Oldalak

2012. május 1., kedd

A négyszögletű Kerekzátony


Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy zátony a Ráckevei-Dunában. Úgy hívták, hogy Kerekzátony, annak ellenére, hogy mindig is orsó alakja volt. És a neve sem mindig volt Kerekzátony, hívták Somlyó-szigetnek, sőt Senki-szigetnek is. Azóta a Duna sincsen már meg, csak egy lassan áramló, vízszintingadozásoktól megkímélt hosszú tó, melyet még megszokásból Dunának fogunk hívni. A Kerekzátonyra is beköszöntött így április végén a nyár, tűző napon megtett rövid sétánk alatt ízelítőt kaptunk a sziget júliusi hangulatából.


Ráckeve központjától déli irányban, mintegy másfél kilométernyire, a Duna közepén terül el ez a kicsiny üdülősziget. Egyetlen módon lehet megközelíteni: egy 8 személyes motorcsónakkal. Ez a csónak minden fél és egész órakor indul a kevei partról, de nem onnan, ahol a google térkép jelöli. Kétszáz méternyivel északabbra, egy apró révállomáson szállhatunk be a lélekvesztőbe, melyet üzemidőn kívül sétahajózásra lehet használni. Érdemes élni az alkalommal, hiszen a közeli, lakatlan Senki-sziget kiváló célpont lehet, akár strandolásra, akár geoládázásra.


Helytörténeti témájú művekben szokás az első ember megtelepedésénél felvenni a fonalat. Nos, a Kerekzátony esetében nem a Gravetti kultúrával, vagy a neandervölgyiekkel, valamint nem a jégkorszak visszahúzódásável kell kezdenünk, hanem a Tassi-zsilip felépülésével. Ez a műtárgyat 1926-ban kezdték el építeni és az 1930. évtől üzemel. A zsilipkapuk lezárultával megszűnt a vízszint ingadozása és sok más szigethez hasonlóan stabilizálódott a partvonal. Többé nem kellett attól félni, hogy időszakosan teljesen elborítja a víz, esetleg a mellékág kiszárad kisvízkor. Ezzel megteremtődött a lehetősége annak, hogy horgásztanyák, kiskertek, nyaralók révén az ember birtokba vegye a Kerekzátonyt.

1930 után kezdődhetett tehát a parcellázás, a korábban ártéri erdővel borított, majd gyümölcsösként hasznosított szigeten. A telkek kijelölésével egyidőben, eleinte gyümölcsfák, majd később az üdülő funkció előtérbe helyeződésével kerti örökzöldek és őshonos ártéri fafajok révén erdősült be a Kerekzátony.


Különös morfológiája van ennek a szigetnek, ugyanis a part mellett végig töltésszerűen húzódik a legmagasabb térszín, ami a sziget belseje felé tálszerűen lejt. A fenti képen a part menti ösvényről fényképezünk befelé. A kerítés süllyedése követi a lejtést, egyben jól érzékelteti a lapos tál formát.  Elképzelhető, hogy ezért kerek a Kerekzátony?


A sziget jelenlegi formája semmiféleképpen sem kerek, sokkal inkább orsó, vagy hal alakú. Északi csúcsa valamivel teltebb a délinél. Ezt az "áramvonalas" formát abból az időből nyerte, amikor  még áramlott körülötte a víz. Jelenleg a Kerekzátony körülbelül egy kilométer hosszú, legszélesebb pontján meghaladja a 200 métert. Nagy gondban lehet az, aki első ránézésre szeretné megállapítani, hogy melyik oldalán van a mellékág és melyiken a főág, ugyanis mindkettő nagyjából egyformán széles.


A sziget területe lassan hízik, köszönhetően a körös-körül terjeszkedő nádasnak és a helyenként a partra hordott lombnak. A szinte észrevehetetlen vízáramlás következtében a vízben halmozódik fel a Kerekzátony fáinak lombja, évről évre gazdagítva a partmenti, humuszban gazdag iszapot. Strandolásra alkalmas hely talán csak a vízbe benyúló nagyobb stégek végén van. Mindenütt máshol régen felváltotta a kavicsot és a homokot a finomabb szemcséjű üledék a vízi növények legnagyobb örömére.
 

A Kerekzátony a környezetétől elzárt mikrovilág. Ivóvízet tüzelőt, építőanyagot és élelmiszert csupán csónakon lehet odaszállítani. Ennek ellenére már sokan döntöttek úgy, hogy végleg ideköltöznek. A háborítatlan, szinte idilli nyugalom vonzó lehet a város zajába beleunt emberek számára. A szigeten csak fúrt kutakból lehet vizet nyerni, amely nem ajánlott ivásra, legfeljebb mosogatásra. A Kerekzátony és a Ráckeve túlsó végén található Angyali-sziget csatornázására már megvan a pályázati pénz, amennyiben a lakók kétharmada vállalja az ezzel járó költségeket többé nem kell hóban fagyban ivóvízért csónakázniuk a partra.
 

Aki turistaként érkezne a szigetre - mint például mi - hiába keresne vendéglátóipari egységet, netán kisboltot. Ez a sziget nem vált a vizítúrázók paradicsomává, mint mondjuk a Luppa-sziget. Azonban ez nem volt mindig így. 1951-ben a Ráckevei Horgász Egyesület székhelye itt volt a szigeten, mégpedig Kiss Ernő vendéglőjében. Sajnos az egykori épületet nem sikerült megtalálnunk. A horgászok 10 éven át használták ezt az épületet, mígnem a parton felépült a ma is használatos székhelyük.


Amiért a szigetet mindenképpen érdemes felkeresni így tavasz végén, az a virágkavalkád és a lomb zöldjének megannyi árnyalata, ahogy az nádassal koszorúzott égszínkék vízen tükröződött. A fűben alig volt hely, ahol nem láttunk elhintve százszorszépeket. A parton vadon növő orgonabokrok illatát a szél a sziget legtávolábbi zugába is utánunk hordta. A vízparti telkek lakói a fűnyírás közben is találtak időt, hogy fél szemmel a parton hagyott horgászbotjaikra pillantsanak. Bográcsban készülő halászlé illata keveredett a levegőben a tűző nap ellen bőrbe dörzsölt naptejjel, mintha már valójában július lett volna.


A szigetet szó szerint behálózzák a négyjegyű számokkal jelölt keskeny sétányok, amit az autóhoz szokott emberek kissé ijesztőnek is találhatnak. Érdekes belegondolni, hogy a hamarosan meginduló közművesítés során vajon hol fognak közlekedni a sziget közepén lakó nyaralótulajdonosok? Magyarország legkeskenyebb utcahálózatában néhol két ember is bajosan fér el egymás mellett.


Talán segítségükre lesz a csónak és a parton körös-körül szinte egymást érő stégek kavalkádja. Nem is láttunk két egyformát. 


Alig egy órányi sétára volt időnk a Kerekzátonyon. Amikor újra beszálltunk a "komp"-ba azt gondoltam jó lehet, ha van az embernek itt egy nyaralója. A hirdetések tanulsága szerint már 3,5 millió forintért lehet telket kapni egy kisebb épülettel.

Mikor visszapillantottunk a kevei partról a Kerekzátonyra, talán csak az érzékszerveink játszottak tréfát velünk, de a sziget mintha valóban kereknek tűnt volna.

22 megjegyzés:

  1. Hangulatos és informatív leírás!

    VálaszTörlés
  2. Üdvözletem!

    Vízparti telkünk volt sokáig ezen a kis szigeten, az írás remekül visszaadja a hely hangulatát. Nagymamámék idejében, a parcellázás kezdetekor még őzet is láttak a szigeten, ami őket észrevéve vízbe vetette magát és úgy távozott a ráckevei part felé. Persze ma már alig találni bekerítetlen földdarabot.

    Ami még érdekes lehet, az a mellékágban (kiskunlacházi part felé) korábban óriási szigetekben álló nádasok. Ami most nyílt vízfelület, ott 40-60 méter széles összefüggő nádrengeteg volt keszekusza folyosókkal. A motorcsónakok térhódítása (s talán az amurok) miatt ez a nádas szépen lassan elfogyott. Először feldarabolódott, majd különálló kis nádszigetekre szakadozott s végül (talán 2005 nyara körül) teljesen eltűnt a nyíltvízi nád.

