7Ka7q6Ixaqwjgs9JBiYj1MhL468xy70ENFtXZ7DjhDCQjrdNREmWQMIK9KATi6DCRB3E/s2048/fortepan_kosski.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1362" data-original-width="2048" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8_PXKpn45MLfxtmN75Is2QcS_wE2U9Pukz4Q7SGuleKvMuGT3rWGg-PUKgJHNcmZLF0l3E-_xbuB1IUv40M2CjO_yhmaT8WPps_f-kkKvq6yFVOJtLo4VMTiu7Ka7q6Ixaqwjgs9JBiYj1MhL468xy70ENFtXZ7DjhDCQjrdNREmWQMIK9KATi6DCRB3E/w640-h426/fortepan_kosski.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="text-align: start;">A "Köss ki" csárda kerthelyisége 1938-ban. Nagy József / Fortepan_264198<br /></span></td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">A Mosoni-Dunán járunk. Mostanában a Csóka alatt van egy Saláta, az alatt pedig egy Szúnyog. De nem volt ez mindig így, a Csóka és a Szúnyog között sokáig nem volt Saláta, ez csak azóta van így, hogy az ember belebabrált a Mosoni-Duna vízhozamába (Dunacsúnnál) és esésviszonyaiba (püspökerdei átvágás). A vízhozam lecsökkent, a vízszint megsüllyedt, a zátonyok szárazra kerültek, a szárazulaton pedig erdő nőtt. Merthogy ez a három, a Csóka, a Saláta és a Szúnyog mind szigetek Győr felett, így szépen sorban távolság szerint. A Csóka és a Szúnyog öreg szigetek a Mosoni-Dunán, valamennyi térképen szerepelnek az első katonai felmérés óta, de valószínű, hogy már a térképezés megindulása előtt is léteztek. Különben honnan lenne meg a kellő magassága a pinnyédi Szúnyognak, hogy emberek telepedhessenek meg rajta? </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiz-Acs_3VVidLlAZAGbvfa1XFBFaZUkcaD2Yjh4ZWlC3t71CASaidxuitcDdpSpKwHgQQqNk-0an0KedNmSUILorbJTlRfMqeEHdgVL3ILsBCYHZSzrvjhfsjyTx2dysPtBQ4Kh_S5M9G-UgbCU7YnabtWZcQwZvenNPbZPM-ckZHK2AQec7st6Xl3nved/s687/1783_pinnyed.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="687" data-original-width="481" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiz-Acs_3VVidLlAZAGbvfa1XFBFaZUkcaD2Yjh4ZWlC3t71CASaidxuitcDdpSpKwHgQQqNk-0an0KedNmSUILorbJTlRfMqeEHdgVL3ILsBCYHZSzrvjhfsjyTx2dysPtBQ4Kh_S5M9G-UgbCU7YnabtWZcQwZvenNPbZPM-ckZHK2AQec7st6Xl3nved/w448-h640/1783_pinnyed.JPG" width="448" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Szúnyog-sziget az I. kat felmérésen is szerepel</td></tr></tbody></table><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Akik közül az első fecske Hajnal Kolos Simon volt. Őelőtte is volt birtokosa a szigetnek, azonban a győri püspökség vajmi kevés bevételhez jutott erről a földdarabról. Rőzse, széna és fa révén származott némi bevétel az alig egy kilométer hosszú és 150 méter széles szigetről. Közigazgatásilag Pinnyédhez tartozott a sziget, ez a falu ugyancsak a győri püspökség birtokában volt, annak halásznépe és jobbágyai lakták a vizenyős falut, akik a pincét csak hírből ismerték. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXtwuai-m1_JK8i7JWOJ6iOfqcEqlzzTtrlkkE6KL_FL2GSRWUWAqG9WPhYNB0G25nFoLekMp1M_0fNVpqgw-xbKOaDPzcLh1V7wMmvWsl7tsXNpqoEk5Zwad1BOC1_JTPM-gDoCDF8nL1U-Tuk_U0VN7u2qbFpIj9mvK9zNzFSEjGa1PWjQp9uWcpGdQa/s436/hajnalkolos.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="436" data-original-width="423" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXtwuai-m1_JK8i7JWOJ6iOfqcEqlzzTtrlkkE6KL_FL2GSRWUWAqG9WPhYNB0G25nFoLekMp1M_0fNVpqgw-xbKOaDPzcLh1V7wMmvWsl7tsXNpqoEk5Zwad1BOC1_JTPM-gDoCDF8nL1U-Tuk_U0VN7u2qbFpIj9mvK9zNzFSEjGa1PWjQp9uWcpGdQa/w388-h400/hajnalkolos.JPG" width="388" /></a></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A szúnyogszigeti remete, Hajnal Kolos Simon életét apró mozaikokból lehet összerakni. Valószínűleg 1896-ban született, 1909-ben volt első osztályos diák a mosonmagyaróvári Kegyestanítórendi gimnáziumban, de ugyanebben az évben feljegyeztek egy hasonló nevű diákot a soproni Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnáziumban is. Majd a rá következő évben találni egy Hajnal Kolost a győri Kereskedő Tanonciskolában. 1915 júliusában bevonult katonának a veszprémi 31-es honvédekhez, egy évre rá megsérült az orosz fronton. Felgyógyulása után sítanfolyamot végzett és új tudásával kiküldték a román, majd az olasz frontra, ahonnan szerencsére élve hazatért [1]. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioWqUfafj5UZWeh_fVb7PzyBIt9bZ-ZY5Fo33gt1lDEETN-8WtTC-mEgaTmkfj9CbWP9Kqidl5t4O8hj_90d7N5WBtuCz6MxwICbDnscIq2-ZiA2zvaFSpkpP6Q1p9IepOPlbwW03rzSApgVhd8t9S8QugqJcf4Vfo3qHedvEIfRdlplOZA5vNw_mdwuEd/s2560/fortepan_203233_toth_arpad.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1744" data-original-width="2560" height="436" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioWqUfafj5UZWeh_fVb7PzyBIt9bZ-ZY5Fo33gt1lDEETN-8WtTC-mEgaTmkfj9CbWP9Kqidl5t4O8hj_90d7N5WBtuCz6MxwICbDnscIq2-ZiA2zvaFSpkpP6Q1p9IepOPlbwW03rzSApgVhd8t9S8QugqJcf4Vfo3qHedvEIfRdlplOZA5vNw_mdwuEd/w640-h436/fortepan_203233_toth_arpad.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A "Köss ki csárda" 1938-ban (Fortepan_203233 / Tóth Árpád)</td></tr></tbody></table><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Hogy honnan jött az ötlet Hajnal Kolos Simon számára, hogy feleségével, Csőke Judittal együtt egy egész szigetet vásároljon magának a győri püspökségtől, nem tudni. Annyi bizonyos, hogy 1935 márciusában vagy 3000 [2] vagy 4500 [3] vagy 7000 [4] pengőért megvásárolták a 12 holdas szigetet annak jogaival együtt, ami akkorban jelentős összegnek számított még egy lakatlan dunai szigetért is. Ekkoriban a sziget már kedvelt helye volt a vadkempingezőknek, úgyhogy az új tulajdonos fantáziát láthatott a szigeti turizmusban. Az új birtokukon egyszerű kis manzárdtetős házat építettek vendéglátás céljával, nyári konyhával. Az épület a kor szokásai szerint nevet is kapott. A "Köss ki" csárda hamarosan népszerű megállójává vált a győri vízisportok szerelmeseinek. Híd hiányában ugyanis a sziget megközelíthetetlen maradt az egyszerű, gyalogos halandók számára. A "Köss ki" csárda turisztikai vonzerejét jelzi, hogy az 1930-as években motorcsónakkal szállították ide győrből a külföldi turistacsoportokat. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUt1RLMTDxtMYbydef8100QjKZKJgNq0rjvU_In46VE66WVIU7sRQqXnUmu2fxELOfx-Z0qNoOYQxz7j4QRz_T7N8oBXCy86eI03MtqxGG5Kj3zGNejetSZgPtuhS76opfL2H2vhTlX2EvM9bDTAHgV3d5DhS7LqgwVHgI9ELpVceG2k15O5SOtpAMh_nf/s8557/fortepan_264507_nagy%20istv%C3%A1n.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="5643" data-original-width="8557" height="422" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUt1RLMTDxtMYbydef8100QjKZKJgNq0rjvU_In46VE66WVIU7sRQqXnUmu2fxELOfx-Z0qNoOYQxz7j4QRz_T7N8oBXCy86eI03MtqxGG5Kj3zGNejetSZgPtuhS76opfL2H2vhTlX2EvM9bDTAHgV3d5DhS7LqgwVHgI9ELpVceG2k15O5SOtpAMh_nf/w640-h422/fortepan_264507_nagy%20istv%C3%A1n.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Mosoni-Duna, Köss ki csárda a Szúnyog-szigeten. (Fortepan / 264507 Nagy István)</td></tr></tbody></table><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">1945 valószínűleg nagy törés lehetett Hajnal Kolos életében. Bár a helybéli cikkek nem írnak róla, de a "Köss ki" csárda mint vendéglátóipari egység feltehetően nem élte volna túl az államosítást, így ettől kezdve engedély hiányában egyszerű lakóházként funkcionált tovább. Az viszont rejtély, hogyan tudta Hajnal Kolos magántulajdonban megtartani a 12 holdas szigetét a kommunista rendszerben, ami a területét tekintve a folyószabályozás miatt feltehetőleg tovább hízott. Felesége már nem követte az új életében, különváltak és Hajnal Kolos a vendéglátós szúnyogszigeti remetévé vált. 1957 nyarán ezt nyilatkozta magáról:</div><div style="text-align: justify;"><div></div></div><blockquote><div style="text-align: justify;"><div><span style="color: #444444;">„Sokan mondták már, hogy bolond vagyok. Enyém az egész sziget, minden fa és bokor, de mégsem nyúlhatok hozzá, tehát szegény vagyok. Néha eladok kis rőzsét, abból van pénzem. Harmincöt éve nem vettem ruhát és cipőt, de közben elrohadt néhány ünneplőingem. Valaha kocsmáros voltam a szigeten, azóta sok víz lefolyt a Dunán és én itt maradtam árván. De én akartam. Feleségem nem értett meg. Nem is termett ő erre, külön élünk. Azért nem vagyok egyedül. Télen állandóan vendégem a sötétség, tavasszal az árvíz, nyáron a meleg és a vihar, ősszel az eső” [5]</span></div></div></blockquote><div style="text-align: justify;">Az evezős életnek leáldozott, a megkeseredett remete azt sem tűrte ha szerelmespárok kötöttek ki birodalma partjain. "Mesélik, hogy megleste őket, és egy óvatlan pillanatban elvitte az evezőket. Valósággal elriasztotta a szigettől az odamerészkedőket. Akinek evező nélkül kellett megtennie a visszafelé vezető utat, nem valószínű, hogy még egyszer megzavarta magányában a remetét" [6]. Még akkor sem volt hajlandó elköltözni, amikor az emeletről kellett csónakba szállnia az 1954-es árvíz idején [4]. </div><div style="text-align: justify;"><blockquote>"Ha nagyon unta a magányt, átevezett csónakjával a pinnyédi oldalra, bekarikázott kerékpáron, vagy begyalogolt a városba a Püspökerdőn, a Rábca-hídon át a városba. Kedvelt helye volt a Kék-Duna (Lelő) eszpresszó, ahol szívesen hallgatott zenét és elmókázott a személyzettel. A szigeten barátait, de alkalmi ismerőseit saját készítésű kolbásszal, szalonnával kínálta. A szakajtóban mindig volt friss tojás, s ha igazán kedves vendég érkezett, sebtében csirkét vágott és kirántotta. Télen befogta a szigetre tévedt nyulakat, az itt fészkelő fácánokat. A háború alatt bujdosóknak adott menedéket. Nem kérdezte, hogy milyen párthoz tartoznak." [7] </blockquote></div><div style="text-align: justify;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBjgRVzkZX5pme6UNHMrxvY1KJb6ABmPuvOOEN2aPps-buZSjQG8_WiJYv6zt_hdmmqIJvSxlTF1wl80EJt3UHi2QXJqVYiZKPH5qxxsuJpPvM8Rm2_uQrGZ3kVIHtpdkUaIGznpf5LjOvsPgz12u1hlqcYrcsQfW4HJc7Ax7fAdRYFBZBjQM3_iUnHYuT/s807/1959fentrol.hu.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="533" data-original-width="807" height="422" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBjgRVzkZX5pme6UNHMrxvY1KJb6ABmPuvOOEN2aPps-buZSjQG8_WiJYv6zt_hdmmqIJvSxlTF1wl80EJt3UHi2QXJqVYiZKPH5qxxsuJpPvM8Rm2_uQrGZ3kVIHtpdkUaIGznpf5LjOvsPgz12u1hlqcYrcsQfW4HJc7Ax7fAdRYFBZBjQM3_iUnHYuT/w640-h422/1959fentrol.hu.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A győri Szunyog-sziget egyetlen háza 1959-ben (fentrol.hu)<br /></td></tr></tbody></table></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Hajnal Kolos halála olyan volt, mint az élete; szorosan kapcsolódott a Dunához. A részleteket a Kisalföld újságból lehet tudni, ahol rendszeresen foglalkoztak a szigeti remete életével. 1962 januárjában már régóta panaszkodott rossz egészségi állapotára a győri Népbüfében. Utoljára január 10-én látták Győrben. Haláláról kezdetben a legelképesztőbb hírek kaptak lábra: egyesek szerint meggyilkolták, a fejét és a végtagjait levágták és szétszórták a szigeten. 1962. január 16-án két favágó hiába kereste már, hogy átszállítsa őket a szigetre. Az apa és fia Zámolyból átevezett a szigetre, ahol megtalálták Hajnal csónakját, ami arra utalt, hogy a remete nem hagyta el a szigetet. Értesítették a rendőrséget, akik kizárták az idegenkezűséget. Január 26-án azt feltételezték, hogy 15-én vagy másnap a Dunába szédült, és a víz elragadta [8]. Holttestét február 5-én találták meg a Szúnyog-sziget közelében, a vizsgálat bebizonyította, hogy a szeretett szigete partján vízbe fulladt. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Halála után felesége és két gyermeke felparcellázták Hajnal Kolos örökségét, négyszögölenként hat forintért. A sziget két véhgét meghagyták erdőnek. A Szúnyog-szigetet, ahol mindössze a "Köss ki" csárda állt 65 db 18-200 négyszögöl nagyságú parcellára osztották, hosszában és keresztben úttal elválasztva. Hajnal Kolos vendéglőjét 1964-ben a kisipari termelőszövetkezetek dolgozói társadalmi munkában átépítették, és a győri szövetkezetek vízitelepe kapott benne helyet [9]. 1992-ben 82 telken 78 hétvégi ház állt, ekkoriban a vizet fúrt kutakból nyerték, de a villany és a szemétszállítást már megoldották. Ekkoriban a legsürgetőbb feladat az volt, hogy a Mosoni-Duna feliszapolódó két ágába valahogy életet leheljenek. Ennek érdekében 1991 tavaszán helyiek megalakították a Szúnyog-szigeti Zártkerti Egyesületet. [10]. A kotrás később megvalósult, a sziget megmaradt elszigetelve, de ez már egy másik történet.</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;">Felhasznált irodalom:</div><p>[1] Herczegh Géza: A veszprémi honvédek hadtörténete. A m. kir. veszprémi 31. honvéd gyalogezred, a 31. 46. és a 79. honvéd menet zászlóaljak, valamint a 31/1. népfölkelő zászlóalj története (Cegléd, 1936)</p><p>[2] A vendég csak csónakkal érkezhet... Kisalföld 1987-09-04 / 208. szám</p><p>[3] https://www.gyorszunyogszigetiegyesulet.hu/szunyog-sziget-tortenete/</p><p>[4] https://www.kisalfold.hu/gyor-es-kornyeke/2017/05/visszateres-a-paradicsomba-retro-a-szunyog-szigetrol-2-resz</p><p>[5] https://www.kisalfold.hu/helyi-ertek/2020/08/gyor-utolso-remetejenek-legendaja</p><p>[6] Már nem Robinson-tanyaa Szúnyogsziget. Kisalföld, 1966-05-11 / 110. szám</p><p>[7] Kisalföld, 1991-07-10 / 160. szám</p><p>[8] Hová tűnt a győri Szunyog-sziget remetéje? Kislaföld 1962. január 26. </p><p>[9] https://regigyor.hu/vendeglatas/koss-ki-a-szunyogszigeten/</p><p>[10] Kisalföld, 1992-01-06 / 4. szám</p>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-34958398848604168352023-12-27T09:34:00.002+01:002023-12-27T09:37:25.408+01:00A bécsi szigetvilág tündöklése és bukása (1529-2010)<br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgW9idx9YeUtV0I6Fb60EuZzJ1OfGfr9zmgnUACYtT8Da-cbe-mQ08tV2ENVs2D-m-k0QSY28WIJyCSj6DTUDOZmPkPuonmY4oqQGEDVS2pZh7obEv14cfbwVGjfbjlWBgtDCqRtP9tYrJ1UUVh1zIHNkVGRHVAE7oQ2trnhKLKVmeTG29EMYn-YHxlZs1i/s885/1875_w.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="885" data-original-width="715" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgW9idx9YeUtV0I6Fb60EuZzJ1OfGfr9zmgnUACYtT8Da-cbe-mQ08tV2ENVs2D-m-k0QSY28WIJyCSj6DTUDOZmPkPuonmY4oqQGEDVS2pZh7obEv14cfbwVGjfbjlWBgtDCqRtP9tYrJ1UUVh1zIHNkVGRHVAE7oQ2trnhKLKVmeTG29EMYn-YHxlZs1i/w518-h640/1875_w.JPG" width="518" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Átvágni a gordiuszi Dunát. Bécs 1875. (<a href="https://www.researchgate.net/publication/337796307_Wasser_Stadt_Wien_-_Eine_Umweltgeschichte" target="_blank">forrás</a>)</td></tr></tbody></table><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A 2023. év számomra abszolút kedvenc könyve a Wasser | Stadt | Wien kötet volt. 458 oldal tömény hidrológia Bécsről, jelentős részben természetesen a Dunárólé szól. A kötetben helyet kapott kilenc egész oldalas kép Bécs város környékének folyókanyarulat-változásairól. A <a href="https://link.springer.com/article/10.1007/s12685-013-0074-2" target="_blank">korábban már publikált</a> ábrákon az urbanisztika szerelmesei is bizonyára meg fogják találni a számukra érdekes dolgokat, de a most főként a Duna Gemenchez hasonlatos ártéri mintázatait érdemes megfigyelni. Magyarországon kevésbé ismert tény, hogy Bécsben a Duna sokkal több és sokkal komolyabb problémát okozott a város történelme során mint Budapesten. A történelmi időkben Bécsnél a Duna egy hét kilométeres szélességet is elérő árteret járt be, és ezen a szakaszon megszámlálhatatlan számú szigetet hozott létre és pusztított el. A bécsiek kapcsolata a folyóval ambivalens volt, a nehézkes átkelés a két part között, a rengeteg árvízi károkozás miatt tartottak a folyótól, de a kereskedelem szempontjából előnyt jelentett a városnak. 1565 táján a Duna főága eltávolodott a várostól és a helybéliek törekvései, hogy visszatereljék a fő hajózó útvonalat a város közelébe, sikertelenek maradtak, kompromisszumos megoldásként a Duna Bécsi-ágát bővítették, amelyből később a Donaukanal alakult ki. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Ugyanakkor a folyókanyarulatok vándorlása mellett a rendkívül fonatos meder gyakran okozott jégtorlaszokat. A budapestinél sokkal kevésbé stabilabb mederben a zátonyokon és szigetcsúcsokon kialakuló jégdugók gyakran eredményezték azt, hogy a télen levonult jeges árvíz kártételeinek felszámolása után a bécsiek már teljesen máshol találták meg a folyót. Ez az állandóan változó ártéri világ egyre inkább akadályává vált a város terjeszkedésének, amelyre megoldást kellett találni. Végül egy meglehetősen drasztikus beavatkozás szüntette meg a bécsi szigetvilágot 1870-1875 között, amikor is egy új, nyílegyenes medret ástak a Dunának, meghagyva egy széles, hasonlóan egyenes elöntési területet az árvizek számára. Az utóbbi időszak módosításai ezt a területet érintették, amikor a széles, kopár parti sáv helyén létrehozták a Donauinsel-t, melyet a bécsiek már sokkal inkább birtokba vehettek. 1875 után a lefűzött, kiszáradó folyókanyarulatok két utat jártak be. Ahol városi zöldfelületek területére estek, ott javarészt fennmaradtak (Prater, Alte Donau, Lobau, stb.), ahol viszont a város szövete ugrásra készen várta a kiszáradást, ott esetleg csak az utcák nyomvonala emlékeztet a régi medrekre (pl. Schwarze Lacke), többségük több méter feltöltés és beton alatt húzódnak. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8YVJ1LI-90zXtWBswz5VQq5rjWA2s4fhTbKFVlX6Tct3f_m7GWZSHvGHWx6_foVsGvkcHaOsJz3at0Av0XWZF7mk5ahq6jMR8Gnhor86Fm_TdAeydIC-QSAgdQzbIQ7thhDPFl_UP2sGGapFKY5raC5BvftnnDkrzWqmfKS2aBNc53ZURiSoC3TAndIku/s1280/wien_1529_2010.gif" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1280" data-original-width="1032" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8YVJ1LI-90zXtWBswz5VQq5rjWA2s4fhTbKFVlX6Tct3f_m7GWZSHvGHWx6_foVsGvkcHaOsJz3at0Av0XWZF7mk5ahq6jMR8Gnhor86Fm_TdAeydIC-QSAgdQzbIQ7thhDPFl_UP2sGGapFKY5raC5BvftnnDkrzWqmfKS2aBNc53ZURiSoC3TAndIku/w516-h640/wien_1529_2010.gif" width="516" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><div>Félezer év folyókanyarulatváltozásai Bécsben 1529-2010 (<a href="https://www.researchgate.net/publication/337796307_Wasser_Stadt_Wien_-_Eine_Umweltgeschichte" target="_blank">forrás</a>)</div></td></tr></tbody></table><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A térinformatikai módszerekkel elkészített kilenc részletes tájrekonstrukció szinte kérlelte az embert, hogy készüljön belőle .gif verzió is. Ezt a verziót egészen biztosan a szerzők is elkészítették, de a formátum sajnos nem kompatibilis a Guttenberg-galaxis lehetőségeivel. Úgyhogy gyorsan összedobtam egy saját verziót. Változatos idő-intervallumokban, összesen kilenc időpontban (1529, 1570, 1662-1683, 1704, 1780, 1825, 1875, 1912 és 2010) láthatjuk Bécs közvetlen környezetét, nagyjából a Praterstern-nel a középpontban. </div>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-63239286154343080282023-12-17T22:20:00.003+01:002023-12-17T22:28:55.802+01:00Elsüllyedt Mohács <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEio1TQTB9MoWUWqItepmT-yBhiB0feV65MQcSYQRoYue5V55WbigUyr37PMg6gEk2AVqim1kYob3GXhp8MwPRNXLz0KNXD9IGqjvD49GbFRgGN9LXdUyEkaHrVNhjfE7E8hoWSj7E7j4aII4gD260M6ktMx-5F9kUWEhNgqXwJ4CPG7lFLS5uwfA_wni3uV/s631/elsullyedtmohacs.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="631" data-original-width="593" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEio1TQTB9MoWUWqItepmT-yBhiB0feV65MQcSYQRoYue5V55WbigUyr37PMg6gEk2AVqim1kYob3GXhp8MwPRNXLz0KNXD9IGqjvD49GbFRgGN9LXdUyEkaHrVNhjfE7E8hoWSj7E7j4aII4gD260M6ktMx-5F9kUWEhNgqXwJ4CPG7lFLS5uwfA_wni3uV/s16000/elsullyedtmohacs.JPG" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><span style="text-align: left;">Napra pontosan egy évvel ezelőtt írtunk a Mohácsi Szimfónia nevű tanulmánykötetről, mely a mohácsi csatával kapcsolatos új tanulmányokat mutatta be, benne a blogon megjelent Moháccsal kapcsolatos írásokat összefoglaló "</span><span style="text-align: left;"><a href="https://www.academia.edu/97302670/T%C3%A1mpontok_a_Moh%C3%A1csi_Duna_medr%C3%A9nek_1526_os_rekonstrukci%C3%B3j%C3%A1hoz" target="_blank">Támpontok a Mohácsi-Duna medrének 1526-os rekonstrukciójához</a></span><span style="text-align: left;">" cikkel. Varga Szabolcs szerkesztésében a Martin Opitz kiadó idén is megjelentette a sorozat következő kötetét, "<a href="https://www.martinopitz.hu/products/product-page/elsullyedt-mohacs/" target="_blank">Elsüllyedt Mohács</a>" címmel. A kiadásban részt vett a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a</span> Mohács 500 Egyesület és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága. Összesen 19 tanulmány olvasható benne, 31 szerzőtől, 288 oldalon.</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">A kötet első része a csatához köthető tömegsírok kérdésével foglalkozik, bemutatja a legújabb antropológiai, történeti és régészeti kutatásokat elsősorban a III. számú tömegsír feltárásával kapcsolatban. Két tanulmány foglalkozik a diplomáciatörténettel, de vannak ezen kívül kultúrtörténeti tanulmányok, új levéltári források elemzése, tovább folyik a keresés Földvár falu után. Ebben a kötetben is helyet kapott a geográfia, két tanulmány tárgyalja a király halálának földrajzi körülményeit a Csele-pataknál. <i>Gábris Gyula</i> "Természetföldrajzi észrevételek a mohácsi csatamező legújabb kutatásainak eredményeihez" c. írásában a Duna korabeli szélessége mellett tárgyalja a Csele-patak viszonyait és a Sátorhelytől délre fekvő Nagy-árok morfológiáját. Utalva a "Támpontok..." írásomra egyrészt hangsúlyozza, hogy a Riha jó kiindulási pont lehet a csata korabeli Duna meder szélességének meghatározásához, másrészt megállapítja, hogy a Riha-tavat létrehozó kanyarulat nem kapcsolható össze a Kölkedtől északra lévő kanyarulattal, de ezt a kérdést én is nyitva hagytam, ezért szerepel a 2. ábrán két különböző szürkével jelzett meder-vonal a Rihától délre. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEz1p2IM0O7S3Vbt4O8JYXWdoSQc_JziMv-evYx2vUkm-zb4v5HxRnaQ66A-tA4et1-xCyNUsZ6hh-mK5liKnGLzNlGFKZxCL3K3kfxmXxeOZETTewRQDZ6JY4l4QSZalO-eCV6yf0aS1rn_xq1uaRx2Dp0VZxzyAgZZmCyJ_TRmgKbV8z9iZ3Kj0WG3BW/s6016/DSC_0462.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2930" data-original-width="6016" height="312" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEz1p2IM0O7S3Vbt4O8JYXWdoSQc_JziMv-evYx2vUkm-zb4v5HxRnaQ66A-tA4et1-xCyNUsZ6hh-mK5liKnGLzNlGFKZxCL3K3kfxmXxeOZETTewRQDZ6JY4l4QSZalO-eCV6yf0aS1rn_xq1uaRx2Dp0VZxzyAgZZmCyJ_TRmgKbV8z9iZ3Kj0WG3BW/w640-h312/DSC_0462.JPG" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><i>Viczián Istvánnal, Szeberényi Józseffel</i> és <i>Drusza Tamás</i>sal közösen jegyezzük a tanulmánykötet legterjedelmesebb, 44 oldalas írását. "A mohácsi teraszos sík holocén felszínfejlődése és az 1526. évi mohácsi csata környezetének vízrajzi és geomorfológiai rekonstrukciója" c. írásban arra tettünk kísérletet, hogy rekonstruáljuk a mohácsi csatatér vízrajzi helyzetének változását, miután a teraszképződési folyamat miatt a Duna 15-12 ezer évvel ezelőtt levonult a területről. Még júniusban bejártuk a terület kitüntetett pontjait is a teraszperemtől a horvátországi Duna-holtágakig. A terepi megfigyelések és a térinformatikai programokkal készített ábrák alapján morfológiailag három szakaszjellegbe soroltuk a Duna után fő felszínformáló erővé előlépő patakokat és ez alapján próbáltunk következtetéseket levonni arra vonatkozólag, hogyan nézhetett ki a csata színteréül szolgáló táj, félezer évvel ezelőtt. </div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHZM99X73J9loRmDRJuZmAanhnjWfqoHzSJGS0fNhddkwTe8HMlqBi3lbvQrlNy4cFtSMlOgEf91pxOyda4xdkE1Pi8nqATRRPKrKYR58wc-VshRmdhhJxyC75qYF2ayNfF9noSKja1mLpxjGbUVcfkGQgz9SfImB56eSXJYk5rLGSy2ck7EW9_CTWZFqY/s6016/DSC_0226.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHZM99X73J9loRmDRJuZmAanhnjWfqoHzSJGS0fNhddkwTe8HMlqBi3lbvQrlNy4cFtSMlOgEf91pxOyda4xdkE1Pi8nqATRRPKrKYR58wc-VshRmdhhJxyC75qYF2ayNfF9noSKja1mLpxjGbUVcfkGQgz9SfImB56eSXJYk5rLGSy2ck7EW9_CTWZFqY/w640-h426/DSC_0226.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Jégkorszaki Duna-meder és az alámosott magaspart Majs mellett</td></tr></tbody></table><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Az írás várhatóan februárban kerül majd fel az Academia.edu honlapra, de vagy itt, vagy a Pangea blogon közérthetőbb és rövidebb formában közzé kívánjuk tenni a fő kutatási eredményeket!</div></div><br /><b>Elsüllyedt Mohács.</b> Szerkesztette: Varga Szabolcs. Martin Opitz kiadó 2023. 8490 Ft (Online ár: 7210 Ft).<br />Megrendelhető: https://www.martinopitz.hu/products/product-page/elsullyedt-mohacs/Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-20449221886616364052023-12-14T22:48:00.002+01:002023-12-19T13:27:33.008+01:00Ada Kaleh hullámsírban<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: right;"><b><a href="https://donauinseln.blogspot.com/2023/12/ada-kaleh-buried-by-danubian-sediments.html" target="_blank">IN ENGLISH</a></b></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><b><br /></b></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><b>Már több mint 50 éve, hogy Ada Kaleh szigete a kalandos múltjával, műemlékeivel, várával együtt a Vaskapu I. erőmű építése után hullámsírba merült. Azóta nem látta senki, örök álmát alussza mintegy 30 méteres mélységben. Egy nemrég felbukkant szonárkép révén azonban nagyjából képet alkothatunk a sziget mélyben töltött évtizedeiről és az is kiderül, hogy a legendával ellentétben a török minaret tornya nem bukkan már ki, akkor sem, ha lesüllyed a tározó vízszintje.</b></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEid7XM_o0fKKpIex8KSlshvsQc9yeKh9nDD0A98LrVWAKRl9xAad15ZbElBfSn16nzaIx4Lx059DWh7Q2NxuC6yIjFe-lkcxPrBiTwGqwiOmAuWsceej6TlMDZBIXdMsr-GkBhWIBLRMv4foDTBFnosA1zW7MP9O4JvJrd22AYm9H3OmJvaABYMHoPR1Iaw/s1132/adakalehsonar.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="772" data-original-width="1132" height="436" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEid7XM_o0fKKpIex8KSlshvsQc9yeKh9nDD0A98LrVWAKRl9xAad15ZbElBfSn16nzaIx4Lx059DWh7Q2NxuC6yIjFe-lkcxPrBiTwGqwiOmAuWsceej6TlMDZBIXdMsr-GkBhWIBLRMv4foDTBFnosA1zW7MP9O4JvJrd22AYm9H3OmJvaABYMHoPR1Iaw/w640-h436/adakalehsonar.jpg" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">Ada Kaleh hullámsírban (<a href="https://www.plovput.gov.rs/file/ada_kale.rar" target="_blank">forrás</a>) </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: justify;">December első napjaiban a Facebook-on több csoportban is kitették Ada Kaleh víz alatti szonárképét. A forrásmegjelölést is tartalmazó posztot azonban később törölték, de addigra sikerült lementeni a képet, viszont a posztban található információ már nem elérhető. A kép december 13-án a román médiában is megjelent, az <a href="https://www.aktual24.ro/cum-arata-pe-fundul-dunarii-cetatea-scufundata-ada-kaleh-imagine-realizata-cu-o-ecosonda-multifascicul/" target="_blank">aktual24.ro</a> azonban csak a sziget történetéről számolt be, valamint a képalkotó eljárásról egy bekezdésben. Eszerint a kép többcsatornás szonárrendszerrel (MBES) készült, ismeretlen időpontban. Az MBES lényege, hogy egy úszó szerkezetre illesztett szonár legyező alakban hanghullámokat bocsát ki a meder irányába és a visszaverődési időből számol távolságadatot. Ada Kaleh mélyben rejtőző várfalairól és épületeiről hamarabb érkeznek vissza a hanghullámok, mert közelebb vannak a felszínhez, mint a mélyebben fekvő, eredetileg is a Duna meder mélyén fekvő formák. A távolságadatokat színskálával ábrázolták, ahol a kék jelenti a mély, a piros pedig a sekély részeket. Sajnos konkrét adatot a kép nem ad meg jelmagyarázat formájában. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A szonárkép a Duna mélyén roncsként heverő Ada Kaleh nyugati, Orsova felé eső részét ábrázolja csupán. A keleti, ritkábban beépített kertes terület lemaradt valószínűleg a mérés csak egy kisebb területre korlátozódott. Érdemes összevetni a sziget egészéről készült vázlatrajzzal. Maga a kétutcás település a belső erődfalakon belül helyezkedett el. Ezen kívül állt még egy külső falrendszer is, de a sziget nyugati csúcsát is megerősítették füles bástyákkal még a XVIII. század derekán. A török lakosságú településhez tartozott egy mecset is, mellette egy karcsú minarettel, ez nagyjából a sziget közepén, a keleti kapu felett állt. Ha igaz, hogy a román állam megbontotta az erődöt az elárasztás előtt, hogy a téglákból az erőmű alvizén fekvő Simian-szigeten felépítsék a bástyák mását, akkor viszonylag minimális munkát végeztek, hiszen az erődfalak a szonárképen még élesen kirajzolódnak. A vázlat ugyan nem ábrázolja a domborzati elemeket, de korabeli fotókon vagy képeslapokon megfigyelhető, hogy a külső és belső várfal közötti árokrendszerben állt a víz, miközben Ada Kaleh déli belső ívében egy erdős kis zátonysziget növekedett. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8UgXA0Vmmimopt9IE6ST3g_g9tBrW-4jGRF9zNcUGmothfS703rQ1Vd5TXCgglLp4n3HPQ5qTN195KEzX2t9HE24hMqEzQm9V6l_5IOqOotZPQVV1viW5a3QIJ1j3SIS94PCYME5L78Uxoa_WYT7BVMK12OEt7q5vJsYfcR8RPdHsXFj3sgyrHx9i22Rt/s1908/adakalehmap.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1134" data-original-width="1908" height="380" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8UgXA0Vmmimopt9IE6ST3g_g9tBrW-4jGRF9zNcUGmothfS703rQ1Vd5TXCgglLp4n3HPQ5qTN195KEzX2t9HE24hMqEzQm9V6l_5IOqOotZPQVV1viW5a3QIJ1j3SIS94PCYME5L78Uxoa_WYT7BVMK12OEt7q5vJsYfcR8RPdHsXFj3sgyrHx9i22Rt/w640-h380/adakalehmap.jpg" width="640" /></a></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Hidrológiai szempontból a szonárképet akár nevezhetjük akár rendkívülinek is. Rendkívül fontos információkat hordoz ugyanis az elárasztás után végbement üledékképződési folyamatokról. Az Al-Duna kapcsán eddig két nagyobb lélegzetvételű írás jelent meg a blogon, az egyik <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2020/05/trikule-pusztulasa-es-felborult-dunai.html" target="_blank">Trikule</a>, a másik az Orsova melletti <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2021/08/ketszer-eltemetett-kapolna.html" target="_blank">Korona kápolna</a> példáján mutatta be a Vaskapu I. erőmű által visszaduzzasztott folyószakasz feltöltődési folyamatát. Ugyanezt megtehetjük Ada Kaleh szigete kapcsán is, hiszen a szonárkép rendkívül részletesen mesél a megváltozott áramlási viszonyokról és a hozzá kapcsolódó üledékmozgásokról. </div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3o9bnf7rWC2-8eYWHdP5fx0X2x5KuEH9Kw2NajVmxXws-cFgZKhlpD5k5bGZW2ukBzapox_VoVWVl5heoOa3m7CgsnQ7DIEe9GJzWQAnkNFiMD_dh0VL7djpcEMBs4tolkjhNopKKEX3P73HXahZGJHaSKBn407tq7-36Zll7U41UZ2BvEWVOy0cXwNJF/s960/adakalehlast.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="568" data-original-width="960" height="378" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3o9bnf7rWC2-8eYWHdP5fx0X2x5KuEH9Kw2NajVmxXws-cFgZKhlpD5k5bGZW2ukBzapox_VoVWVl5heoOa3m7CgsnQ7DIEe9GJzWQAnkNFiMD_dh0VL7djpcEMBs4tolkjhNopKKEX3P73HXahZGJHaSKBn407tq7-36Zll7U41UZ2BvEWVOy0cXwNJF/w640-h378/adakalehlast.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Búcsú. Már csak a várfalak látszódnak ki a Dunából.</td></tr></tbody></table><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><div style="text-align: justify;">Vessünk egy pillantást a szonárképre, elsősorban az erődtől jobbra elnyúló hosszanti pozitív formára. Elsőre úgy néz ki mint egy hosszanti dűne a sivatagban. Több hasonló formát figyelhetünk meg az erőd területén belül és a nyugati előterében is. Mindegyik ugyanazt az irányt veszi fel, és jellemző rájuk, hogy "szélárnyékban" vannak, azaz egy nagyobb kiemelkedő falszakasz, vagy bástya mögött alakultak ki. Csapásirányuk nem egyezik az Ada Kaleh szigetét két irányból körülölelő Duna-ágak sodorvonalával, hanem úgy tűnnek, mintha egyenesen keresztülvezetnének a sziget hossztengelyén. Ugyancsak árulkodó, hogy az erődfalakat és egy-két házromot leszámítva nem látszódik a település utcahálózata. Ennek egyik oka, hogy a román állam alapos munkát végzett és módszeresen elpusztította a törökök házait, <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2015/02/ada-kaleh-halaltusaja.html" target="_blank">kinyerve belőlük a lehető legtöbb építőanyagot</a>. A másik pedig a tározó már említett feltöltődése.</div><div style="text-align: left;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Miután a sziget hullámsírba merült az áramlási viszonyok alapvetően változtak meg. A szigetet addig két irányban kikerülő sodorvonalak egyesültek, éppen a sziget felett, amit bizonyít az üledékpászták csapásiránya. Mivel Ada Kaleh továbbra is a meder középvonalában van, a patakok parti hordalékkúp-építése nem érinti, az erődben lerakódott üledék a meder középvonalában mozog a gát irányában. Ahol a vízáramlás akadályba ütközik, például a várfalak vonalában, ott az akadályon átbukva először mélyíti a medret, és az innen kimosott üledéket olyan csendesebb szakaszokon rakja le, mint például az erőd nyugati előtere, belseje, vagy éppen a sziget keleti nyúlványa. A szonárkép alapján a legjelentősebb elmosódás a sziget délnyugati sarkában kiálló erődfal tövében figyelhető meg. Ez a kiszögellés valószínűleg már az elárasztás előtt is jelentősebb gödröt képezhetett a folyómederben. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Ez alapján elmondható, hogy <b>az egykori sziget üledékviszonyait elsősorban nem a feltöltődő tározó kiülepedő hordaléka, hanem a mederben megváltozott áramlási viszonyok miatt helyben kimosódó üledékek áthalmozódása, kisebb részben pedig a távolabbról érkező görgetett hordalék csapdába esése határozza meg</b>. És ennek bemutatása adja a szonárkép jelentőségét, és csak reménykedni tudunk benne, hogy a méréseket rendszeres időközönként elvégzik, hogy az adatok összehasonlíthatók legyenek, és esetleges trendeket is meg lehessen belőlük határozni az üledékfelhalmozódásra ill. a kimosódásra, lehetőleg a sziget teljes területére. </div></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><p></p>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-48165022188892229282023-12-11T22:57:00.002+01:002023-12-12T15:23:49.439+01:00Kelheim vizei<p style="text-align: justify;"><b>Habár Kelheimnél a Duna közepes vízhozama tízszer akkora mint az Altmühl folyóé, a városka vízrajzát mégis az utóbbi dominálja. Ez olyannyira igaz, hogy a helyi Kis-Dunában (Kleine Donau) is az Altmühl vize folyik. </b></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqV9BSfLT7VzacpSKnjzR6BWgB4JWiXZST75MYSl2oqldzeGV8k9uhcEEvAUNonYbSVX-GrHIPiCoXD4XZ5sDGSBxqp78W6Bob3vWEoHgk9Xo_O7_EkI7Opt0bFLzW3CDwNp_FjRN2Y_WgO-C1ef2gPHi_MExWn-r_leEPMQ5-6yTCyPVZXkmFDD4ezDQx/s1158/kelheim_ansicht2.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="736" data-original-width="1158" height="407" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqV9BSfLT7VzacpSKnjzR6BWgB4JWiXZST75MYSl2oqldzeGV8k9uhcEEvAUNonYbSVX-GrHIPiCoXD4XZ5sDGSBxqp78W6Bob3vWEoHgk9Xo_O7_EkI7Opt0bFLzW3CDwNp_FjRN2Y_WgO-C1ef2gPHi_MExWn-r_leEPMQ5-6yTCyPVZXkmFDD4ezDQx/w640-h407/kelheim_ansicht2.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kilátás a Duna-Altmühl összefolyására a "nagy" Duna-Majna csatorna megépítése előtt</td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">Természetes állapotban, azaz az emberi megtelepedés előtt Kelheimnél feltehetően csak két vízfolyás létezett; az Altmühl és a nála kb. hússzor nagyobb vízhozamú Duna, melyek éppen itt folytak össze. Természetes állapotban valószínűleg létezett itt néhány kisebb sziget is, ezek közül néhány még 1921-ben is megvolt, elsősorban az Altmühl mentén, lásd az alábbi térképet. </div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzXUFr9DBgCC_a-JooKRTCoAOqkntpNgYzuGFItnlYnkEWh2WtWR_WGwcBnVgj2HG4BJ9ULlFAlGKdaeZ8bgp0Dhp1jxNL03ZaxIh-egoD7W0HUlpi-yxsCKEilkE2x52gDsMBM3fE6a_GyJ5CEBYR_KhOpNV727cVIspXQDrjccM6U8t2n5FJeyVCODrR/s548/kelheim1921.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="420" data-original-width="548" height="490" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzXUFr9DBgCC_a-JooKRTCoAOqkntpNgYzuGFItnlYnkEWh2WtWR_WGwcBnVgj2HG4BJ9ULlFAlGKdaeZ8bgp0Dhp1jxNL03ZaxIh-egoD7W0HUlpi-yxsCKEilkE2x52gDsMBM3fE6a_GyJ5CEBYR_KhOpNV727cVIspXQDrjccM6U8t2n5FJeyVCODrR/w640-h490/kelheim1921.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kelheim vizei és a régi Duna-Majna csatorna</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Kelheim városában a mai vízrajzi helyzet viszonylag későn, 1960-1992 között alakult ki, amikor befejeződtek a Duna-Majna csatorna építési munkálatai. Ez azt eredményezte, hogy a Dunáról a Majna felé haladó hajók az Altmühl folyót vették igénybe Nürnberg, majd Bamberg felé, melyet alaposan ki kellett szélesíteni a hajózás érdekében. Az Altmühl jelenlegi szélessége jóval nagyobb, mint azt a rajta érkező vízhozam indokolná. A kellő vízmélységet zsilipekkel szabályozzák, és már ezek építésekor is megszólaltak azok a hangok, amely a természetes vízfolyás tönkretétele és a várható invazív fajok betelepülése ellen szólaltak fel.</div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjoEmjjLPhLDUjJtSeCf7NM0bthpOMJRWxX0yqSiyqq6XNTlclmdivu5zkbSPfQxKH8y5AwZPDJhoAsi8VrIAqOAgoix3wGqRwbqNLTlVQ5sk5jOyHdU9nyAwngpbbPgBthrbzeaqCCSsUvyOtxWpl4jeYlau0Bu44GwCf4oS4wwvIvN67VylUyiT1NwkX/s1049/Kelheim_wasser.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="925" data-original-width="1049" height="564" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjoEmjjLPhLDUjJtSeCf7NM0bthpOMJRWxX0yqSiyqq6XNTlclmdivu5zkbSPfQxKH8y5AwZPDJhoAsi8VrIAqOAgoix3wGqRwbqNLTlVQ5sk5jOyHdU9nyAwngpbbPgBthrbzeaqCCSsUvyOtxWpl4jeYlau0Bu44GwCf4oS4wwvIvN67VylUyiT1NwkX/w640-h564/Kelheim_wasser.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kelheim vizei és az új Duna-Majna csatorna</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Csakhogy akkor a probléma már adott volt, ugyanis a Duna-Majna csatorna nem ekkor épült, hanem jó száz évvel korábban, igaz valamivel kisebb méretekben. Az I. Wittelsbach Lajos bajor királyról elnevezett csatorna 10 év alatt épült fel 1836-1846 között. A 0 kilométerkő (ekkoriban valószínűleg inkább mérföldkő) éppen Kelheimben található, a Stadtknecht utca hídjánál, közel a Dunához. Ugyanis a tervezők nem a messze keletre benyúló félsziget mellett kotorták ki a csatornát a kellő méretűre, hanem Kelheim nyugati városfala és a Michelsberg között ástak ki egy új, rövidebb nyomvonalat. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A csatorna 172,4 kilométer hosszú volt, nyomvonala kissé eltért a maitól (főként a vízválasztó környékén), de ugyanúgy Dietfurtnál ágazott ki az Altmühl-ből. Vízfelülete mindössze 16 méter széles volt, mélységét egységesen másfél méteresre tervezték. Ez a csatorna egészen 1950-ig működött, de ekkorra már a hajók mérete és a mozgatott árumennyiség növekedése miatt már nem felelt meg a kor kívánalmainak.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">1960-ban a Duna-Majna csatorna is új torkolati nyomvonalat kapott, méghozzá a Gmünd és Kelheim közötti széles ártéri mezőn keresztül. A régi Altmühl-meder megmaradt a létrejövő új félsziget középvonalában, csakhogy a legtöbb térképen ezt a szakaszt Kis-Dunaként emlegetik manapság. A névváltozás okáról nem találtam adatot, de bizonyára kell, hogy legyen, mert 1960 azért nem volt olyan régen. A Kis-Duna elnevezés azért is sértő erre a mederre nézve, mert a mai napig az Altmühl vize folyik benne, amely két ponton lép ki Kelheim óváros keleti és nyugati oldalán. Ez a két vízfolyás pedig nem más, mint Kelheim két egykori várárka; a keleti <span style="text-align: center;">Schleifergraben és a nyugati Bräugraben, melyet a mellette épült sörgyárról neveztek el. Ezek inkább csak hagyománytiszteletből maradhattak fenn, s talán praktikus okokból, hiszen a városka csapadékvizeit remekül el lehet benne szállítani. </span></div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyxAnTN38QvGccFhqGBHmy39a9ogKeWCPMoSq9GA364YLt3E5L8bhR5h8uo4E_CkvWcC8J5LJHfSWhxZvtMMJijy4Sv-Ypke2EcvtYkDtmfavr-UID8k1Oil1yH4SoppHSdKR1IXlc2s1xthlj9-WiPFDCsqH7Aap867nFJqtn_0ttkXbHllOFLih6i-NA/s6016/DSC_0237.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyxAnTN38QvGccFhqGBHmy39a9ogKeWCPMoSq9GA364YLt3E5L8bhR5h8uo4E_CkvWcC8J5LJHfSWhxZvtMMJijy4Sv-Ypke2EcvtYkDtmfavr-UID8k1Oil1yH4SoppHSdKR1IXlc2s1xthlj9-WiPFDCsqH7Aap867nFJqtn_0ttkXbHllOFLih6i-NA/w640-h426/DSC_0237.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Schleifergraben</td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEis4JM4A0gOibXwYSWgkHyT_nihK_W7_hXJzVRsF9-KOlxLGyDwdlMVGhMCvqPZTUVUprclyfpmGWYmT_QZTD4jy8IVDElDCRMWUPM74loHHQqQlzKfC1nv9VLDX05mzKhhx97LtvqYoY59kW4pFVZ49U3eJsOoVXMBPs_3V5WpxZzXfOjkHoMTzuMJfApQ/s6016/DSC_0274.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEis4JM4A0gOibXwYSWgkHyT_nihK_W7_hXJzVRsF9-KOlxLGyDwdlMVGhMCvqPZTUVUprclyfpmGWYmT_QZTD4jy8IVDElDCRMWUPM74loHHQqQlzKfC1nv9VLDX05mzKhhx97LtvqYoY59kW4pFVZ49U3eJsOoVXMBPs_3V5WpxZzXfOjkHoMTzuMJfApQ/w640-h426/DSC_0274.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az Altmühl</td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDnxLIIa-lQP9vzfm3yODR5bSDVe5UE3hG445VVL2vrxHz-kyo6piPBC-nRWmTP944pqgpj3QWxC9_0qbOPw3mjXMReAF7thdtQb_CChAwTti3dHBpxG-2YRk40VKoE9OIkXSdVvMVdfzkXmJAOEyCdCV4EsRbzvmVKUUBdvPvrDtm_MyJDvk1eAS6JcXQ/s6016/DSC_0295.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDnxLIIa-lQP9vzfm3yODR5bSDVe5UE3hG445VVL2vrxHz-kyo6piPBC-nRWmTP944pqgpj3QWxC9_0qbOPw3mjXMReAF7thdtQb_CChAwTti3dHBpxG-2YRk40VKoE9OIkXSdVvMVdfzkXmJAOEyCdCV4EsRbzvmVKUUBdvPvrDtm_MyJDvk1eAS6JcXQ/w640-h426/DSC_0295.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Lajos-féle Duna-Majna csatorna kikötője</td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEin4e4Ftrx8qHLj8QQO9mh-BE_80U4tA2Ip3avj-Cs4_980aqVByWKSHA1AFIbiiQHyFo8bxw6E8LYoF3X31_Rgn8aeUnHWrI_XYMxLEG8fRyRw4i2GwNY5yUJcoOtnwohsd5RKUJRqWuicYhtpbpI9726ezDbomx9J51rEk85vqWaR6yoM6qzYGowgdYRv/s6016/DSC_0302.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEin4e4Ftrx8qHLj8QQO9mh-BE_80U4tA2Ip3avj-Cs4_980aqVByWKSHA1AFIbiiQHyFo8bxw6E8LYoF3X31_Rgn8aeUnHWrI_XYMxLEG8fRyRw4i2GwNY5yUJcoOtnwohsd5RKUJRqWuicYhtpbpI9726ezDbomx9J51rEk85vqWaR6yoM6qzYGowgdYRv/w640-h426/DSC_0302.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Bräugraben</td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikYaIOZKmeZmCFHthru9xYbOxRag-68QjCSDoR0RcTsvri8aIMt4Djfv4lbh_5Gq-9N1C8Q2LrShJhf8fJwfkUauGCjD7ejdbjKkJn4xcMayyrX2Np2S2SYxw5JMQp_AipDP0cPMb_jKv1INANvjgZRp3l4zGZdiurjKJbhEXfj9qtApHrO_9r-KKmIxXh/s6016/DSC_0323.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikYaIOZKmeZmCFHthru9xYbOxRag-68QjCSDoR0RcTsvri8aIMt4Djfv4lbh_5Gq-9N1C8Q2LrShJhf8fJwfkUauGCjD7ejdbjKkJn4xcMayyrX2Np2S2SYxw5JMQp_AipDP0cPMb_jKv1INANvjgZRp3l4zGZdiurjKJbhEXfj9qtApHrO_9r-KKmIxXh/w640-h426/DSC_0323.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Kis-Duna</td></tr></tbody></table><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6jwHz0rCavVWHtJyv_LvNkxViZ9FMYoNIZmXO9PrYG_pX4aeqFurFpGjCprQ9iVsD1F0DmzKsqXMHFaMgF-wPzdFyRIKeiUT8Hc9uh0A6RHLGVc8QwK0yB32OUFKEZZx1dqnovFETeJIfYTvVXnpmv6Kp68DS1hYzd9_8FvrhypeawUmCrJqeUb3BRpYj/s6016/DSC_0114.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6jwHz0rCavVWHtJyv_LvNkxViZ9FMYoNIZmXO9PrYG_pX4aeqFurFpGjCprQ9iVsD1F0DmzKsqXMHFaMgF-wPzdFyRIKeiUT8Hc9uh0A6RHLGVc8QwK0yB32OUFKEZZx1dqnovFETeJIfYTvVXnpmv6Kp68DS1hYzd9_8FvrhypeawUmCrJqeUb3BRpYj/w640-h426/DSC_0114.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Duna a Michelsbergről fotózva.<br /></td></tr></tbody></table><br /></div><div style="text-align: justify;"><span style="text-align: center;">Mindkettő az Altmühl-ből kapja vizét az árvízvédelmi művek alatti átereszeken keresztül, bár a szabályozás előtt feltehetően az aktuálisan magasabb folyó volt hatással a szintjükre. Helyenként eltűnnek a beépített területek alatt, viszont mindenképpen meg kell említeni a Mária mennybemenetele templom melletti </span><span style="text-align: center;">Sziszüphosz nevű k</span><span style="text-align: center;">épzőművészeti alkotást mely leginkább az utolsó előtti Pink Floyd album, a Division Bell borítóján látható arcokra emlékeztet, ahogy fémesen megcsillan a várárok vizében. </span></div><div style="text-align: justify;"><span style="text-align: center;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="text-align: center;">Tulajdonképpen a két "graben" az a víztest, melyben átlényegül az Altmühl vize Dunává, ahogy az összefolyás után kelet felé veszik az irányt a régi Altmühl medrében. Ezen a szakaszon áll egy zsilipház, amely megakadályozza, hogy az árvizek kelet felől behatoljanak a városba. Ezután egy rövid, de annál vadregényesebb ártéri erdőn keresztülfolyva visszatorkollik—hová is?— természetesen az Altmühl-be. </span></div><div style="text-align: justify;"><span style="text-align: center;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="text-align: center;">Mindeközben a Duna déli irányból úgy kerüli meg Kelheimet, mintha ehhez az egészhez semmi köze nem lenne. </span></div><b><br /></b><p></p>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-24478159390270611102023-12-08T10:19:00.001+01:002023-12-11T22:58:54.976+01:00Alig maradt valami a kisebbik Rácalmási-szigetből<p style="text-align: justify;"><b>A Rácalmási-sziget Magyarország egyik legbonyolultabb szigete, történetéről, fejlődéséről, geomorfológiájáról és helytörténetéről külön könyvet lehetne írni. A blog terjedelem ezzel szemben azt teszi lehetővé, hogy részleteiben ismerjük meg a szigetet. 2023. szeptemberében kezdtünk el foglalkozni a kisebbik Rácalmási-szigettel, amely 1866 után érthetetlen módon eltűnt, éppen a folyószabályozás megkezdése előtt. Vajon mi maradt belőle a helyszínen? Felismerhető-e még az egykori sziget és a mederformák? </b></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiooubAWcTFGViJ0ZywBXPjmWxATwiujgXYkEGYkn9-uksCmNC89cUUu90CDXNklvCtTd7LMm8Vro5E6aR7Sb6S5Ly_XVUFOqlzrFIUOtvWmxTPhiCXsA5yn2Bvj2YzQQYyAadT0upnPRW6JUQm44OdPUmxbdTNVa4Z18z2aqLM9cSjscqUvPZZ3N_JuuWv/s5162/DSC_0407.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="5162" data-original-width="4000" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiooubAWcTFGViJ0ZywBXPjmWxATwiujgXYkEGYkn9-uksCmNC89cUUu90CDXNklvCtTd7LMm8Vro5E6aR7Sb6S5Ly_XVUFOqlzrFIUOtvWmxTPhiCXsA5yn2Bvj2YzQQYyAadT0upnPRW6JUQm44OdPUmxbdTNVa4Z18z2aqLM9cSjscqUvPZZ3N_JuuWv/w496-h640/DSC_0407.JPG" width="496" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Rácalmási-sziget helyszínrajza, <br />a kisebbik Rácalmási sziget a hídtól délre, az erdészeti út mellett húzódott</td></tr></tbody></table><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">2023. december 6-án, rettentően barátságtalan időben ezekre a kérdésekre kerestem a választ. De a sűrű havas esőben, a feltúrt erdőben valószínűleg le lehetett volna forgatni egy rácalmási "Blair With Project-et" is, amelyben egy homályban ólálkodó vaddisznócsorda játszotta volna a főgonoszt. A kisebbik Rácalmási-sziget északi csúcsát ugyanis a vaddisznók vették át az ideiglenesen itt táborozó szovjet hadseregtől, akik 1945 óta a legjelentősebb tájformálást végezték a Kis-Dunán átívelő hídtól délre. Az átalakítás mértékét talán egy <a href="https://www.fentrol.hu/hu/legifoto/145890?r=1&c=2109873.137441:5945944.455848:9" target="_blank">1967. júniusában készült légifot</a>ó adja vissza leginkább. A katonai átkelő pontosan ott létesült, ahol a Kulcs felől érkező magaspart eléri a Kis-Dunát. A tankokkal végzett átkelés miatt a parti növényzet megsemmisült, a laza üledéket felszakították a lánctalpak, mesterséges öblöket alakítva ki mindkét parton. Ez az antropogén felszínformálás és erózió egyik speciális esete, melyre mostanában leginkább Ukrajnában látunk példákat. A helytörténész <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2020/06/elet-racalmasi-szigeten.html" target="_blank">Németh Miklósné szerint</a> a szovjetek a szigeti oldalon vertek tábort, de például ők építették az első fahidat is a szigetre, amit aztán a lakosság kérésére nem bontottak el. </div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhj7dvGVp3fWppnk-6USeHE8gOQGz69jXYWKRrLs0ly8vf6kJWyQ2OaRAUjQSXEqTB6tAAAUGSRwwevTZ96oO1c_XxHmn2Lc71buwDOYKnAQh9f_3EVHI4O5atxiST0fOEn0lp1qrs_eM1CSGK4jWHK421rQyxqarGVsP5gGBJfV-9NIiIaTb_stC1ifXyf/s6016/DSC_0409.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhj7dvGVp3fWppnk-6USeHE8gOQGz69jXYWKRrLs0ly8vf6kJWyQ2OaRAUjQSXEqTB6tAAAUGSRwwevTZ96oO1c_XxHmn2Lc71buwDOYKnAQh9f_3EVHI4O5atxiST0fOEn0lp1qrs_eM1CSGK4jWHK421rQyxqarGVsP5gGBJfV-9NIiIaTb_stC1ifXyf/w640-h426/DSC_0409.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kőkupacok az erdőben</td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">A katonaság működésének nyomai a szigeti oldalon légifotóról már nem látszanak, mert azóta a területet benőtte az erdő. Ez ugyanúgy igaz a régi mellékág déli részére is, ahol 1967-ben még nyílt vízfelületet látunk az erdőben. A viszonylag csapadékos idei ősz ellenére is csak a legmélyebb, ásott gödrök mélyén csillogott némi víz, az erdészeti úttal párhuzamos mederben pedig sehol nem volt víz, és erre az erdei növényzet sem utalt.</div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcqT9QhElGV9hHNa-3e8IPNhYsn8yGwXe_e7OFPFMF4LMBfP3DMgvxEheKPeU1mgIGaMsz0GVDP4ozXGhZ6udvxI2XTr1KSVGWSochvsAZiTa2NjOZ4j7qYqLIKr-uxcDRQkYxIVBzlrvQKEkxSg6Qqim96QebCivDLJp_xzASpeRSYoPfXD06jsJXj9BT/s6016/DSC_0411.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcqT9QhElGV9hHNa-3e8IPNhYsn8yGwXe_e7OFPFMF4LMBfP3DMgvxEheKPeU1mgIGaMsz0GVDP4ozXGhZ6udvxI2XTr1KSVGWSochvsAZiTa2NjOZ4j7qYqLIKr-uxcDRQkYxIVBzlrvQKEkxSg6Qqim96QebCivDLJp_xzASpeRSYoPfXD06jsJXj9BT/w640-h426/DSC_0411.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Vashordó várja sorsát egy mesterségesen vájt gödörben</td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">A sziget északi részén ásott gödröket (kavicsbányák maradványai?) a már említett vaddisznócsordák próbálják betemetni, de az embermagasságú mélyedések visszatúrása valószínűleg sok időbe fog telni. Találni errefelé romvárra emlékeztető kőkupacokat, helyenként ismeretlen funkciójú facölöpök állnak ki az avarból, máshol rozsdás vasak küzdenek az enyészettel a sarjerdőben. Markáns egykori mederformákat ezen a részen hiába is keresnénk.</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7Yg4XsGvRtT3-jbnTJbdNEoWHnwY7dU61hajGUbunnCSr_uDJi1SKUW9LpdmzFt-5hpZZumcQin69bevLwA5_ZG2ZkvH_KH9f70-FEG5RJBZJnkfL6rxrlX8Eepd5MAEgKXIFxU_aVSmeC6ScPJ2L4F7GWApXM4vlh-jrcv9vgPvEFLzjEzbNC9P-JOyk/s6016/DSC_0442.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7Yg4XsGvRtT3-jbnTJbdNEoWHnwY7dU61hajGUbunnCSr_uDJi1SKUW9LpdmzFt-5hpZZumcQin69bevLwA5_ZG2ZkvH_KH9f70-FEG5RJBZJnkfL6rxrlX8Eepd5MAEgKXIFxU_aVSmeC6ScPJ2L4F7GWApXM4vlh-jrcv9vgPvEFLzjEzbNC9P-JOyk/w640-h426/DSC_0442.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Gombák 1.</td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhh1XIjFclSxXL_cGfMYOby-vn3lq0WDcFdKTxLWHR5uz1gAEQhyphenhyphen9nEq7UXBOcRf_GaUfpMD5GR5aLBQ5H19zGkS4iIYPyhmwF9CfETgJl1VlCTohoV0sML6lxn8HZpDyWUlLsV1Tw3KL6dzXWXgSFBYE2SiXyzQv6pv7ob_J2fd6oIrC-Kf0EoPkY4bFOM/s6016/DSC_0412.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="6016" data-original-width="4000" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhh1XIjFclSxXL_cGfMYOby-vn3lq0WDcFdKTxLWHR5uz1gAEQhyphenhyphen9nEq7UXBOcRf_GaUfpMD5GR5aLBQ5H19zGkS4iIYPyhmwF9CfETgJl1VlCTohoV0sML6lxn8HZpDyWUlLsV1Tw3KL6dzXWXgSFBYE2SiXyzQv6pv7ob_J2fd6oIrC-Kf0EoPkY4bFOM/w426-h640/DSC_0412.JPG" width="426" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Gombák 2.</td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi5A3nieBGudgf1zFGTD1cf4AMaaBT5snr2Emtt6KUD7S1Q91Ym8GFH6wQHy2-HHou7htf3l0ya51evfvID6cLkLaoAlBP4njD0JKWZfWpGQIQxXxOdYMpkgx0aaPx3D3sDw-zhaxESnO8kpqYc_NffG92CAad6BKxf54TVVsSfLA8duLd-EN1YGJNSPmis/s6016/DSC_0418.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="6016" data-original-width="4000" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi5A3nieBGudgf1zFGTD1cf4AMaaBT5snr2Emtt6KUD7S1Q91Ym8GFH6wQHy2-HHou7htf3l0ya51evfvID6cLkLaoAlBP4njD0JKWZfWpGQIQxXxOdYMpkgx0aaPx3D3sDw-zhaxESnO8kpqYc_NffG92CAad6BKxf54TVVsSfLA8duLd-EN1YGJNSPmis/w426-h640/DSC_0418.JPG" width="426" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Moha-frizura</td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">Ahogy haladunk délre a sokszor áthatolhatatlan, fiatal erdőben úgy válik a sziget magja egyre természetesebbé. Így decemberben a csalán már nem ellenfél, de a tarka avar alatt megbúvó szeder még képes meglepetésekre, sőt a nedves idő kifejezetten kedvező életfeltételeket biztosít a korhadékfákon tenyésző gombáknak és moháknak.</div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiX2j0x2QnVQ-W0wMV67Pgp4InoP00vsdw3UEmfTBtbaqxaSGtImQzd2Kr7cBur05kcGEsh-NwWs2zifIjgU7YsbP97wUiAej4V8-S6nbafydexb0579ZTMJ8E7KslyCtw2nvmtt7KcvaYgtRasLqHl1yUK53Xdm4rYQ1IcCbQDsXNxYZlVYhIMpZXtIVL6/s6016/DSC_0428.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiX2j0x2QnVQ-W0wMV67Pgp4InoP00vsdw3UEmfTBtbaqxaSGtImQzd2Kr7cBur05kcGEsh-NwWs2zifIjgU7YsbP97wUiAej4V8-S6nbafydexb0579ZTMJ8E7KslyCtw2nvmtt7KcvaYgtRasLqHl1yUK53Xdm4rYQ1IcCbQDsXNxYZlVYhIMpZXtIVL6/w640-h426/DSC_0428.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ennyi maradt az 1866 után eltűnt sziget mellékágából</td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">A kidőlt fákon tenyésző gombák mögött lassan feltárulnak széles, hosszanti mélyedések. Ezeket vastagon borítja az avar, de a növényzet tekintetében nincs változás a pár méterrel magasabb környező térszínek között. Nem találni itt vizenyős mélyedéseket, vaddisznódagonyákat, nádat, sást, sőt a jellemző nőszirmokat sem. Ívesen kanyarodik a Kis-Duna felé, de a déli részen nem ilyen egyértelmű a helyzet, ugyanis létezett itt egy kisebb sziget is, és az azzal jár, hogy több párhuzamos mélyedés fut egymás mellett. Ez a rendszert egy töltés szakítja meg, ami a Nagy-sziget erdészeti útjától vezet a part felé, elzárva az amúgy is kiszáradt régi ágakat.</div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrODPrGw-VxccM6oWmn-9R-iYTAyRq-nrFhiHEbLwov7lJcCTiIkT5ksxAbUqS4rqFq_P-RVuVrP-uNVCbyWplU6WF1BYI-f8-fBRqlIQYsv5mN7gNHX0FOKB7YHFEs9tG3eDRnALz5zxDs85hN5ye8SASrBh85VHxlAKp0spr5xHvrw39IJQhq8Pv7sqn/s6016/DSC_0432.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrODPrGw-VxccM6oWmn-9R-iYTAyRq-nrFhiHEbLwov7lJcCTiIkT5ksxAbUqS4rqFq_P-RVuVrP-uNVCbyWplU6WF1BYI-f8-fBRqlIQYsv5mN7gNHX0FOKB7YHFEs9tG3eDRnALz5zxDs85hN5ye8SASrBh85VHxlAKp0spr5xHvrw39IJQhq8Pv7sqn/w640-h426/DSC_0432.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Zsilip az erdőben.</td></tr></tbody></table><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Közvetlenül a töltéstől északra, a parton áll egy zsilip, amely régebben biztosíthatta a Kis-sziget mellékágrendszerének vízutánpótlását, de az állapota alapján már régen nem tölti be ezt a funkciót. A zsilipkapu tárva nyitva áll, de a mögötte lévő területek magassága miatt valószínűleg csak a nagyobb árvizek idején képes a Duna vize átjutni rajta. Dunaújvárosnál mért 177 centiméteres vízállásnál még több méter hiányzott ehhez. Építési ideje a töltésnek és a zsilipnek ismeretlen, talán ha újabb légifotók bukkannak fel a fentről.hu honlapon könnyebb lesz az építés idejét meghatározni. </div>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-88117952495694069932023-11-29T21:24:00.005+01:002023-12-11T21:21:29.507+01:00Kelheim szigete inkognitó módban<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><b>Néha előfordul, hogy egy sziget szeretné megőrizni magának a titkait, törli magát a világhálóról és a térképekről, sötétségben hagyva a kutatót. De ezzel nincsen semmi gond, lépünk tovább, sok ember maga is így viselkedik.</b></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_15lZavq9kJDvBOjU6u9glO3IHijk79I0QgmeonBMbJlWOvhXaFqvyele1-7w6x3bOYqJw5Vfi4bVOLJVTRS0ibKxlyD7nq1cdNN6hMwUaUekh1AnuNQXqcW0RmmtOn8_PD63tKC4DN4N9WYLAf2SJ4_DYwm9M05vrZ4R-uCNuVBE5htVHpBQRzMhdQw8/s1640/kelheimInsel.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="812" data-original-width="1640" height="316" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_15lZavq9kJDvBOjU6u9glO3IHijk79I0QgmeonBMbJlWOvhXaFqvyele1-7w6x3bOYqJw5Vfi4bVOLJVTRS0ibKxlyD7nq1cdNN6hMwUaUekh1AnuNQXqcW0RmmtOn8_PD63tKC4DN4N9WYLAf2SJ4_DYwm9M05vrZ4R-uCNuVBE5htVHpBQRzMhdQw8/w640-h316/kelheimInsel.JPG" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A bajorországi Kelheim városa alatt, az Altmühl folyó torkolatában található kicsiny dunai sziget olyan, mintha a folyószabályozást végző mérnökök megfeledkeztek volna róla. A Duna-Majna-Rajna csatorna megépítése során kialakított partvonal mellett található, kissé túllóg az Altmühl folyó utolsó hullámain, még mielőtt azok Dunává válnának. Főági partját biztos-ami-biztos alapon kőszórással erősítették meg, de apró mellékága egészen természetes jellegű. Miközben a Kelheimtől keletre hosszan benyúló félsziget rendezett városik park képét mutatja leginkább, mintha valaki itt felejtett volna egy darabkát a régi dunai világból. Magas füvű rét, vízbe dőlt fák, sekély, iszapos ártér váltakozik itt a mélyebb mederrészekkel. Ez a táj éles kontrasztot alkot a saal-i parton álló hatalmas vegyi üzemmel. A Kelheim Fibres viszkózszál gyárának hatalmas füstölgő kéményei alapvetően meghatározzák a sziget hátterét.</div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVrM_Iln6tTua638PJIj6X_D5Dpcc41bUfcBzI67rnbILf1TbaHeRfJPBiSFIzVvWn7C_BCDk-WoQXVVJ0ixb8lbZ62IJ-GB7rolGhyphenhyphendyr-R-eyDguwUrBJcUBDfYHZ7yQEbxGTROl9o2qMvijMrrFSTTvrPqiu_ggbL-ZbVz-gDXF9FG-xSNoNhuVrRZo/s6016/DSC_0345.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVrM_Iln6tTua638PJIj6X_D5Dpcc41bUfcBzI67rnbILf1TbaHeRfJPBiSFIzVvWn7C_BCDk-WoQXVVJ0ixb8lbZ62IJ-GB7rolGhyphenhyphendyr-R-eyDguwUrBJcUBDfYHZ7yQEbxGTROl9o2qMvijMrrFSTTvrPqiu_ggbL-ZbVz-gDXF9FG-xSNoNhuVrRZo/w640-h426/DSC_0345.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A sziget keleti csúcsa, háttérben a vegyi gyárral.</td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZ6-4Z6mqCst8OQ9wa02YM7zc1chrc_GL1fihsb88oDUXXXS6p2TENYBmUE8FuE2tlEs6R-g68e3ksGbs_cAiOsiBOx0RW9Dp6aZF4E2syytS715nd8JEEhZRYIi4jYJce6HAYuKwJsWzq33tAkdCuBL4K6M2mmvzaShY5Xp1TnVd6n8VgTyO3RIYokrNb/s6016/DSC_0350.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZ6-4Z6mqCst8OQ9wa02YM7zc1chrc_GL1fihsb88oDUXXXS6p2TENYBmUE8FuE2tlEs6R-g68e3ksGbs_cAiOsiBOx0RW9Dp6aZF4E2syytS715nd8JEEhZRYIi4jYJce6HAYuKwJsWzq33tAkdCuBL4K6M2mmvzaShY5Xp1TnVd6n8VgTyO3RIYokrNb/w640-h426/DSC_0350.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kilátás kelet felé, balra az Altmühl Mündung.</td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgO2KQ-3vSiFHxouuShwDUdZcHEg1AF8q4PS1oHZIpj6264enTLkqASvg7vwectSHhYKtZQsULx2FUAz1uwl14PIU9aRLDxq61GQVlB2wC5d-YXgMgGIFS_qDvhjGGmfyhBIf3Qeu5vY6J6bU-wcCv6aifDiN76FZiCnguUHvd38o7xcnvctWWrGgVyCzBD/s6016/DSC_0353.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgO2KQ-3vSiFHxouuShwDUdZcHEg1AF8q4PS1oHZIpj6264enTLkqASvg7vwectSHhYKtZQsULx2FUAz1uwl14PIU9aRLDxq61GQVlB2wC5d-YXgMgGIFS_qDvhjGGmfyhBIf3Qeu5vY6J6bU-wcCv6aifDiN76FZiCnguUHvd38o7xcnvctWWrGgVyCzBD/w640-h426/DSC_0353.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kilátás nyugat felé, a Duna túlpartján az Affecking régi temploma.</td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFkbrEE23JfJyBBVVzQ1bFW-RmCi8RvUJKW62AYQkDHdw4gW2B-eV3xbOZVbBeKuvH6qSSWKGtQ_M2uXBloD5ZRjmE0IxSUI0OPYPYwr_lcrTssCHOTo9_DpfSDZ_vQSYF1vgwRa0cfUoDloCV_RPD2Gl9nnuQz-yt2C_E093WgvklWQR00o7nevFGxDP9/s6016/DSC_0358.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFkbrEE23JfJyBBVVzQ1bFW-RmCi8RvUJKW62AYQkDHdw4gW2B-eV3xbOZVbBeKuvH6qSSWKGtQ_M2uXBloD5ZRjmE0IxSUI0OPYPYwr_lcrTssCHOTo9_DpfSDZ_vQSYF1vgwRa0cfUoDloCV_RPD2Gl9nnuQz-yt2C_E093WgvklWQR00o7nevFGxDP9/w640-h426/DSC_0358.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A szerény méretű mellékág szárazon fekvő középső szakasza</td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;"><span style="text-align: justify;">A sziget a 2412 és 2413 folyamkilométer táblák között helyezkedik el, legnagyobb hosszúsága 280 méter, legnagyobb szélessége pedig 25 méter. Nagyjából mindez amit tudni lehet róla. Térképeken nem szerepel a neve, sem nyomtatott, sem pedig online formában nem találtam nyomát. Talán legegyszerűbb, ha Kelheimi-szigetnek nevezzük, lévén más dunai sziget nincsen a városban. Keletkezésének ideje is bizonytalan, feltehetőleg a Duna-Majna csatorna legutóbbi építése során alakították ki mesterségesen valamikor 1960-1992 között. Kelheim város történetében nem említik, régi térképeken Kelheimwinzerrel szemben apró zátonyokat jelölnek ugyan a helyén, de a formája alapján nem valószínű a kapcsolat közöttük. A Wildislands térkép nem jelöli önálló szigetként, legközelebbi szomszédai 7-10 kilométerre találhatók tőle. </span></div><div style="text-align: justify;"><span style="text-align: justify;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><span style="text-align: justify;">Röviden összefoglalva: a sziget őrzi az inkognitóját, de ez nem biztos, hogy minden esetben baj. És az sem biztos, hogy később nem derülnek ki róla újabb részletek.</span></div>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-31688713761370836142023-11-20T22:52:00.004+01:002023-11-21T14:59:46.786+01:00Huszonnyolc árvíz Kelheimben<div style="text-align: justify;"><b><br /></b></div><div style="text-align: justify;"><b>Legalábbis ennyit ábrázoltak a bajor városka központjában található épületek falán. Arról viszont nem szólnak a feljegyzések, hogy az árhullám vajon a Dunán vonult-e le, vagy az Altmühl folyón érkezett, esetleg mindkettőn egyszerre. Annyi bizonyos, hogy az ódon városka árvíztáblái 418 évet ölelnek fel 1595-től 2013-ig. </b></div><div style="text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYFCb-_cLPUNwk2uZJdeffUjKOHuxgX3Zyq_Swpbk6y2wWrF1V3Jjtadt-EbBdJ-mn196FYgQTmkIrAsVcJmlWUZXaUr7HI8Fbi4VZk_6PQrEKNhm6FswmWzE7fxQXO4ML8CEREZ5lRm6iBeXQQrRKR_YDN4LjJxiPI0Y-MwXOqaaYBD2VnYQbZUoNxWSt/s6016/DSC_0298.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="6016" data-original-width="4000" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYFCb-_cLPUNwk2uZJdeffUjKOHuxgX3Zyq_Swpbk6y2wWrF1V3Jjtadt-EbBdJ-mn196FYgQTmkIrAsVcJmlWUZXaUr7HI8Fbi4VZk_6PQrEKNhm6FswmWzE7fxQXO4ML8CEREZ5lRm6iBeXQQrRKR_YDN4LjJxiPI0Y-MwXOqaaYBD2VnYQbZUoNxWSt/w426-h640/DSC_0298.JPG" width="426" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kelheim legidősebb árvíztáblája 1595-ből.</td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">Kelheim városában legalább öt árvíztábla létezik, közülük kettő helyen több árvízi jellel találkozhatunk. Egy további árvízi emlék található folyásirányban felfelé, a Weltenburgi-áttörésben, egészen pontosan a 2417,2 folyamkilométernél. </div><div style="text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcC_cX4kzt0qt0xEiNS2mj3jQtjRn7lDIU-PXw8B10lJNzO6P1IJBtuSC4UNlGJaWFt1dWT2C7iiXirYvvbX38JzXDBLXWR_HXyCWBMUCgFhwkgeCLK1HnHzOWXpIKvHiWZiLUBBfuZUx0C66DBiS4HatCKs7l9wuS8Nf1cwJnC6t9lsAQylU63oflhCCZ/s898/Kelheim_at.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="898" data-original-width="885" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcC_cX4kzt0qt0xEiNS2mj3jQtjRn7lDIU-PXw8B10lJNzO6P1IJBtuSC4UNlGJaWFt1dWT2C7iiXirYvvbX38JzXDBLXWR_HXyCWBMUCgFhwkgeCLK1HnHzOWXpIKvHiWZiLUBBfuZUx0C66DBiS4HatCKs7l9wuS8Nf1cwJnC6t9lsAQylU63oflhCCZ/w630-h640/Kelheim_at.JPG" width="630" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A kelheimi árvíztáblák elhelyezkedése</td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">Az óvárosban található táblák eloszlása valamelyest egyenletes, bár jellemzően a városfalon belül a keleti részen találhatók. Ennek egyszerű oka van, a város járószintje kelet felé lejt, lásd az alábbi elöntési ábrát. Ez azt jelentette, hogy az árvizek kelet felől törtek be a városba, és amennyiben nem haladtak meg egy bizonyos szintet a város nyugati fele szárazon maradhatott. Így ésszerű és célszerű volt az árvíztáblákat a keleti városrészbe tenni, ahol az egészen alacsony árvizeket is fel tudták tüntetni. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj62OihoE1my-T6wiskWg7txBAufxQfEcAycOBWSZS8MYk8MUMTQjWtBXEal23B6LrLtJ-z2psbi61gp77C2HYI1eBvLVg5HPeBAZMf7ht26rX-Et332VfRny_Wj7BlVptkE0IoDzVI-8dcotQwamqg6ZWklRgZIBR3lF36YqV8WTgsq5vLdAReoVzmiQev/s1172/elontes_kelheim.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="686" data-original-width="1172" height="374" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj62OihoE1my-T6wiskWg7txBAufxQfEcAycOBWSZS8MYk8MUMTQjWtBXEal23B6LrLtJ-z2psbi61gp77C2HYI1eBvLVg5HPeBAZMf7ht26rX-Et332VfRny_Wj7BlVptkE0IoDzVI-8dcotQwamqg6ZWklRgZIBR3lF36YqV8WTgsq5vLdAReoVzmiQev/w640-h374/elontes_kelheim.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Árvízi elöntés Kelheimben (<a href="https://www.kelheim.de/leben/umwelt-energie-mobilitaet/hochwasserschutz/#gallery-10-5" target="_blank">forrás</a>)<br /></td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">Például az alig vádliig érőket. Mivel a kelheimi látogatás során nem volt nálam mérőszalag, ezért csupán leíró jelleggel tudom bemutatni az itteni árvizeket. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A legidősebb árvíztábla az északi városkapu tornyának falán található az Altmühl folyóhoz közel (lásd kezdőkép). Mivel Kelheim városa a Duna és az Altmühl közé zárt félszigeten található, a két folyó árvizei összeadódtak, ha egyszerre érkeztek, illetve egymás vizét visszaduzzaszthatták, ha például az Altmühl átlagos vízhozamához hozzáadódott az alpesi olvadás által felduzzasztott Duna. A torony falába bevésett vonal és az 1595-ös évszám egy dunai árvizet jelöl, amely februárban és márciusban pusztított végig a Duna mentén, egészen Magyarországig. </div></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJA5J7Sjt5Jb6xZtSPuphDwZfOsqdhTkPz8O9yI9TUpWiSbn7oJK4Y0Ahi8nTJfBu0n8sKxg4VyLQ2Rbsc1ItbSAucGrpe6Uh85MelH5kwBb_uNHjey3uhNJluWdLorY5N0wzmLNr-0WDCiA5TMBzDGSvxguZAZnnxX_dXeo7oaa0J96q74ciAsHpyxPT_/s4963/kelheim_HW.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4963" data-original-width="4000" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJA5J7Sjt5Jb6xZtSPuphDwZfOsqdhTkPz8O9yI9TUpWiSbn7oJK4Y0Ahi8nTJfBu0n8sKxg4VyLQ2Rbsc1ItbSAucGrpe6Uh85MelH5kwBb_uNHjey3uhNJluWdLorY5N0wzmLNr-0WDCiA5TMBzDGSvxguZAZnnxX_dXeo7oaa0J96q74ciAsHpyxPT_/w516-h640/kelheim_HW.JPG" width="516" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A legtöbb árvíztábla egy helyen (KL3) </td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both;"><br /></div></div><div style="text-align: justify;">A leggyakrabban szereplő kelheimi árvízi évszám majdnem kétszáz évvel későbbi. 1784. február végén nem csak a Duna, de a Majna és a Rajna medencéjében is hatalmas esőzések fokozták az olvadás által már amúgy is felduzzasztott folyókat. Az olvadás által feltört jégpáncél február végén óriási károkat okozott a Felső-Duna mentén, de még Bécsben is éreztette hatását. Kelheim és Regensburg között Bad Abbach-ban lerombolt egy késő gótikus templomot, de Köln a Rajna mentén rosszabbul járt, itt ezer ember halt meg és több száz ház pusztult el. Nem véletlen tehát, hogy a helyi lakosság Kelheimben emléket állított a több napon át tartó pusztításnak. Három táblán február 29-i dátum szerepel, de egy táblára (Altmühl straße 2.) március elsejét véstek. Az 1784-es azonban hiába a leggyakoribb árvíztábla, Kelheimben valószínűleg csak a harmadik legmagasabb árvíz lehetett. </div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNu8CjsBH3G7I5hpWPhxrljY1Gx26x27fumOSwauL4swBaZpJOsaov3wKfOmMQXTwyu7FSwM3kl1fHEKbS4TCxLrTdIme0BGLyxXGDCub6ttKd7W9nVZ5OSycPeIzzrt2bwW_WPfjNEEvbb9G1YCrp_fJkqg1NmD4ybaXtuWUeK8U84QABxvq5TgTRlnxq/s1400/kelheim1784.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1400" data-original-width="1000" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNu8CjsBH3G7I5hpWPhxrljY1Gx26x27fumOSwauL4swBaZpJOsaov3wKfOmMQXTwyu7FSwM3kl1fHEKbS4TCxLrTdIme0BGLyxXGDCub6ttKd7W9nVZ5OSycPeIzzrt2bwW_WPfjNEEvbb9G1YCrp_fJkqg1NmD4ybaXtuWUeK8U84QABxvq5TgTRlnxq/w458-h640/kelheim1784.jpg" width="458" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A leggyakoribb árvíztáblák 1784-ből (f-l: KL2, KL5, KL4)</td></tr></tbody></table><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">A legmagasabb kelheimi árvíz kapcsán van némi bizonytalanság. A városban a legmagasabb árvíz a Ludwigsplatz-on található árvíztáblán az <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2021/12/az-1809-evi-jeges-arviz-levonulasa.html" target="_blank">1809-es</a>, amelyről bőven írtunk korábban, ez eddig a blog történetének leghosszabb írása. A talajszinttől kb. 2,7 méter magasságban található a januárban pusztító árvíznek emléket állító árvízi rovátka. Második helyen áll az 1845-ös, harmadik helyen pedig az 1784-es árvíz. Ezzel szemben a Weltenburgi-áttörésben található rozsdamentes acélból készült árvízi emléken az 1845-ös árvíz szerepel a legmagasabban, második helyen az 1824-es, harmadik helyen pedig itt is az 1784-es szerepel. Az eltérés már annak a fényében is érdekes, hogy alig 2-3 kilométerre állnak egymástól. Viszont az 1845-ös árvíz rekordját erősíti a Weltenburgi kolostor falára rajzolt árvízi jel is. Ez az árvíz ugyancsak a tél végén, március végén, április elején vonult le. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Kelheim rekordárvizei egy érdekes, de kevésbé ismert tényre is rávilágítanak. Magyarországon sem az 1845-ös, sem az 1784-es, sem pedig az 1824. évi árvíz nem szerepel a legnagyobbak között. Ez fordítva is igaz, az 1838-as, vagy 1775-ös, 1876-os Magyarországon végigpusztító árvíz Kelheimben egyik táblán sem szerepel. Ez azért fordulhat elő, mert az árvízi görbék levoulva ellaposodhatnak, vagy éppen kialakulhatnak árvizek az alsóbb szakaszokon a mellékfolyók vízgyűjtőin bekövetkezett csapadék következtében, amely a felső szakaszokat kézenfekvő okokból kifolyólag nem érintheti. A lokalitás különösen a jeges árvizek kialakulásában játszik szerepet, ahol egy jégtorlasz nagyon rövid idő alatt nagyon nagy vízszint-emelkedést okozhat egy meghatározott szakaszon. Az 1809. évi árvíz azonban intő jel, a Dunán igenis kialakulhatnak olyan katasztrofális árvizek, amelyek Németországtól az Al-Dunáig végigpusztíthatnak.</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtEK_iPt1pZ7dytcMFCUjpP66m9ya_qQO_kOOXRVEBOdUQbq17SJhzWkhjs1r07FHJfDeSYAiI_AUVkUfUMiUSRGxCP-nmFSgCYRajAjzlgwBi2D8fxTWAkBg6Myg3eu5ijh0a_9Xsk4kX26uhMFCa87qejHJmnM5v3_-p12DN_EI0oiq0THexTOahCfkU/s1024/weltenburg_HW.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="682" data-original-width="1024" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtEK_iPt1pZ7dytcMFCUjpP66m9ya_qQO_kOOXRVEBOdUQbq17SJhzWkhjs1r07FHJfDeSYAiI_AUVkUfUMiUSRGxCP-nmFSgCYRajAjzlgwBi2D8fxTWAkBg6Myg3eu5ijh0a_9Xsk4kX26uhMFCa87qejHJmnM5v3_-p12DN_EI0oiq0THexTOahCfkU/w640-h426/weltenburg_HW.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A kakukktojás: árvízi emlék a Weltenburgi-áttörésben</td></tr></tbody></table><div><br /></div></div><div style="text-align: justify;">Közel a Duna partjához, de már az egykori városfalon kívül, az egykori kelheimi Wittelsbach vár falán található egy további, kissé esetleges, de egyedi műanyag árvíztábla, amely az 1988 márciusában levonult árvíznek állít emléket.</div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAeMGDkbshyfuFrxf-R6mKBn9ScYVrRCwiSZRwZpNGHJ2PQFSTfOpsVujgmhub31nAQIC1xpA5y5WkVvKMjTFsOtFYEEGCMFfLUHMjW9d8HFIy94wXZBFIELhsJSCwEDQqxG37JEYXTfVVvWFEemk8WF3hwqIZx1VC0DqMWnHfyyk-O88uv2JruIQrYz7Z/s6016/DSC_0245.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="6016" data-original-width="4000" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAeMGDkbshyfuFrxf-R6mKBn9ScYVrRCwiSZRwZpNGHJ2PQFSTfOpsVujgmhub31nAQIC1xpA5y5WkVvKMjTFsOtFYEEGCMFfLUHMjW9d8HFIy94wXZBFIELhsJSCwEDQqxG37JEYXTfVVvWFEemk8WF3hwqIZx1VC0DqMWnHfyyk-O88uv2JruIQrYz7Z/w426-h640/DSC_0245.JPG" width="426" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Árvíztáblák az ezeréves kelheimi vár falán (1784, 1988)</td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">Érdemes egy bekezdést szentelni az árvizek gyakoriságának is, hiszen ellentétben a magyar Duna-szakasszal (talán Pozsony kivételével) Kelheimben folyamatos volt az élet, azaz a lakosság könnyebben őrizhette meg emlékezetében az árvizeket, és az árvíztáblákkal ékesített épületeket. Ha feltételezzük is, hogy korábbi árvízi jelek megsemmisülhettek, elmondható, hogy az árvizek gyakorisága a XIX. század során tetőzött, ebben az évszázadban 10 árvizet örökítettek meg. A XX. században hetet, a XVIII. században pedig további hatot. Ugyan csak a negyede-ötöde telt el a XX. századnak, már ebből a századból is három árvizet örökítettek meg a helyiek. Hogy mit hoz a jövő? Az éghajlatváltozással prognosztizált szárazodás, az alpesi gleccserek visszahúzódása miatt inkább a rekord kisvizek gyakorisága fog növekedni. De ha az éghajlati szélsőségek, köztük a csapadékhullás, gyakorisága is növekedik, akár még az árvízi jelek is gyarapodhatnak a bajorországi Kelheim városában. </div><div><br /></div><div><br /></div><div>A 28 kelheimi árvíz időbeli sorrendje a hat árvíztábla alapján: </div><div><br /></div><div>1595.</div><div>1651.</div><div>1709. február 14.</div><div>1729.</div><div>1731. március 30.</div><div>1778. október 29.</div><div>1784. február 29.</div><div>1789.</div><div><div>1809. január 26.</div><div>1819. december 24.</div><div>1824. október 31.</div><div>1845. április 1.</div><div>1850. február 4.</div><div>1853. június 5/20.</div><div>1861. január 30.</div><div>1863. január 3.</div><div>1882. december 31.</div><div>1890. szeptember 6.</div><div>1916. június 18.</div><div>1920. december 26.</div><div>1926. június 10.</div><div>1965. június 14.</div><div>1988. március</div><div>1994. április 15.</div><div>1999. május 23.</div><div>2002. augusztus 14.</div><div>2005. augusztus 25.</div><div>2013. június 4.</div><div><br /></div></div>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-7778371450556056922023-11-13T23:03:00.003+01:002023-11-14T20:58:54.269+01:00Weltenburg novemberben<p><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjflsfhpPFFq0t21IsCHY-pjGgEuiiObduZHyT_sjeZUz71XY7zXErdqQFFHXUU3N3TRXcoBu96O1evTi48JAzjxnl7VlZwKU27jQJU9T2QppmXjyP7n34khESkpFfuYqPcI2uiNSxXqA1N9PxuXxSV0PtFpfemzUrobKTsYL7EqDNn-CoPK4dEfLFLRUab/s6016/DSC_0126.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjflsfhpPFFq0t21IsCHY-pjGgEuiiObduZHyT_sjeZUz71XY7zXErdqQFFHXUU3N3TRXcoBu96O1evTi48JAzjxnl7VlZwKU27jQJU9T2QppmXjyP7n34khESkpFfuYqPcI2uiNSxXqA1N9PxuXxSV0PtFpfemzUrobKTsYL7EqDNn-CoPK4dEfLFLRUab/w640-h426/DSC_0126.JPG" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Elcsépelt közhely lenne a Weltenburgi-áttörést Németország Dunakanyarjának nevezni, ezért ezt még most az elején jobb is elfelejteni. Weltenburg az Weltenburg, érkezik a következő közhely, de ebben éppen az a lényeg, hogy ez egy megismételhetetlen csoda, amit csak önmagához szabad hasonlítani. Itt hiába keresnénk a Magyarországon otthonos Duna-illatot, amely már száz méterekről felismerhető a parton. Weltenburgban az őszi Duna gombaillatú, bükkfa avar-illatú, séta közben felhőkben borít be minket az átható szarvas-vadszag, mindezt pedig megfűszerezi a fehér mészkősziklafalak között bolyongó harangzúgás.</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgy1xICP4DWt9AXCGop1pZznoigtzBqdcrFvRr5sRaMMm6cmSKpSdfqhx9yACdYHS0TgrGG_Hkuno8HML0ASHXDL-tHl1wqviQhfe1oeNlb-o0L74FAY0rxrNa2E2dhUvWAn_iPU10NbttOq1rb6TXVmeFmQEFJwsONnU4SUGeWJaVDNEk3KbLMj247wcYd/s6016/DSC_0117.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgy1xICP4DWt9AXCGop1pZznoigtzBqdcrFvRr5sRaMMm6cmSKpSdfqhx9yACdYHS0TgrGG_Hkuno8HML0ASHXDL-tHl1wqviQhfe1oeNlb-o0L74FAY0rxrNa2E2dhUvWAn_iPU10NbttOq1rb6TXVmeFmQEFJwsONnU4SUGeWJaVDNEk3KbLMj247wcYd/w640-h426/DSC_0117.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Felszabadulási emlékmű, Kelheim</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Weltenburgban mintha nem is a Duna, hanem az Andúin folyna keresztül. Tiltó kezüket itt nem Isildur és Anarion emeli a folyón érkező vándor felé, hanem a ködbe burkolózó Weltenburgi kolostor és a klasszicista Minas Tirith, a kelheimi bajor királyi felszabadulási emlékmű. Utóbbi nem csak Napóleon császár bukásának és a népek csatájának állít emléket, hanem az emlékmű zöld homokkövében tenyésző 100 millió éves férgek millióinak táplálkozásának is. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjzRlTAPHweOGBDNEPl7dGoCE2tb2CGX1emamfbUxnvg9q6uPiU7TNQ2Lp-zZSQXKx-ZQPD1Pe-gwqruOm4NgoieMeObslMHbiqk6Vvt-mBNY7g21Gn_HXKlPDVlA0c8_Xvzus-slTQsPG3Z69ZVngkiQfD5X0K-fcm58buuzoASthiHMUR7JoW6xz6JKx/s6016/DSC_0147.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjzRlTAPHweOGBDNEPl7dGoCE2tb2CGX1emamfbUxnvg9q6uPiU7TNQ2Lp-zZSQXKx-ZQPD1Pe-gwqruOm4NgoieMeObslMHbiqk6Vvt-mBNY7g21Gn_HXKlPDVlA0c8_Xvzus-slTQsPG3Z69ZVngkiQfD5X0K-fcm58buuzoASthiHMUR7JoW6xz6JKx/w640-h426/DSC_0147.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A sziklafalra felfutó víz folytonossága</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">A táplálkozás kapcsán fontos megemlíteni, hogy Weltenburgban kb. egy évezrede zajlik a folyóvíz átlényegülése. A sziklaszoros bejáratában megbújó kolostorban élő szerzetesek 1050 óta változtatják át a Duna vizét sörré. Mindössze tíz éven múlt, hogy ez legyen Európa legöregebb sörfőzdéje, de az 1040 óta működő, ugyancsak bajor és ugyancsak bencés Weihenstephani Apátság lehagyta ebben. Viszont Weltenburgban a mai napig zajlik egyházi élet, míg a Weihenstephani Apátságot 1803-ban szekularizálták és a sörfőzdéje is állami tulajdonba ment át. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjszJeNwSyGOmlEF-bdA0X1igaY5J4hHBwVfSrLPmbeat-GC0f6BpKhY6YLxAk5-8P7rU5Oz-Kn__Ss2ewARFycurFs8GLR9sjFpYsSr0ERWrk3m1gjTxjFj7PGaS-crcxTfkLYd4a97tsVuLYE-XLWbpA2Q4IfVT1McwmJwhl9aH5WRIYONqe4C8HFMfIG/s6016/DSC_0140.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjszJeNwSyGOmlEF-bdA0X1igaY5J4hHBwVfSrLPmbeat-GC0f6BpKhY6YLxAk5-8P7rU5Oz-Kn__Ss2ewARFycurFs8GLR9sjFpYsSr0ERWrk3m1gjTxjFj7PGaS-crcxTfkLYd4a97tsVuLYE-XLWbpA2Q4IfVT1McwmJwhl9aH5WRIYONqe4C8HFMfIG/w640-h426/DSC_0140.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Falevelek körtánca</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">De térjünk vissza a Dunához! Vize sokkal prózaibb, de igéző mozdulatokra képes, mint a sörkádakban való erjedés. Nem fűzfa, nem nyár, hanem bükk, juhar, kőris, vörösfenyő és égerfák leveleit kevergeti a sziklafalak tövében. A körtánc fáradhatatlan és folyamatos mozgás, a sodrás csak a fáradt leveleket sodorja tovább. Talán a táncolók észre sem veszik a sziklafalon álló vándort. Talán nem is számítanak épeszű emberre a novemberi esőben.</div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNqxIKE2_rMRlumipFyMwToG4oeqmFEpsBVTBc4LETtW_J-qasQeE0-4X1l-Llz7hRkAscfDgQ0kQbsDBkK2Lhp12fyn0SJTYZmAv7l9SIvLdnM8WdhP4a3v2qT1oKlLDF9GYWANLdnS0W8mKkgIUM9RvmnaxWUt2_O993mb3Yyy9TdWNgVGq5uS0y5ACi/s6016/DSC_0154.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNqxIKE2_rMRlumipFyMwToG4oeqmFEpsBVTBc4LETtW_J-qasQeE0-4X1l-Llz7hRkAscfDgQ0kQbsDBkK2Lhp12fyn0SJTYZmAv7l9SIvLdnM8WdhP4a3v2qT1oKlLDF9GYWANLdnS0W8mKkgIUM9RvmnaxWUt2_O993mb3Yyy9TdWNgVGq5uS0y5ACi/w640-h426/DSC_0154.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Emberkéz alkotta kőfalak, de azért a természetes az igazi</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Utak ugyanis nem vezetnek keresztül a mészkősziklák között a Duna partján. Ez az elszigeteltség óvta a kolostort, védte a kelták és rómaiak erődjeit, egymással szemben a Duna két oldalán. Weltenburgtól egy kőfalak tövében vezető zsákutca vezet a hajókikötőig, ott az ember vagy hajóra száll, vagy visszafordul. Végső pont ez most is, a Weltenburgi Apátsággal szemközti külső kelta várfal a legnyugatibb pont, ameddig eljutottunk, 2419 folyamkilométerre a Duna torkolatától. </div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdm99ktImOcXsVKdwXbgZtC_ZhwUhjSJ3ET4QqUcOtCeP8iC6vbJlZQejceg1sSGmXuSGCLwo3On_Qs09dcTUds0T-xJrbr10l_gxMGh135utDsFSdsbXt3CNnd3vgMOPKdMlkUwDh8SsZssQBdadDYPuWVtbAY8Z847l0cUKsucsTnLvDMafr1RJgUgxB/s6016/DSC_0157.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdm99ktImOcXsVKdwXbgZtC_ZhwUhjSJ3ET4QqUcOtCeP8iC6vbJlZQejceg1sSGmXuSGCLwo3On_Qs09dcTUds0T-xJrbr10l_gxMGh135utDsFSdsbXt3CNnd3vgMOPKdMlkUwDh8SsZssQBdadDYPuWVtbAY8Z847l0cUKsucsTnLvDMafr1RJgUgxB/w640-h426/DSC_0157.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kelta sáncon átvezető turistaút.</td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">Apropó folyamkilométer. Itt a táblák 200 méterenként állnak a parton. Méghozzá a bal parton, ahol kissé kitágul a Duna völgye, pedig nem tűnik úgy, mintha itt lenne klasszikus ártere a Dunának. Nem nagyon, éppen annyira, hogy elférjen egy gyümölcsös. Meg két olyan létesítmény, amire senki nem számítana. Két rövid sarkantyú, német alapossággal felépítve, mintha a sziklák nem lennének elegendőek arra, hogy megregulázzák a folyót. Mindenesetre arányosabban kisebbek mint az alsóbb szakaszon.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioO2fukx-Sg1SuTALEkdXosV3JmMKSaL4C5l2u8dsREBXsvtcu2QPVVuGTTbY6XB-c6C8BWH2t3YXM9Z69rrTmN5LeHZFD3-JLE3chFdNhDsnpQ6u2IQFVa7xOiDOb7JNkbtD6a1ZxTEln-_CE1XTc0N6_7i66eB4HX1yjuNjESgdnccKTP3gEgaBvXjSn/s6016/DSC_0176.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioO2fukx-Sg1SuTALEkdXosV3JmMKSaL4C5l2u8dsREBXsvtcu2QPVVuGTTbY6XB-c6C8BWH2t3YXM9Z69rrTmN5LeHZFD3-JLE3chFdNhDsnpQ6u2IQFVa7xOiDOb7JNkbtD6a1ZxTEln-_CE1XTc0N6_7i66eB4HX1yjuNjESgdnccKTP3gEgaBvXjSn/w640-h426/DSC_0176.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Szűkület.</td></tr></tbody></table><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Az emberi beavatkozást ezt leszámítva fokozatosan szorítják vissza ezen a természetvédelmi területen, melynek alapjait már 1840-ben lerakták. A sziklafalak tetején vezető turistautak közül sokat már lezártak, hogy minél kevesebb legyen a zavarás az erdőben, minél kevésbé kezdje ki a tájat az erózió. A kötelekkel lezárt utakat lassan elnyeli az erdő, pár év múlva már nyomuk sem marad. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyB_KxGdn7cWd4AGwhHqSuJc35O4BLxAaihyphenhyphenwVuN_8Jj5bpC-WJOT1FAP75jerGgtDFZ7uW0RE_4mmGQrnd1pHs8ibnLW5ywx0wsm9zDBQaRiSFI_TzPdBR-8VTLdZTcm4NoX0YYgjJzd640zTJ90BCIAth_XE_lbEc9CIjjKfpODx69LCIGI_gRU6Yu5X/s6016/DSC_0170.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyB_KxGdn7cWd4AGwhHqSuJc35O4BLxAaihyphenhyphenwVuN_8Jj5bpC-WJOT1FAP75jerGgtDFZ7uW0RE_4mmGQrnd1pHs8ibnLW5ywx0wsm9zDBQaRiSFI_TzPdBR-8VTLdZTcm4NoX0YYgjJzd640zTJ90BCIAth_XE_lbEc9CIjjKfpODx69LCIGI_gRU6Yu5X/w640-h426/DSC_0170.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Danuvius isten rácos heregolyói</td></tr></tbody></table><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Sekély tengerben ülepedtek le annak idején Weltenburg sziklái. Helyenként 80 méterrel magasodnak a Duna vize fölé a mészkőszirtek, melyek Németországban gazdagnak számítanak fosszíliákban. A 150 millió éves felső-jura kőzetekbe helyenként az al-dunai Vaskapu-szoroshoz hasonló sziklaösvényt véstek. Közkeletű tévedés, hogy "<i>a víz szalad, a kő marad</i>", a geológiai értelemben éppen a fordítottja zajlik. Jellemzően a folyók, patakok nyalogatják kitartóan a mészkövet mérsékelten szénsavas vizükkel, fokozatosan koptatva azokat. </div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSIU8YzawH3Tj-5WRPbZpBOHgkZaA5tRpDFAq_exDIlKdUtD8ym4qsBuwtr8ViDkAwU9OZ8MXsPIVnXlKD6ofcYiUAMuNHYhMtXTXt9BJ1ju41YnQiji36uftOLnhKnkWdq5O7rWC_Nw4xTbtVwD_PcAK4NyV_NVMiCiHc5RPMKCSCipQHIpC8yKmBt5PE/s6016/DSC_0198.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSIU8YzawH3Tj-5WRPbZpBOHgkZaA5tRpDFAq_exDIlKdUtD8ym4qsBuwtr8ViDkAwU9OZ8MXsPIVnXlKD6ofcYiUAMuNHYhMtXTXt9BJ1ju41YnQiji36uftOLnhKnkWdq5O7rWC_Nw4xTbtVwD_PcAK4NyV_NVMiCiHc5RPMKCSCipQHIpC8yKmBt5PE/w640-h426/DSC_0198.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kis Vaskapu utánérzés</td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">Weltenburgon kívül egy kisebb kolostor is épült az áttöréses völgyben. 1454-ben néhány erdei ferences szerzetes remetelakot és kápolnát épített a dunaparti barlangokban, néhány kilométerrel Kelheim fölött. A kápolna védőszentje Szent Miklós volt, a folyami hajósok védőszentje. 1803 óta magántulajdonban van, a szorosban zajló vizitúrázók egyik kiindulópontja. Dunai oldalán az ellenségtől és az áradásoktól kőfal, sőt torony védi, falában zsidó asszony sírkövével. A kolostor alatti sóderzátony igazán különleges, alpesi eredetű kavicsokból épül fel. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxAwy6lzLrOuywny270AZR0Z92KkpvXKe2BEgOyVOrqNRrC-NdFSmkecOm3KgirmdrFiomEZHC_DfM8gSThPtHJo0yokET8T-ajOkqguRiWqeEC6qcPusMcP5gks72GMmFHHLoMsU9AO4R9s72-vn3gARntQQsdBnyhFPjNlsPqrWim4jWNTSyU8cCcHeC/s6016/DSC_0216.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxAwy6lzLrOuywny270AZR0Z92KkpvXKe2BEgOyVOrqNRrC-NdFSmkecOm3KgirmdrFiomEZHC_DfM8gSThPtHJo0yokET8T-ajOkqguRiWqeEC6qcPusMcP5gks72GMmFHHLoMsU9AO4R9s72-vn3gARntQQsdBnyhFPjNlsPqrWim4jWNTSyU8cCcHeC/w640-h426/DSC_0216.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ferences kolostor a szorosban</td></tr></tbody></table><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">5,5 kilométernyi kanyargás után a Duna Kelheimnél találkozik a régi Duna medrével, melyben manapság az <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2012/11/bovizu-os-duna-nyomai-az-altmuhl.html" target="_blank">Altmühl</a> folyik. Azaz a Duna új bérlő Weltenburgnál, magát a szorost az elődje az Augsburg felől érkező Ős-Lech alakította ki. A jégkorszaki Duna ág, az Altmühl elvesztette ugyan a nevét, de megkapta cserébe a dunai hajóforgalmat a Majna, és azon is túl, az Északi-tenger felé. Kelheimtől a folyó völgye kitágul ugyan, de Regensburg-ig a fehér sziklák fel-felbukkannak a folyó két partján. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-23618571813134517292023-10-26T15:17:00.000+02:002023-10-26T15:17:05.725+02:00125 éves a Koppány-sziget<p style="text-align: justify;"><b>A Duna gemenci szakaszának déli részén az utolsó "simításokat" 1893-1898 között végezték. A folyószabályozási munkálatok során kiegyenesítették a Duna laza üledékben gyakran vándorló medrét. A sükösdi, érsekcsanádi és koppányi átmetszések 18 kilométerrel rövidítették le a folyó hosszát, egyben létrehoztak Bajától északra három szigetet; egyet Grébecnél (1894), a Veránkát (1896) és a Koppányt (1898). Ez a többé-kevésbé stabilizált meder tette lehetővé a Türr István híd felépítését 1906-1908 között. </b></p><div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjm9Jd1oKoQD4K5gWgVcSPGUYZWl-qUq1BUlhVdim4qxBkpo4tti1DaoBxMBO-w49Vs-_Cy8BYLZKOiP9UywhWcWVSYNDJnQTOAdcM1U8TG2P_Q4i2j3mL9wmmbAQcvCmjEPzBIFUkoedCW_46Px-oDERV4_GG0b7F0fcAbEONQrOy-wML4z0EeRqNbkEhh/s1080/baja_legifoto_.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="630" data-original-width="1080" height="374" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjm9Jd1oKoQD4K5gWgVcSPGUYZWl-qUq1BUlhVdim4qxBkpo4tti1DaoBxMBO-w49Vs-_Cy8BYLZKOiP9UywhWcWVSYNDJnQTOAdcM1U8TG2P_Q4i2j3mL9wmmbAQcvCmjEPzBIFUkoedCW_46Px-oDERV4_GG0b7F0fcAbEONQrOy-wML4z0EeRqNbkEhh/w640-h374/baja_legifoto_.jpg" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBstuV9CH0GszOKyHJJbst4WZ6GJ9sj-kvDGmDt0mOjf1Snv36tE3tlnrBB6-jm2RxFenldSZ5dOKisxWOiuPD_fCHeNDD11MxYkleuUAd_05nsM7zRRDYGYk6lcAACZWAIJGBsxA-Re3GaQACZQZFNVDkkA_W5qkBLZRXXBEYZtKrtbOiH3DU3JOEtSQE/s4642/fortepan_133468_dr_varga_csaba.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="3547" data-original-width="4642" height="490" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBstuV9CH0GszOKyHJJbst4WZ6GJ9sj-kvDGmDt0mOjf1Snv36tE3tlnrBB6-jm2RxFenldSZ5dOKisxWOiuPD_fCHeNDD11MxYkleuUAd_05nsM7zRRDYGYk6lcAACZWAIJGBsxA-Re3GaQACZQZFNVDkkA_W5qkBLZRXXBEYZtKrtbOiH3DU3JOEtSQE/w640-h490/fortepan_133468_dr_varga_csaba.jpg" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">Képpár: <a href="https://www.facebook.com/groups/100423196687827/user/100050442249511/" target="_blank">Kovács Gábor</a> / Fortepan, dr. Varga Csaba dr.</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><p style="text-align: justify;">E bejegyzés apropóját egy <a href="https://www.facebook.com/gemencitanyafarm/posts/918812659810134" target="_blank">facebook post</a> adta, ahol két képen a bajai Türr István híd látszik, körülbelül 90 év távlatában. A híd időközben egyszer már megsemmisült, és Baja város <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2021/07/a-sugovica-uj-torkolata.html" target="_blank">Vajas-torkolatnál</a> fekvő nyugati előtere is alaposan átalakult ez idő alatt. Ezekről a városszerkezeti változásokról rengeteget lehetne írni, most azonban fókuszáljunk a távolba, a Duna túlpartján felsejlő, emberkéz alkotta Koppány-szigetre. </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYq7LgNLN0RQj4kB7sJh2b7JXCj1enWtQcIF0DmTfXfwZ2Mo3RAib9TvnObZoKuulJlAMbOY62nZUvhoK9hbkIbllbqQpYGVUM7DYQ_Hg2-sJqNq0kD1ehCn2k-FCKlbdAhspMeKvJIDFK4thE49x2QfB5XipS5nA20szZSduPIKMUr4SGeFG2cq8_wPM-/s962/baja1941.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="836" data-original-width="962" height="556" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYq7LgNLN0RQj4kB7sJh2b7JXCj1enWtQcIF0DmTfXfwZ2Mo3RAib9TvnObZoKuulJlAMbOY62nZUvhoK9hbkIbllbqQpYGVUM7DYQ_Hg2-sJqNq0kD1ehCn2k-FCKlbdAhspMeKvJIDFK4thE49x2QfB5XipS5nA20szZSduPIKMUr4SGeFG2cq8_wPM-/w640-h556/baja1941.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Koppány-sziget 1941-ben (Hadtörténeti Múzeum Térképtára)</td></tr></tbody></table><p style="text-align: justify;">A Koppány-sziget lehetett volna Kákony-sziget is, ha a Duna áradásai nem űzték volna el ezt a falut a Duna partjáról 1804-ben. Kákony falu neve feledésbe merült, legfeljebb a Bajaszentistvánra beköltöztetett lakosság őrizhette emlékét még néhány generáción át. Az áradásokon kívül a folyó kanyarulatfejlődése miatt jelentkező oldalazó erózió is komoly pusztítást végzett Baja térségében. Kákonynál, és délebbre Pandurnál a Duna két túlfejlett kanyarulata mélyen bevágott a Duna-Tisza közébe, végső soron menekülésre kényszerítve a települések lakosságát. A partelmosódás következtében a néptelen kákonyi faluhely lassan közvetlenül a Duna partjára került, de ekkor már Koppány-puszta néven ismerték. Éppen 125 éve, 1898-ban Koppánytól nyugatra vezérárkot ástak a földeken keresztül, és a Duna új medre szigetté alakította a Duna-Tisza közéhez tartozó félszigetet.</p></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiyYFD-BqGnZ13xTAlX3lTE79ICJsVTZgBu7wES8tWsrvi8b7ktClTUVK7atWPlhJb7eBlyybTuHcTPdglSfoTax1JDJL0-7JHQBJ7DMjyvKrJNa2n-eW0OCg3RyN7lwK7xXbiSSThR6Gb2Uo94xpwOaQsxU5AbTPXdg4IeS2FBWkaAne5BiZts5XKwhsL8/s1385/baja1881.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="975" data-original-width="1385" height="450" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiyYFD-BqGnZ13xTAlX3lTE79ICJsVTZgBu7wES8tWsrvi8b7ktClTUVK7atWPlhJb7eBlyybTuHcTPdglSfoTax1JDJL0-7JHQBJ7DMjyvKrJNa2n-eW0OCg3RyN7lwK7xXbiSSThR6Gb2Uo94xpwOaQsxU5AbTPXdg4IeS2FBWkaAne5BiZts5XKwhsL8/w640-h450/baja1881.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Duna levágásra ítélt koppányi kanyarulata Bajától északra. 1881. (mapire.eu)</td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">Míg a grébeci és a veránkai átmetszés gyorsan kifejlődött, és a vezérárokból hamar főág vált, addig Koppánynál a Dunának nem nagyon akarózott elhagyni a Vén-Dunának nevezett 4 km hosszú mellékágát. A folyamat felgyorsítása érdekében 1910-ben a felső harmadánál elrekesztették az ágat, a kőgát aztán gyors feltöltődést eredményezett. Ugyan a kezdő képpár nem ugyanabból a magasságból és szögből és ugyanazon vízállás idején fényképezte le a Koppány-szigetet, de jól kivehető rajtuk a Vén-Duna szűkülése. Az 1930-as években készült fotón még egy széles torkolatot látunk, egységesen széles meder sejlik fel az ártéri edőn túl. A távolban még kivehető a felső torkolat is.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Területét a bajaiak művelték. A sziget egy része fátlan kaszáló volt, ahol a bérlők szarvasmarhákat legeltettek. De termesztettek itt kendert is. 1936-ból fennmaradt egy hajószerencsétlenség története, amikor a szigetről 10 vagon kendert akartak elszállítani Bajára, de a komp nekiment egy hajómalomnak és lovakkal, kocsikkal együtt elsüllyedt. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7mE6wtl8Tv0-ns7qUFzdtgSDaquv0XaO11y-BbpcbZNOajy-9Zsduuj9i7RCpsw4iZS_gSIgloUKQyNbXjRjwoKJo1ditWBbovB3COpE1GvWBrJE8EoZoeYbg1_2bLkf6l2F0s4L_0oowC6oGTZVMWTad0F2nMAewN1fky5fXMksZcCMX-Gq5rVrSav-N/s1211/angyalosbaja.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="857" data-original-width="1211" height="452" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7mE6wtl8Tv0-ns7qUFzdtgSDaquv0XaO11y-BbpcbZNOajy-9Zsduuj9i7RCpsw4iZS_gSIgloUKQyNbXjRjwoKJo1ditWBbovB3COpE1GvWBrJE8EoZoeYbg1_2bLkf6l2F0s4L_0oowC6oGTZVMWTad0F2nMAewN1fky5fXMksZcCMX-Gq5rVrSav-N/w640-h452/angyalosbaja.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Koppány-sziget déli torkolata a Türr István hídtól északra 1930.</td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">Napjainkra a meder jelentősen szűkült, de nem kell aggódni, a folyamat jelentősen lelassult a sziget 100. születésnapján. A WWF élőhelyrehabilitációs programja keretében 1998-ban elbontották a keresztgát középső részét a vízáramlás biztosítása érdekében. a projekt 70 millió forintjából jutott pénz az alsó és felső torkolat kotrására is, de a tervezett két zsilip (szerencsére) nem épült meg. A Vén-Duna revitalizálásával a Koppány-sziget elszakadt a parttól, így kialakulhatott a Gemenc egyik legelzártabb területe.</div><p style="text-align: center;"><b>Ajánlott és felhasznált irodalom:</b></p><p style="text-align: justify;"></p><ul><li><span style="text-align: left;">Eblinger Ferenc: <a href="http://elbiferrum.blogspot.com/2014/02/a-gemenc-kistajainak-rovid-tortenete.html" target="_blank">A Gemenc kistájainak rövid története </a></span></li><li>Magyar Nemzet, <a href="https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarNemzet_1999_06/?query=v%C3%A9n-Duna+wwf+1998&pg=273&layout=s" target="_blank">1999-06-15 / 137. szám</a></li><li>Molnárok Lapja, <a href="https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_MolnarokLapja_1936/?pg=473&layout=s" target="_blank">1936-09-26 / 39. szám</a></li><li>Népszava, <a href="https://adt.arcanum.com/hu/view/Nepszava_1997_10/?query=v%C3%A9n-Duna+wwf+1998&pg=46&layout=s" target="_blank">1997-10-04 / 232. szám</a> </li><li>Mátrai Ildikó: <a href="https://library.hungaricana.hu/hu/view/TOLM_Lf_12_Tan/?query=v%C3%A9n-duna%201998&pg=446&layout=s" target="_blank">A Nyéki-Holt-Duna története, amiről a régi térképek mesélnek</a>. Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. (Szekszárd, 2009) </li></ul><p></p></div>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-88105399780489436242023-10-23T15:37:00.001+02:002023-10-23T15:37:21.662+02:00A Kompkötő elszigetelődése<p><br /></p><p style="text-align: justify;"><b>Hiába közelít a Duna vízállása a negatív rekordhoz, a váci Kompkötő-sziget továbbra is megközelíthetetlen száraz lábbal. 2023. október 23-án, egy szép nyári napon LKV+35 centiméteres vízállásnál (-21 cm a váci vízmércén) folyamatos volt a vízáramlás a 2018. június 15-én megnyitott keresztgát szelvényében. A sodrás, a bizonytalan állagú mederanyag miatt még térdig érő gumicsizmában sem volt lehetséges az átkelés, ami azt jelenti, hogy a Kompkötő-sziget az LKV értéknél is valódi szigetként viselkedik, és ebből a szempontból párját ritkítja a Váci-Dunán. </b></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOVnRf0NJLXn6cC-bS5FcqLyBa6eRDt58m6ZwT5wHR31ATiX3_98xeEcLBsYe4Jw4rjwLRwYqzbSEC37o9OZDn27cfLApeBoRqidStlrDZe0AP-mSpb7Q5BSvl4nZnaeoHt514DghikLX1_FgnaCnHG5hWXXdeTliGEgDGLryXR-NBTIzDSKUItD1mSN_A/s6016/DSC_0870.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOVnRf0NJLXn6cC-bS5FcqLyBa6eRDt58m6ZwT5wHR31ATiX3_98xeEcLBsYe4Jw4rjwLRwYqzbSEC37o9OZDn27cfLApeBoRqidStlrDZe0AP-mSpb7Q5BSvl4nZnaeoHt514DghikLX1_FgnaCnHG5hWXXdeTliGEgDGLryXR-NBTIzDSKUItD1mSN_A/w640-h426/DSC_0870.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A megbontott, íves keresztgát fölött képződött zátony</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">A Kompkötő-sziget öt évvel ezelőtti mellékág-nyitása remek alkalom arra, hogy megfigyeljük, illetve folyamatosan monitorozzuk a beavatkozást követő változásokat a mederben. Ugyanis a mederben lezajló változásokból levont következtetéseket hasznosítani lehet más mellékág-revitalizációs projekteknél, alkalom adódhat tanulni az esetleges hibákból, illetve lehet finomítani a módszereket is. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Közvetlenül a kotrás után két hónappal, 2018 augusztusában hasonlóan alacsony (-17 cm) vízállásnál kultúrpesszimista módon azt írtuk a blogon, hogy a <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2018/09/a-kotras-sikerult-kompkoto-meghalt.html" target="_blank">kotrás sikerült, a Kompkötő-sziget meghalt</a>. Ugyanis ilyen vízállásnál már megszűnt a vízáramlás és öt évvel ezelőtt még át lehetett gyalogolni a szigetre. A pesszimizmus esetünkben nézőpont kérdése. Akik annak örülnek, hogy egy dunai szigetre nem lehet akármikor akárhogy begyalogolni most elégedetten nézhetik, hogy öt év alatt a Duna némiképpen kimélyítette a mellékág medrét. Akik pedig horgászni mennének a szigetre, kénytelenek csónakot, vagy derékig érő gumicsizmát használni. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_gNtvMaZJsP0DVqy22YZ5zb0L5dQclZnBmmj36hInwKaxBtTDSSSD1IPZ2lWLv_QYsbRprW2peNqbcJTwx_mX0_DHZkVDVPcRvLHz3yDHlvHU3z1JkwsAsQdVyTfvcke_qCAiwQQEDs5CEBR6w995Abh0CIcX2jmsFN4JqSaBGWXLiR0iJLFS-9U3U-K_/s6016/DSC_0868.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_gNtvMaZJsP0DVqy22YZ5zb0L5dQclZnBmmj36hInwKaxBtTDSSSD1IPZ2lWLv_QYsbRprW2peNqbcJTwx_mX0_DHZkVDVPcRvLHz3yDHlvHU3z1JkwsAsQdVyTfvcke_qCAiwQQEDs5CEBR6w995Abh0CIcX2jmsFN4JqSaBGWXLiR0iJLFS-9U3U-K_/w640-h426/DSC_0868.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A kotort felső torkolat - és a kilátás Verőcére</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Minden egyes alkalommal érdemes a sziget fölé magasodó löszdombokról vetni egy pillantást a nagyképre. A Kompkötő-sziget felső torkolatát is kikotorták, igaz nem teljes szélességben. Itt egy erdős félsziget nőtt a mederbe a keresztgát hatása miatt, ami a meder több mint felét foglalja el. A maradék harmadot a keresztgát bontásával egyidőben kikotorták, de a mellékág löszdomb alatti része valószínűleg egyre kevésbé lesz már folyómeder, itt az ártéri növényzet áll nyerésre. Ezen a széles iszapos szakaszon csak a vízlelőhelyet legrövidebb úton megközelítő vadak párhuzamos nyomai törik meg az egyhangúságot. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgduxQpNL-Xk8_K7BGxP5ODn-HmLd7rDZULDgsgNEmalFGZ6JFG80M_je6NOZiYRciHKNVEw-4kHEEk94E_On8kGvQ_PL14EOUADtEjzNcwZw5JGzBt8W9-wN06XZ_hK3oXCbMtbsHKe6lM6Fgm9ZO0iSdtd6f-wl3tNcto5DUCsOOT6ReTc0AgU_0TGlBg/s6016/DSC_0871.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgduxQpNL-Xk8_K7BGxP5ODn-HmLd7rDZULDgsgNEmalFGZ6JFG80M_je6NOZiYRciHKNVEw-4kHEEk94E_On8kGvQ_PL14EOUADtEjzNcwZw5JGzBt8W9-wN06XZ_hK3oXCbMtbsHKe6lM6Fgm9ZO0iSdtd6f-wl3tNcto5DUCsOOT6ReTc0AgU_0TGlBg/w640-h426/DSC_0871.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A mellékág beerdősült, alsó szakasza - és a kilátás Vácra</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Az alsó torkolati szakasz kissé bonyolultabb képet mutat. 1989-ben még teljes egészében nyílt víztükör csillogott a keresztgáttól délre, az azóta eltelt több mint három évtized alatt jelentős része már beerdősült, és ez ellen a hódok sem tudtak érdemi ellenállást kifejteni. A mederközépi zátonyon felnőtt füzes két részre osztotta a víztestet. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-HHPto4RFEFypAEIh70SLIfigjfZr5EZJVANKcN54PQn49QD-em4byFWsHXXSlMWrm9fmefTC77OASuxauBP6bH6aumpwq9Pqu1LZ4oyPHc4xKC34GNiY_On_cOJbz295Rgkp8wddFBXtu43wF0MtmZJkvaQA0X5D6JW8w_SqWwqDUmEknGEDv7K68jiY/s6016/DSC_0943.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-HHPto4RFEFypAEIh70SLIfigjfZr5EZJVANKcN54PQn49QD-em4byFWsHXXSlMWrm9fmefTC77OASuxauBP6bH6aumpwq9Pqu1LZ4oyPHc4xKC34GNiY_On_cOJbz295Rgkp8wddFBXtu43wF0MtmZJkvaQA0X5D6JW8w_SqWwqDUmEknGEDv7K68jiY/w640-h426/DSC_0943.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A mellékág vízáramlás által nem érintett szakasza lassú halálra van ítélve<br /></td></tr></tbody></table></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A parti oldal lassú halálra van ítélve, de a szigeti rész az átmetszésnek köszönhetően valószínűleg még sokáig fennmaradhat. Ezen a szakaszon ugyanis szabad szemmel is megfigyelhető a meder mélyülése. A szakadozott part, a vízbedőlő fák és az eróziós szigetecskék mind arra utalnak, hogy az elmúlt öt évben az álló vízben leülepedett homok és iszap folyamatosan mosódik ki a főágba. Abban az esetben, ha a mellékág mélyülése tudja tartani az ütemet a főágban zajló medermélyüléssel, a Kompkötő-sziget a jövőben is fennmaradhat valódi szigetként a Váci-Duna-ágban.</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZPt8LAgjOs8_HmvyOgEK32dU1E7WaYBtZRNdi9YImdnol5LsPF6Z0tBymtRYHeBN6jyT3BdhlSUfgFbqIOMtzx8tHRVvCjDK2Iw1zo9mp6EYdeluLAjmbWegQMU4Nwmyte24d7-Hjy8pjGnsQkTsksJGMHs2WodqMFV3UI2cnVB9BOiFKi6Q15do-MTMY/s6016/DSC_0895.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZPt8LAgjOs8_HmvyOgEK32dU1E7WaYBtZRNdi9YImdnol5LsPF6Z0tBymtRYHeBN6jyT3BdhlSUfgFbqIOMtzx8tHRVvCjDK2Iw1zo9mp6EYdeluLAjmbWegQMU4Nwmyte24d7-Hjy8pjGnsQkTsksJGMHs2WodqMFV3UI2cnVB9BOiFKi6Q15do-MTMY/w640-h426/DSC_0895.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Vígan áramlik a Duna a megbontott gáton keresztül.</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiR3YeyIRFBAbPzbpGy4jUqx79Rc4W03GdFmepLU8ZWAsNxOkV-tgFy3Roc6lOuG_wiWfsFaWkwVN_kdAlM-DChr8wPE2lBGsMjioxajcVu76-Z_hxv8otiN3PNSlk_TeblbdpS3j2Og7s-AKZqg4CftXrie3gqQymsTDOfH9vAQNRSLWl0tBN1n6e86725/s6016/DSC_0935.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiR3YeyIRFBAbPzbpGy4jUqx79Rc4W03GdFmepLU8ZWAsNxOkV-tgFy3Roc6lOuG_wiWfsFaWkwVN_kdAlM-DChr8wPE2lBGsMjioxajcVu76-Z_hxv8otiN3PNSlk_TeblbdpS3j2Og7s-AKZqg4CftXrie3gqQymsTDOfH9vAQNRSLWl0tBN1n6e86725/w640-h426/DSC_0935.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Megfeneklett tuskó a gát alatt képződött, kagylótetemekkel borított zátonyon</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZl1oJtsoVl11Ax3NZaBnjO8K0SkaCSRGw85uQuZICZsoN1l73q26U-TT4VIE8saK6PpMNXJXLJJ2WOAlc-BgiI-9N2j3LMkoCMR-7x5GQ07Yj6DTRetK3rEYB0Yg0r1LQSS46h6qhVQejun3Ck9lMXMRzFRVcj8AMeeCJEgBTvCjmoFo9-8HZx0SerJqN/s6016/DSC_0930.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZl1oJtsoVl11Ax3NZaBnjO8K0SkaCSRGw85uQuZICZsoN1l73q26U-TT4VIE8saK6PpMNXJXLJJ2WOAlc-BgiI-9N2j3LMkoCMR-7x5GQ07Yj6DTRetK3rEYB0Yg0r1LQSS46h6qhVQejun3Ck9lMXMRzFRVcj8AMeeCJEgBTvCjmoFo9-8HZx0SerJqN/w640-h426/DSC_0930.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kimosódás - Eróziós formakincs a megbontott gát alatti szakaszon</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzb9LoI5aEeJjXZuN5nFApIyKY31RGjczBonwcObjOFtkvpVBdBEHk60yy_GHnnxCWpEWCd49Cf3d-G_pmRaYx6NYWunwnl-jfi1RPwkiDX0Ftx5lQ7vPf2EGVsrd1XBYy1AtSGutHpqfu8bZ7LEay78dbqXF7bbUgMKlJOJVTjOPeRWaFsKhTGEtSd_rA/s6016/DSC_0931.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzb9LoI5aEeJjXZuN5nFApIyKY31RGjczBonwcObjOFtkvpVBdBEHk60yy_GHnnxCWpEWCd49Cf3d-G_pmRaYx6NYWunwnl-jfi1RPwkiDX0Ftx5lQ7vPf2EGVsrd1XBYy1AtSGutHpqfu8bZ7LEay78dbqXF7bbUgMKlJOJVTjOPeRWaFsKhTGEtSd_rA/w640-h426/DSC_0931.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Bálnaként heverő agyagpad a mellékágban</td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLwb5_l4JGUt4k046b9Q52e2t1g_DLTGQ3hzfE7cLhtcKvn3Z3y2kjILRx4HnONkhE7ly-V8ZO1wyRzVwn1fUm24JL2mooae2T7MakUq73vFgQIqqUIZv8gtyQA0xY7HE9X1EnZxxphY638UqrwJBQm7DpHjMzP4rzQboj4H5uXEEtkK1GeD0SqthSJxoO/s6016/DSC_0921.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLwb5_l4JGUt4k046b9Q52e2t1g_DLTGQ3hzfE7cLhtcKvn3Z3y2kjILRx4HnONkhE7ly-V8ZO1wyRzVwn1fUm24JL2mooae2T7MakUq73vFgQIqqUIZv8gtyQA0xY7HE9X1EnZxxphY638UqrwJBQm7DpHjMzP4rzQboj4H5uXEEtkK1GeD0SqthSJxoO/w640-h426/DSC_0921.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Erózió váltotta fel az akkumulációt a Kompkötő-sziget déli csúcsánál</td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgi0TpiHneSZ5-5pcWs_Sf3sCAgAfWehizpeE2qsBaKjRJNyqT3n_yJw6wSRCnwRvbz0IHYVbRBbL4tLGgpRm3XFHViY-tLNW4PT4wA7rPf0b_th_07U7noVpH-u7emvy2XKTmElxakATItn_X2fMZmf6cx-2AcbkYbJXWXPaLvxWhKZVeytJwQJd9lX8BG/s6016/DSC_0923.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgi0TpiHneSZ5-5pcWs_Sf3sCAgAfWehizpeE2qsBaKjRJNyqT3n_yJw6wSRCnwRvbz0IHYVbRBbL4tLGgpRm3XFHViY-tLNW4PT4wA7rPf0b_th_07U7noVpH-u7emvy2XKTmElxakATItn_X2fMZmf6cx-2AcbkYbJXWXPaLvxWhKZVeytJwQJd9lX8BG/w640-h426/DSC_0923.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Áramló víz és a hullámzás által leszakított szigetecske</td></tr></tbody></table>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-5289976901763280082023-10-15T15:46:00.005+02:002023-10-26T11:04:54.502+02:00Három mondat Haynau-ról<p style="text-align: right;"><b><a href="https://donauinseln.blogspot.com/2023/10/three-sentences-on-haynau.html" target="_blank">IN ENGLISH</a></b></p><p style="text-align: justify;"><b>Igaz nem sok köze van <i>ahhoz</i> a németországi Kassel-ben született Haynau-hoz, de létezett egy sziget ezen a néven a Duna osztrák szakaszán, nevezetesen Wallsee kastélyától nyugatra, nagyjából a <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2023/10/az-ev-dunai-szigete-2023.html" target="_blank">2023. év dunai szigete szavazáson</a> jelöltként szereplő Mitterau/Ledererhaufen-nel szemben.</b></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbV_6KW93BUMmbiVPC1r3Ey0lE7CgDL0bh7jAguRxEwAnRrGFCwf0D_YKOQNwmLbZY68bIXDl_cEOX_0fLIDz1V5CZ7pVbf95lSBey1-kaHXb4whWMw_zcCcjC9p887DfxdZdChrT-4oG6Th4HKSrTiCJvxixhUcmtLDiTvuDXntv8YU-ofzjdVweiLwxB/s872/haynau.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="530" data-original-width="872" height="388" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbV_6KW93BUMmbiVPC1r3Ey0lE7CgDL0bh7jAguRxEwAnRrGFCwf0D_YKOQNwmLbZY68bIXDl_cEOX_0fLIDz1V5CZ7pVbf95lSBey1-kaHXb4whWMw_zcCcjC9p887DfxdZdChrT-4oG6Th4HKSrTiCJvxixhUcmtLDiTvuDXntv8YU-ofzjdVweiLwxB/w640-h388/haynau.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Haynau a Dunán (mapire.eu)</td></tr></tbody></table><br /><p></p><div style="text-align: justify;">Most, hogy letelt a 150 év és már nyugodtan lehet írni erről az eredetileg Felső-Ausztriához tartozó szigetről, elöljáróban érdemes megemlíteni, hogy <b>Haynau</b> (más néven <b>Hain Au</b>, magyarul kissé semmitmondóan: ligetes dunai zátonysziget) sok osztrák Au-társához hasonlóan egy fiatal felszínforma, ugyanis Gemenchez hasonlóan ezen az eredetileg fonatos folyószakaszon a szigetek és zátonyok igen gyakran születtek, tűntek el, vagy alakultak át.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Haynau korábban egy nagyobb folyókanyarulat, Grünau déli részét képezte, csak később vált "független" szigetté, valamikor az 1870-es években, ugyanis elsőként a III. katonai felmérés szelvényein bukkan elő, míg a mai kötött, félsziget formáját pedig az 1965-1968 között felépült Wallsee-Mitterkirchen vízerőműnek köszönheti, ami végül is az alsó-ausztriai parthoz kapcsolta. </div>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-69137280002261316742023-10-13T20:31:00.002+02:002023-10-14T08:43:03.931+02:00Az év dunai szigete - 2023<br /><b>A Dunai Szigetek blog immár tizenegyedszer hirdeti meg az Év Dunai Szigete szavazást! <br /><br />2023. október 13-tól december 30-ig tart majd a szavazás a három jelöltre.</b><div><b><br /></b></div><div><div style="text-align: right;"><b><a href="https://donauinseln.blogspot.com/2023/10/danubian-island-of-year-2023.html" target="_blank">IN ENGLISH</a></b></div><div style="text-align: right;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivwDoKzNThXTzJF6f2rJ_FVX4eO2mdHUSMGazf8hdJcvBcxmmMdH2bvasxIJAi0_2HSx8OG4wnrRrnO-HwLEzfkmY32MBggk-5Q6ViczZp3sOB4rx9hUvsJ3DWMlfxcujbCowPdAPPeXpOFDo6UIy3mKbDfeOOlVRWrZjq3nZq6QNS2WeLhfFq-YZOIcAk/s1172/evdunaiszigete2023_2.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="794" data-original-width="1172" height="434" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivwDoKzNThXTzJF6f2rJ_FVX4eO2mdHUSMGazf8hdJcvBcxmmMdH2bvasxIJAi0_2HSx8OG4wnrRrnO-HwLEzfkmY32MBggk-5Q6ViczZp3sOB4rx9hUvsJ3DWMlfxcujbCowPdAPPeXpOFDo6UIy3mKbDfeOOlVRWrZjq3nZq6QNS2WeLhfFq-YZOIcAk/w640-h434/evdunaiszigete2023_2.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az esztergomi Prímás-sziget a Mária Valéria híddal. Az év dunai szigete 2022-ben. (Fortepan/Divéky István)</td></tr></tbody></table><br /><br /><div style="text-align: justify;">A szavazás fő célja, hogy rávilágítson a közel három ezer kilométeres folyószakasz több ezer szigetére, hiszen gyakran a helyiek sincsenek tisztában milyen szerteágazó története lehet egy dunai szigetnek. Sokan ugyanis előbb jártak a Seychelles-szigeteken, mint például az alábbiak valamelyikén. Mivel ez már a tizenegyedik szavazás, úgy tűnik sikerült hagyományt teremteni és a többi "Az Év ...-ja" szavazás mellett ennek a kezdeményezésnek is lassan híre megy nem csak Magyarországon, hanem a környező országokban is.</div><br />Eddigi nyerteseink:<div style="background-color: white; font-family: Georgia, Utopia, "Palatino Linotype", Palatino, serif; font-size: 16.77px;"><div><br /><div style="text-align: center;">2013-ban a váci <b>Kompkötő-sziget</b></div><div style="text-align: center;">2014-ben az esztergomi <b>Helemba-sziget</b></div><div style="text-align: center;">2015-ben a kismarosi <b>Kismarosi-sziget</b></div><div style="text-align: center;">2016-ban a dunaújvárosi <b>Szalki-sziget</b></div><div style="text-align: center;">2017-ben a Szlovákiába szakadt <b>Csallóköz</b></div><div style="text-align: center;">2018-ban a soroksári <b>Molnár-sziget</b></div><div><div style="text-align: center;">2019-ben a <b>Rácalmási Nagy-sziget</b></div><div style="text-align: center;">2020-ban a ráckevei<b> Kerekzátony-sziget</b></div><div style="text-align: center;">2021-ben a <b>Mohácsi-sziget</b></div></div></div><div style="text-align: center;">2022-ben az esztergomi <b>Prímás-sziget</b></div></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Idén régen tervezett változások léptek életbe a szavazással kapcsolatban, 10 éven keresztül az olvasók jelölhettek két szigetet a háromból, melyhez csatlakozott a blog jelöltje a végső szavazáson. Mivel a blog olvasóinak döntő hányada az Esztergom Dunaújváros szakasz mentén él, az itt található szigetek felülreprezentálttá váltak, sokszor előfordult, hogy ugyanazok a szigetek mérkőztek, meg, amelyekre már korábban is szavazhattunk. Így pont a szigetek bemutatása szenvedett csorbát. Idéntől három szigetet ajánlunk, melyek közül ezentúl egy létező, egy eltűnt és egy Magyarország határain túl található sziget versenyez majd. </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ABC sorrendben mutatjuk be a jelölteket, amely egyben fordított folyásirány szerinti sorrend is:</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2023/10/bari-mintazatok.html" target="_blank">Bári-sziget</a> a Duna Magyarországi szakaszán Baja és Mohács között fekszik. Különlegességét a változatos élővilága adja, amely a terület változatos vizes élőhelyeiből eredeztethető. Ezt a tájat emberkéz alkotta, és az emberkéz rombolja is egyben. A parthoz kapcsolt sziget mellékága folyamatosan töltődik, a zátonyokon az 1970-es évektől kezdődően több hektár ártéri erdő, főként füzes nőtt fel. Közben a sziget maradéka a főági oldalon fokozatosan pusztul, az eróziós folyamatokat járhatatlan part és vízbedőlt fák jellemzik. Területe a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyx8mPX-6j6JJL0LGwx4uSsUdkz_zpH146nHCJ1wez8A4coKjiL0rsZBy4mOjaVMet7lKDd_B4_eA4gpp-9nb2HiKMepj6YzeOj0p7YzClV30rkRQxUzs1Kfb4aGlD81aGeJiDbeVwK43FXfCca7eBP1CPpFzzK0KGZdrZqv2QTfPAEKCfVkSR_uTa_oen/s6016/DSC_0747.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyx8mPX-6j6JJL0LGwx4uSsUdkz_zpH146nHCJ1wez8A4coKjiL0rsZBy4mOjaVMet7lKDd_B4_eA4gpp-9nb2HiKMepj6YzeOj0p7YzClV30rkRQxUzs1Kfb4aGlD81aGeJiDbeVwK43FXfCca7eBP1CPpFzzK0KGZdrZqv2QTfPAEKCfVkSR_uTa_oen/w640-h426/DSC_0747.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Bári-sziget alsó csúcsa</td></tr></tbody></table><div style="text-align: justify;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJnBQVJGSOWQWZm1ws6XvaasAbBx3ssz56N8xsDXmsNh-mDv3DqxzN2IqGnP3IYU75jk2WqITVa9zYz1O0Auxa0sPUUP2sdsOfE3s6Sg1B02qbfQRh-rOU1bkQsNNMDT6iQp5hktI-4XaMEa7J8BFlkaE7nPaCPa_gWGBILqJcmVQYmtA0B1tru1hX8h2z/s1815/1968ev.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="927" data-original-width="1815" height="326" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJnBQVJGSOWQWZm1ws6XvaasAbBx3ssz56N8xsDXmsNh-mDv3DqxzN2IqGnP3IYU75jk2WqITVa9zYz1O0Auxa0sPUUP2sdsOfE3s6Sg1B02qbfQRh-rOU1bkQsNNMDT6iQp5hktI-4XaMEa7J8BFlkaE7nPaCPa_gWGBILqJcmVQYmtA0B1tru1hX8h2z/w640-h326/1968ev.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Bári-zátony 1968-ban, kisvíz idején (fentrol.hu)</td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">Szinte semmi nyoma nem maradt Soroksáron a Gubacsi-szigetnek. Csak az találja meg a szigetre emlékeztető nyomokat, akik konkrétan tudja, hogy mit keressen, annak ellenére, hogy alig másfél száz éve még létezett a közeli Árpád-kori faluról elnevezett sziget. Sorsát a Soroksári-Duna lezárása pecsételte meg, az északi részén leszálló víztükör következtében szárazulattá volt a mellékága, melyet az idők folyamán a mezőgazdaság és a téglagyártás eltüntetett. Különlegességét az adja, hogy területe ma valódi városi dzsungel, a szó vadnyugati értelmében. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAIG7257nu1tV6idTWZ5bp8R9DSA1RERyuJ3wGdFdLMIriQi8OvxVBsCRZ3_rdNUIado04Ow6H5kcDMXKI5jitVnBwGTGNTyo8zE7a-vMT7f6s7ijmN5tcYJYHGvdddBtK9UOs2RTik9K9-UCim0j4NytHd1BB0Z62wvK4qfaN4o47NypneQ2sO1HshKpZ/s6016/DSC_0344.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAIG7257nu1tV6idTWZ5bp8R9DSA1RERyuJ3wGdFdLMIriQi8OvxVBsCRZ3_rdNUIado04Ow6H5kcDMXKI5jitVnBwGTGNTyo8zE7a-vMT7f6s7ijmN5tcYJYHGvdddBtK9UOs2RTik9K9-UCim0j4NytHd1BB0Z62wvK4qfaN4o47NypneQ2sO1HshKpZ/w640-h426/DSC_0344.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nagyjából ennyi maradt a Gubacsi-szigetből Budapesten</td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirbIdZRAr1EFRVki0_iae2NLPqFTcxHaOPbO6bRd5mL2AKni9qNY-Owa2eYLULnVRwnA3DhD6u1rtf-PrqVYYb6NM_YajzAxYul5zbcIPoysQ948VnFvfmoSI0yP8W6HV4ZcIFs6qHh6er0ZmeotXKYapH4OcXm3A92JQCqWKfAo790i1XLALjRY42ZLMv/s1032/gubacsi_1880.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1032" data-original-width="922" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirbIdZRAr1EFRVki0_iae2NLPqFTcxHaOPbO6bRd5mL2AKni9qNY-Owa2eYLULnVRwnA3DhD6u1rtf-PrqVYYb6NM_YajzAxYul5zbcIPoysQ948VnFvfmoSI0yP8W6HV4ZcIFs6qHh6er0ZmeotXKYapH4OcXm3A92JQCqWKfAo790i1XLALjRY42ZLMv/w572-h640/gubacsi_1880.JPG" width="572" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Gubacsi-sziget közvetlenül az eltűnése előtt 1880-ban (mapire.eu). </td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">Optikai csalódás áladozatává válhatunk, ha az ausztriai Wallsee melletti Mitterau vagy más néven Ledererhaufen szigetet keressük régi és mai felvételeken. Ha az 1930-as légifotó alapján szeretnénk a helyszínt beazonosítani, akkor manapság leginkább a közeli Wallsee-Mitterkirchen vízerőmű melletti szigetre lehetne tippelni. Holott ez a sziget azóta alaposan átalakult és a várral épen szemközt található. Azonban a Duna ezen az egykor igencsak fonatos szakaszon szinte évente alakított ki új zátonyokat és tüntetett el régi szigeteket. Mitterau/Ledererhaufen-t végül a folyószabályozás kapcsolta a szemközti bal parthoz, azóta a természet nagyrészt erdővel telepítette be a lezárt mellékágban leülepedő hordalékot.</div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOkQI0WcrjjMMdgh9WYt_MpUYF59jFB6MxJoqckhynDEBAbLpRm5g5sD2l33bBr3-F25IHeeZysgWQuOyVHa91q4qtTRGuPD5SfkHs4CpLWlijk4e1vkven8FokrpMTmKDl6OHQdKdtgw1JwjeFfYpw9bIlxP-axPE8xoktDwAoalEzLWIP6ocLmvXat5s/s1102/mitterau_lederer.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="799" data-original-width="1102" height="464" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOkQI0WcrjjMMdgh9WYt_MpUYF59jFB6MxJoqckhynDEBAbLpRm5g5sD2l33bBr3-F25IHeeZysgWQuOyVHa91q4qtTRGuPD5SfkHs4CpLWlijk4e1vkven8FokrpMTmKDl6OHQdKdtgw1JwjeFfYpw9bIlxP-axPE8xoktDwAoalEzLWIP6ocLmvXat5s/w640-h464/mitterau_lederer.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Mitterau/Ledererhaufen 1930-ban (Osztrák Nemzeti Könyvtár)</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><div class="separator" style="clear: both;"><br /></div></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTYu0IyLkHTd32dUuPlk4VYZttITyW7QTpme6tycSRGZQ44N-CX768vzRkyD0OMd7PsmdN51BPpa9_0tVFHZbAinnNXoMBxxlM-HbVFQ57QN4w5spWaq4vAVzAiEMf9iH2Qmi0zsZOVNMZDRaxSHDDKwMUKJRPu1ZMm5c6zT0MfzvpKkILRaT4jWpMAbLS/s1453/mitterau_lederer2023.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="815" data-original-width="1453" height="358" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTYu0IyLkHTd32dUuPlk4VYZttITyW7QTpme6tycSRGZQ44N-CX768vzRkyD0OMd7PsmdN51BPpa9_0tVFHZbAinnNXoMBxxlM-HbVFQ57QN4w5spWaq4vAVzAiEMf9iH2Qmi0zsZOVNMZDRaxSHDDKwMUKJRPu1ZMm5c6zT0MfzvpKkILRaT4jWpMAbLS/w640-h358/mitterau_lederer2023.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Wallsee és környéke 2023-ban (googleearth)</td></tr></tbody></table><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div>A szavazás 2023. december 30-án délben zárul. Eredményhirdetés a 2024. év első bejegyzésében!<br /><p style="text-align: center;"><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br />
<div class="OPP-linkBack" style="color: grey; font: 11px arial; text-align: center;"><a href="https://www.easypolls.net" style="text-decoration: none;">online polls</a></div> <script data-height="300px" data-id="65298cc05f496a00605b0101" data-width="400px" src="https://vote.easypolls.net/em.js" type="text/javascript"></script></div>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-7252800907902466204.post-69392263509146155532023-10-08T23:28:00.000+02:002023-10-08T23:28:04.177+02:00Bári mintázatok<p style="text-align: center;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><b>Bár mellett található egy öt kilométer hosszúságú, igencsak változatos ártéri terület, ahol a feltöltődés és az erózió mintázata egyszerre tanulmányozható. A két folyamat által érintett terület nagysága között hatalmas a különbség; a látványosabb erózió a főág parti sávját érinti, miközben a keresztgát által elzárt mellékágban szép csendben több tíz hektárnyi erdő nőtt fel az elmúlt fél évszázad alatt. </b></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9AfkoRn9pX7Za084M-HLCe33GX4pzcDa1hQ9k_G9ZdA-jVtxmWKgAy3aXxdBiOWj5SLc3bdXppa-z0rREjGs3Cm4fStoA-4hRXD8cA3Qo-4NX0nOhpzV_5tsGuYkfUUKTIaExkUwx_VR6iSLu4GK4Y1XGJlNXXujWjJbz8osHx-GEfO0jlvKtW1RGpJG0/s6016/DSC_0744.JPG" imageanchor="1"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9AfkoRn9pX7Za084M-HLCe33GX4pzcDa1hQ9k_G9ZdA-jVtxmWKgAy3aXxdBiOWj5SLc3bdXppa-z0rREjGs3Cm4fStoA-4hRXD8cA3Qo-4NX0nOhpzV_5tsGuYkfUUKTIaExkUwx_VR6iSLu4GK4Y1XGJlNXXujWjJbz8osHx-GEfO0jlvKtW1RGpJG0/w640-h426/DSC_0744.JPG" width="640" /></a></div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A Duna közepén, kb. száz éve kialakult sziget déli csúcsa. Balra a főág alacsony vízállás idején, jobbra a magasabb fekvésű, kiszáradó mellékág maradványa (2023.10.07 Mohács 102-103 centiméteres [LKV+53 cm] vízállásnál). Fontos megemlíteni, hogy a kép jobb oldalán látható erdő is egykori Duna-mederben nőtt fel. A sziget déli csúcsát a folyóvízen kívül a hódok is jelentős mértékben formálják. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwnkRbeJdq_1MNkuvC3gNTZ33m0O6zsGaTPYMjj8tdV13Rz0dBFOCr3thaWrWwzK8PCSy-ViwFHcWhQ7s1EtEYEbAqDCIbnvijCdO5ZtNjoEYz8kE7PhvUeYXLV3uF-dYKjn1maL4FBBNf1jaNEszcPMgHkn3V6yY9xNjcO1rGtleuMBh3FCLiLcknuXwb/s6016/DSC_0749.JPG" imageanchor="1"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwnkRbeJdq_1MNkuvC3gNTZ33m0O6zsGaTPYMjj8tdV13Rz0dBFOCr3thaWrWwzK8PCSy-ViwFHcWhQ7s1EtEYEbAqDCIbnvijCdO5ZtNjoEYz8kE7PhvUeYXLV3uF-dYKjn1maL4FBBNf1jaNEszcPMgHkn3V6yY9xNjcO1rGtleuMBh3FCLiLcknuXwb/w640-h426/DSC_0749.JPG" width="640" /></a></div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Ugyanaz a felvétel a főág irányából. A Duna sodrása és a hajózás keltette hullámzás a sziget jelentős részét elbontotta, sőt már a mellékágban felnőtt erdő déli részeit is a folyóba dönti. Az erózió fő oka a folyószabályozás és a Bári-szigetre épített keresztgát, mely fele akkora mederkeresztmetszetbe kényszerítette a teljes vízhozamot. A főág felőli part rendkívül meredek, egy méternyire a parttól már nem lehet látni a meder alját az alacsony vízállás ellenére.</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_OMtsgspSG7nMAn_Q8_y75j6yxqg0QhAisZ2aa8yOBbhB0BLjyH2LGpR4EBwyVfUC2i_W3EHJtPHQnhIlaeoh0wAvGaGbF6g5Y_wTTI7pyrB8YpgC6DMDktwAugaOCj1cimaF5sG-Dil3ESVNrT7a0sTReq-gmTGJ00Ib3jT-G0e1JB00D4PX1pC1UGvF/s6016/DSC_0698.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_OMtsgspSG7nMAn_Q8_y75j6yxqg0QhAisZ2aa8yOBbhB0BLjyH2LGpR4EBwyVfUC2i_W3EHJtPHQnhIlaeoh0wAvGaGbF6g5Y_wTTI7pyrB8YpgC6DMDktwAugaOCj1cimaF5sG-Dil3ESVNrT7a0sTReq-gmTGJ00Ib3jT-G0e1JB00D4PX1pC1UGvF/w640-h426/DSC_0698.JPG" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">A nyílt vízfelület folyamatosan zsugorodik a mellékágban. Teljes szélességében csak a keresztgát alatti szakaszon maradt meg, elsősorban az átbukó vízmennyiség elmosó hatása következtében. A keresztgátnak erőteljes szűrő hatása van, a felvízen megfogja a hordalékot, ami erőteljes hordalékfelhalmozódást eredményez.</div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYEl2Zh7JFwoXySCtkiQBrbqzqaFTOht3EqkOBgGevJwm0E65MPH1_q_5HOd3Vxd_k_uEJMycP1Wr4WH5idZvrTOl830fSR-B0eFJavxixgf0Y_0ZMiivnaooMwuYlyIeLiRIIdbbFC0RRj5pc0ojeuoUHYCYPPB48WD5P395MkJDpnWDT2r-SJT-mnT2d/s6016/DSC_0705.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYEl2Zh7JFwoXySCtkiQBrbqzqaFTOht3EqkOBgGevJwm0E65MPH1_q_5HOd3Vxd_k_uEJMycP1Wr4WH5idZvrTOl830fSR-B0eFJavxixgf0Y_0ZMiivnaooMwuYlyIeLiRIIdbbFC0RRj5pc0ojeuoUHYCYPPB48WD5P395MkJDpnWDT2r-SJT-mnT2d/w640-h426/DSC_0705.JPG" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Mint egy felfordított gereblye, úgy fogja meg a kőszórás északi oldala az uszadékot. A képen látható uszadék vastagsága helyenként meghaladja az egy métert is. A belőle származó szerves anyag táptalajt biztosít a gáton felnövő fák számára, lehetővé téve a növényzet gyors terjeszkedését a nyílt meder rovására. Két helyen történt látható kísérlet a keresztgát koronájának megbontására, de ezek a beavatkozások számottevően nem befolyásolhatják az üledékfelhalmozódást, vagy a meder átöblítésének lehetőségét.</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWfE07enz8GXLZ4dNiGIjEqwQXuB1NvvvU4-PJ6VLISfotdQi2ly3QvoQNQmPRkg-6ASkQ4wFvL8GxDi6Tk2Ox6UZ9D79jQF434DHvyZX0XaEjl9zkYzN3eYQbfZE9qkEQlJI793W-xuimhYZaEX-a8xuF5sOFJXQ5OPSizRMNiUNR4WDFPyL3iSL3lJcm/s6016/DSC_0820.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWfE07enz8GXLZ4dNiGIjEqwQXuB1NvvvU4-PJ6VLISfotdQi2ly3QvoQNQmPRkg-6ASkQ4wFvL8GxDi6Tk2Ox6UZ9D79jQF434DHvyZX0XaEjl9zkYzN3eYQbfZE9qkEQlJI793W-xuimhYZaEX-a8xuF5sOFJXQ5OPSizRMNiUNR4WDFPyL3iSL3lJcm/w640-h426/DSC_0820.JPG" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Üledékfelhalmozódás zajlik a főági szakaszon is. Képzavarnak tűnhet elsőre, de ez a parterózióval párhuzamosan zajlik, igaz többnyire rejtve a szem elől és csak kisvíz idején látható zátony-formákat képez. Miközben a középvíz bontja a meredek partot, a szekcsői sarkantyú alatt a mederben borda formájú zátonyok képződnek, nagyjából merőlegesen a partvonalra. Földrajzos körökben axióma, hogy Paks (pontosabban Uszód) alatt a Duna már nem képes kavicsanyagot szállítani, azonban Bár mellett pásztákban lehet találkozni kaviccsal, de tény, hogy a hordalék fő tömege homok.</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFV156zbDai7iHSrHpslQkNEfJvf5vcnfAxTN-sMLB0Q3hQJqVRwSFOigRaHPFNJI9nDiQE341zV_8yuuevwfRgRccUS-Hfvzu2xxpR_PWqePSeV-mnyF3oVqF0dPysNsY3SEcNOeR6Vg92gYKoLA76NmndT_kgBTOhNSqDWicBhPe05PK7k_T16OIp30G/s6016/DSC_0831.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFV156zbDai7iHSrHpslQkNEfJvf5vcnfAxTN-sMLB0Q3hQJqVRwSFOigRaHPFNJI9nDiQE341zV_8yuuevwfRgRccUS-Hfvzu2xxpR_PWqePSeV-mnyF3oVqF0dPysNsY3SEcNOeR6Vg92gYKoLA76NmndT_kgBTOhNSqDWicBhPe05PK7k_T16OIp30G/w640-h426/DSC_0831.JPG" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">A Bári-sziget északi része mentén kialakult zátonyok tűnhetnek fiatal formának is, de már egy 1968-as légifotón is felbukkannak. Dél felé fokozatosan elvékonyodik, és hozzásimul a keskeny, meredek, eróziós parti sávhoz.</div><br /><div style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0zv242e_xjg-bQNCrMKP4ymQaDinJ9LNjMLVKeTqR_Cr0hgfFEOZztHujk09JPd9wFUEHjeTmcW1fTcOcZ_IROJ1RxzmxJQ6S8z599cCLUyc4dYBVlych8JVzeL9pZyRmzXp3rHbarr0LKqRNkIsAdNVwi1HpAH2_EAiibEPy_lqLOVKna1CnLxzH7iX-/s6016/DSC_0730.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0zv242e_xjg-bQNCrMKP4ymQaDinJ9LNjMLVKeTqR_Cr0hgfFEOZztHujk09JPd9wFUEHjeTmcW1fTcOcZ_IROJ1RxzmxJQ6S8z599cCLUyc4dYBVlych8JVzeL9pZyRmzXp3rHbarr0LKqRNkIsAdNVwi1HpAH2_EAiibEPy_lqLOVKna1CnLxzH7iX-/w640-h426/DSC_0730.JPG" width="640" /></a></div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Stabil mederszakaszok egyik jellemzője, hogy kisvíz idején gond nélkül lehet sétálni a part mentén. Nos, a Bári-sziget főági oldalán erre nincs lehetőség. A meredek partfalban a fák gyökerei folyamatos támadásnak vannak kitéve. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiB1O4gU2n59QxUALysm1nNH_mP5PS_oe2Nl9wlXLGek5gSQjvH8bKSC2aiXUH1hmq9GoQKNba7gKIAzHujW3-w5hg0AgvQ37NOlyFrAZb3bPDGHiEVXy1kYmdLatFUCc39aGnK33Wd2gr50u0EdvssbWuVp-2BGKsBV-NSyGJHT5EBpmk65cxuwqCk0TCP/s6016/DSC_0725.JPG" imageanchor="1"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiB1O4gU2n59QxUALysm1nNH_mP5PS_oe2Nl9wlXLGek5gSQjvH8bKSC2aiXUH1hmq9GoQKNba7gKIAzHujW3-w5hg0AgvQ37NOlyFrAZb3bPDGHiEVXy1kYmdLatFUCc39aGnK33Wd2gr50u0EdvssbWuVp-2BGKsBV-NSyGJHT5EBpmk65cxuwqCk0TCP/w640-h426/DSC_0725.JPG" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Ebben a harcban alapvetően vesztésre állnak, egy tíz méteres szakaszra átlag két kidőlt fa jut, lecsupaszított koronájuk messze benyúlik a vízbe, világháborús szögesdrót-szerű akadályrendszert képezve a felkészületlen vándorok számára. </div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAIRn98ekIcxL_NOpqtHV6iNtaZq4Spli-PnSNkeJiIpTxPLna7ktIbo51dmYQz3l3tCHYJDODa1DakdfRDkHFJ2RW5OLGKfyhcXTZNfj6ShK3ZWp-vrhAfKaTo6uDqfm9z-_l1DWRUHLWzoYqEPQCX3FFoSu5FJPvvf2SJMZ_e7AH1i08cLTO2A2VbF1u/s6016/DSC_0731.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAIRn98ekIcxL_NOpqtHV6iNtaZq4Spli-PnSNkeJiIpTxPLna7ktIbo51dmYQz3l3tCHYJDODa1DakdfRDkHFJ2RW5OLGKfyhcXTZNfj6ShK3ZWp-vrhAfKaTo6uDqfm9z-_l1DWRUHLWzoYqEPQCX3FFoSu5FJPvvf2SJMZ_e7AH1i08cLTO2A2VbF1u/w640-h426/DSC_0731.JPG" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">A folyamat egyik érdekes mozzanata, amikor a leomló partból származó anyag eltemeti a kidőlt fákat. Az áramló víz folyamatosan koptatja le a kisebb ágakat, kialakítva egy természetes művészeti installációt. </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjU7yzJ0V7uRT_f7cScRxAiYQ4yJ5XDSJcpyZjOL0AW1RtGZFx-GxRwO0zuye_gv3p5Kx3n1GruHUpMnNuT8jRs-4vP0uaL4tNebGplJxhGO2dkAK4qlfI6tRA7q9ybriVSSWqdBNvO4gCI_RufyarSlugEF0K8WswLfR-alQkhWJTu-kecFxCsZLwMX-8M/s6016/DSC_0750.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjU7yzJ0V7uRT_f7cScRxAiYQ4yJ5XDSJcpyZjOL0AW1RtGZFx-GxRwO0zuye_gv3p5Kx3n1GruHUpMnNuT8jRs-4vP0uaL4tNebGplJxhGO2dkAK4qlfI6tRA7q9ybriVSSWqdBNvO4gCI_RufyarSlugEF0K8WswLfR-alQkhWJTu-kecFxCsZLwMX-8M/w640-h426/DSC_0750.JPG" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Kevésbé meredek partszakaszokon a hódok is besegítenek a fák kidöntésébe. Nyomaikkal lépten-nyomon találkozni a sziget déli részén, de a mellékágban felnőtt fűzerdőben is dolgoznak.</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHKd9-73yLQMRJrga70oL0UAow71IvP8J5y8VLEDY4Ly4cj7K2qDRfFLAJgu5B_cVA7N7wW4zbUkJlKUaV5a94JOYKTfCZueQe4Yab8mih1OBPFz96p0lRqNYO_CyikcOyKSrjDxIJpeTgQy0zEdRC4AiyYarCfEF2iX97a2HmpufUTU1bEepZ1O0hRC_R/s6016/DSC_0848.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHKd9-73yLQMRJrga70oL0UAow71IvP8J5y8VLEDY4Ly4cj7K2qDRfFLAJgu5B_cVA7N7wW4zbUkJlKUaV5a94JOYKTfCZueQe4Yab8mih1OBPFz96p0lRqNYO_CyikcOyKSrjDxIJpeTgQy0zEdRC4AiyYarCfEF2iX97a2HmpufUTU1bEepZ1O0hRC_R/w640-h426/DSC_0848.JPG" width="640" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Kidőlt fákból a sziget belső részén sincs hiány, a legérdekesebb példány geomorfológiai szempontból a fenti képen látható nyárfa, amely egykor két szigetrész közötti ágat lezáró rövid kőszóráson nőtt ki. A kőszórást azóta betemette a hordalék és valószínűleg sose bukkanna rá senki, hacsak valami csoda folytán a kövek nem kerülnének két méterrel a felszín fölé...</div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWodMytvRnkrLV5UmnFVxZ4GJHSy-_FNgCvN8qeb_v96ZdmBsr_BnVSDkhQeiNznarO9CzMyYh5i7SI2FkgZbO70yyVFgzk8zVGQx1n235bQWQBVEOjJX3qtmeQkTw_jj2NQqmzsQDtl5j-61XtpUeO3H-Fdso8L1sfCFu4XdN_urRyjZKK9lZjaDwyB_I/s6016/DSC_0760.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWodMytvRnkrLV5UmnFVxZ4GJHSy-_FNgCvN8qeb_v96ZdmBsr_BnVSDkhQeiNznarO9CzMyYh5i7SI2FkgZbO70yyVFgzk8zVGQx1n235bQWQBVEOjJX3qtmeQkTw_jj2NQqmzsQDtl5j-61XtpUeO3H-Fdso8L1sfCFu4XdN_urRyjZKK9lZjaDwyB_I/w640-h426/DSC_0760.JPG" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Eróziós felszínformák kialakulhatnak olyan felszínen is, ahol többnyire a feltöltődés jellemző. A főág és a mellékág között közlekedő víz viszonylag jól felismerhető meandereket alakít ki. Egy ilyen csatornában a víz két irányban közlekedik, árvíz idején ezen áramlik be a főág vize és apadáskor ugyanitt szívódik le a mellékágban felgyűlt víztömeg. Hasonló forma kialakulhat két elszigetelődött mellékági vízfelület között is.</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjM7KCZdQ52RKY1p6rMJN3rJJLSHi_QprTKRvXvHP1tWEl_ug9lfgJZyic4YURKI_6z3nNNa8399BWjkxRMzKYuuwbbbL0l5-l9nxWf_ZjsdlnKmzCDxVylfBIershXVOQRxb0NXKALDBbXk0Q3c7L2E4JdFmcX0x_ykIRz7KG91uG5QlaXvxfIBVInffq6/s6016/DSC_0685.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="6016" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjM7KCZdQ52RKY1p6rMJN3rJJLSHi_QprTKRvXvHP1tWEl_ug9lfgJZyic4YURKI_6z3nNNa8399BWjkxRMzKYuuwbbbL0l5-l9nxWf_ZjsdlnKmzCDxVylfBIershXVOQRxb0NXKALDBbXk0Q3c7L2E4JdFmcX0x_ykIRz7KG91uG5QlaXvxfIBVInffq6/w640-h426/DSC_0685.JPG" width="640" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Az elmúlt évszázadokban a Duna folyásiránya rendkívül gyakran változott Bár mellett. A téma bővebb kifejtést igényelne, de 1860-ban a Duna főága még közvetlenül a falu mellett folyt. Ennek nyomai a mai napig megtalálhatók a bári gyepen. A több száz méter széles mederből néhány alig tíz méter széles árok maradt meg, melyek közül a legmélyebből éppen kibukkan egy ember feje. Az alig másfél évszázados gyors változás okai között ott található a folyószabályozás és a dunai üledékek dél felé finomodó szemcsemérete. </div><p></p>Szávoszt-Vass Dánielhttp://www.blogger.com/profile/09501307078413874242noreply@blogger.com0