Virágzó Duna

 

A tiszavirág jobb marketingjének köszönhetően a dunavirág csak a második helyet foglalja el a kérészek nem létező ismertségi versenyében. Egykor híres rokonához hasonlóan virágzott tőle a Duna és annak összes mellékfolyója. Napjainkban jól körülhatárolható körre szűkült ismeretsége, főként (hidro)biológusok, ökológusok és lelkes horgászok gondolnak növény helyett állatra, ha valahol szóba kerül a dunavirág neve.

  

Dunavirágok rajzása Brehm könyvében.

 

Hogy mikor kapta a Fehér kérész (Polymitarcys virgo Ol. máshol: Ephoron virgo) a dunavirág nevet? Dátumra utaló nyomot sajnos nem találtam. Brehm alább hivatkozott, a múlt század 20-as éveiben íródott művében, még az előbbi név szerepel. A kérészekről már Arisztotelész is megemlékezett annak idején:

„A Hypanis-folyón, mely a Boszporusba ömlik, a nyári nap fordultával szedernagyságú zsákocskák uszkálnak, amelyekből szárnyas állatocskák bújnak ki, estig röpködnek, azután elbágyadnak s napnyugtával elhalnak.”

Dunai utazásáról szóló, 1726-ban kiadott művében Margsigli gróf is említi őket. Azt nem tudni, hogy pontosan a duna-, vagy tiszavirágot látta, utóbbi ugyanis régebben megtalálható volt a Dunában, sőt a Drávában és a Nyitrában is.

A kérészek ma egy hanyatló rovarrendhez tartoznak, mely a földtörténet során először a Perm (299-251 ma) időszakban jelent meg. Nagyszerű példányait ma főként borostyánkőbe fagyva láthatjuk teljes életnagyságban. A dunavirágot elsőként Olivier (Ol.) írta le 1791-ben.

Gyakori tévedés, hogy ezek a rovarok mindösszesen 2 napig élnek. A félreértés eloszlatása végett nézzük végig egy dunavirág élettörténetét születéstől egészen a halálig:

A kérészek petéi a vízben, a meder aljzatán kelnek ki. 6-7 hónap is eltelik a peterakás és a fejlődés megindulása között. A lárva állapot során a egyre mélyebbre ássák be magukat a folyó aljzatát alkotó anyagba. Kacskaringós járatokat építenek maguknak az iszapban. Szeretik a tisza és oxigénben dús vizet. Egy lárva élete 19-27 vedléssel megszakított lárvaállapotból áll. Azt az állapotot, amikor a kérész lárvák nemi jellege is meghatározható nympha stádiumnak nevezzük. A kérészek lárvaállapota 2-3 évig tart, ami ugyanúgy az életükhöz tartozik, minta a víz felett eltöltött rövidke idejük. Érdekesség, hogy a nymphák meglehetősen fotofóbok, azaz fénykerülők. De ezt különös módon később kinövik.

Amikor a nymphák légzőnyílásai végül kialakulnak, a testük megtelik levegővel és a felszínre emelkednek.  A víz felszínét elérve levetik "nadrágjukat". Pár órán keresztül sub-imago állapotban, egy levélen, vagy fűszálon várják ki, míg megkeményedik testük és képesekké válnak a repülésre.

A "virágzás" legtöbbször a hőmérséklettől függően július végén, augusztus elején késő délután, vagy estefelé figyelhető meg. Ez tulajdonképpen az a rövid időszak, amikor a párzásuk zajlik. Egy kifejlett kérész átlagosan 2 napig él, de a párzásukat halogató hímeknél ez az időszak hosszabb is lehet. A dunavirágról jegyezték föl, hogy nem kötődnek annyira a vízhez  mint tiszai testvéreik, hanem ellepik a környező területeket, településeket is. Kifejlett állapotukban a kérészek már megfeledkeznek a fénnyel szemben érzett gyermekkori viszolygásuktól. Fénycsapdával nagyon könnyű elfogni őket, ilyenkor a nyílt lángba is gondolkodás nélkül egyenesen belerepülnek. Rajzáskor a halak és madarak előszeretettel lakmároznak belőlük.

Miután lerakták petéiket - egy nőstény átlagosan 1600 darabot - elpusztulnak.

 

Dunavirágok peterakás közben http://fr.wikipedia.org/wiki/Ephoron_virgo

 

A dunavirág hazánkban természetvédelmi oltalom alatt áll, egy példányának eszmei értéke 2000 forint. Sajnos napjainkban egyre ritkább a látványos rajzásuk, pedig gyakran még a tiszavirágnál is nagyobb szabású volt. Nagyon érzékeny a vizek szennyezettségére, éppen ezért jó hír ha megjelenik; jelzi a víz tisztaságát. A tiszavirágról a fehér színe különbözteti meg, ezért szokták Fehér kérésznek is nevezni. Ha a magyar szakasz vízminősége tovább javul esetleg láthatunk majd még mi is dunavirág rajzást a Duna partján.

Brehm: Az állatok világa http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/2645.html

Három kép a dunavirágzásról: http://www.mtbk.hu/mtbk07/fotok/