Oldalak

2011. november 5., szombat

Kisoroszi révátkelés egykor és most


A bemutatásra kerülő képek valamikor közvetlenül a II. világháború után készülhettek a kisoroszi-szentgyörgypusztai révállomásnál. A fortepan.hu oldalon mindenki számára elérhetőek, csupán a "Kisoroszi" szót kell beírni a keresőbe. 3 képet azonban tükrözni kellett, mert az amit láttam sehogy sem egyezett a képekkel. Valamely oknál fogva a fortepan-on a képek jobb és bal oldala fölcserélődött. Itt már úgy láthatók, ahogy a valóságban. Mivel kíváncsivá tett ez a néhány felvétel, elhatároztam, hogy újrafényképezem őket.



 





   


 
    
Az újrafényképezés természetesen nem lehetne elegendő egy bejegyzéshez. Hogy egy kis háttértudást szerezzünk a fényképezendő tájhoz, álljon itt egy kis földrajzi-régészeti adalék:

A Szentendrei Duna-ágra nagyon jellemző, hogy a Visegrádi-hegységből lefutó patakok torkolatánál a meder összeszűkül. Főként a jégkorszakban volt jellemző, hogy a hegység kiemelkedő tömbjéből a csapadék nagy mennyiségű hordalékot mosott le a völgyekbe. Mivel ezek a Dunába tartó patakok rövidek, a kőzettömböknek nincsen idejük kavics méretűre és alakúra kopniuk. A patakok hordalékkúpjai ezért nagy méretűek, durvák, kevésbé lekerekített formájúak. A nagyméretű köveket a Duna sem tudja elszállítani, ezért azok csak halmozódnak és a folyó nem tehet mást, megkerüli ezeket a "természetes sarkantyúkat". A Szentendrei Duna mentén Szentgyörgypusztán, Dunabogdányban, Tahitótfalun, Leányfalun és Szentendrén is megfigyelhetjük ezt a jelenséget. 


A hordalékkúpok által összeszorított meder szinte automatikusan jelöli ki a folyami átkelőhelyeket. Itt állandóan megvan a kellő vízmélység, nem is kell sokat evezni és a parton sem kell átvergődni kiterjedt ártéri erdőkön. Szentgyörgypusztán az Áprily-völgyből érkező patak építette föl a maga hordalékkúpját. 
A kisoroszi révátkelőhely története legkevesebb 1700 éves. A római ripa (közkeletű tévedés szerint: limes) Dunakanyar-Esztergom és Visegrád-Szentgyörgypuszta közötti szakasza volt a legjobban megerősítve. 3-400 méterenkét álltak az őrtornyok és a kiserődök. Az Áprily-völgy Dunába szakadásánál is állt egy őrtorony, melynek ma már nyoma sincsen. 1,2 méter vastag falait csatornaásás közben találták meg a főút közelében. Szemközt, Kisorosziban, a falu nyugati végében álló kápolnánál római kiserőd állt. Mérete 30*40 méter, falait négy füles sarokbástya védte. Itt ágazott el a szentendrei-szigeti és a parti út menti őrtornyok láncolata, mely délen valahol a Dera-patak mentén álló kikötőerődnél futott össze ismét. Feltételezhető tehát, hogy már a római korban élénk forgalmat bonyolított le a két part között a kisoroszi révállomás.


A képsorozatokat összehasonlítva nem sok változást tapasztalhatunk a képeken. Talán a hatalmas villanyoszlop felépülte a leginkább szembeötlő, mely drótjai keresztezik a Dunát. Motorcsónak helyett már kishajó közlekedik, ez sajnos lovaskocsit már nem szállít. Épült ugyan néhány modern új ház, de a csendes falukép mindmáig megőrződött. 
A Duna medre mintha tovább süllyedt volna - összehasonlítva a kisvizes állapotokat - és mintha a kavicsos part is a kétszeresére duzzadt volna. (2011.11.05 reggel 7 órakor Vácott 13 cm-t, Nagymarosnál  5 cm-t mértek) Sajnos a fényképezés időpontjának hiányában ez a medersüllyedés nem számszerűsíthető.

Háromnegyed órás műsor Kisoroszi és a Szentendrei-sziget történelméről, földrajzáról az ATV-n:

http://atv.hu/videotar/20111013_kisoroszi_barangolo

7 megjegyzés:

  1. http://forum.index.hu/Article/showResultList?o=4&aq_text=&aq_cre=&user_id=443820&topic_id=&forum_id=0&aq_ext=0&t=9204653

    VálaszTörlés
  2. :) Nahát! Esküszöm, hogy nem olvasom az index fórumait! :)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon köszönöm a képeket :)

    VálaszTörlés
  4. Kisoroszi könyvtárosa vagyok. Köszönjük a szép cikket és a fotók pontos beazonosítását. (Ezt már mi is megtettük a kisoroszi helytörténeti kiállításunkon 2010-ben). A kápolna dombi "30x40m-es" római őrtoronyhoz talán egy kis pontosítás: 3x4 m alaprajzú.
    Egyébként az 1770-es és az 1882-es térképeken nem a mai helyen, hanem 300 m-el feljebb van az átkelő, a templom alatt.
    Legalább ilyen érdekes lehetne az igazi nagy középkori révátkelő: "Bogdanrév" dokumentálása. (Ez kb. a mostanitól lefelé 1,5 km-re
    volt és külön kis falu létezett hozzá a szigeten) sajnos, mára teljesen elpusztult, nyomait beszántották, a területet pedig a vízművek bekerítette).
    Örülök, hogy erre a remek oldalra rátaláltam, nagyon szép és hasznos a szülőföldjüket szerető embereknek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves József, amikor a képeket újrafényképeztem, az asszonyok a kisoroszi kompon ajánlották, hogy keressem Önt, ha bármi érdekelne Kisoroszi történetéről. :) Én több helyen úgy olvastam, hogy a római korban a Kápolna-dombon kiserőd állt, nem pedig őrtorony. Bogdánrévéről már régóta szeretnék írni, de csakis egy terepbejárás után. Tavasszal mindenképpen szeretnék oda elkerékpározni. Örülnék, ha velem tartana. :)

      Törlés
    2. Kedves Dániel, örömmel látom Kisorosziban, ha erre jár, a "Bogdánrévét" már valóban nehéz lesz megtalálnunk, mert gyermekkoromban jártam utóljára arra. De a maga csodálatos érdelkődése felvillanyozott, úgyhogy belevágunk egyszer, mégha 63 éves vagyok is. Van egy 1300 körüli forrásom, melyben egy királyi követ megsértődött, mert a "bogdanrévi" kisoroszi révész nem vitte át februárban a zajló Dunán, hogy összeírhassa az adót. A kisoroszi kápolna-dombi római őrtorony méretét Gróf Péter visegrági régész úrtól tudom, de ő meg nem ismeri a csodás helyi legendákat a "duna lalatti titkos alagútról" a visegrádi várba. Esetleg érdekes lehet még a Kisorosznál lévő Verőcei-sziget 1938-as feltöltése két kőgát építése révén, mely a közismert Baktay Ervin-féle indiántábor tanyája lett a 30-40-es években. Címem: tudashaz@freemail.hu -Futaki József.

      Törlés
    3. Remélem a tavasz kevésbe lesz csapadékos és elindulhatok majd végre. Váccal szemben a Torda faluból sem maradt semmi, csak egy csomó cserép a szántásban. Bogdánrévénél is kellett, hogy maradjon néhány. Az alagútról hallottam, tervben van az is, hogy összegyűjtöm ezeket a Duna alatti alagutakat egyszer. Mindenképpen szólni fogok előre, ha meglesz a pontos időpont.

      Törlés