    A mellettünk lévő telket egy házaspár vette meg, akik új házat építettek, és az utolsó szögig mindent motorcsónakon hordtak be a szigetre. A házban pár évig kisbolt/vendéglátóipari egység is működött, de ez később megszűnt.

    Nemrég találtam rá erre az oldalra, minden elismerésem, nagyon jó!
    Üdvözlettel
    A Guriga Örs Elnöke
    :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Üdvözlöm a Guriga Örs Elnökét! Köszönöm a kiegészítést, a rendelkezésemre álló térképek egyikén sem jelöltek nádast a mellékágban, és a 2005-ös légifotón is csak nyílt vízfelület látható. Kotrás nem volt arrafelé?

      Törlés
  3. Az időpontra valószínű nem jól emlékszem, jobban utánagondolva régebben volt ez (1995-2000 környékén). A korábbi fényképeken (és nagyim elmondása) alapján az ötvenes években kerültek ők a szigetre, ekkor még összefüggő nádfal volt a stégünk előtt (bal ág közepe). Jómagam gyerekfejjel már csak három kisebb nádszigetre emlékszem, amelyek először "babásodtak", majd végleg kipusztultak. Csáklyás tapogatással kiderült, hogy ezek a nádasok a környező iszaptenger ellenére mindig egy-egy kiemelkedő sóderes dombon nőttek. Érdekes, hogy az eutrofizáció eközben fokozódott (iszapfelhalmozódás, csatornázás hiánya, egyre több vízparti telek épült, nádégetés a jégen télen, stb), ami elméletileg kedvez a nád növekedésének. Kotrás korábban csak a fentebbi részen volt, ezt a szakaszt tudomásom szerint nem érintette.
    A stégünk előtt 20 méterre utolsó mohikánként árválkodó 1 négyzetméteres, általunk csak "Kisnádnak" nevezett növénynek a vesztét egy kellően felkészült anyuka okozta, aki gyermekei unszolására vízibiciklivel szó szerint kombájnt játszott, és a forgó lapátokkal "learatta" azt... :(

    VálaszTörlés
  4. Nagyon örülök ennek a leírásnak, mert bár Ráckevéről elszármazott vagyok, de lelkem örökké visszahúz ide. A cikk elejéhez egy kis módosítást tennék, mivel a Senki-sziget(e) nem a Kerekzátony egyik elnevezése, hanem attól független, tőle kb 400 m-rel északabbra, a "folyó" bal partjához közeli, lakatlan sziget elnevezése. Gyerek koromban gyakran jártunk oda "nomád táborozni" a barátaimmal, de későbbi kajak túráim során is rendszeresen megálltam ott fürödni, nézelődni.
    https://maps.google.com/maps?q=R%C3%A1ckeve,+Magyarorsz%C3%A1g&hl=hu&ie=UTF8&ll=47.153128,18.952585&spn=0.004137,0.010568&sll=37.0625,-95.677068&sspn=39.371738,86.572266&oq=R%C3%A1ckeve&t=h&hnear=R%C3%A1ckeve,+Magyarorsz%C3%A1g&z=17

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Van egy 1929-es (Angyalos) vízisport térképem, amelyen Senki-szigetként jelölik. Szívesen elküldöm ha érdekel. Tervben van egy túria a Senki-szigetre és az Angyali-szigetre is. Remélem egyben sikerül majd megoldani.

      Törlés
    2. Engem érdekelne kérlek küld el!?

      Törlés
    3. A Senki szigetet pár évvel ezelőtt lezárták! Ha jól tudom még csónakkal kikötni is tilos. Állítólag a veszélyes fák miatt. 🤫😱

      Törlés
    4. Gyurika pápa ez biztos wazze ????????????
      🤔🤔🤔🤔🤔🤔🤔🤔🤔🤔🤔

      Törlés
  5. Öröm olvasni ezt az írást. Közel 50 éve nyaralok ezen a szigeten. A keresett Kiss Ernő féle ház még megvan. Közel a régi hajóállomáshoz, igen jó állapotban, de már nagyon régen nem üzemel. Az első házakat, melyekből már kevés található eredeti állapotában, kb. az 50-es években építették. Sokáig egyetlen "őslakos" élt a szigeten, Aradi Rezsőnek hívták. 5-10 éve élnek a szigeten állandó lakosok, különböző motivácóik miatt. A csatornázás ezen a szigeten is készülődik. Egy utolsó megjegyzés. Még gyerekkoromban az idősebbek mondták, hogy a sziget régi neve "Bálványos Hugyé" volt. Még nem néztem sehol utána, ez csak egy emlék, melyen sokat nevettünk gyerekként. Lehet, hogy van valami mögötte.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó öreg Rezső bácsi! A sziget kormányzójának hívta magát. Soha nem volt józan szegény 😜

      Törlés
  6. Jó napot!
    Hozzátenném mint infót, hogy az emlitett Kiss Ernő az én anyai nagybátyám volt.
    Szerintem a háza ez lehetett, legalább is ekkora ház nem volt a Kerekzátonyon akkoriban
    http://www.galeriaingatlan.com/DESCS/10malatt/rackeve84.html

    Ahogy emliti egy olvtárs, a hajókikötőtöl kissé északra állt és ha emlékem nem csal, akkor az Állami Nyomda horgásztanyája volt a ház nagytermében, legalább is nagybátyám annak volt az alkalmazottja mint gondnok
    Az italmérési engedélyét bevonták, szintén emlékeim szerint, és zúgmérésben üzemelt
    Korábban a faluban volt kocsmája, de elvették tőle, államositották

    üdv
    horex

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az épületegyütes megvan, a helyreállítás folyamatban van, tegnap fröcsöztünk a teraszán, jelenleg aparmanhézként üzemel, a tulajdonos tervei szerint rövidesen megnyitja a néhai étteremrészt is.

      Ja, én vagyok a szomszédja...

      Törlés
    2. Kedves Wágner Úr!
      Szabad zavarnom néhány kérdéssel privátban?
      Szép napot!
      Csilla Ecserről

      Törlés
  7. Nos az biztos hogy egy kis sziget tényleg nevezhetjük a nyugalom szigetének mivel gépjármű-forgalom nulla illetve a levegőszennyezés sincs !!!!!!🤔👍
    Jófogás.hu kisnyaralókat olcsón 5-6-7 millió forintért kínálnak...
    Nekem tetszik ez a nyugalom szigete !!! 👍👍👍

    VálaszTörlés
  8. Kedves Kerekzátony ismerők, esetleg Gyuripapa,
    Én a 329-es számú nyaralót keresem. Van egy képem róla,az 1980-as évek elejéből, rokonokkal az előtérben. Próbálom felkutatni ezeket a rokonaimat, pontosabban egyiküket, Spacsek Lajost. Köszönöm, ha valaki tud valami információt megosztani velem ezzel kapcsolatosan.

    VálaszTörlés
  9. - „négyszögletű Kerekzátony” ‒ hol négyszögletű ez, mondd?
    - „kicsiny(!) üdülősziget” - ez a majdnem 1,5 km hosszú sziget neked kicsiny?!
    - „Senki-sziget” helyesen: „Senki-szigete”
    - Kerekzátony elé nem teszünk névelőt („a Kerekzátony”)
    - sose volt kaszáló, pláne legelő; ártéri erdő volt itt, aztán gyümölcsös
    - „keskeny sétányok”; ezeket a sikátorszerű ösvényeket nevezed te sétányoknak?

    Nem tudsz magyarul, buta vagy, vagy mindkettő egyszerre?

    VálaszTörlés
  10. -lásd: Lázár Ervin művei
    -igen
    -lásd: Angyalos vízisport térkép a Soroksári-Dunáról
    -én tettem
    -ezt javítottam
    -igen

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Vass Úr! Én gyerekként, a sziget 40-50-60as évek vakációs nyaralója voltam.
      Ha Ön Vass rokon, a családról, Éváról, Irciről (Irén)és a szigeti bandázásokról, tábortűzekről, vannak kellemes élményeim. üdv. id.hegyiakos@gmail.com

      Törlés
  11. Nagy érdekes és hasznos leírás. Gratulálok és köszönöm!

    VálaszTörlés