Oldalak

2009. szeptember 12., szombat

Mellékág revitalizáció Mohácsnál


Megmentik a leánykoncér élőhelyét


Csütörtökön írják alá a Szabadság-sziget és a Duna mellékágának újjáélesztéséről szóló megállapodást, az 1,8 millió eurós beruházás az állam, a civil szektor és egy nagyvállalat összefogásával jön létre, jelentős támogatást nyújt az Európai Unió is.

szabszig1
Fotó: WWF Magyarország
hirdetés
A Mohács magasságában lévő Szabadság-sziget mellékágába 1983-ban építettek egy keresztgátat, aminek az volt a funkciója, hogy a vízfőnyomócsöveket megvédjék a víztől és a jégtől, a vezetékeket meder alá elhelyezni túlságosan drága lett volna. További szempont volt, hogy a gát bejárást biztosítson a vízművek szigetre elhelyezett létesítményeibe, amúgy csak vízi járművel lehet azt megközelíteni.
A gát építésekor tehát a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorultak, így mára a Duna annyi hordalékot rakott le a mellékágban, hogy a meder eliszaposodott, megszűnt a vízátfolyás, a víz beposhadt, alacsonyabb vízállásnál gyakorlatilag száraz lábbal lehet átkelni a szigetre. Ha nem történik beavatkozás, a feltöltődés miatt a szigetet az eltűnés fenyegeti.
A feltöltődés hatásai érzékelhetőek az élővilágon, megbomlott az ökoszisztéma, a szigeten található erdőben idegenhonos fafajok kezdtek terjedni, a mellékágból halfajok tűntek el, illetve védett madarak szoktak el a területről. A víz állapota emellett befolyásolja a környék ivóvízkészletét is.
A mellékág és a sziget megmentésére indult a rehabilitáció, a projekt teljes költsége csaknem 1,8 millió euró, aminek 60 százalékát az EU LIFE+ Természet és biodiverzitás programjának pályázatán nyerték, a 15 százalékos önrészt a WWF Magyarország, 10 százalékot a partnerek biztosítanak, a társfinanszírozók hozzájárulása pedig 14 százalék.
A Duna magyarországi szakaszán még egy tucatnyi hasonló állapotú hely van, amelyek megmentése azért lenne fontos, mert a folyószabályozások miatt nem működik a Duna természetes mederalakító hatása, így nem jönnek létre új szigetek. Egyes fajoknak viszont pont ilyen mellékágakra, illetve ártéri erdőkre van szüksége, melyek száma egész Európában csökken.
A WWF ötéves projektjével megmentik a szigetet, a mellékágat és az élőhelyet. A keresztgátban futó csöveket a meder alá helyezik, a gátat pedig lépcsőzetesen megnyitják, hogy megindulhasson a víz áramlása. Ez azt jelenti, hogy a gátat nem szüntetik meg teljesen, csak a felőli részen lépcsőzetesen elbontják egy részét.
A gát lépcsős megnyitásának a jövőben az lesz a funkciója, hogy alacsony vízállás esetén a vízhozam ne a mellékágat, hanem a főágat táplálja, hogy így biztosítsák a főág hajózhatóságát. A mellékágban ismét lehetőség lesz csónakázásra, evezésre, különböző vízi sportokra, miután kikotorják a mederből a felgyülemlett iszapot.
szabszig2
Fotó: WWF Magyarország
Az előkészítő munkálatok már az év eleje óta zajlanak, a helyszíni munkák az iszapkotrással kezdődnek 2010 őszén, ezután az idegenhonos fafajokat őshonosokra cserélik, ez 2010. és 2012. között zajlik majd. A kőgát visszabontását 2012-ben végzik majd, ez várhatóan fél évig tart. A beruházás 2013-ra készül el.
A mellékág rehabilitációjával visszatérhetnek az őshonos állatfajok, így például olyan, egész Európában védett és vízáramlást kedvelő halfajok, mint a szivárványos ökle, a leánykoncér, a kecsege és a széles durbincs.
szabszig3
Szivárványos ökle
Emellett arra is számítanak, hogy a fekete gólya és a réti sas is újra fészkelő helyéül választja a Szabadság-szigetet. Mivel a sziget 47 hektáros területe már állami tulajdonba került, nemzeti parki kezelést biztosítanak, amivel megoldható az élőhely megfelelő védettsége, nyugalmának biztosítása. Létrejön egy vízi tanösvény is, illetve a horgászok újra élvezhetik a mellékágat, ami az egyik legkedveltebb területük Magyarországon.
szabszig4
Fekete gólya
Az újjáélesztés fontos hatása az is, hogy a Pécset ellátó parti szűrésű vízbázis nagyobb biztonsággal tudja majd ellátni a lakosságot.
A WWF Magyarország irányításával indult projektben közreműködik még a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Dunántúli Regionális Vízmű, a Coca-Cola Magyarország és Mohács önkormányzata. Az együttműködésről szóló szerződést a felek csütörtökön írják alá.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése