Oldalak

2010. július 20., kedd

A két Torda-sziget Vácott

 
2010. július 18-án, vasárnap délután, váci 124 cm-es stagnáló vízállásnál látogattam meg a Torda-szigete(ke)t. A bizonytalan többes szám azért van, mert jelenleg két Torda-sziget húzódik a Váci-Duna-ág tahitótfalusi oldalán. Az 1926-os vízisport térképen is a Tordák kifejezés szerepel.  Ez abból adódhat, hogy a szabályozás előtt, a sekélyes part menti sávban több zátony viselte ezt a nevet. Ez a terület a Révész-szigettől északra található, ahol a váci kompkikötő található jelenleg.  
 

Helytörténetileg a Torda kifejezés egy elpusztult falura utal, ezt a nevet a Torda-szigetek fölötti dűlők napjainkig megőrizték. A fentebbi térképen a Szent György domb és a mező felirat környékéről van szó.

A 124 cm-es vízállás pedig azért nagyon fontos számomra, mert ekkor indul meg a vízáramlás a Gödi-sziget mellékágában. Így összevethető a Torda-sziget(ek) mellékága(i) a gödiével. 



A nagyobbik Torda-sziget a keresztgát túloldalán látható. Ezt a gátat, mint a gödit is, középen megnyitották, egy méteres átmérőjű vascső biztosítja a vízáramlást. Ennek ellenére a felvízi előtere erősen feliszapolódott, de a déli kifolyás is kezd eltömődni, főleg faágak és levelek miatt. 
A látogatás napján a mellékág északi betorkollásánál nem volt kapcsolat a főággal. Attól egy több mint 100 méteres erdő választotta el. Mindössze egy keskeny, ellaposodó árok utalt a fák között az egykori mederre. A gáttól délre eső szakaszon  körülbelül maximum 40 cm-es víz állt. A meder feltöltődésének folyamatát jól szemlélteti az alábbi fénykép:



Ez a kép is a gáttól északra készült. A mederben az árvíz által behordott szemét és korhadék található, melyet a mederben álló és abba beledőlt fák fognak meg. Mivel az árvíz levonultával a  vízutánpótlás megszűnt, a lebomló szerves anyag tölti a medret és rontja a víz minőségét. A Nagy-Torda sziget mellékága oldalirányból is szűkül, valószínűleg fel fog töltődni végleg. A főág vízszintje ezen a szakaszon folyamatosan süllyed a kotrások miatt és a mellékágban nem elég erős a vízáramlás, hogy a lerakott üledéket kimossa.


A kisebbik Torda-sziget, a Nagy-Torda szigetre épített sarkantyúról, déli irányból fényképezve. A mellékágban megfigyelhető vízáramlás, tehát 124 cm-nél a Torda-szigetet minden irányból víz veszi körül.


Mellékágában azonban megfigyelhető a feltöltődés folyamata, a kép szigeti (bal) oldalán az alacsony füzes a '80-as évek óta kiülepedett homokon, iszapon növekedett. Tehát ez az ág a szigeti oldalról szűkül inkább. A főági oldal az erős sodrás miatt állandóbb képet mutat.


Az északi betorkollásnál - a Gödi-szigethez hasonlóan- egy turzás épült, melynek középső magja beerdősült. (A fenti képen a jobb oldal) Két oldalán különböző magasságú a homokpad. A mellékág a délebbin tartott kapcsolatot a megfigyelés időpontjában a főággal, míg az északabbra eső részen már megtelepedtek a fűzfák.

Összehasonlítva a Kis-Torda-sziget viszonylag jobb állapotban van a Gödi-szigetnél. Ennek a fő oka, hogy itt nem építettek keresztgátat. A jelentkező feltöltődést a két sarkantyú okozza, melyek megfigyelhetők a térkép felső részén és közvetlenül a szigettől délre. Ha megbontanák a délebbi sarkantyút a part menti szakaszát valószínűsíthető, hogy a feliszapolódás mérséklődne.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése