A Duna tegnap megint átlépte a 125 centiméteres küszöbszintet, így van
vízáramlás a Kis-Dunában. Ma reggel Vácon 161 cm-t mértek, emiatt a
következő kép fogadott délután 3 óra körül a gödi keresztgátnál. Összehasonlítva
a Kompkötő-sziget gátjával ez már a felismerhetetlenségig tönkrement - tegyük hozzá:
szerencsére. Itt is az volt a szerepe, hogy kisvíznél több víz
maradhasson a főmederben.
Koronamagassága határozta meg a mellékág áramlási viszonyait, egészen addig a pontig, amikor az északi betorkollás sóderzátonya a gát romlása folytán magasabbá nem vált. Ettől kezdve annak a szintje határozza meg van-e vízáramlás. A gát tehát már nem tölti be a funkcióját, így maradványa nyugodtan elbontható lenne. A part felőli oldalon meg lehet hagyni belőle egy 5-7 méteres szakaszt, hogy az ne mosódjon alá, de a sziget felőli részt el kellene bontani sürgősen, így a Duna az öklömnyinél kisebb köveket magától is el tudná hordani. Ha a mellékág eredeti állapot nem is állítható vissza, de mindenesetre természetesebb állapot jönne létre, mint amit most láthatunk a képen. Az áramlásmentes időszakokra jelenthetne gyógyírt az Ilka patak torkolatának a zátony mögé helyezése, így mindig lenne friss víz a mellékágban.
G-gömb kép a két ma meglátogatott szigetről. Az északabbra lévő a Kompkötő, délebbi a Buki. Ott van még a Váci Cementgyár is.
A Kompkötő-sziget keresztgátja ívelt, hogy jobban bírja a víz nyomását. Majdnem a korabeli fél Dunát lezárták, hogy több víz kerülhessen a hajóknak a főágba.
Az elzárt ág medrében középen képződött zátony, már elkezdődött a benövényesedése. Most hattyúk mászkáltak rajta. A kifolyást elzáró homokpadom is erdő növekedett, emiatt várható a hordalék fokozottabb kiülepedése.
A mellékágat elzáró gát megbontott szakasza. Jó hír a mellékágnak, rossz hír a vízügynek. Az egykori gát koronájából itt kb. 10-15 cm hiányzik, tehát ennyivel alacsonyabb vízállás esetén is át tud folyni rajta a Duna. Ha a víz tovább pusztítja van remény a mellékág kitisztulására, mint ahogy azt a gödi példa mutatja.
Meredek löszfal emelkedik a mellékág fölé, tetejükön házak épültek. A szintkülönbség mintegy 50 m a Duna szintje fölött.
Észak felől még nem zárult a növénytakaró, itt létezik még kapcsolat a fő-, és mellékág között. Háttérben a Verőcei Fehér-hegy, és a Börzsöny.
Ez már a Büki sziget (balra). Mellékágában horgásztó üzemel, ami mutatja egyben az egykori meder teljes szélességét.
A szigeten található a váci vízmű, építésekor keletkezett a mellékágat elzáró rész, mely a sziget sorsát megpecsételte. Kilátás Kisvácról nyugat felé.
Ez a gátról készült kép a déli részt mutatja. Háttérben a legalsó képen részletesen is látható ártéri erdő.
A Büki-sziget morfológiája: központi része keskeny, magas kiemelkedés, a Duna felé eső oldal sík terület, a mellékág felé meredek partfal látható. A váci oldal szinte függőleges, 30-40 m magas löszfal.
A Büki-sziget napjainkban már a part részévé vált. A mellékág déli része beerdősült, habár a fák még vízben állnak.
