Az első észak kelleti Osztálynak 58ik Táblán való Duna környeke meg irása.
A Wátz alatt folyó nagyobb Duna ágát adja elő ezen Tábla a tekintetes Pest Vármegyébe helyeztetett Tótfalu kamaralis falu és Nagy Wátz Püspöki város határain.
Az ezen a Táblán láttatos Wátzi Duna ága itt is annál inkább alkalmatos a hajókázásra, mivel a partjain annyi folyó homok nintsen és tsak egy zátony van a bal part fele a mélly a kis szigettől felfele egész a Wátzi Nagy hidig nyulik, a jobb part alatt pedig elég mély viz, és a jobb parton jó út szolgál a hajo vontatására, ugy hogy kissebb vizkor is el járhatnak a felfelé vontató hajok ha az alább levö zátonyok nem akadélyoskodnának. Az alabb levö sok zatonyok miatt és a kétszeri által változás miatt többnyire a Tótfalusi Dunán vontatnak a hajósok felfelé, és tsak nagyobb vizkor kerülnek a Wátzi Dunára. Az aláfele sietö hajók tobbnyire a Wátzi Dunán járnak, tsak kissebb könnyen forgatható hajók evedzenek a Tótfalusi Dunán aláfele.
A jobb Duna partja ezen a Táblán általjában magas, tsak a nagyobb ár víztöl fel érhetö a Bolhavár körül pedig a leg nagyobb viz állásnál is magassabb, de mindjárt utánna lapossabb a föld, melly a közel lévö partig el öntödik.
A jobb Duna partja általjába menetelen, meg gyepesedett, homokos agyaggal vegyes földből álló, és fövenyes karaju.
A bal Duna partja a Füzes mentibe alatson gyengén lejtös, iszapos földből álló, fákkal be nőtt iszapos karaju. A Puskas patak be szakadása alatt a kis Deretske szélén a bal Duna partja középszerü magasságú, meredek, szakadozo, barna homokos agyaggal vegyes földböl álló.
A Deretske rétek mentébe való bal Duna partja középszerü magassagu, meredek, szakadozó, barna homokos agyaggal elegyes földböl álló, iszapos karaju.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése