Milyen magas a Gödi-sziget?

 
Régóta foglalkoztatott az a kérdés, hogyan lehet a legjobb közelítéssel megrajzolni egy sziget domborzatát. Próbáltam GPS-szel, azonban 30-40 cm vertikális pontatlanság mindig adódik. Ahhoz, hogy a vízborítás szintjeit mérni lehessen ez sok. Lehetne csinálni szintezéssel, ehhez viszont nagyon komoly felszerelés, szintezési alappont, és legalább 2 segítő szükséges. Ez a módszer nagyon pontos adatokat szolgáltat,  de több napos munka lenne, még egy 10 hektáros sziget esetében is. 

Aztán kigyulladt a villanykörte, amikor megláttam a Biológiai Kutatóintézet kerítését a sziget menti Duna-parton.

Íme a gondolatmenet:

1. A szürke bevonat magassága megegyezik az árvíz legnagyobb szintjével.
2. Az árvíz legmagasabb szintjét, a tetőzést rögzítik a mérőállomások, a vízügy, értéke olvasható a Hydroinfon is. Tehát ez egy konkrét szám, a mi esetünkben centiméterre pontosan még nem tudom, körülbelül 740 cm Vácott
3. Ezt az értéket vízmércekapcsolattal át lehet számolni a Gödhöz legközelebb eső mércére, ami a surányi vízmérce. Ez egy aprólékos munka: leválogatni az adatpárokat, és diagramon ábrázolni őket. Így megkapjuk mi az az egyenlet, amibe behelyettesítve a váci adatokat megkapjuk a surányiakat.
4. A surányi vízmérce 0 pontja meg van határozva tengerszint feletti magasságra. 
5. A surányi vízállást hozzá kell adni a 0 pont tengerszint feletti magasságához és megkapjuk azt a szintet, ahol a Duna tetőzött m.B.f értékben.
6. És itt következett a mai terepi munka:

Az iszapbevonat szinte minden fán megtalálható. A Nagy-Duna parti oldalon hiányoznak inkább, gondolom a erősebb szél és a beverő csapadék miatt. A vízsebesség ugyancsak meghatározhatja az iszapbevonat létét-vagy nemlétét, ez is indokolja, hogy miért a gödi oldal fáin tartósabb ez a jelenség.

Alaptérképnek a 2009-es gégömb (googleearth) felvételeit nyomtattam ki 4 darab A4-es oldalon. Ezeken a fákat szinte lombkorona szerint meg lehet különböztetni, akár nagyságuk, akár fajtájuk szerint. A fűz lombja világosabb, míg a nyárfáké sötétebb. Ahogy méregettem próbáltam keresztszelvényeket is felvenni, nem csak az egyes fák adatait. Egyéb eszközeim egy mérőszalag egy ceruza és egy fényképezőgép voltak. Északról dél felé haladva mértem meg egyes fákon az iszapkéreg magasságát.

Keresztszelvényeket vettem föl a sziget északi részén, az egykori zátony előterében, a két sarkantyúnál és köztük, valamint az egykori (1951-es) sziget déli csücskénél.

Az adatokat nem fogom itt közzétenni. Egyrészt mindenki egyszerűen utánajárhat, másrészt akinek kell majd elkéri személyesen.

Ez a józan paraszti észen alapuló módszer igazolta minden előzetes feltételezésemet. Elsősorban arra kerestem a választ, hogy elborítja-e a LNV a sziget egészét, másrészt azt, hogy mennyire. Ugyanakkor próbáltam az egyes szigetfejlődési momentumokat megtalálni, ábrázolni. Azokat, amelyek létezését az 1951 óta rendelkezésre álló légifotók alapján előre valószínűsíteni lehetett.

Sajnos a közelgő vihar és az idő-, és fényhiány megakadályozta, hogy a sziget déli részét is megvizsgáljam, de nagyon valószínű, hogy oda már egy hosszabb mérőszalaggal kell majd visszatérnem.