Ma voltam a Hadtörténeti Múzeum Térképtárában, hogy kikeressem, mely évekre van meg teljes fotósorozat a Váci-ágról. Az áttekintő térképről kikerestem az idevonatkozó szelvényeket, ezek a következők:
L-34-2-D-d A Szentendrei-sziget északi csücske Kisoroszival
L-34-3-C-a Dunakanyar Vácig
L-34-3-C-b Váctól keletre eső terület
L-34-3-C-c Szentendre és Szigetmonostor
L-34-3-C-d Dunakeszi és Fót
L-34-15-A-a Észak-Budapest és a Szentendrei-sziget déli csücske
Kihoztak nekem 12 dobozt, alig fért el az asztalon. Végigböngésztem őket, 3 doboz végül feleslegesnek bizonyult. Találtam fotókat 1951, 1953, 1955, 1956, 1957, 1962, 1979, 1980, 1986, 1987-ből. Ezek közül a nyolcvanas évek nem kellenek, az megvan szépen beszkennelve a VITUKIBÓL. Az 1951-es megvan végig, az 1953-as csak Bp. Vác, de nagyon szép, látványos. 1955 kiesik, majd mondom miért. 1956 megvan végig, 1957 csak Vácig. 1962-es szintén szép, és hasznos, 1979 hiányos, áradásos, felhős. 1980, túl magasról fényképeztek.
Vicc az egészben, hogy beszkennelhetem magamnak tökéletesen ingyen.
De.
Kell nekik a másolat a digitális verzió.
Nem vacakolnak a katalógussal. És náluk nem lehet szkennelni. Vigyem át az egyetemre. Mind a 9 dobozt.
Be kell szkennelnem nekik mind a 9 doboz légifotót, aminek a kb. csak a 10-15%-a kéne. Mondtam sebaj, majd benn alszom a tanszéken, volt már rá mástól példa. Az 1955-ös szelvényt meg azért nem szkennelem be, mert az 1 légifotó miatt újabb +1 doboz lenne. (Majd valahogy kicsempészem azért.)
Gondoltam nézek valahol a3-as szkennert, de azt sem túl jó cipelni.
Költ Dunakeszén Jakab havának 9dik Napján 1826 Esztendőben. Duna Vizképe rend irásnak Eszak-keletti I Szakaszok sorában levő 38ik Részföldképnek magyarázattya, és általa képzelt részföldnek természeti le irása. I.N.O
Ezen részföldkép elö adja Duna-Keszi térnek felső tájat, és ezzel szomszéd Göd Pusztának darabját; mind a kettö Krassalkovics Antal Ö Herczegségének birtoka Nemes Pest Vármegyében. Dunakeszi halkal emelkedö Tetétleni földek közép jóságúak tavolság, és trágyatlanság miatt. Malomárki legellö vonó marhák számára tartatik jobb volta miatt Göd Pusztának Gulya-járása, és Apróhalmok homokos ugyan de hasznos legellö. Akátz és Topolyfa ültetések jelessen nevelkednek. Ezen helybéli Duna tökélletessen hajókázható le felé, de a’ felhajózásra éppen alkalmatlan ezen okokbol 1szor A karajja iszapos, vizenyős, és forrásos. 2szor a’ Partja dombra emelkedik és vadon nyőlt bokrokkal telyes 3szor Az ugy nevezett Dobra, Tsurgólapos, és Határvölgy által ezen Út hasittatik és járatlanná tétetik. Áradások itt el nem terjedhetnek, és így ártatlanok.
1930 körül a következő szigeteket ölelte körül a Duna Nagymarostól Budapestig a váci ágban északról déli irányban:
1. Sólyom-sziget (Bergman-sziget) Nagymarostól délre, bal part.
2. Kis-sziget (Senki-sziget), Szentendrei-sziget északi csücske
3. Kőfali-sziget (Kismarosi-sziget) Kismarostól északra, bal part
4. Szunyog-sziget, Kisoroszitól északra, jobb part
5. Kőhidi-sziget (Kőgeszteri-sziget), jobb part
6. Martuska-sziget (Tanya-sziget), jobb part
7. Határ-sziget, bal part, Váctól északra
8. Kompkötő-sziget, bal part, Váctól északra
9. Büki-sziget, bal part, Vác
10. Füzes-sziget (Czigány-zátony), bal part, Vác
11. Tordák (Kecske-, Tordai-szigetek), jobb part, Vác
12. Révész-sziget (Rabok-sziget), jobb part, Vác
13. Égető-sziget, bal part, Vác-Sződliget között.
14. Fegyveresi-sziget, jobb part, Surány.
15. Gödi-sziget, bal part, Göd.
16. Szürkő-sziget (Horányi-sziget), jobb part, Dunakeszi
Közülük, 2009-ben egyedül a 16. sziget maradt meg, amely legkisebb vízálláskor sem kapcsolódik a parthoz.
§ II. 355 MOL, S 81, Vízrajzi Intézet, iratok, 1/B
Kőlt. Gődön Kisasszony hava 11dik napján 1826. Zsitnyán János mp. Duna Táj Képlője. I. N. O. Duna Felmérés, Észak-keleti Szakaszok rendjében lévő 46dik Táblának természeti és vízi fekvésének leírása.
Ezen táblában vagyon Gödi Pusztának Északi része lerajzolva; ezis Grassalkovits Ő Hertzegségének Birtokaihoz tartozik. Kis Turján, Rokázó, Csikázó és ezekkel öszveköttetésben lévő Nádasok többnyire vizenyős, zsombékos, náddal, és csádéval bé-nyőlt rétek minekutána ezekből sok csatornyák által a’ víz letsapoltatott, középszerű Kaszálókra változtattak Malom Tábla, Szállás-Tető jó tavaszi vetésekkel, valamint Vármegye Canalissa mellett fekvő Réték, úgy nem különben Puszta Kápolna, és Várdombjai jó szénával látszanak meghálálni Bóldogúlt Majerffy Jósef Urnak főldmivelésre forditott fáradhatatlan igyekezetét, melly leg inkább a’ Csörgi Malomnál kitűndöklik, holottis egy a’ természeti fekvésre nézve nem a’ legalkalmatosabb helyen kettős hasznot tudott ö szerezni; tudniilik a’ már fenttérdeklett víz-letsapolások által bő termésű Réteket és Malmanak vizet – a’ mellett egy halas tavat a’ természetből mintegy erőszakosan kitsafart. –
Puszta Kápolna, és Vár-Domb Török pusztitásnak szomorú emlékezetét, és hajdani Göd népes Helységnek egyedől Puszta nevét fentartotta. Ökör Járás, és Göböl járás hasznos Legelők Vátzi jövedelmes Marha vásároknak helye. Duna melléki Bárány járás Juh tartásnak tágos legeltetési és itt helyenen készült Levegő ártalmás változási ellen alkalmatos tanya.
A vátzi úton alól Ingoványos, és kek Fok kőzőtt fekvő lapos térség vizenyős, és bokros kaszáló Főld. Csősz Házok alól levő kis Fok, mellybe mint a’ Vármegye Fő Canalissa, mint a’ többi Csapolasok vizei, leszivárkoznak, az Uraság Dereglyéjének, és Ladikjainak természeti kikötő helyet ád. Egyéb eránt
Gődi Pusztát mosó nagy Duna bal partja fekete agyagos, szakadozott, némelly helyeken kettős partotis tsinál; hellyel bokros ugyan, de mégis olly porhanyós, hogy a’ Duna vizének ellene nem álhatván naponként belyebb ereszti; és innét eredttek a’ Kis – és Nagy Szigetek, mellyek Gődi Pusztához tartoznak. – Ezek kőzűl a’ kisebb Sziget vad bokrokkal benyőlt sűrűség; - a’ nagyobb sziget sok bokrok közőtt is szénát, és gyumőltsöt terem; mindkettőnek partjai azomban víz mosás által láthatóképpen fogynak. Jobb partja a’ Dunának Póts-Megyeri Téren felől sárga – agyagos, apró viz szakadásokkal által lyuggatott; alább pedig a vizre rohanó homokos dombokkal halmozott, azutan hol iszapos hol kemény agyaggal vegyes; de a vízbe sodrótt homok, porond, és föveny miatt a’ felhajózásra nem alkalmatós; azomban a’ két Sziget Köze lehajózásra alkalmas útattal szolgál. A viz-áradás nyomai Rajzolatban ki vannak téve.
Rendes Vizi le irása a’ Duna térbeli Eszak keletti I. Szakaszok sorában számított 42ik Földképnek I. N. O.
Ezen Helykép előadja Sziget Monostori Földnek egy részetskéjét, és a’ Gödi Pusztának Részét. Az első Szent Korona Birtoka, a’ masik pedig Krassalkovits ö Herczegségének Joszaga, mint a’ kettő Nemes Pest Vármegyében helyheztetik.
A) Puszta Monostori Dülö Jó Föld, mellette lévő Legellő gödrös, kövekkel, és épületek romladékaival tellyes, elódi háborús viszontagságoknak leg nagyobb tanuja. Kőházi Legellő fával ültetett homokfogás, sürübb falültetés, és marha járástól valo nyugodalom hasznosabba tehetne ezen darabos mostani állapotnál.
B) Göd Pusztának minden Részei szépségjöket és javittásokat köszönhetik Nemes Mayerfy Josef úr szorgalmának, a’ ki minden iparkodását java ideit és költségét arra forditotta, hogy mostoha helyeit ezen Pusztának használhatóvá tegye. Ollyan a’ Homokot gátló Erdö melly altal benne levő Vátzi Ut uj homoktól ment lévén publicum nagy hasznával járhatóvá lett, mert a’ hol ez előtt szegény utas marhái Homok miatt el dültek , söt még uraságok marhai is sokszor ki fáradtak, ott most akadály nélkül forognak a’ kerekek és az utasok baj nélkül ejjel nappal bátran járhatnak. Ezen Erdö az a’ melly erannyaba lévő Lyukashalmi Szántóföldeket további homok özönétől meg mentette. Nem kisebb figyelmet erdemel az Pusztának belsö állapotja: A’ hol ez elött egynéhány Esztendőkkel tsak szegény egy pár épület állott, ott most egy szép uradalmi Lakás, Tselédek házai, jó Marha Istállók, és helyes Juh aklok állanak – Mesterséges Mívelést, és haszonra tzélzó Intézeteket ki mutatja szép ézléssel készült Belső Kert Sok hasznos veteményekkel bővelkedik Külső Kert Reti Tabla jo termö szántóföld , az Kaszállok pedig lehetséges vizek le tsapolyása utánn hasznossak lettek. –Mint ezen szép Intézetek leg jobb Divattyába az Haláltól ezen Nevezetes Férfiu el ragadtattván Tetemei Szüröskerti Temetőbe le tétettek, és érdemlett emlék oszloppal Uri Familiája által megtiszteltettek, a’ melly Rajzolatomban különös Földmeröi szélességi, és hosszuság altal meg különböztetett, hogy még a’ Jövendöség-is rola emlékezvén Hamvait tisztellye – Különösen nevezetesek ezen Pusztában tartani szokott Marha vásárok is.
Ezen helybeli Duna tsendes menetelö, és a’ le hajózásra különössen szolgál az fel hajózásra Sziget Monostori Pandal alkalmas lenne, ha a’ szigetnél Zátonyok az utazást engednének de ippen ezen ok miatt felhajózás tsak Burcsellákkal történik. Az Gödi Part pedig országos hajó Járásra talán századoktol fogva már alkalmatlan volt Rongyos, iszapos, forrasos, és Bodrog volta miatt, és még sok ideig alkalmasint olly módba maradandó lészen mivel a’ Szent Endrei, vagy is Kis Duna hajókázásra naponként alkalmatosabbá lészen. Mindazonaltal hasznalhatna ezen Part jó fövennyel az utakra, és más intézetekre, mert evel tele vagyon.
Áradásoktól minthogy Gödi Puszta mentt, annal többet szenved Sziegt Monostor föld, ugy hogy sokszor Kis Dunaban meg szorúlván a’ Jég Monostor mellett vízzel egyött tsuszván a’ Nagy Dunába és viszont tolakodik külömben Monostori Részen az áradástól ment hely, és aradas határja a’ rajzolatban ki vagyon téve.
Küszöbszint meghatározása a Gödi sziget északi betorkollásánál (2006-2008).
A 125 cm-es empirikus módon meghatározott küszöbszint a Vácott reggel hét órakor mért napi vízállásokra vetítve (diagramok). A 2007 őszén meghatározott küszöbszintet nem alkalmaztam 2006-nál régebbi adatokra.
A diagramokról leolvasható az év napjainak hány százalékában van vízáramlás a gödi mellékágban. 2008-ban a kiegyenlített vízjárásnak köszönhetően ez meghaladta az 50 %-ot. A 2009-es adatok 2010 áprilisára lesznek majd meg. Előzetes várakozásaimmal ellentétben a küszöbszint az elmúlt két évben nem változott, az elzárás magassága 98,86 méter (a vízállásadatokból visszaszámolva). A Gödi-szigetnél alkalmazott módszer nem biztos, hogy alkalmazható a Dunakanyar többi szigeténél, ugyanis azoknál vagy állandó a vízáramlás, vagy a mederfeltöltődés miatt nem beszélhetünk egységes mellékágról.
Vácon a vízállás reggel 118 cm volt, előző naphoz képest 13 cm-t
emelkedett. Így hát ideje volt megnézni a mi a helyzet a Gödi-sziget északi csúcsán. A
Nagy-Duna vízszintje magasabban állt, mint a mellékágé, de felszíni
átfolyás még nem következett be. Az alábbi képen látható tócsát a főágból a
kavicságyon át szivárgó víz táplálja. A homokszemcséket mozgatásához
még nem volt elegendő energiája. A reggeli állapothoz képest délután
négyig nem történt számottevő változás, így holnap reggel újra
felkerekedem, hátha meg tudom határozni újra a küszöbszintet, ami eddig
125 cm-es vízállásnál volt. Ezáltal a váci vízmérce adatai alapján meg
lehet határozni az év hány napján van vízmozgás a mellékágban.
Hajóvonták találkozása a Gödi-sziget északi küszöbénél. 2009. 11.14. délután egy óra.
A sziget látképe északi irányból. A kép bal oldalán látható fák közötti rés a mellékág betorkollása. Jól megfigyelhető a Gödi sziget aszimmetrikus keresztmetszete; míg a főági oldal szinte vízszintes, addig a mellékági oldal közelít a függőleges, meredek parthoz.
A szivárgásból táplálkozó tócsa, az innenső oldala jelenleg a sziget legészakibb pontja.
A Duna szabályozása következtében felhalmozódott kavicsos hordalék zárja el a főágtól a gödi Kis-Dunát.
A Magyar Országos Levéltár épületében utánanéztem mi a helyzet a Szentendrei sziget térképeivel kapcsolatban. Nos a keresés eredménye egyenlő a semmivel, de hát ha nincs eredmény az is eredmény. Egész szelvény Kisoroszitól Káposztásmegyerig egy lett volna, a Duna Mappáció. Zsitnyán János mérnök 1826 tavaszán végzett felméréseket ezen a tájon. Térképlapokat és régies magyar nyelven írt szöveges leírásokat egyaránt készített, utóbbiak megmaradtak és értékes, kevésbé ismert, de annál érdekesebb adatokkal szolgálhat a helytörténészeknek. Ezeknek kimásolása időt vesz majd igénybe, mert hát pdf-et nem lehet elvinni digitálisan a levéltárból. Lehet, hogy lesz majd cikk belőle a Gödi Almanachban... jövőre.
A meglévő szelvények Dunakeszitől délre találhatók, valamint Kisoroszi környékét mutatják be. Számuk NW I V 6, NE I IV 14, NE I III 3, NE I II12, NE I II 8. A térképszevények középponti koordinátája a gellérthegyi obszervatórium. (Helyén ma a citadella áll).
Az elveszett szelvényeket a "lappangó szelvény" jelzővel illették a digitalizálók, reménykedve benne, hogy egyszer majd előkerülnek, nekem is nagyon megkönnyítenék a dolgomat.
Valentinianus császár a 360-as évek végén hatalmas építkezésbe kezdett a pannoniai ripa (megerődített folyószakasz; nem limes!!) mentén. A rómaiak három és fél évszázados ittlétük alatt hadmérnökeik megismerhették a Duna hidrológiai viszonyait; és ezen ismeretek tudatában építhették fel látótávolságon belül őrtornyaikat, kikötőerődjeiket, melyek a barbár partot tartották szemmel. A legsűrűbb erődláncolat éppen a Dunakanyarban, Esztergom és Szentendre között épült ki. Pontosan követik a Duna folyását, közvetlenül a parton épültek fel. Valószínűleg a Duna, az ember megtelepedése után az első, legteljesebb földrajzi hidrológiai rekonstrukcióját tenné lehetővé, ha megvizsgálnánk az erődromok mai helyzetét a Dunához viszonyítva. Ez elsősorban a régészeti feltárás helyzetén múlik, hiszen napjainkban nem rendelkezünk minden egyes őrtoronyról pontos adatokkal. A Duna vízszintje feletti magasság, folyótól mért távolság, elmosott szakaszok vizsgálata alapján meg lehetne határozni a medermélyülést, partvonalváltozást az elmúlt 1600 évben.
Az Égető-sziget mellékágában a váci vízmérce szerint -2 cm-es
vízállásnál alig néhány tócsa található. A meder legnagyobb része
benövényesedett, néhol már a fás szárúak is megtelepedtek (fűzfélék). A
sziget északi csücske felismerhetetlen, a sziget a dunai oldalról nem
különül el a parttól. A mellékág déli kifolyása még felismerhető, de alig 3 m
széles kitorkollása nem hasonlít már mederhez. A mellékág felső
negyedéhez illesztett gát stabil, nincs megbontva. Alatta az esés miatt a
meder kimosódott, némi nyílt víztükör még látható (3. kép). A mellékág
legmélyebb pontjainál található két ösvény, amit a horgászok alakítottak
ki. Az 1984-es légifotón (5. kép) még szántó látható a napjainkban telepített
nyárfaerdő helyett. Valószínűleg a gödi mellékág is hasonló képet
mutatna, ha a gátat nem bontották volna meg a helyiek. Eróziós jelek
csak a sziget dunai oldalán láthatók, van, hogy a füzes gyökérzete alól
30 cm üledék hiányzik. Az Égető-sziget feltöltődése előrehaladott
állapotban van, az eredeti állapotokat már képtelenség visszaállítani. A
sziget morfológiája sokkal inkább mutat egyensúlyi (feltöltődött) állapotot, mint pl. a
Gödi-szigetnél.
Hazai és külföldi szakirodalom gyűjtése a szigetfejlődés és folyószabályozás általános kérdéseiről a Duna és a hozzá hasonló nagyságú, vízhozamú folyók esetében. Adatok beszerzése a Duna kutatni kívánt szakaszáról. Térképek, légifotók, szabályozási tervek összegyűjtése és leválogatása egyenlő időintervallumokra. Terepi kutatási módszerek megismerése. Terepi bejárások, megfigyelések különböző vízállások esetén.
2. félév, 2010 tavasz
Az összegyűjtött térképek, légifelvételek térinformatikai feldolgozása. Szigetfejlődés és partvonalváltozások térképi megjelenítése. Az elkészült térképek alapján a mintaterületek kijelölése, ahol a továbbiakban a konkrét terepi munka folyhat. Az éves kutatások összefoglalása kisebb publikációban, ismertetése phd. Konferencián, és-vagy Földrajzi Társaság előadása keretében.
3. félév, 2010 ősz
A folyószabályozások elméletének és gyakorlatának megismerése. A vizsgált Duna-szakaszon milyen célok vezérelték a döntéshozókat, milyen konkrét munkákat végeztek, milyen eredménnyel. A folyószabályozási munkák következményeinek térképi megjelenítése; a Duna partvonalának és medrének morfológiája a jelenben. Terepi felmérések, mérőeszközök elhelyezése. Morfológiai, biogeográfiai kutatási módszerek véglegesítése.
4. félév, 2011 tavasz
További terepi kutatások, a jelenben a vizsgált területen zajló folyamatok megismerése, az eddig megszerzett adatok feldolgozásának megkezdése. Kapcsolatfelvétel a mintaterülethez tartozó önkormányzatokkal, a kutatási eredmények ismertetése. Mellékág, élőhely revitalizációs pályázati lehetőségek keresése. Bekapcsolódás a pályázatírási folyamatba. Pályázatok kapcsán felmerülő újabb kutatások beillesztése doktori dolgozatomba.
5. félév, 2011 ősz
Kutatási eredmények összegző munkája. A múltbeli beavatkozások és a jelen felszínalakulása révén a jövőbeli folyamatok előrejelzése, esetleges beavatkozások kapcsán szcenáriók megalkotása.
6. félév, 2012 tavasz
Doktori dolgozat megírása, esetleges hiányok pótlása. Kutatási eredményeim ismertetése más fórumokon (konferenciák, folyóiratok, szakhatóságok, önkormányzatok, Duna-Ipoly Nemzeti Park, stb.)
A 6 félév alatt a tárgyaim felvételét e terv szerint igazítanám, az első évben elsősorban a térinformatika tárgykörében mélyednék el, utána a hangsúlyt a terepi kutatáshoz kapcsolódó órák vennék át fokozatosan. Valószínűleg elengedhetetlen lesz, hogy néhány órán áthallgassak a Műszaki Egyetemre, áramlástan és a matematikai statisztika tárgykörében.
A Doktori Iskola 3 éve alatt terveim között szerepel egy további nyelv elsajátítása, pályáznék külföldi ösztöndíjra, ahol az ottani kutatási eredményeket, módszereket megismerve tovább bővíthetném ismereteimet. A megszerzett tudás és a majdani munkahelyem függvényében vállalnék gyakorlati órák tartását az egyetemen a 4. félévtől. Szándékomban áll a folyamatos publikálási lehetőségek kutatása és az eredmények közzététele konferenciákon és minden lehetséges módon. Elkészült dolgozatommal és megszerzett fokozatommal szeretnék továbbra is a kutatási területemmel foglalkozni.
Csütörtökön írják alá a Szabadság-sziget és a Duna mellékágának újjáélesztéséről szóló megállapodást, az 1,8 millió eurós beruházás az állam, a civil szektor és egy nagyvállalat összefogásával jön létre, jelentős támogatást nyújt az Európai Unió is.
Fotó: WWF Magyarország
hirdetés
A Mohács magasságában lévő Szabadság-sziget mellékágába 1983-ban építettek egy keresztgátat, aminek az volt a funkciója, hogy a vízfőnyomócsöveket megvédjék a víztől és a jégtől, a vezetékeket meder alá elhelyezni túlságosan drága lett volna. További szempont volt, hogy a gát bejárást biztosítson a vízművek szigetre elhelyezett létesítményeibe, amúgy csak vízi járművel lehet azt megközelíteni.
A gát építésekor tehát a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorultak, így mára a Duna annyi hordalékot rakott le a mellékágban, hogy a meder eliszaposodott, megszűnt a vízátfolyás, a víz beposhadt, alacsonyabb vízállásnál gyakorlatilag száraz lábbal lehet átkelni a szigetre. Ha nem történik beavatkozás, a feltöltődés miatt a szigetet az eltűnés fenyegeti.
A feltöltődés hatásai érzékelhetőek az élővilágon, megbomlott az ökoszisztéma, a szigeten található erdőben idegenhonos fafajok kezdtek terjedni, a mellékágból halfajok tűntek el, illetve védett madarak szoktak el a területről. A víz állapota emellett befolyásolja a környék ivóvízkészletét is.
A mellékág és a sziget megmentésére indult a rehabilitáció, a projekt teljes költsége csaknem 1,8 millió euró, aminek 60 százalékát az EU LIFE+ Természet és biodiverzitás programjának pályázatán nyerték, a 15 százalékos önrészt a WWF Magyarország, 10 százalékot a partnerek biztosítanak, a társfinanszírozók hozzájárulása pedig 14 százalék.
A Duna magyarországi szakaszán még egy tucatnyi hasonló állapotú hely van, amelyek megmentése azért lenne fontos, mert a folyószabályozások miatt nem működik a Duna természetes mederalakító hatása, így nem jönnek létre új szigetek. Egyes fajoknak viszont pont ilyen mellékágakra, illetve ártéri erdőkre van szüksége, melyek száma egész Európában csökken.
A WWF ötéves projektjével megmentik a szigetet, a mellékágat és az élőhelyet. A keresztgátban futó csöveket a meder alá helyezik, a gátat pedig lépcsőzetesen megnyitják, hogy megindulhasson a víz áramlása. Ez azt jelenti, hogy a gátat nem szüntetik meg teljesen, csak a felőli részen lépcsőzetesen elbontják egy részét.
A gát lépcsős megnyitásának a jövőben az lesz a funkciója, hogy alacsony vízállás esetén a vízhozam ne a mellékágat, hanem a főágat táplálja, hogy így biztosítsák a főág hajózhatóságát. A mellékágban ismét lehetőség lesz csónakázásra, evezésre, különböző vízi sportokra, miután kikotorják a mederből a felgyülemlett iszapot.
Fotó: WWF Magyarország
Az előkészítő munkálatok már az év eleje óta zajlanak, a helyszíni munkák az iszapkotrással kezdődnek 2010 őszén, ezután az idegenhonos fafajokat őshonosokra cserélik, ez 2010. és 2012. között zajlik majd. A kőgát visszabontását 2012-ben végzik majd, ez várhatóan fél évig tart. A beruházás 2013-ra készül el.
A mellékág rehabilitációjával visszatérhetnek az őshonos állatfajok, így például olyan, egész Európában védett és vízáramlást kedvelő halfajok, mint a szivárványos ökle, a leánykoncér, a kecsege és a széles durbincs.
Szivárványos ökle
Emellett arra is számítanak, hogy a fekete gólya és a réti sas is újra fészkelő helyéül választja a Szabadság-szigetet. Mivel a sziget 47 hektáros területe már állami tulajdonba került, nemzeti parki kezelést biztosítanak, amivel megoldható az élőhely megfelelő védettsége, nyugalmának biztosítása. Létrejön egy vízi tanösvény is, illetve a horgászok újra élvezhetik a mellékágat, ami az egyik legkedveltebb területük Magyarországon.
Fekete gólya
Az újjáélesztés fontos hatása az is, hogy a Pécset ellátó parti szűrésű vízbázis nagyobb biztonsággal tudja majd ellátni a lakosságot.
A WWF Magyarország irányításával indult projektben közreműködik még a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Dunántúli Regionális Vízmű, a Coca-Cola Magyarország és Mohács önkormányzata. Az együttműködésről szóló szerződést a felek csütörtökön írják alá.
Gödi-sziget, déli küszöb 2009.09.05 délután fél 4. 110 cm-es váci
vízállás, emelkedő vízszint (esti váci adat). Van kapcsolat a főággal, de
csak déli irányból. Körülbelül 10-15 cm-es mélységű a víz, tehát a déli
küszöb magassága kb. 20-30 cm-rel van alatta az északinak.
A Gödi-sziget mellékágban nincsen beáramlás, de a nyomai még látszanak, fekete
szervesanyaglerakódás jelöli az utolsó hullemverés vízállását. Pár napja
még lehetett kapcsolat a mellékággal. A küszöbről fényképezve, 2009.
08.26-án este 6 óra után pár perccel, Vác, reggel 116 cm-es vízállás,
lassú apadás idején.
Üdv mindenkinek, ezt a blogot elsősorban a címkék kedvéért hoztam létre, melynek révén rendszerezhetem a doktori munkám kapcsán felbukkanó mindennemű információt, képet, linket, kapcsolatot, gondolatot, eseményt. Mivel néha azt sem tudom hol áll a fejem, itt mindaddig, amíg van áram megtalálhatok mindent, egyféle "Room of Requirement", ahová behordhatok minden kacatot, nehogy elkallódjanak.
hirdetés
