A mellékág vízutánpótlásának lehetőségei
Jelenlegi két módon pótlódik a kisvízi helyzetben (vácnál mért 125 cm) a mellékág vize
1. források.
2. csapadékvíz.
További vízutánpótlás csak emberi beavatkozással valósítható meg:
1. Ilka-patak torkolatának délebbre helyezése
 |
| 1. ábra Az északi küszöb |
1989-ben történtek először előkészületek ennek kapcsán, kiásták a leendő patakmedret, de a patak áthelyezése nem valósult meg. Ennek nyomait látni a fentebbi gégömb felvételen. A patak torkolata a felsőgödi töltés déli elvégződésénél elmosott öblözetben van. Az új torkolat a patak meghosszabbított vonala és a mellékág metszéspontjánál lenne.
Előnye: az Ilka patak személyes (de csak egyszeri) vízhozammérésem alapján 35 l/sec (további szakszerűbb mérések kellenének egy évig havonta legalább 1), ez elegendő lenne a kisvízi helyzetben a mellékág frissítésére. Egy-két nap alatt megvalósítható, akár erőgépek felhasználása nélkül. Megakadályozza a gépjárműbehajtást a szigetre.
Veszélyei: a délről záró homokpad elmosódhat, így a maradék víz is kiáramlik a főágba. A Duna meder süllyedése következtében beállhat az a helyzet, hogy 20-30 év múlva a Gödi-szigetet mindössze a keskeny Ilka-patak fogja elválasztani a parttól.
2. Kotrás ész nélkül
Állandóan napirenden lévő kérdés Gödön: kotorjunk-e? A válasz többnyire igen. De meg kell jegyezni, hogy ez a legdurvább beavatkozás a folyószabályozás után folyamatosan egyensúly felé tartó Kis-Duna számára. Mindenképpen modellezés kellene, hogy előre láthassuk a kotrás következményeit.
Némi számolás sem árt.
Északi küszöb: 125cm h Vác (lásd 1. ábra) 98,86 m.B.f
Déli küszöb: kb. 80-90 cm h Vác (lásd 2. ábra) kb. 98,56 m.B.f.
Legkisebb h Vác: -51 cm
Tehát ha az északi küszöböt 176 cm mélységben elbontjuk, LKV (legkisebb vízállás) esetén még mindig nincs víz a mederben. Ha fél méterrel lejjebb ásunk az már 226 cm. A sóderes hordalék persze azonnal omlana, szükség lenne a partfal biztosítására. A kotrás egyetlen pozitívuma az állandó vízáramlás lenne, de az ezért fizetett ár hatalmas. Kotorni kell, a kitermelt anyagot el kell szállítani, ki kell szedni a gátat, meg kell építeni a partfal biztosítását, amire valószínűleg a Nemzeti Park sohasem adná áldását. Így hát omlana a part, bedőlnének a fák. Két áradás visszatemetné azt amit rengeteg pénzért kitermeltünk. Mert a Duna főágának hidrológiai viszonyai nem változnak, a két sarkantyú továbbra is a horányi oldalra tereli a sodorvonalat, tehát a lassabb vízsebesség még mindig a gödi oldalnak maradna. A lassú vízsebesség pedig üledékfelhalmozódást eredményez. Tehát hamarosan visszaállna az eredeti állapot. Lehet megint kotorni.
3. Kotrás ésszel
Ez mindössze abból állna, hogy az északi küszöb szintjét a déliére hozzuk, magyarul ellapátolunk nagyjából 30-35 cm sódert. Ennek következtében a jelenlegi 2008. 195 nap meghaladja, 53,42 %, 2007. 160 nap meghaladja (43,84%), 2006. 167 nap meghaladja, 45,75% értékek a következőképpen változnának:
| 125 | 110 | 100 | 90 | ||
| 2008 | 53,42 | 56,44 | 59,73 | 61,64 | +8,22 |
| 2007 | 43,72 | 53,83 | 62,02 | 71,86 | +28,14 |
| 2006 | 45,75 | 50,41 | 52,88 | 55,62 | +9,86 |
1. táblázat. Az év napjainak hány százalékában van vízáramlás a mellékágban az északi küszöb magasságának függvényében
Tehát ha 35 cm sódert ellapátolnánk, éves szinten minimum 30 nappal növekedne meg az az időszak, amikor vízáramlás jelentkezik a Kis-Dunában. Az áramlás nagyobb gyakorisága ugyan továbbra is magában hordozza az esetleges partpusztulást, de korántsem akkora mértékben, mint a 2. pontban. A gát elbontásával szabadabb útja lenne a víznek önerőből mélyíteni saját medrét, addig a szintig, amíg újra beáll az egyensúlyi állapot.
 |
| 2. ábra A Kis-Duna déli elzáródása |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése