Az egykori Torda falu elhelyezkedése és a korabeli Duna medrek

Aki mostanában jár a Szentendrei szigetnek Váccal szemközti részén nem is gondolná, hogy ott a nadrágszíjparcellák helyén egykor település állt (1. kép). A török időkben elnéptelenedett falu neve átöröklődött a Dunában álló szigetekre és két dűlőre, az Alsó-, és Felső Tordákra. Az élesebb szeműek a friss szántásban (jó ha nagy eső is volt nemrég) számtalan cseréptörmelékre bukkanhatnak (2. kép).  

Torda falu keletkezésekor még egy önálló sziget csúcsán állt. A szintvonalak alapján megállapítható, hogy a jelenlegi Duna fölött mintegy 6-7 méter, a nyugat felé eső, mára feltöltődött meder fölött 3-4 méter szintkülönbség volt. Ez a viszonylag ármentes térszín alkalmas volt a megtelepedésre.

A Szentendrei-sziget több szigetmag összeolvadásából keletkezett, a szigetmagok között egészen az ármentesítési munkálatok befejeztéig (1940-es évek) gyakran újra és újra birtokba vette a Duna az alacsonyabban fekvő egykori medreit. A Duna Mappáció során készített feljegyzésekben szó esett a Nagy Árokról, mely Suránytól északra vezette le időszakosan az árvizeket. Szigetmonostor fölött is sokszor átszakadt a Váci Duna a Szentendrei Dunába és viszont. Ilyen medermaradvány húzódik a Tordai szigetmagtól nyugatra is (a képen kék nyíllal jelölve). A légifelvételen szépen kirajzolódik a mederben épült homokzátony (1. kép). Kevés szerves anyagot tartalmazó homok lévén a növényzet gyérebb rajta, mint a környezetében, így könnyebben azonosítható felülről, mint a helyszínen barangolva. Mivel már régebb óta mezőgazdasági művelés alá vonták ezt az elhagyott medret, az egykori szintkülönbségek már nem vehetők ki a 10.000-res katonai térképen (3.kép).

Az elhagyott-elpusztult Torda falu látképe napjainkban, nyugat felé tekintve. Keskeny nadrágszíj parcellák állnak itt ma, alig néhány épülettel. Területe Tahitótfaluhoz tartozik.